Viszkisdoboz

A bíróság az alábbiak szerint tárgyalja az ügyet:

2012. augusztus 27. (hétfő) 09:30 órától: a katonai ügyész által indítványozott, még meg nem hallgatott tanúk bírósági kihallgatása; 11.00-tól a védelem által indítványozott tanúk kihallgatása.

2012. augusztus 28. (kedd) 09:30 órától: ISZKI Budapesti Orvosszakértői Intézet szakértőinek meghallgatása O. János XVI. r. vádlott elmebéli állapotáról; iratismertetés; délután vádbeszéd.

2012. augusztus 29. (szerda) 09:30 órától: Védőbeszédek.

2012. augusztus 30. (csütörtök) 09:30 órától: Védőbeszédek és a vádlottak részéről az utolsó szó joga.

A katonai tanács vélhetőleg a tárgyalást elnapolja és szeptemberben hoz ítéletet .

A bírsági tárgyalás nyilvános, azon bárki részt vehet. A törvényszék Kaposvárott, a Bajcsy-Zsilinszky utca 3. szám alatt található. A parkolás díjköteles, de a bevásárló központoknál ingyenes a parkolás, ott érdemes megállni. (Dohányozni a belvárosban csak a kijelölt helyen szabad.)

Egy sokoldalú politikus ért a mezőgazdasághoz

Budai Gyula által megalakított dinnyekartellt irigykedve figyeltük, és azon gondolkoztunk, hogy miért nem dinnyét termelünk a háztájiban, amit jól rá tudnánk sózni a rohadt multikra. Hiszen a mi Budai Gyulánk azt is megmondta, hogy neki és a kormánynak nincs lehetetlen és menjen a nemzeti versenyhivatal is a sóhivatalba, ha versenykorlátozó megállapodást talál dinnye ügyben, mert ők csak a magyar embereknek akartak jót, amikor kiszorították a piacról az olcsó dinnyét.

Naponta néztük a mezőgazdálkodással kapcsolatos hajnali műsorokat a televízióban és művelgettük a háztájit. A szomszéd adott földet a krumplinak és a kukoricának, mert a sajátunkat zöldségfélékkel ültettük tele. A kukorica szárazság miatt kiégett, a burgonyát még nem szedtük fel. Sok volt a csalódás, minden napra esik valami, azért várunk még a jobb időkre. Aztán támadtak a tetvek….. Az első csirkeállományunkat elvitte valami betegség, de mi nem adtuk fel, hiszen nyakas a magyar. Új csirke állományt vettünk és azon gondolkodtunk, hogy milyen jó lesz, ha mi látjuk el a népes családot tojással, ezzel is nagyot ütve az idegen nyelvű és szívű tőkéseken. Azonban el kezdett hullani ez az állomány is. Vártuk Budai Gyulánk iránymutatását, hogy mit tegyünk, de ő a dinnyével volt elfoglalva, így magunkra maradtunk. Megkerestük, hát Mari nénit, aki, mint kiderült ért az állattartáshoz és a növénytermesztéshez is. A tyúkok egy részét azonnal levágta, majd megállapította, hogy tyúktetű van az udvarban milliomszám, álljunk neki a kiirtásának. Mari nénitől megtanultunk tyúkot fürdetni, ólat vegyszerrel permetezni és tyúkólat meszelni. A télen már félretesszük a fahamut, hogy a tetűinváziót megelőzzük, és tavasszal legyen miben fürdenie a tyúkoknak. Még sorolhatnám a praktikákat.

Hálásan megköszönjük szeretett vezérünknek és hű csatlósának, Budai Gyulának, hogy Polt Péter legfőbb ügyész segítségével lehetővé tette, hogy sivár értelmiségi létünk értelmet nyerjen. Bízunk abban, hogy eljön még az idő, amikor a háztáji gazdálkodással megszerzett tudásunkat és tapasztalatunkat – különösen a tyúktetűt - át tudjuk adni szeretett vezérünknek, és ügyvédként a halottak is aláírásra bíró, földügyekben oly kiváló agrárállamtitkárunknak Budai Gyulának.

Pedig a Központi Nyomozó Főügyészségbe integrálódó katonai ügyészek mindent megtettek, hogy O. János tábornok útján az „évszázad” korrupciós perét megalapozzák. 2010 elején, a választások előtt előzetes letartóztatásba helyezték és együttműködéséért két dolgot ígértek: szabadlábra helyezést és enyhe büntetést, ha vallomásával megalapozza a „loptak, csaltak, hazudtak” kormányok bűnösségét. O. János úgy döntött, hogy az ügyészek partnere lesz. A Fidesz választási győzelme után két héttel vallomásait alapjaiban változtatta meg és korábbi állami vezetőkre tett terhelő vallomást. Három hét múlva már szabadlábon védekezhetett. Így lett - a nokiás doboz mintájára - a viszkisdoboz a jobboldal felkapott témája. Pedig maga a koncepció a Dobozügyek Kormánya Ügyészségének nem túl kreatív fantáziájáról árulkodik.

Mivel semmilyen bizonyíték nem állt rendelkezésre, a katonai ügyészek úgy döntöttek, hogy szükségük van egy vagy több tanúra. A tanúk válogatása a gyanúsítottakból történt meg. A gyanúsítottakat azzal lepték meg kihallgatásukon, ha készek a név szerint felsorolt állami vezetőkre vallomást tenni, akkor nem lesznek gyanúsítottak csak tanúk. Ezt senki nem vállalta, a körömtépéses meggyőzés pedig már (még?) nem divat. Így maradt egyedül O. János, a potenciális tanú.

O. János az ügyészek által név szerint felsorolt, börtönbe zárandó állami vezetők közül egyedül az őt tábornokká kinevező Szekeres Imre honvédelmi miniszterre nem tett terhelő vallomást, ellenben az első Gyurcsány-kormány honvédelmi miniszterére, közigazgatási államtitkárára igen. Ez azért is érdekes, mert Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége alatt O. János főtisztként egy ideig főigazgató-helyettese, majd egy évig főigazgatója volt egy jelentéktelen HM háttérintézménynek.

A katonai ügyészek is érezték, hogy egy ember vallomása alapján nehéz lesz a bíróság előtti bizonyítás, ezért egy alkuval (tárgyalásról lemondás) biztosították volna, hogy O. János enyhe büntetést kapjon és az azonnal beálló jogerő után, - immár, mint elítélt - tanúként vegyen részt a „társai” büntetőperében. Egy botcsinálta vádalku, és többszörösen jogszabálysértő vallomásfelvételek után sem sikerült tanút csinálni a tábornokból. Így nem maradt más lehetősége az ügyészeknek, mint XVI. rendű vádlottat csinálni belőle a „tábornokperben”.

"Egyszer még kérni fogunk magától valamit!" - O. János visszaadta a tanú-szerepet, mennie kellett

O. János együttműködése ezt követően az ügyészséggel megszakadt. 2011 nyarán nem ismétli meg állami vezetőkre tett korábbi vallomásait a Központi Nyomozó Főügyészségen (67. Vádlott tanúk). A Kaposvári Törvényszéken nem tesz vallomást, védője kéri, hogy nyomozati vallomásait se vegye figyelembe a bíróság, mert annak felvétele jogszabálysértő volt. A hatalom ügyészsége már nem használhatja kénye kedve szerint O. Jánost, ezért utolsóként vele is elszámolnak: több mint 2 évvel az első gyanúsítását követően méltatlanság miatt megszüntették szolgálati jogviszonyát.

Joggal tehetnénk fel a kérdést, hogy mi tartott kettő és fél évig? A rendelkezésemre álló adatok alapján azonban úgy látom, hogy még ebben sem voltak túlságosan jók. A HM ugyanis megsértette az elévülési szabályokat.

A szolgálati törvény szerint a méltatlansági eljárás lefolytatásának van objektív és szubjektív határideje, amelyet külön-külön kell figyelembe venni (elévülési szabályok). Az objektív határidő bűncselekmény gyanúja esetén megegyezik a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyv 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ezzel nincs is baj. A szubjektív határidőre vonatkozó rendelkezések szerint méltatlansági eljárást a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani. Az persze elképzelhető, hogy 2010 elején meggyanúsított O. János ügyészségi gyanúsításáról a honvédelemért felelős Hende Csaba miniszter csak rá két évre szerzett hivatalos tudomást, holott a gyanúsított jegyzőkönyveket – hála a törvénytisztelő ügyészségünknek - még ellenzéki képviselőként is olvashatta kedvenc napilapjában, a Magyar Nemzetben.

Bő egy hónapon belül első fokon dönt a „Tábornokperben” a katonai tanács. O. János tábornok jogviszonyának mostani megszüntetése politikai döntés volt és a megelőlegezett büntetés látszatát kelti. Bizonyságul az embereknek: így jár, aki a NER-ben visszaadja a párt által neki szánt szerepet. De legalább tudjuk, hogy végleg elengedték a kezét.  

Vádat emeltek ellene
Fapál László, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára

Bolgár György: - A nap folyamán a Központi Nyomozó Főügyészség bejelentette, hogy vádat emelt Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter, szocialista országgyűlési képviselő és Ön ellen, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Szerintük a Honvédelmi Minisztériumot negyvenhárom millió forint vagyoni hátrány érte amiatt, hogy Juhász Ferenc miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy Ön megvásároljon a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában álló lakást, kedvezményesen. Valóban szabálytalan és törvényellenes volt, ahogy Ön a lakáshoz jutott, és ezzel nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben vétkes Ön?

Fapál László: - Nem. Ez egy tipikus koncepciós eljárás. Egy koncepciós pernek vagyunk a tanúi, hiszen először az üldözendő személyek körét jelölte ki Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, majd az ügyészség, a feljelentés alapján, mindezt jogi köntösbe bújtatta. Azért állíthatom ezt bátran, mert Hende Csaba honvédelmi miniszter Budai Gyulának szóló átiratában jogszerűnek találta a lakásom kiutalását, illetőleg annak a megvásárlását. Sőt, a www.elszamoltatas.hu nevű honlapon maga Budai Gyula is ugyanezt állítja a rám vonatkozó adatoknál. Egyébként csak 2011 decemberében – amikor a Legfőbb Ügyészség Juhász Ferenc honvédelmi miniszter mentelmi jogának a felfüggesztését indítványozta a Magyar Országgyűlésnél – derült ki, hogy a Legfőbb Ügyészség húsz év gyakorlatával, valamint Hende Csaba és Budai Gyula álláspontjával ellentétben azt állítja, hogy nekem, aki katonaként voltam egyébként állami vezető, nem a katonai jogszabályok szerint kellett volna lakást kapnom, hanem a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint. Tehát az ügyészség most sem vitatja, és nem is vitatta soha, hogy én szolgálati lakásra jogosult voltam, hanem azt állítja, hogy ezt nem katonaként, hanem köztisztviselőként kellett volna megkapnom. Ez azért nonszensz, mert én hivatásos katonai szolgálati viszonyban voltam akkor.

- Akkor is, amikor ezt a lakást megkapta vagy megvehette?

- Igen, akkor is hivatásos katonai szolgálati viszonyban álltam, és a katonai jogszabályok egyértelműen előírják, hogy a munkáltatóm a miniszter, a szolgálati viszonyomat folyamatosnak kell tekinteni. A törvény egyetlen kivételt tesz, mert azt mondja, hogy a köztisztviselőkre irányadó illetményrendszer szerinti fizetésre vagyok jogosult. Azonban minden más esetben a katonai jogszabályokat kell alkalmazni.

- Magyarán Ön a katonai jogszabályok szerint jogosult volt arra, hogy megvegye ezt a lakást.

- Így van. Jogosult voltam arra, hogy katonaként kérelmet nyújtsak be munkáltatómnak – a honvédelmi miniszternek –, hogy mentesítsen a kizáró ok alól, hiszen korábban lakásveszteséget okoztam. Ez egy általános gyakorlat egyébként.

- Mit jelent az, hogy lakásveszteséget okozott?

- Vannak olyan élethelyzetek a honvédségnél – ezek általában házasság felbontásával járnak együtt –, amikor az érintett fél elköltözik a lakásból, és a korábbi szolgálati lakásban a feleség, a gyerek marad. Ez elvileg kizáró ok arra, hogy újra lakáshoz jusson az ember, azonban erről a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a honvédelmi miniszter a kizáró ok alól a hivatásos állomány tagját mentesítheti, és így lehetővé teszi, hogy az lakáskérelmet adjon be, és ezzel egyidejűleg a lakásjuttatás jellegét is meghatározza. Velem is ez történt, és ez nem egyedi eset.

- Ez az a gyakorlat, amivel a Honvédelmi Minisztérium a hivatásos katonákat valamilyen módon segíteni tudta. A fizetés évtizedeken keresztül nem volt magas, valószínűleg ma sem az, de a szolgálati lakásokkal vagy a lakáshoz jutás megkönnyítésével valamilyen módon mégis törvényesen kedvezményhez juttathatta a minisztérium vezetése a különböző rangú, rendfokozatú katonákat, ugye?

- Így van pontosan.

- Ez nem csak a vezetőkre volt érvényes, ugye?

- Nem. Akár X őrmester és Y tábornok is hozzájuthatott. Ez a hivatásos állomány bármely tagjára irányadó volt. Ez volt a gyakorlat, függetlenül attól, hogy úgy próbálják beállítani ezt az egész ügyet, mintha ez egy kirívó eset lenne. Budai szerint negyven esetről van szó, pedig több ezer ilyen esetről beszélhetünk. Az elmúlt húsz évben ez volt a jogszabályi rendelkezés, illetve maga a gyakorlat is, még az első Orbán-kormány idején is. Egészen addig, amíg az ügyészség ezt az újfajta megközelítést ki nem találta.

- Igen. A konkrét esetet nézve, hogy Ön megvásárolhatott egy korábban hatvanöt millió forintért a minisztérium által megvett lakást, az árnak körülbelül a harmadáért, hogy ezt mennyire tartják helyesnek vagy erkölcsileg elfogadhatónak, az egy dolog. Azonban nagyon fontos, hogy ez abszolút törvényesen lett lebonyolítva. Ez nem volt egy kivételes eset, legföljebb annyiban, hogy a miniszter engedélye kellett hozzá.

- Minden esetben a miniszter engedélye kell ehhez. Tehát nemcsak a közigazgatási államtitkárnál, hanem minden hivatásos katona vonatkozásában a honvédelmi miniszter gyakorolja a sajátos diszkrecionális jogkörét. A honvédelmi miniszter lakásrendeletben előírt jogköre, hogy mentesítheti a korábban lakásveszteséget okozó hivatásos katonákat a lakásveszteség következménye alól, és ebben az esetben újra beadhatják a kérelmüket és újból kaphatnak lakást.

- És ahogy Ön is mondta, maga Budai Gyula elszámoltatási biztos is elismerte, hogy ez az eljárás törvényes volt. Ennek ellenére a Központi Nyomozó Főügyészség most vádat emelt?

- Igen. Budai Gyula és Hende Csaba is azt mondja, hogy ez formálisan jogszerű volt – vagyis betartottak minden jogszabályi rendelkezést –, de visszaéltek vele. Én azt gondolom, teljesen mindegy, hogy a jogállamnak melyik szintjén vagyunk jelenleg ebben az országban, bár az igazságszolgáltatás működésébe vetett hitem azért még nem vesztettem el teljesen, hogy ha valami jogszabályszerű, akkor az adott ügyből sem erkölcsi, sem jogi kérdést nem lehet csinálni. Jelen pillanatban a vád egy jogértelmezési vita, ami nem is értem, hogy kerülhet egyáltalán bíróság elé. Az ügyészség benyújtotta a vádiratot úgy, hogy semmilyen tanúvallomás vagy okirat nem támasztja alá az ő jogi álláspontját, hiszen az iratismertetés már áprilisban megtörtént. Tehát semmilyen bizonyítéka nincs, ami a törvényes vád alátámasztásához kellene, ettől függetlenül benyújtotta a vádiratot. Ennek nyilvánvalóan csak kommunikációs hozadéka van. Hiszen látjuk, hogy ez a Hír Tv-ben fő hír minden egyéb mellett. A szokásos Hunvald-, Hagyó-, Juhász-, Fapál-, Szilvásy-ügyeket jól lehet használni a közgépesített állam leplezésére. Azonban én azt gondolom, hogy el fog jönni az igazság pillanata, és én töretlenül bízom a magyar igazságszolgáltatás működésében.

- Van egy másik honvédelmi minisztériummal kapcsolatos korrupciós ügy, amiről viszont az elmúlt hetekben mintha azt lehetett volna olvasni, hogy esik szét.

- Minden mindennel összefügg egyébként most a Honvédelmi Minisztérium háza táján. Nagyon pikáns esetek történtek meg ebben a lakásügyben. Egyébként ez az egész ügy eredetileg nem is lakásügynek, hanem vesztegetési ügynek indult volna. A Kaposvári Törvényszék előtt a vesztegetésben érintett vádlottak közül több embert ötször berendeltek tanúként, és nem a lakásügyről kérdezgették őket, hanem arról, hogy Juhász Ferenc vagy éppen Fapál László kapott-e korrupciós pénzt. Nyilván tanúként elmondták, hogy ilyesmi nem történt. Azért ilyet én még nem hallottam, hogy bírósági hatáskört elvonva, már vád alá helyezett személyeket tanúként hallgassanak meg egy ügyben. Mivel nem tudtak eredményt elérni, ezért maradt a kisebbik csont, az úgynevezett lakásügy. Ezt el lehet húzni – mivel nem kiemelt ügyről van szó – fél-egy évig, de én azt gondolom, hogy az igazság pillanata el fog jönni. A bíróságnak mindenképpen döntenie kell ebben az ügyben. Bár nem tudom, hogy hol, mert ha igazak azok a hírek, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál emeltek vádat, akkor ez eléggé problematikus. Hiszen amikor én a lakáskérelmemet benyújtottam – és ezáltal az ügyészség szerint felbujtóvá váltam –, akkor én hivatásos katonai szolgálati jogviszonyban álltam. A katonai büntetőeljárási szabályok szerint abban az esetben, ha a tettes és a bűnrészes nem különíthető el, akkor minden esetben kizárólagos a katonai büntetőeljárás. Szóval megítélésem szerint a Központi Nyomozó Főügyészség téved, mert ha vádat emel, akkor azt a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsánál kell benyújtania.

- Akkor még ennek a tisztázásával is eltelik egy kis idő, nem?

- Én azt gondolom, hogy azért nyújtották be, hogy utána fél évig majd húzódjon az ügy. Hatásköri viták lesznek, és a végén átkerül majd az ügy oda, ahova egyébként tartozik. Még egyszer mondom, ennek csak kommunikációs hozadéka van, akárcsak a whiskys dobozos ügynek. Folyamatosan el lehet mondani, hogy loptak, csaltak, hazudtak, loptak, csaltak, hazudtak, ahogy egyébként a Fidesz nyolc évig csinálta. Most meg, ahogy látjuk, sorra dőlnek meg ezek az igaztalan vádak.

- Egy évvel ezelőtt beszéltünk körülbelül, és akkor Ön azt írta, talán a blogjában vagy nyílt levélben, hogy bármilyen állást elvállal, még az alapképzettségének megfelelőt is. Nem tudom mi volt az, talán hegesztő.

- Igen, betanított ív- és lánghegesztő.

- Szóval most van valamilyen munkája?

- Abszolút nincs. Mindenki megkérdezi, és ilyenkor mindig reménykedem, hogy hátha azért, mert állást tud ajánlani, de ezzel a névvel jelen pillanatban nem könnyű munkát találni. Én azt gondolom, ha valaki alkalmazna, akkor adó-, munkaügyi és egyéb ellenőrzésnek tenné ki magát. Ezt nagyon jól tudja mindenki, hogy bizonyos kezek utánuk nyúlnának, és gondolom, semmilyen cég nem akarja semmiféle macerának kitenni magát. Úgyhogy jelen pillanatban úgy próbálunk magunkon segíteni, hogy – nem szégyen ezt elmondani – állatokat tartunk, veteményeskertet művelünk, és így próbáljuk a megélhetésünket valamilyen szinten biztosítani.

2012. július 13-án a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-nek bejelentette a vádemelést az ún. lakásügyben, ahol az ügyészség szerint Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a tettes, én pedig a felbujtó vagyok. 2012. áprilisi iratismertetés óta sok idő eltelt, a maximum 90 napos vádemelési határidő betartásához már a Legfőbb Ügyészség is kellett. A bejelentés időzítése két okból történt: egyrészt a közvélemény figyelmét el kellett terelni az LMP közgépes akciójáról, másrészt a vádiratot az ítélkezési szünet előtt kellett benyújtani, mert így a bíróságnak esetleg nem lesz ideje a vádiratot kézbesíteni.

A jobboldali médiumok felkészülten várták az ügyészségi bejelentést. A Kormány nevében eljáró Budai Gyula pedig a politikai elvárást is megfogalmazta, amikor azt nyilatkozta, hogy az ítélet felfüggesztett szabadságvesztés kell, hogy legyen. Furcsa ez az engedékenység, de a szolgálati lakását maga is kedvezményesen megvásárló Budai Gyula talán óvatos akart lenni. Az mindenesetre új elem, hogy a kormánybiztos – az ügyészség után – a független bíróságot is politikai nyomás alá helyezi, s immár nemcsak a vádemelést, hanem az ítéletet is megrendeli. Biztos, ami biztos, a másnapi Magyar Nemzet vezércikket is szentelt annak, hogy egyenruha helyett mielőbb szeretnének már rabruhában látni.

„A politika soha nem próbált meg befolyásolni, hiába is tette volna” – mondta el Polt Péter az Egyenes Beszédben. Nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek. A legfőbb ügyész szerint az ügyészség pártatlanul és a törvényeknek megfelelően végzi a munkáját. Többször is megnéztem a Polt Péterrel készített interjút. Szánalmas volt, amikor arról beszélt, hogy minden jelentősebb ügyről kap tájékoztatást, majd a konkrét ügyekkel kapcsolatos kérdést azzal hárította el, hogy nincs felkészülve. Tagadta az ügyészség utasítás alapján történő munkavégzését, miközben ennél központosítottabb szervezet – a hadseregen és a rendőrségen kívül - alig van az országban. Maguk az ügyészek állítják, hogy a közvéleményt foglalkoztató ügyekben a nyomozás megszüntetése és a vádemelés kérdése tekintetében a Legfőbb Ügyészség dönt. Kínosan vicces, amikor autonóm intézményként állítják be az ügyészség egyes szervezeti elemeit, amikor köztudomású, hogy mindent utasításra végeznek. Egy ügyészt sem láttam még felállni, hogy lelkiismeretével ellentétes utasítás miatt elhagyta volna jól fizető állását. Azzal nyugtatják rossz lelkiismeretüket, hogy majd a bíróság felmenti a vádlottakat. Arra viszont már nem gondolnak, hogy a megalapozatlan vádemeléssel miként teszik tönkre az érintett és a családja életét.

A demokratikus ellenzék választási győzelme esetén ezen is változtatni kell. A megalapozatlan vádemelés (bűncselekmény hiányában történő bírósági felmentés) a vádat képviselő ügyész szankcionálásával kell, hogy járjon, kivéve, ha bizonyítja, hogy felettese utasítására járt el. Ebben az esetben a felettessel szemben kell a szankciót kiszabni, ami az esetek többszöröződése esetén hivatalvesztéssel jár. A sérelmet szenvedett, ártatlan embereket pedig rehabilitálni kell, s meg kell téríteni elmaradt jövedelmüket, egyéb kárukat. Ezt az összeget az ügyészség költségvetéséből (személyi kiadások) kell megfizetni, amely kizárólag az ügyészekre irányadó illetményt terheli.

A sajtóhírek szerint az ügyészség – a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa helyett - a Pesti Központi Kerületi Bíróságon nyújtotta be a vádiratot. Nem tekintem véletlennek, hogy az egyébként egy (!) tárgyalási napon elintézhető ügyet nem az illetékességgel rendelkező bíróságnál nyújtották be. Erre is Budai Gyula adta meg a választ, aki nyilatkozatában arra számít, hogy ebben a kormányzati ciklusban, ebben az ügyben nem lesz ítélet. A kormányzatnak tehát érdeke, hogy az ügyben minél később legyen ítélet, pártatlan ügyészségünk ezt pedig kiszolgálja.

Jogi értelemben súlyosabb, hogy a pártatlan és törvényeket maximálisan betartó ügyészség törvénysértő módon nem a katonai büntetőeljárás szerint folytatta le a nyomozást:

1./ Katonai büntetőeljárásnak van helye a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén. Több terhelt esetében akkor van helye katonai büntetőeljárásnak, ha a terheltek valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik, és az eljárás elkülönítése - tekintettel a tényállás szoros összefüggésére - nem lehetséges (Be. 470.§).

A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja voltam, mint hivatásos katona. Az elkülönítés itt a tényállás szoros összhangja miatt valóban nem lehetséges.

2./ Kizárólag a katonai ügyész végzi a nyomozást a katona által elkövetett nem katonai bűncselekmény miatt. A katonai ügyész végzi a nyomozást akkor is, ha a katona szolgálati viszonya időközben megszűnt (Be. 474. §).

A szolgálati lakást katonaként kaptam, később pedig megszűnt a szolgálati viszonyom. A Budapesti Katonai Ügyészség helyett a Központi Nyomozó Főügyészség végezte a nyomozást 2011-ben. 2012-től a katonai ügyészségek ugyan beolvadtak a nyomozó főügyészségekbe, de az ügyész személye nem változott. A kihallgató személy nem katonai ügyész volt.

Persze mindennek meg van a magyarázata. A Központi Nyomozó Főügyészség a hűtlen kezelést fedőbűncselekményként kezelte, valójában Juhász Ferenc miniszter ellen vesztegetés miatt nyomozott. A vádirat ott kezdődött volna, ahol nálam véget ért: a legenda szerint kiléptem irodám ajtaján a pénzzel teli viszkisdobozzal, és vittem a miniszternek. A vádlott tanúk azonban 2011 nyarán nem tettek terhelő vallomást a miniszterre, ezért maradt a lakásügy. Az ügyészek pedig nem akarták észre venni, hogy felbujtói (katonai) minőségem ügybe történő beemelése az ügyészségi, a bírósági hatáskört és az illetékességet is megváltoztatta. 

Támad a Stockholm-szindróma

Tábornokper - Gyengült a vád, olvadt a kenőpénz nagysága a tárgyalásokon

– Nevetséges vád. – Inkább aljas. – A legimpotensebb nyomozás.