Legalábbis számunkra megállt, de ugyanakkor Olvasóim számára van egy jó hírem. Előreláthatóan még további két-három évig írom a blogot, mert a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2014. február 12. napján a Tábornok perben született felmentő ítéletemet hatályon kívül helyezte, új eljárást rendelt el, amelyet a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának kell lefolytatnia.

A gigászok harcában a csatát az ügyészség nyerte. A másodfokú bíróság a fellebbezésének szinte teljes mértékben helyt adott. A háborúnak azonban nincs vége. Harcolok, hogy én és családom visszakapja a három éve elvett életét.

Szokatlan módon az első fokú és a másodfokú bíróságok jogi álláspontja olyan, mint a tűz és a víz. A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa számára elsődleges volt a büntetőeljárási szabályok betartása, a bizonyítékok beszerzésének törvényessége. Ítéletében megállapította, hogy olyan eljárási törvénysértések történtek a katonai ügyészek részéről, ami kétségessé teszi a beszerzett bizonyítékokat és alkalmatlanná teszi a vádat arra, hogy megalapozott ítéletet lehessen arra alapítani. Ezért mentett fel mindenkit.

                                                                    (fotó: alfahir.hu)

A másodfokú bíróság azonban ezen átlépett. Az első fokú bíróság hivatalból nem tett a katonai ügyészek ellen bűncselekmény miatt feljelentést, ezért az ügyészek eljárását szabályosnak tartja. Itt azonban meg kell állnunk egy pillanatra. Egyrészt az alapeljárásban az eljáró katonai ügyészek kizárását több vádlott és védő indítványozta, amelyet Keresztes Imre főügyész elutasított. Másrészt az esetleges feljelentést szintén katonai ügyészek vizsgálták volna ki, és szinte bizonyos vagyok benne, hogy az eredmény borítékolható lett volna. Ilyen ország ez, ahol ügyész az ügyésznek nem vájja ki a szemét. Arról már nem is beszélek, hogy egy ilyen feljelentésre az ügyészség hamis vád bűncselekményével vádolhatná meg a feljelentőt. Kell ez bárkinek is? Nos, a kör bezárult.

Magam csak azon döbbentem meg, hogy ha ebben a kiemelt ügyben ennyi dokumentált és nehezen magyarázható - nevezzük kegyesen ügyészi tévedésnek – jogszabálysértés történt, akkor hogyan működik Magyarországon a nyomozás feletti törvényességi felügyelet, ha ügyész nyomoz? A bizonyítékok törvényessége nem kérdőjelezhető meg azért, mert nincs feljelentés? A büntetőeljárási törvény szerintem nem ezt írja elő.

A másodfokú bíróság azt is kifejtette, hogy a vádlottak előzetes letartóztatása bírósági kontroll alatt volt, a bíróság azonban azt nem vizsgálhatja, hogy az ügyész a gyanúsítottat miért, mikor szabadítja. Ennek azért volt jelentősége, mert nem egy esetben a katonai ügyészek attól tették függővé a szabadlábra helyezést, hogy a gyanúsított megteszi-e az ügyészek által kívánt vallomást például rám vagy a miniszterre. A másodfokú tanácsnak egyébként volt rálátása az ügyre, mert az előzetes letartóztatás elleni fellebbezéseket maga bírálta el, sőt nem egy esetben maga szabadított ki vádlottakat az indokolatlan fogva tartásból. Most meg helyesnek tartotta?

A másodfokú bíróság döntésének indokolása gyakorlatilag abban merült ki, hogy részletesen taglalta, hogy O. János tábornok nyomozás során tett vallomásának kizárása a bizonyítékok közül miért volt helytelen dr. Ifkovics Béla hb. ezredes által vezetett tanács részéről.

Nézzük, mit is mondott a másodfok:

A ítélőtábla szerint a gyanúsítottat elegendő a nyomozás teljes időtartama alatt egyszer kioktatni, hogy magára nézve nem kötelező vallomást tennie, és ez egyszer megtörtént. A többi kihallgatáson O. tábornoknak, mint diplomás főtisztnek, már magától is tudnia kellett – indokolt a táblabíróság.

O. János tábornok büntetlenségéről szóló ügyészi tájékoztatás valóban megtévesztő volt a táblabíróság szerint és törvénytelen is, de a „tévedésről” később az ügyészség tájékoztatta a terheltet. Erre tekintettel a helyes tájékoztatásig (büntetlenségi ígéret visszavonásáig) a vallomását nem lehet figyelembe venni, de az azt követően tett vallomásait igen.

A táblabíróság szerint O. János tábornok valóban kezdeményezhette a vádalkut (tárgyalásról lemondást) a katonai ügyészeknél, de azok azt nem voltak kötelesek elfogadni. A tábornok 2010 májusában kezdeményezte a vádalkut, miután kiderült, hogy nem lesz büntetlen, de annak írásba foglalására az iratismertetésen került csak sor. Ezt azonban később a bíróság nem hagyta jóvá. A másodfok szerint nincs jelentősége annak, hogy O. tábornok abban a hitben tett vallomást, hogy a vádalkut már megkötötte.

Alaptalan az ítélőtábla szerint O. János beszámítási képességére vonatkozó bírósági álláspont is, mert a vallomástételi időszakban a bíróság ügyészi indítványra nem vizsgálta O. János börtönbéli gyógyszerezését. Itt azért megint meg kell állnunk. Az elmeszakértők azért nem tartották fontosnak a gyógyszeres kezelés adatainak beszerzését, mert álláspontjuk szerint O. János tábornok állandósult személyiségzavarát a gyógyszeres kezelések csak ronthatták és nem javíthatták volna. Tehát a szakértők szerint nem volt jelentősége, hogy kapott vagy nem nagy dózisú nyugtatókat (pl. Rivotril), és ezt az első fokú bíróság, mint észérvet elfogadta.

Az ítélőtábla álláspontja szerint az első fokú bíróságnak figyelembe kellett volna vennie egyes vádlottakra vonatkozó, O. János tábornok vallomásán kívüli beismerő vallomásokat és terhelő tanúvallomásokat – azok beszerzési körülményeitől függetlenül.

Törvénysértőnek tekintette az ítélőtábla katonai tanácsa, hogy a bíróság két vádlott ügyét elkülönítette az alapügytől, miközben más vádlottakat is érintett az ellenük emelt vád. Megjegyzem, hogy az elkülönítésre az egyik vádlott kórházi kezelése miatt került sor, mert nem tudta gyakorolni védekezéshez fűződő jogait, ezért a per évekig is elhúzódhatott volna.

Iránymutatás a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának:

A Be. 403. § (3) bekezdése szerint a megismételt eljárásban a bíróság az ügyet a hatályon kívül helyező határozat okainak és indokainak figyelembevételével bírálja el, ezért jelentősége van annak, hogy a táblabíróság mivel indokolta végzését.

1. Mivel minden vádlottat érint O. János tábornok vallomása, ezért egy eljárásban kell megítélni a vád tárgyává tett cselekményeket (visszaegyesítés elrendelése).
2. A teljes bizonyítási eljárást meg kell ismételni.
3. Ha O. János tábornok elmebéli állapota megengedi, és új vallomást tesz a bíróságon, azt kell figyelembe venni. Ha O. János tábornok nem tesz (vagy nem tud) új vallomást tenni a bíróság előtt, akkor nyomozati vallomását értékelnie kell a bíróságnak (a törvénytelen rész kivételével), de azt csak akkor lehet figyelembe venni, ha azt más bizonyíték is alátámasztja. Tehát nem szabad automatikusan O. János tábornok vallomását az első fokú bíróságnak elfogadnia.
4. O. János tábornok büntetés-végrehajtási intézetben történő gyógyszerezésének megállapítására be kell szerezni az adatokat és igazságügyi szakértőt kell bevonni, hogy a gyógyszerek befolyásolták-e a tábornok tudatát a vallomástételi időszakban.

Ennyi, meg még két-három esztendő. Ja, ellenem továbbra is csak O. János tábornok nyomozati vallomása áll az ügyészség és a bíróság rendelkezésére. Tudják. A viszkis doboz legendája, amely szerint államtitkári irodámban 12 millió forint ismeretlen eredetű pénzt vettem át tőle 2006-ban meg nem határozható időpontban, abból kivettem mintegy 4 milliót, beletettem egy viszkis dobozba, meg papírtasakba és kiléptem vele az ajtón.

Ez ellen kell újra védekeznem. És újra bizonyítanom, hogy ártatlan vagyok. Holott soha, sehol nem vettem át semmilyen (se vesztegetésből, se visszaosztásból, se sehonnan származó) pénzt, borítékot, viszkis dobozt, kenyérpirítót, stb. senkitől, még O. Jánostól sem.