Van egy „népmesei elemekkel teletűzdelt” történet:

Egy szép tavaszi napon, az országgyűlési választások kampányának idején (2010) O. János honvéd tábornok önként bevonult a népnemzeti ügyészségre, hogy meséljen egy főtiszt bajtársáról hallott pletykáról. Majd egy hét múlva, hogy-hogy nem, magát találta rácsok mögött. Nem tudva, hogy ezredes bajtársa a hírre begorombult, személyes sértésnek vette, ezért ő is gyorsan bemártotta tábornok bajtársát. Azért, hogy börtönéből szabaduljon, miniszterről, államtitkárokról és tábornokokról mesélt folyosói pletykákat. Ebben a vallomásban nyertem én is szerepet: pénzt vettem át tőle, amit aztán viszkis dobozba tettem és kiléptem vele irodám ajtaján. Hogy kinek vittem? Ja, az a mesét lejegyző, narrátor ügyészt játszó vádiratából már nem derült ki.

E vallomás – mint egyetlen „bizonyíték” - alapján 2010 decemberében egy hideg téli hajnalon két katonai ügyész hurcolt el a családomtól. Jöttek és vittek. Az autó nem volt fekete és nem volt lefüggönyözve, a többi stimmelt. 30 napra őrizetbe, illetve előzetes letartóztatásba kerültem. Megpróbáltak belőlem vallomást kicsikarni szocialista miniszterekre. Nem tettem, mert nem volt miért. Aztán az egyetlen „személyi bizonyíték” alapján vád alá kerültem. Egy évig jártam a kaposvári bíróságra, ahol végül is bűncselekmény hiányában a katonai tanács felmentett.

Van egy kliens média:

A Magyar Nemzet című napilap és a Hír Tv. A magát konzervatív napilapként feltüntető fideszes pártlap a Budapesti Katonai Ügyészségtől megkapta a gyanúsítottak vallomásait és azokat a 2010-es választási kampányban fel is használta. A napilap nem csinált titkot belőle, hogy ugyan törvénytelenül, de rendelkezik a teljes nyomozati anyaggal.

A hazudozás fellegvára, a Hír Tv pedig hét bőrt lenyúzott a Tábornok perről és négy éven át vígan viszkis dobozoztak. Az ügybe belekeverték Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert (MSZP) is, azt a látszatot keltették, mintha a vád szerint neki vittem volna a pénzzel teli viszkis dobozt. Miközben magam sem tudom, kinek kellett volna vinnem, mert azt már a vád nem tartalmazza. Lehet, hogy még mindig bolyongok a HM folyosóin és keresem, hogy miként lehetne a doboztól „megszabadulni”?  

Van egy vádirat.

A vádiratról a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa, egy hivatásos bíró és nyomozások ezreit lefolytató vagy felügyelő két rendőrtábornok a következőket mondta:

„A bíróság álláspontja szerint még akkor sem lehetett volna megnyugtató módon dönteni az ügyben …ha a felhívott bizonyítékok törvényességéhez kétség nem férhet, mert a vádirati tényállás és az azt alátámasztó bizonyítékok felhívása és megjelölése oly mértékben hiányos és kérdéses, hogy arra megalapozott ítéleti tényállást alapítani megnyugtató módon nem lehetett volna”.

Van egy katonai ügyész.

Dr. Waltner Roland őrnagy, aki azóta feljebb lépett, alezredes lett. A NER-ben teljesített elévülhetetlen érdemei elismeréseként a Központi Nyomozó Főügyészég helyettes vezetőjeként ellenőrzi a törvényesség betartását.

A bíróság szerint:

„A nyomozást végző ügyészek a Btk.-ban rögzített szabályokkal ellentétesen olyan jogellenes és félrevezető ígéretekkel szereztek meg terhelő vallomásokat tartalmazó bizonyítékokat, amelyeknek nincs alapja, és így a gyanúsítottakat félrevezetve, a büntetlenség ígéretével jutottak további információhoz.”

„Érthetetlen, hogy a nyomozó ügyészek minden látókörükbe kerülő potenciális gyanúsítottat azonnal letartóztatnak, majd aki terhelővallomásokat vagy csak egyet is tesz valaki másra, esetleg magasabb beosztású személyre, azt azonnal kiengedik, aki pedig hallgat, mert vagy nem csinált semmit vagy nem tud semmit, az marad a börtönben.”

Van O. János honvéd tábornok gyanúsítotti vallomása, amit a bíróság kizárt a bizonyítékok közül, az alábbi okok alapján:

1.    Eleinte megtévesztő módon büntetlenséget ígérnek neki az ügyészek. De az önvád tilalmára vonatkozó szabályokról nem oktatják ki.

2.   Később a büntetlenségére vonatkozó törvénysértő tájékoztatásukat az ügyészek visszavonják, de nem hallgatják ki újból. Az önvád tilalmára vonatkozó szabályokról nem oktatják ki most sem.

3.    Végül szóban vádalkut kötnek az ügyészek O. Jánossal, aki erre tekintettel teszi meg vallomását. Az önvád tilalmára vonatkozó szabályokról viszont megint megfeledkeznek.

4.    És mindeközben az elmeszakértők szerint O. János a cselekmény elkövetésekor, valamint a vallomástételi időszakban kóros elmeállapotú és jelenleg is beteg.

A felsoroltakból egy is elég ahhoz, hogy bármely büntetőbíróság a vallomást kizárja a bizonyítékok közül. Nézzük, mit mondott a katonai tanács:„…az ilyen szituációba került vagy kényszerített, nem teljesen egészséges O. János a téves, megtévesztő ígéretek hatására bármire képes lehet, hogy szabaduljon a szorult helyzetéből és keverte a valóságot a vele szemben támasztott elvárásokkal”.  

Van egy katonai tanács:

Dr. Ifkovics Béla hadbíró ezredes által vezetett Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa, amely elvi éllel kimondta: „egy demokratikus, XXI. századi jogállamban a jogbiztonság és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom érvényesülése megkérdőjelezhetetlen. Így még a látszatát is el kell kerülni, hogy egy ügyben a bizonyítékok aggályosan kerültek a felszínre.”

A bizonyítási eljárás eredményeképpen a bíróság a vádtól eltérő tényállást állapított meg. A bizonyítékokat egyenként és összességében is értékelte. A bizonyítékok értékelése során az alábbi megállapításokra jutott:

„Az ügyészség által benyújtott és több szempontból sem teljesen megalapozott és bizonyos tekintetben kellékhiányos vádiratot nem szabad tárgyalás nélkül… elutasítani”. Ezért a bíróság „megkísérelte tisztázni a vádirat hiányosságának okait”, de az ügyészség bizonyítási indítványt nem tett.

„Mivel a bíróság…arra az álláspontra helyezkedett, hogy O. János dandártábornok nyomozati vallomását ki kel rekeszteni a bizonyítékok köréből, így meg kell állapítani, hogy nem maradt egyetlen objektív, minden kétséget kizáró személyi vagy tárgyi bizonyíték, amely alapján bűncselekmény elkövetését lehetne megállapítani”.

„Az amúgy is több okból megkérdőjelezhető terhelő vallomások önmagukban nem alapozhatják meg a bűncselekmény elkövetését”.

„Amennyiben bizonyítható is lenne a bűncselekmény megvalósulása, az tipikusan a befolyással üzérkedés tényállási elemeit viseli magán…a 2007. január 28-a előtt befejezett és megvalósult, bizonyítható bűncselekmények elévültek.”

Van egy fellebbviteli katonai ügyész.

Dr. Hegedűs Antal tábornok, aki a nyomozást és Waltner Roland őrnagyot a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjeként közvetlenül irányította. A vádiratot ő látta el aláírásával. Ettől az ügyészségtől kapta a Magyar Nemzet című napilap a gyanúsítotti vallomásokat 2010 elejétől kezdve. Nem állítom, hogy ez okozta önmagában az akkori kormánypárt, az MSZP vereségét, de tagadhatatlanul befolyásolta.

A fellebbviteli katonai ügyész még saját vádiratát sem ismeri, hiszen perbeszédében 2002-től 2010-ig tartó bűncselekmény sorozatról beszélt, amikor az általa aláírt vádirat szerint a cselekmények 2001-ben kezdődtek, amikor az első Orbán kormány volt hatalmon. Talán nem is véletlenül, hiszen a jelenlegi fideszes kampányban az „elmúttnyócév” hangzik megfelelően.

Az ügyész tábornok most voltaképpen azért fellebbezett, hogy helyezzék vissza első fokra és másik bíróságra az ügyet. Könyörgőre fogta, hogy mentse magát: „Könyörgöm, tisztelt Másodfok! Adjátok az ügyet egy általunk meghatározott bíróságnak, hátha ő majd törvényesnek ítéli a törvénytelent! Egészséges elmének a háborodottat!” 

És végül van egy másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, aki 2014. február 12-én elbírálja a három az egyben (nyomozó/vádképviseleti/fellebbviteli) ügyészek által bejelentett fellebbezést, és 13.00-kor ítéletet mond.