A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, dr. Ruzsás Róbert hadbíró dandártábornok, a katonai tanács elnöke vezetésével 2014. január 17-én nyilvános ülést tartott a Tábornok perként elhíresült büntetőügyben.
Tudják, ez az ügy, ahol pénzzel teli viszkis dobozzal bolyongok a bekamerázott, különösen védett Honvédelmi Minisztérium I. emeletének irodáiban és folyosóin.
Emlékeztetem az Olvasókat, hogy 2013. február 28. napján a Kaposvári Törvényszék dr. Ifkovics Béla hadbíró ezredes vezette katonai tanács bűncselekmény hiányában felmentett a vád alól. Ellenem kizárólag O. János tábornok törvénysértések árán kicsalt és az igazságügyi elmeszakértők által dokumentált, zavart pszichés állapotban született vallomása állt „bizonyítékként” a vádhatóság rendelkezésére. Ennek a vallomásnak a bizonyítékok köréből történő kirekesztése azt eredményezte, hogy a vádirati tényállást egyetlen más bizonyíték sem támasztotta alá.
Azért került sor a másodfokú bíróság eljárására, mert az ítélet ellen a katonai ügyész fellebbezést jelentett be.
A fellebbezésben dr. Hegedűs Antal dandártábornok, fellebbviteli katonai ügyész azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság helyezze hatályon kívül az első fokú ítéletet, utasítsa a bíróságot új eljárás lefolytatására és a megismételt eljárást más bíróság, de semmiképpen ne a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa folytassa le.
A katonai ügyészek szerint O. János tábornok vallomását a bíróságnak fel kellett volna használnia, mert az ügyészek nem követtek el törvénysértést, ha mégis, akkor azt később kijavították. O. János a vallomását nem vádalku keretén belül tette, azt csak később kötötték meg írásban, tehát felhasználható a nyomozati vallomás. Az elmeszakértői véleményt pedig nem fogadhatják el, szerintük ugyanis O. János tábornok vallomása megtételekor befolyásoló hatás alatt nem volt.
Már a vádló személyével sem vagyok kibékülve. Hegedűs tábornok úr a Tábornok per nyomozása alatt a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője volt. Tehát ennek a kiemelt ügynek a nyomozását ő irányította: az ügy állásáról Waltner Roland őrnagy csoportvezető katonai ügyész naponta jelentett neki, az ő szóvivője titulálta 2010 tavaszán a Honvédelmi Minisztériumot „gengszterszervezetnek”, erről az ügyészségről kerültek ki – információim szerint a katonai elhárítás által is dokumentáltan - a vallomások a Magyar Nemzet című napilaphoz, és Hegedűs tábornok úr maga jelentette be sajtótájékoztatón a vádemelést is.
Dr. Hegedűs Antal dandártábornok, fellebbviteli főügyészségi katonai ügyész (fotó: hírtv)
Hegedűs tábornok úr személye tehát nem kontrollja a volt beosztottja által bejelentett fellebbezésnek, mert a törvénysértések, a szakmai mulasztások és túlkapások az általa vezetett katonai ügyészségen következtek be. Nem mellékesen Hegedűs tábornok úr (talán ennek az ügynek is köszönhetően?) beosztott lett az első számú vezetőből, amikor a katonai ügyészségeket Polt Péter legfőbb ügyész – szerintem szakmai hibát elkövetve - beolvasztotta a nyomozó főügyészségekbe. Látom magam előtt, amint Polt Péter cinikusan közli vele, hogy most már személyesen hozza helyre, amit elbarmoltak, s képviselje ő a vádat.
Dr. Zamecsnik Péter ügyvéd az Európai Bíróság eseti döntéseire hivatkozva védőbeszédében azonnal rá is mutatott, hogy a nyomozó ügyészek nem lehetnek a bíróságon a vád képviselői (holott ők képviselték a vádat is), de - szerintem - nem járhatnak el a fellebbviteli ügyekben sem. Ennek pedig egyszerű az oka: a törvénytelenségeket elkövető ügyészek soha nem fogják elismerni, hogy hibáztak. A védő azt is kifejtette, hogy a hatóság nem tájékoztathatja félre a terheltet. Az ügyészek pedig nem takarózhatnak azzal, hogy a kihallgatáson védő is részt vett és nem jelezte, hogy törvényt sért a katonai ügyész, mert a védő lehet hozzá nem értő, de a kihallgatást vezető ügyész, az nem.
Védőm, dr. Dezső Antal ügyvéd a lakás ügy tárgyalásán végezte munkáját, ezért dr. Farsang Andrea ügyvédet bízta meg helyettesítésével. Védőm a nyilvános ülésen többek között előadta, hogy az elsőfokú katonai tanács helyesen rekesztette ki XVI. r. O. János tábornok vallomásait, mint nem értékelhető bizonyítékot, ugyanis a Be. 78. § (4) bekezdése egyértelműen fogalmaz: Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet az ügyészség bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. A védő kifejtette azt is, hogy az ügyben aggálytalan szakértői vélemények állnak rendelkezésre, erre tekintettel egy megismételt eljárásnak ugyanaz lenne az eredménye, amelyre az első fokú bíróság jutott.
A védők mindegyike az első fokú ítélet hatályban tartását kérte. Indokaik között az szerepelt fajsúlyosan, hogy a büntetőeljárás garanciális szabályait a nyomozó hatóságnak be kell tartania, ha ezt betartották volna, akkor nem kerül az ügyészség olyan helyzetbe, hogy hibáit úgy kívánja orvosolni, hogy a törvényes ítélet hatályon kívül helyezését kéri.
Az ügyvédek közül többen is elmondták, hogy O. János tábornok gyanúsítotti vallomását – a törvénytelenségektől függetlenül – elmeállapotára figyelemmel akkor sem lehetne elfogadni, ha más objektív bizonyítékok az ő állításait alátámasztanák.
O. János tábornok védője, dr. Horváth Z. Péter ügyvéd a katonai tanács előtt kifejtette, hogy az első fokú eljárásban miért ő volt az első, aki indítványozta a bíróságnak védence vallomásának kizárását, sőt álláspontja szerint azt a bizonyítási eljárás részévé még felolvasással sem lett volna szabad tenni. A védő elmondta, hogy az önvádra kötelezés tilalma, a törvénytelen ügyészségi ajánlat (vádalku) miatt a vallomást ki kellett zárni a bizonyítékok közül. A jegyzőkönyvekből pedig megállapítható, hogy nem szó szerint jegyzőkönyveztek az ügyészek, ezért gyakoriak a szünetek. O. János tábornok beszámítási képessége a vallomás megtétele időszakában közepes fokban korlátozva volt személyiségzavara miatt, amit a szakértői vélemények azzal fejeltek meg, hogy a gyógyszeres kezelés azon csak ronthatott. Tehát valójában nem oszt és nem szoroz, hogy a vallomástételi időszakban gyógyszerezték-e O. tábornokot vagy sem. Nem igaz, hogy a katonai ügyészek új szakértő kijelölésére vonatkozó indítványát a bíróság lesöpörte, állította a védő. A katonai ügyészek a szakértőknek összesen két kérdést tettek fel. Arról érdeklődtek, hogy ki és miért írta alá a szakvéleményt, meg van-e hozzá szakmai kompetenciájuk.
A védők rendre visszatérő kérdése volt, hogy miből gondolja az ügyészség, hogy a megismételt eljárásban a törvénytelen bizonyíték egy másik bíróságon törvényessé válik?
2014. január 27. napján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa folytatja munkáját, az ügyészi viszontválasz után a terheltek az utolsó szó joga alapján szólhatnak a bírósághoz.
