Viszkisdoboz

Legalábbis számunkra megállt, de ugyanakkor Olvasóim számára van egy jó hírem. Előreláthatóan még további két-három évig írom a blogot, mert a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2014. február 12. napján a Tábornok perben született felmentő ítéletemet hatályon kívül helyezte, új eljárást rendelt el, amelyet a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának kell lefolytatnia.

A gigászok harcában a csatát az ügyészség nyerte. A másodfokú bíróság a fellebbezésének szinte teljes mértékben helyt adott. A háborúnak azonban nincs vége. Harcolok, hogy én és családom visszakapja a három éve elvett életét.

Szokatlan módon az első fokú és a másodfokú bíróságok jogi álláspontja olyan, mint a tűz és a víz. A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa számára elsődleges volt a büntetőeljárási szabályok betartása, a bizonyítékok beszerzésének törvényessége. Ítéletében megállapította, hogy olyan eljárási törvénysértések történtek a katonai ügyészek részéről, ami kétségessé teszi a beszerzett bizonyítékokat és alkalmatlanná teszi a vádat arra, hogy megalapozott ítéletet lehessen arra alapítani. Ezért mentett fel mindenkit.

                                                                    (fotó: alfahir.hu)

A másodfokú bíróság azonban ezen átlépett. Az első fokú bíróság hivatalból nem tett a katonai ügyészek ellen bűncselekmény miatt feljelentést, ezért az ügyészek eljárását szabályosnak tartja. Itt azonban meg kell állnunk egy pillanatra. Egyrészt az alapeljárásban az eljáró katonai ügyészek kizárását több vádlott és védő indítványozta, amelyet Keresztes Imre főügyész elutasított. Másrészt az esetleges feljelentést szintén katonai ügyészek vizsgálták volna ki, és szinte bizonyos vagyok benne, hogy az eredmény borítékolható lett volna. Ilyen ország ez, ahol ügyész az ügyésznek nem vájja ki a szemét. Arról már nem is beszélek, hogy egy ilyen feljelentésre az ügyészség hamis vád bűncselekményével vádolhatná meg a feljelentőt. Kell ez bárkinek is? Nos, a kör bezárult.

Magam csak azon döbbentem meg, hogy ha ebben a kiemelt ügyben ennyi dokumentált és nehezen magyarázható - nevezzük kegyesen ügyészi tévedésnek – jogszabálysértés történt, akkor hogyan működik Magyarországon a nyomozás feletti törvényességi felügyelet, ha ügyész nyomoz? A bizonyítékok törvényessége nem kérdőjelezhető meg azért, mert nincs feljelentés? A büntetőeljárási törvény szerintem nem ezt írja elő.

A másodfokú bíróság azt is kifejtette, hogy a vádlottak előzetes letartóztatása bírósági kontroll alatt volt, a bíróság azonban azt nem vizsgálhatja, hogy az ügyész a gyanúsítottat miért, mikor szabadítja. Ennek azért volt jelentősége, mert nem egy esetben a katonai ügyészek attól tették függővé a szabadlábra helyezést, hogy a gyanúsított megteszi-e az ügyészek által kívánt vallomást például rám vagy a miniszterre. A másodfokú tanácsnak egyébként volt rálátása az ügyre, mert az előzetes letartóztatás elleni fellebbezéseket maga bírálta el, sőt nem egy esetben maga szabadított ki vádlottakat az indokolatlan fogva tartásból. Most meg helyesnek tartotta?

A másodfokú bíróság döntésének indokolása gyakorlatilag abban merült ki, hogy részletesen taglalta, hogy O. János tábornok nyomozás során tett vallomásának kizárása a bizonyítékok közül miért volt helytelen dr. Ifkovics Béla hb. ezredes által vezetett tanács részéről.

Nézzük, mit is mondott a másodfok:

A ítélőtábla szerint a gyanúsítottat elegendő a nyomozás teljes időtartama alatt egyszer kioktatni, hogy magára nézve nem kötelező vallomást tennie, és ez egyszer megtörtént. A többi kihallgatáson O. tábornoknak, mint diplomás főtisztnek, már magától is tudnia kellett – indokolt a táblabíróság.

O. János tábornok büntetlenségéről szóló ügyészi tájékoztatás valóban megtévesztő volt a táblabíróság szerint és törvénytelen is, de a „tévedésről” később az ügyészség tájékoztatta a terheltet. Erre tekintettel a helyes tájékoztatásig (büntetlenségi ígéret visszavonásáig) a vallomását nem lehet figyelembe venni, de az azt követően tett vallomásait igen.

A táblabíróság szerint O. János tábornok valóban kezdeményezhette a vádalkut (tárgyalásról lemondást) a katonai ügyészeknél, de azok azt nem voltak kötelesek elfogadni. A tábornok 2010 májusában kezdeményezte a vádalkut, miután kiderült, hogy nem lesz büntetlen, de annak írásba foglalására az iratismertetésen került csak sor. Ezt azonban később a bíróság nem hagyta jóvá. A másodfok szerint nincs jelentősége annak, hogy O. tábornok abban a hitben tett vallomást, hogy a vádalkut már megkötötte.

Alaptalan az ítélőtábla szerint O. János beszámítási képességére vonatkozó bírósági álláspont is, mert a vallomástételi időszakban a bíróság ügyészi indítványra nem vizsgálta O. János börtönbéli gyógyszerezését. Itt azért megint meg kell állnunk. Az elmeszakértők azért nem tartották fontosnak a gyógyszeres kezelés adatainak beszerzését, mert álláspontjuk szerint O. János tábornok állandósult személyiségzavarát a gyógyszeres kezelések csak ronthatták és nem javíthatták volna. Tehát a szakértők szerint nem volt jelentősége, hogy kapott vagy nem nagy dózisú nyugtatókat (pl. Rivotril), és ezt az első fokú bíróság, mint észérvet elfogadta.

Az ítélőtábla álláspontja szerint az első fokú bíróságnak figyelembe kellett volna vennie egyes vádlottakra vonatkozó, O. János tábornok vallomásán kívüli beismerő vallomásokat és terhelő tanúvallomásokat – azok beszerzési körülményeitől függetlenül.

Törvénysértőnek tekintette az ítélőtábla katonai tanácsa, hogy a bíróság két vádlott ügyét elkülönítette az alapügytől, miközben más vádlottakat is érintett az ellenük emelt vád. Megjegyzem, hogy az elkülönítésre az egyik vádlott kórházi kezelése miatt került sor, mert nem tudta gyakorolni védekezéshez fűződő jogait, ezért a per évekig is elhúzódhatott volna.

Iránymutatás a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának:

A Be. 403. § (3) bekezdése szerint a megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el, ezért jelentősége van annak, hogy a táblabíróság mivel indokolta végzését.

1. Mivel minden vádlottat érint O. János tábornok vallomása, ezért egy eljárásban kell megítélni a vád tárgyává tett cselekményeket (visszaegyesítés elrendelése).
2. A teljes bizonyítási eljárást meg kell ismételni.
3. Ha O. János tábornok elmebéli állapota megengedi, és új vallomást tesz a bíróságon, azt kell figyelembe venni. Ha O. János tábornok nem tesz (vagy nem tud) új vallomást tenni a bíróság előtt, akkor nyomozati vallomását értékelnie kell a bíróságnak (a törvénytelen rész kivételével), de azt csak akkor lehet figyelembe venni, ha azt más bizonyíték is alátámasztja. Tehát nem szabad automatikusan O. János tábornok vallomását az első fokú bíróságnak elfogadnia.
4. O. János tábornok büntetés-végrehajtási intézetben történő gyógyszerezésének megállapítására be kell szerezni az adatokat és igazságügyi szakértőt kell bevonni, hogy a gyógyszerek befolyásolták-e a tábornok tudatát a vallomástételi időszakban.

Ennyi, meg még két-három esztendő. Ja, ellenem továbbra is csak O. János tábornok nyomozati vallomása áll az ügyészség és a bíróság rendelkezésére. Tudják. A viszkis doboz legendája, amely szerint államtitkári irodámban 12 millió forint ismeretlen eredetű pénzt vettem át tőle 2006-ban meg nem határozható időpontban, abból kivettem mintegy 4 milliót, beletettem egy viszkis dobozba, meg papírtasakba és kiléptem vele az ajtón.

Ez ellen kell újra védekeznem. És újra bizonyítanom, hogy ártatlan vagyok. Holott soha, sehol nem vettem át semmilyen (se vesztegetésből, se visszaosztásból, se sehonnan származó) pénzt, borítékot, viszkis dobozt, kenyérpirítót, stb. senkitől, még O. Jánostól sem.

Van egy „népmesei elemekkel teletűzdelt” történet:

Egy szép tavaszi napon, az országgyűlési választások kampányának idején (2010) O. János honvéd tábornok önként bevonult a népnemzeti ügyészségre, hogy meséljen egy főtiszt bajtársáról hallott pletykáról. Majd egy hét múlva, hogy-hogy nem, magát találta rácsok mögött. Nem tudva, hogy ezredes bajtársa a hírre begorombult, személyes sértésnek vette, ezért ő is gyorsan bemártotta tábornok bajtársát. Azért, hogy börtönéből szabaduljon, miniszterről, államtitkárokról és tábornokokról mesélt folyosói pletykákat. Ebben a vallomásban nyertem én is szerepet: pénzt vettem át tőle, amit aztán viszkis dobozba tettem és kiléptem vele irodám ajtaján. Hogy kinek vittem? Ja, az a mesét lejegyző, narrátor ügyészt játszó vádiratából már nem derült ki.

E vallomás – mint egyetlen „bizonyíték” - alapján 2010 decemberében egy hideg téli hajnalon két katonai ügyész hurcolt el a családomtól. Jöttek és vittek. Az autó nem volt fekete és nem volt lefüggönyözve, a többi stimmelt. 30 napra őrizetbe, illetve előzetes letartóztatásba kerültem. Megpróbáltak belőlem vallomást kicsikarni szocialista miniszterekre. Nem tettem, mert nem volt miért. Aztán az egyetlen „személyi bizonyíték” alapján vád alá kerültem. Egy évig jártam a kaposvári bíróságra, ahol végül is bűncselekmény hiányában a katonai tanács felmentett.

Van egy kliens média:

A Magyar Nemzet című napilap és a Hír Tv. A magát konzervatív napilapként feltüntető fideszes pártlap a Budapesti Katonai Ügyészségtől megkapta a gyanúsítottak vallomásait és azokat a 2010-es választási kampányban fel is használta. A napilap nem csinált titkot belőle, hogy ugyan törvénytelenül, de rendelkezik a teljes nyomozati anyaggal.

A hazudozás fellegvára, a Hír Tv pedig hét bőrt lenyúzott a Tábornok perről és négy éven át vígan viszkis dobozoztak. Az ügybe belekeverték Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert (MSZP) is, azt a látszatot keltették, mintha a vád szerint neki vittem volna a pénzzel teli viszkis dobozt. Miközben magam sem tudom, kinek kellett volna vinnem, mert azt már a vád nem tartalmazza. Lehet, hogy még mindig bolyongok a HM folyosóin és keresem, hogy miként lehetne a doboztól „megszabadulni”?  

Van egy vádirat.

A vádiratról a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa, egy hivatásos bíró és nyomozások ezreit lefolytató vagy felügyelő két rendőrtábornok a következőket mondta:

„A bíróság álláspontja szerint még akkor sem lehetett volna megnyugtató módon dönteni az ügyben …ha a felhívott bizonyítékok törvényességéhez kétség nem férhet, mert a vádirati tényállás és az azt alátámasztó bizonyítékok felhívása és megjelölése oly mértékben hiányos és kérdéses, hogy arra megalapozott ítéleti tényállást alapítani megnyugtató módon nem lehetett volna”.

Van egy katonai ügyész.

Dr. Waltner Roland őrnagy, aki azóta feljebb lépett, alezredes lett. A NER-ben teljesített elévülhetetlen érdemei elismeréseként a Központi Nyomozó Főügyészég helyettes vezetőjeként ellenőrzi a törvényesség betartását.

A bíróság szerint:

„A nyomozást végző ügyészek a Btk.-ban rögzített szabályokkal ellentétesen olyan jogellenes és félrevezető ígéretekkel szereztek meg terhelő vallomásokat tartalmazó bizonyítékokat, amelyeknek nincs alapja, és így a gyanúsítottakat félrevezetve, a büntetlenség ígéretével jutottak további információhoz.”

„Érthetetlen, hogy a nyomozó ügyészek minden látókörükbe kerülő potenciális gyanúsítottat azonnal letartóztatnak, majd aki terhelővallomásokat vagy csak egyet is tesz valaki másra, esetleg magasabb beosztású személyre, azt azonnal kiengedik, aki pedig hallgat, mert vagy nem csinált semmit vagy nem tud semmit, az marad a börtönben.”

Van O. János honvéd tábornok gyanúsítotti vallomása, amit a bíróság kizárt a bizonyítékok közül, az alábbi okok alapján:

1.    Eleinte megtévesztő módon büntetlenséget ígérnek neki az ügyészek. De az önvád tilalmára vonatkozó szabályokról nem oktatják ki.

2.   Később a büntetlenségére vonatkozó törvénysértő tájékoztatásukat az ügyészek visszavonják, de nem hallgatják ki újból. Az önvád tilalmára vonatkozó szabályokról nem oktatják ki most sem.

3.    Végül szóban vádalkut kötnek az ügyészek O. Jánossal, aki erre tekintettel teszi meg vallomását. Az önvád tilalmára vonatkozó szabályokról viszont megint megfeledkeznek.

4.    És mindeközben az elmeszakértők szerint O. János a cselekmény elkövetésekor, valamint a vallomástételi időszakban kóros elmeállapotú és jelenleg is beteg.

A felsoroltakból egy is elég ahhoz, hogy bármely büntetőbíróság a vallomást kizárja a bizonyítékok közül. Nézzük, mit mondott a katonai tanács:„…az ilyen szituációba került vagy kényszerített, nem teljesen egészséges O. János a téves, megtévesztő ígéretek hatására bármire képes lehet, hogy szabaduljon a szorult helyzetéből és keverte a valóságot a vele szemben támasztott elvárásokkal”.  

Van egy katonai tanács:

Dr. Ifkovics Béla hadbíró ezredes által vezetett Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa, amely elvi éllel kimondta: „egy demokratikus, XXI. századi jogállamban a jogbiztonság és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom érvényesülése megkérdőjelezhetetlen. Így még a látszatát is el kell kerülni, hogy egy ügyben a bizonyítékok aggályosan kerültek a felszínre.”

A bizonyítási eljárás eredményeképpen a bíróság a vádtól eltérő tényállást állapított meg. A bizonyítékokat egyenként és összességében is értékelte. A bizonyítékok értékelése során az alábbi megállapításokra jutott:

„Az ügyészség által benyújtott és több szempontból sem teljesen megalapozott és bizonyos tekintetben kellékhiányos vádiratot nem szabad tárgyalás nélkül… elutasítani”. Ezért a bíróság „megkísérelte tisztázni a vádirat hiányosságának okait”, de az ügyészség bizonyítási indítványt nem tett.

„Mivel a bíróság…arra az álláspontra helyezkedett, hogy O. János dandártábornok nyomozati vallomását ki kel rekeszteni a bizonyítékok köréből, így meg kell állapítani, hogy nem maradt egyetlen objektív, minden kétséget kizáró személyi vagy tárgyi bizonyíték, amely alapján bűncselekmény elkövetését lehetne megállapítani”.

„Az amúgy is több okból megkérdőjelezhető terhelő vallomások önmagukban nem alapozhatják meg a bűncselekmény elkövetését”.

„Amennyiben bizonyítható is lenne a bűncselekmény megvalósulása, az tipikusan a befolyással üzérkedés tényállási elemeit viseli magán…a 2007. január 28-a előtt befejezett és megvalósult, bizonyítható bűncselekmények elévültek.”

Van egy fellebbviteli katonai ügyész.

Dr. Hegedűs Antal tábornok, aki a nyomozást és Waltner Roland őrnagyot a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjeként közvetlenül irányította. A vádiratot ő látta el aláírásával. Ettől az ügyészségtől kapta a Magyar Nemzet című napilap a gyanúsítotti vallomásokat 2010 elejétől kezdve. Nem állítom, hogy ez okozta önmagában az akkori kormánypárt, az MSZP vereségét, de tagadhatatlanul befolyásolta.

A fellebbviteli katonai ügyész még saját vádiratát sem ismeri, hiszen perbeszédében 2002-től 2010-ig tartó bűncselekmény sorozatról beszélt, amikor az általa aláírt vádirat szerint a cselekmények 2001-ben kezdődtek, amikor az első Orbán kormány volt hatalmon. Talán nem is véletlenül, hiszen a jelenlegi fideszes kampányban az „elmúttnyócév” hangzik megfelelően.

Az ügyész tábornok most voltaképpen azért fellebbezett, hogy helyezzék vissza első fokra és másik bíróságra az ügyet. Könyörgőre fogta, hogy mentse magát: „Könyörgöm, tisztelt Másodfok! Adjátok az ügyet egy általunk meghatározott bíróságnak, hátha ő majd törvényesnek ítéli a törvénytelent! Egészséges elmének a háborodottat!” 

És végül van egy másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, aki 2014. február 12-én elbírálja a három az egyben (nyomozó/vádképviseleti/fellebbviteli) ügyészek által bejelentett fellebbezést, és 13.00-kor ítéletet mond.

A honvéd tábornokok és főtisztek büntető perében ügyészi és védői viszontválaszokkal folytatta munkáját a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa. A viszkis dobozos ügyként is elhíresült büntetőperben a katonai bíróság már bűncselekmény hiányában felmentett a vád alól. A jobboldali médiumok kedvenc meséje nagy nyilvánosság előtt ugyan már megbukott, de az ügy a súlyos presztízs veszteséget szenvedő katonai ügyészek fellebbezése miatt másodfokra került.

A vádat a fellebbviteli eljárásban dr. Hegedűs Antal ügyész tábornok képviseli, aki a nyomozás alatt (az első fokú bíróság által dokumentáltan) a súlyos törvénysértéseket elkövető Budapesti Katonai Ügyészséget vezette. Éppen ezért nem csodálkoztam, amikor Hegedűs tábornok úr azzal kezdte viszontválaszát a korábban feltett védői kérdésre, komolyan gondolja-e a fellebbezést, hogy „igen, minden mondatát”. 

Nem csoda, hogy Hegedűs tábornok úr a nyomozás alatt történteket teljesen szabályszerűnek tartja. Az idézések kitöltésével nem vacakoló, hanem lakásról és a munkahelyről embereket elhurcoló katonai ügyészek eljárása tehát teljesen szabályos volt. Szerinte! Hát, persze! Hiszen Hegedűs tábornok úr tudta nélkül meg sem történhetett volna.

Dr. Hegedűs Antal tábornok, a Budapesti Katonai Ügyészség volt vezetője (fotó: Deák Zoltán)

Tehát, szabad volt valótlanul büntetlenséget ígérni, majd annak korrigálásaként szintén törvénytelenül szóban vádalkut kötni. Semmibe venni az önvádra kötelezés tilalmát. Embereket arra kényszeríteni előzetes fogva tartásuk alatt, hogy feletteseikre (miniszterre, államtitkárra) vallomást tegyenek, mert „akkor nyílnak a rácsok”, és még a nevüket is kihúzza az ügyész úr a listából… sorolhatnám, napestig. De leírta ezt a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa is.

Ezek a vádak Hegedűs tábornok úr szerint csak „feltételezések”, ezért az ügyészség nevében azokat visszautasította.

Én meg azt mondom, ha minden szabályos volt, akkor nem visszatért, hanem valójában el sem távozott a katonai büntetőeljárásból az 50-es évek gyakorlata.   

A vád képviselője szerint valóban nem vitatható az a védői érvelés, hogy az Európai Bíróság gyakorlata szerint a nyomozó ügyész nem képviselheti a vádat. Hogy miért nem? Mert a nyomozó ügyészek soha nem fogják elismerni törvénytelen eljárásukat, mint azt a jelenlegi ügyben is tapasztalhatjuk. De Hegedűs tábornok úr szerint minden rendben van, mert a magyar büntetőeljárási törvény nem tartalmaz ilyen tiltást. Érthető, hiszen már nem Brüsszelbe, hanem Moszkvába készülünk, és a nagy előd, A. J. Visinszkij is határozottan tiltakozna az ellen, hogy a szovjet büntetőjogba Európa belepofázzon.

Hegedűs tábornok úr szerint nincs lehetőség a vádlottak egyéni bírósági megítélésére. Valamennyi vádlottal szemben az ítéletet hatályon kívül kell helyezni, és egy új eljárást kell lefolytatni. Mindig tanul az ember. Eddig úgy tudtam, hogy nem kollektív büntetést alkalmaznak a büntetőbíróságok, hanem az egyén felelősségét vizsgálják, és azt ítélik meg.

S hogy miért nem kértek az ügyészek titkos információgyűjtést? Hát, nagyon egyszerű. Feleslegesnek ítélték. Miként a telefonos híváslisták beszerzését is. Hogy miért? Az nem derült ki az ügyészi viszontválaszból.

Az ügyész tábornok határozottan tagadta, hogy az önvádra kötelezés tilalmát megsértették volna. Személyesen nézte át újra a vallomásokat és megállapította, hogy O. János honvéd tábornokot a folytatólagos kihallgatások mindegyikén megfelelően kioktatták. Szerinte egyébként elegendő lett volna egyszer figyelmeztetni a gyanúsítottat az egész nyomozás alatt. Cinikusan azt mondta, hogy az anyanyelv használatára sem oktatták ki a gyanúsítottakat az ügyészek, aztán még sem panaszkodott senki.

A védelem részéről O. tábornok meghatalmazott védője, dr. Horváth Z. Péter ügyvéd próbálta megvédeni az ügyészséget saját magától.

A védő azzal szembesítette Hegedűs tábornok, katonai ügyészt, hogy O. János tábornok folytatólagos kihallgatásain nem egy, hanem tizenkét alkalommal mulasztották el a gyanúsítottat figyelmeztetni és az arra adandó választ jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy saját magára terhelő vallomást nem köteles tenni. Azt már csak magam teszem hozzá, hogy ennek azért lett különös súlya, mert mindezt egy kóros elmeállapotban lévő emberrel tették, mint az utóbb, a bíróság által kirendelt szakértők megállapították. Az eljárási szabálysértések sorozata és a gyanúsított elmeállapota (személyiségzavara) így együtt eredményeztek egy olyan elmebéli állapotot, hogy (nem meglepő módon) tucatnyi kihallgatásából valójában csak kettőre emlékszik. Fogalma sincs, hogy hogyan kerültek jegyzőkönyvbe az ügyészség szerint tőle származó mondatok, mint például a viszkis doboz legendája is. És ez alapján emeltek vádat ellenem!!!

Tehát ott vagyunk, ahol a part szakad. Ahonnan elindultunk. Az első fokú bíróság kizárta az eljárásból O. tábornok vallomását. A katonai ügyészek pedig fel akarják támasztani.

Azt kéri tehát Hegedűs tábornok úr a másodfokú bíróságtól, hogy fusson még egy kört ezzel a vallomással egy másik katonai bíróság is. Abban reménykedve, hogy egy másik bírósági tanács ülnökei és a hivatásos bíró is fordítva fogja majd a büntetőeljárási törvényt. Vagy becsukja a szemét, és az eljárási szabálytalanságokat törvényesnek fogja látni?

Mert szerintük minden rendben volt. Ez Magyarország katonai ügyészsége, a Fidesz-KDNP 4 éves kormányzása után. Nem vigasztal, hogy őket is tönkre tették, nem csak engem.

Az utolsó szó jogán a vádlottak az első fokú ítélet hatályban tartását kérték. Egyedül O. János tábornok nem kívánt élni az utolsó szó jogával.

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2014. február 12. napján 13.00-ra határozathozatalra idézte meg szóban a jelenlévőket. Vagyis a füst felszáll, és eldől, hogy vesszőfutásom véget ér vagy az eljárás - ártatlanságom ellenére - meghatározatlan idejű büntetéssé változik.

       A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nyilvános ülést tart (fotó: Deák Zoltán)

A jobboldali médiumok erőlködését figyelve látható, hogy ez nem csak egy büntető ügy. Ez egy politikai ügy is. Politikai ügy, mert információim szerint Budai Gyula kormánybiztos maga írta a vádirat viszkis dobozos részét. Politikai ügy, mert a jobboldal ebben az ügyben reméli bukott elszámoltatásának feltámadását is: legalább a választásokig lehessen viszkis dobozozni. 

Ez az ügy azonban nem csak jogtörténeti érdekesség lesz, hanem a magyar büntető igazságszolgáltatás vizsgája is. Ártatlanság vélelme vagy bűnösség vélelme. Európa vagy CCCP. Eldől.      

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, dr. Ruzsás Róbert hadbíró dandártábornok, a katonai tanács elnöke vezetésével 2014. január 17-én nyilvános ülést tartott a Tábornok perként elhíresült büntetőügyben.

Tudják, ez az ügy, ahol pénzzel teli viszkis dobozzal bolyongok a bekamerázott, különösen védett Honvédelmi Minisztérium I. emeletének irodáiban és folyosóin.

Emlékeztetem az Olvasókat, hogy 2013. február 28. napján a Kaposvári Törvényszék dr. Ifkovics Béla hadbíró ezredes vezette katonai tanács bűncselekmény hiányában felmentett a vád alól. Ellenem kizárólag O. János tábornok törvénysértések árán kicsalt és az igazságügyi elmeszakértők által dokumentált, zavart pszichés állapotban született vallomása állt „bizonyítékként” a vádhatóság rendelkezésére. Ennek a vallomásnak a bizonyítékok köréből történő kirekesztése azt eredményezte, hogy a vádirati tényállást egyetlen más bizonyíték sem támasztotta alá.

Azért került sor a másodfokú bíróság eljárására, mert az ítélet ellen a katonai ügyész fellebbezést jelentett be.

A fellebbezésben dr. Hegedűs Antal dandártábornok, fellebbviteli katonai ügyész azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül az első fokú ítéletet, utasítsa a bíróságot új eljárás lefolytatására és a megismételt eljárást más bíróság, de semmiképpen ne a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa folytassa le.

A katonai ügyészek szerint O. János tábornok vallomását a bíróságnak fel kellett volna használnia, mert az ügyészek nem követtek el törvénysértést, ha mégis, akkor azt később kijavították. O. János a vallomását nem vádalku keretén belül tette, azt csak később kötötték meg írásban, tehát felhasználható a nyomozati vallomás. Az elmeszakértői véleményt pedig nem fogadhatják el, szerintük ugyanis O. János tábornok vallomása megtételekor befolyásoló hatás alatt nem volt.

Már a vádló személyével sem vagyok kibékülve. Hegedűs tábornok úr a Tábornok per nyomozása alatt a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője volt. Tehát ennek a kiemelt ügynek a nyomozását ő irányította: az ügy állásáról Waltner Roland őrnagy csoportvezető katonai ügyész naponta jelentett neki, az ő szóvivője titulálta 2010 tavaszán a Honvédelmi Minisztériumot „gengszterszervezetnek”, erről az ügyészségről kerültek ki – információim szerint a katonai elhárítás által is dokumentáltan - a vallomások a Magyar Nemzet című napilaphoz, és Hegedűs tábornok úr maga jelentette be sajtótájékoztatón a vádemelést is.

Dr. Hegedűs Antal dandártábornok, fellebbviteli főügyészségi katonai ügyész (fotó: hírtv)

Hegedűs tábornok úr személye tehát nem kontrollja a volt beosztottja által bejelentett fellebbezésnek, mert a törvénysértések, a szakmai mulasztások és túlkapások az általa vezetett katonai ügyészségen következtek be. Nem mellékesen Hegedűs tábornok úr (talán ennek az ügynek is köszönhetően?) beosztott lett az első számú vezetőből, amikor a katonai ügyészségeket Polt Péter legfőbb ügyész – szerintem szakmai hibát elkövetve - beolvasztotta a nyomozó főügyészségekbe. Látom magam előtt, amint Polt Péter cinikusan közli vele, hogy most már személyesen hozza helyre, amit elbarmoltak, s képviselje ő a vádat.

Dr. Zamecsnik Péter ügyvéd az Európai Bíróság eseti döntéseire hivatkozva védőbeszédében azonnal rá is mutatott, hogy a nyomozó ügyészek nem lehetnek a bíróságon a vád képviselői (holott ők képviselték a vádat is), de - szerintem - nem járhatnak el a fellebbviteli ügyekben sem. Ennek pedig egyszerű az oka: a törvénytelenségeket elkövető ügyészek soha nem fogják elismerni, hogy hibáztak. A védő azt is kifejtette, hogy a hatóság nem tájékoztathatja félre a terheltet. Az ügyészek pedig nem takarózhatnak azzal, hogy a kihallgatáson védő is részt vett és nem jelezte, hogy törvényt sért a katonai ügyész, mert a védő lehet hozzá nem értő, de a kihallgatást vezető ügyész, az nem.

Védőm, dr. Dezső Antal ügyvéd a lakás ügy tárgyalásán végezte munkáját, ezért dr. Farsang Andrea ügyvédet bízta meg helyettesítésével. Védőm a nyilvános ülésen többek között előadta, hogy az elsőfokú katonai tanács helyesen rekesztette ki XVI. r. O. János tábornok vallomásait, mint nem értékelhető bizonyítékot, ugyanis a Be. 78. § (4) bekezdése egyértelműen fogalmaz: Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet az ügyészség bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. A védő kifejtette azt is, hogy az ügyben aggálytalan szakértői vélemények állnak rendelkezésre, erre tekintettel egy megismételt eljárásnak ugyanaz lenne az eredménye, amelyre az első fokú bíróság jutott.

A védők mindegyike az első fokú ítélet hatályban tartását kérte. Indokaik között az szerepelt fajsúlyosan, hogy a büntetőeljárás garanciális szabályait a nyomozó hatóságnak be kell tartania, ha ezt betartották volna, akkor nem kerül az ügyészség olyan helyzetbe, hogy hibáit úgy kívánja orvosolni, hogy a törvényes ítélet hatályon kívül helyezését kéri.

Az ügyvédek közül többen is elmondták, hogy O. János tábornok gyanúsítotti vallomását – a törvénytelenségektől függetlenül – elmeállapotára figyelemmel akkor sem lehetne elfogadni, ha más objektív bizonyítékok az ő állításait alátámasztanák.

O. János tábornok védője, dr. Horváth Z. Péter ügyvéd a katonai tanács előtt kifejtette, hogy az első fokú eljárásban miért ő volt az első, aki indítványozta a bíróságnak védence vallomásának kizárását, sőt álláspontja szerint azt a bizonyítási eljárás részévé még felolvasással sem lett volna szabad tenni. A védő elmondta, hogy az önvádra kötelezés tilalma, a törvénytelen ügyészségi ajánlat (vádalku) miatt a vallomást ki kellett zárni a bizonyítékok közül. A jegyzőkönyvekből pedig megállapítható, hogy nem szó szerint jegyzőkönyveztek az ügyészek, ezért gyakoriak a szünetek.  O. János tábornok beszámítási képessége a vallomás megtétele időszakában közepes fokban korlátozva volt személyiségzavara miatt, amit a szakértői vélemények azzal fejeltek meg, hogy a gyógyszeres kezelés azon csak ronthatott. Tehát valójában nem oszt és nem szoroz, hogy a vallomástételi időszakban gyógyszerezték-e O. tábornokot vagy sem. Nem igaz, hogy a katonai ügyészek új szakértő kijelölésére vonatkozó indítványát a bíróság lesöpörte, állította a védő. A katonai ügyészek a szakértőknek összesen két kérdést tettek fel. Arról érdeklődtek, hogy ki és miért írta alá a szakvéleményt, meg van-e hozzá szakmai kompetenciájuk.

A védők rendre visszatérő kérdése volt, hogy miből gondolja az ügyészség, hogy a megismételt eljárásban a törvénytelen bizonyíték egy másik bíróságon törvényessé válik?

2014. január 27. napján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa folytatja munkáját, az ügyészi viszontválasz után a terheltek az utolsó szó joga alapján szólhatnak a bírósághoz.          

2014. január 17-én folytatódott a lakás ügy tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A bíróság hivatalból idézte és hallgatta ki tanúként a HM volt kabinetfőnökét. A tanú elmondta, hogy jogszerűen, hivatásos katonai jogviszonyom alapján kaptam szolgálati lakást, ugyanúgy ahogy az első Orbán-kormány idején Perenyei Tamás közigazgatási államtitkár vagy Fodor Lajos vezérkari főnök. A tanú megerősítette, hogy a kiutalt lakás nem volt vezetői lakás. A tanú elmondta, hogy a vezetői lakásellátást a HM joggyakorlata kizárólag a politikusok (miniszter, politikai államtitkár) esetében alkalmazta. A szolgálati jogviszonnyal rendelkező – időlegesen állami vezetői munkakört betöltő - katonák viszont minden esetben szolgálati lakást kaptak.

A bíróság elutasította a katonai ügyész indítványát, hogy a Tábornok perben vádlott személyek tanúkihallgatási jegyzőkönyvét ismertesse. Emlékeztetem az olvasókat, hogy ezeket a személyeket úgy hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség tanúként, hogy korábban már a Tábornok perben vádat emelt ellenük. Berki Tímea főügyészségi ügyész kérdései nem a lakás ügyről szóltak a vádlott tanúkhoz, hanem arról, hogy Juhász Ferenc vagy Fapál László kapott-e vesztegetési pénzt. Az már csak hab volt a tortán, hogy az ügyész azt sem engedte meg nekik, hogy a vallomást megtagadják, vagyis a tanúk nem élhettek mentességi jogukkal!

A katonai ügyész a vádbeszédét azzal kezdte, hogy a bíróságnak voltaképpen csak egy jogkérdésben kell döntenie. A jogszabályok alapján erre választ is lehet adni. Megjegyzem halkan, hogy akkor miről szólt a nyomozás két évig? Nincs egy jogász sem az ügyészségen, aki jogkérdésben tudott volna dönteni? Vagy arra gondolt a katonai ügyész, hogy a bíróság ne vegye figyelembe a tanúk vallomását, mert azok egyike sem támasztotta alá a vádat?

Az meg különösen megbotránkoztatott, hogy a katonai ügyész szerint a Magyar Honvédségben nincs országos parancsnok, holott csak a szolgálati törvény 1. számú mellékletét kellett volna felütnie. Ekkor már nagyon zabos voltam!

Azért megkérdezném Fodor vezérkari főnök urat, hogy ő milyen parancsnok volt, amikor szolgálati lakását kapta? Csak nem országos parancsnok?

Aztán jött a meglepetés! Miután a katonai ügyész fenntartotta a vádat és annak kiegészítését, ugyanakkor elkezdte pontról pontra magyarázni, hogy a szolgálati lakásom kiutalása és későbbi megvásárlása miért volt szabályszerű és a HM rendelet melyik rendelkezésének felelt meg.

Lehet, hogy szólni kellett volna neki, hogy ő nem a védelmet, hanem a vádat képviseli?

                            A vádat képviselő katonai ügyész (fotó: Deák Zoltán)

A katonai ügyész szerint nem kifogásolható, hogy a miniszterhez fordultam lakás kérelmemmel, mert ő volt az elöljáróm. Mivel visszafizettem a munkáltatói kölcsönt, ezért a miniszter határozatlan időtartamra is biztosíthatott számomra lakást. A katonai ügyész elismerte, hogy lakásomat „nem minősítették vezetői lakássá, vagyis szolgálati lakás volt”. Szóval, minden szabályos volt, de az ügyész szerint nekem akkor is vezetői lakást kellett volna kapnom! Hát akkor azt javaslom, hogy a katonai ügyészek is adják vissza HM rendelkezésű szolgálati lakásaikat a Magyar Honvédségnek, és kérjenek az ügyészségtől lakást! Aztán várjanak. És én már csak annyit tudok kívánni nekik, hogy addig álljanak fél lábon, amíg megkapják.

A katonai ügyész nem tette a per tárgyává a lakás közbeszerzési eljárását, ami alapján a perbeli szolgálati lakást beszerezték. Nem véletlenül! Az ügyész szerint a lakás felszerelése és berendezése egy jó minőségű lakásnak felelt meg. És valóban! Tehát nekem azt kellett volna mondanom, hogy köszönöm szépen, én ezt a használt lakást nem kérem, mert túlságosan jó minőségű, inkább tessék nekem nézni valami vályogházat Soroksáron? 

Viccet félretéve. A katonai ügyész a vádat – az eredeti két változat mellett - éppen arra alapozta, hogy „nem volt vezetői lakás, de ennek kellett volna lennie”. Az elkövetési magatartásomat úgy határozta meg, hogy lakásvásárlási kérelmemmel „inspiráltam” a minisztert, ezért három kiskorú gyermekem és várandós feleségemre tekintettel abszolút humánus indítványt tett: végrehajtandó börtön és vagyonelkobzás.

Most nagyon komoly dolgokat írok, tessék figyelni! Tehát benyújtottam egy írásbeli kérelmet munkáltatómnak és így lettem felbujtó, vagyis ezzel a kérelemmel rábírtam (újabban inspiráltam) egy bűncselekmény elkövetésére a minisztert. A kérelmemnek a miniszter a HM szakapparátusának előkészítése és javaslata alapján helyt adott.

Ez ma az ügyészség hivatalos álláspontja 2014-ben, amikor a jogalkalmazás tekintetében visszafelé haladunk az időben és az 50-es éveket jellemző nyomozati eljárásból, illetve vádképviseletből már csak a nyílt fizikai erőszak hiányzik.

Remélem Fazekas Géza, a KNYF szóvivője olvassa a blogot, mert akkor hivatalosan is tudomást szerezhet arról, hogy bűncselekmény kísérletének alapos gyanúja állhat fenn. Ugyanis Hende Csaba honvédelmi miniszter és tettestársai éppen arra bujtatják fel saját magukat, hogy bűncselekmény tettesei lehessenek. A céljuk, hogy a HM szolgálati lakásokat a valós ár töredékéért adják el a bérlőknek, ezáltal vagyoni hátrányt okozzanak az államnak.

Mert éppen arra bírnak rá kb. 8.000 embert - az állami tulajdonban lévő HM rendelkezésű lakásokban lakó személyeket - hogy ott tartózkodásuk jogcímétől függetlenül nyújtsanak be kérelmet lakásuk vagy gépkocsitárolójuk kedvezményes megvásárlására. Vagyis legyenek felbujtók. Miért? Hogy Hende Csaba miniszter vagyon elleni bűncselekményt, azaz hűtlen kezelést kövessen el, ha az alábbi kérelemnek helyt ad?

Van egy jó, meg egy rossz hírem. Melyikkel kezdjem? Kezdjük a jóval!

Hende Csaba honvédelmi miniszter (FIDESZ) a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő teljes lakásállományt (kb. 8.000 lakás) piacra dobja. Persze téved, aki a választási kampány részeként értékeli ezt a lépést. Á, dehogy! Merő véletlen, hogy pont kampányidőszakban kerül majd napirendre ez a kérdés. Felelős vezető biztosan nem ganézna ki teljesen a kormányváltás előtt a Honvédség alól.

De! Hende tisztában van azzal, hogy évi mínusz 100 milliárd veszteséget valahogy pótolni kell. Ez a negyedik év végére mínusz 400 milliárd lesz (több, mint egy évi költségvetése a Honvédségnek)! Valahonnan pénzt kell szereznie! Hát, eladja azt, ami azonnal értékesíthető. Hogy hosszú távon ez mit jelent majd? Utánuk a vízözön! S akiben felmerülne a hűtlen kezelés, mint állami vagyon elleni bűncselekmény gondolata, az gyorsan verje is ki a fejéből! S hogy természetesen az aktusra majd a választások után kerül sor (értsd. Te baka, ha akarod a lakásodat olcsón, akkor tudd, hogy kire szavazol!) szintén véletlen. Hát, tehet Hende Csaba arról, hogy pont 2014 tavaszán lesznek a választások Magyarországon? Persze, hogy nem. Véletlen egybeesés.  

                    Civil miniszter magának varratott katonai egyenruhában (fotó: hir.ma)

Jó hír az is, hogy a Honvédelmi Minisztérium lakásrendelete módosult, kitágult a vásárlásra jogosultak köre is. Már nem csak a határozatlan idejű bérlők, hanem ezzel a feltétel bekövetkeztéig szóló (vagyis határozott idejű) szerződéssel rendelkezők is megvehetik a lakást. Mondhatjuk, hogy mindenki, aki bármilyen jogcímen a lakásban tartózkodik.

A rossz hír az, hogy a vételár az nem a régi, vagyis a korábbi kedvezmények szűkítésével többet kell majd a lakás megvásárlására fordítani. De ez sem jelenthet akadályt, mert a HM a lakás megvásárlására – valamelyik nagybank útján - kamatmentes hitelt fog biztosítani. Hiszen, már megint a véletlen műve csak, hogy a közszolgák éppen most vehetnek majd fel nulla %-os hitelt. A kamatokat meg szétterítik az adófizetőkön.

Évente egyszer a miniszternek a lakásértékesítésről döntenie kellett volna…

Ennek ellenére Hende Csaba honvédelmi minisztersége idején, vagyis 2010 óta egyetlen lakásértékesítés sem történt, mert egyszerűen nem írta alá a miniszter az értékesítésre tervezett lakások kijelöléséről szóló HM közleményt.

Na, de mielőtt bárki arra gondolna, hogy a vagyon megőrzése lett volna a cél, akkor elárulom a valódi okot: Hende miniszter, hivatali jogelődjét, Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert (MSZP) is feljelentette hűtlen kezelésért, mert szolgálati lakások értékesítése történt hivatali ideje alatt.

Hende Csaba a szolgálati lakásukat jogszerűen megvásárló 44 volt katonai vezetőt, államtitkárokat, tábornokokat jelentett fel, de gondosan ügyelt arra, hogy abba se volt fideszes államtitkár, se katonai ügyészségi vezető ne legyen. És senkinek ne legyen kétsége, ezek az eljárások még nincsenek lezárva! A teljes volt vezetői garnitúra leszámolására készülnek, államtitkártól vezérkari főnökig bezárólag.

Az ügyészség azért vádolja Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert hűtlen kezeléssel, mert hivatali kötelességét teljesítve a HM szakapparátusa által előkészített HM közleményt írt alá, amely 82 db lakást jelölt ki értékesítésre. Ebből egy az én szolgálati lakásom volt, erről szól a lakás ügy büntető próbapere.

Hende tűkön ül és várakozik a bíróság első fokú ítéletére. A HM közleményt már előkészítették…

Azért az igazi blama lenne Hendének, ha Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert a bíróság a próbaperben netán elítélné az állam által alkotott jogszabályok alapján, az állam által kidolgozott kedvezményes konstrukcióban eladott 1, azaz egy darab szolgálati lakás jogszerű eladása ürügyén. Hende Csaba miniszter pedig 8.000 lakást kíván értékesíteni az állam által biztosított kedvezményes vételáron.

Persze Hende Csaba tökéletesen mindegy, hogy mit csinál, nem aranybetűkkel kerül be neve a Honvédség történetébe, az biztos. A rendszerváltás óta nem volt ilyen gyenge a haderő finanszírozása, ami jelzi Hende Csaba valódi politikai távolságát a keresztapától, Orbán Viktortól.

Hende Csaba minisztersége alatt a Magyar Honvédség évente 100 milliárd forintot veszített! A végső tartalékok is elfogytak, napi válságmenedzselés nélkül minden összedőlt volna már. Nincs bakancs, nincs üzemanyag, nincs szolgálati nyugdíj, nincs semmi! Rég megszűnt a jogbiztonság, egyedi politikai döntések irányítják a haderő életét. Mindent szabad, amit a szeszélyeiről hírhedté vált miniszter úr akar. A szabályok átírása, a kreatív jogászat pedig mindennapossá vált.

A repülőgépek, helikopterek eladásáról már nincsenek nyilvános pályázatok, haditechnikai kereskedelmi engedély nélkül lehet lőszert és robbanóanyagokat vásárolni. Ki fogja ma megkérdezni Hende urat, hogy tudja-e mit csinál? A kollégisták vagy a haverok a polgári körökből? Vagy az 1 millió újfideszes, akik a politikai hatalom biztosítékaiként megszállták az állami és önkormányzati szerveket?

Sértett vagyok? Igen, bevallom. Ez az ember nevezett engem nagy nyilvánosság előtt 2011 tavaszán hazug módon maffiafőnöknek, amikor az orbáni maffiaállam egyik csápja éppen ő maga lett. A sértés még megbocsátható lenne. De az nem, hogy a nyugdíjas katonákat megalázta, az aktív állomány felett pedig nem hatalmat gyakorolt, hanem uralkodott.