A napokban a köztársasági elnök, a vádlottak közül utolsóként – a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére - megszüntette O. János dandártábornok szolgálati viszonyát, méltatlanság jogcímén. A „tábornokperben” O. János eddig sem viselt egyenruhát, polgári öltözetben jelent meg a tárgyalásokon. Ezt immár hivatalosan is megteheti, mert a jövőben egyenruhát nem viselhet, és rendfokozatát sem használhatja.
Pedig a Központi Nyomozó Főügyészségbe integrálódó katonai ügyészek mindent megtettek, hogy O. János tábornok útján az „évszázad” korrupciós perét megalapozzák. 2010 elején, a választások előtt előzetes letartóztatásba helyezték és együttműködéséért két dolgot ígértek: szabadlábra helyezést és enyhe büntetést, ha vallomásával megalapozza a „loptak, csaltak, hazudtak” kormányok bűnösségét. O. János úgy döntött, hogy az ügyészek partnere lesz. A Fidesz választási győzelme után két héttel vallomásait alapjaiban változtatta meg és korábbi állami vezetőkre tett terhelő vallomást. Három hét múlva már szabadlábon védekezhetett. Így lett - a nokiás doboz mintájára - a viszkisdoboz a jobboldal felkapott témája. Pedig maga a koncepció a Dobozügyek Kormánya Ügyészségének nem túl kreatív fantáziájáról árulkodik.
Mivel semmilyen bizonyíték nem állt rendelkezésre, a katonai ügyészek úgy döntöttek, hogy szükségük van egy vagy több tanúra. A tanúk válogatása a gyanúsítottakból történt meg. A gyanúsítottakat azzal lepték meg kihallgatásukon, ha készek a név szerint felsorolt állami vezetőkre vallomást tenni, akkor nem lesznek gyanúsítottak csak tanúk. Ezt senki nem vállalta, a körömtépéses meggyőzés pedig már (még?) nem divat. Így maradt egyedül O. János, a potenciális tanú.
O. János az ügyészek által név szerint felsorolt, börtönbe zárandó állami vezetők közül egyedül az őt tábornokká kinevező Szekeres Imre honvédelmi miniszterre nem tett terhelő vallomást, ellenben az első Gyurcsány-kormány honvédelmi miniszterére, közigazgatási államtitkárára igen. Ez azért is érdekes, mert Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége alatt O. János főtisztként egy ideig főigazgató-helyettese, majd egy évig főigazgatója volt egy jelentéktelen HM háttérintézménynek.
A katonai ügyészek is érezték, hogy egy ember vallomása alapján nehéz lesz a bíróság előtti bizonyítás, ezért egy alkuval (tárgyalásról lemondás) biztosították volna, hogy O. János enyhe büntetést kapjon és az azonnal beálló jogerő után, - immár, mint elítélt - tanúként vegyen részt a „társai” büntetőperében. Egy botcsinálta vádalku, és többszörösen jogszabálysértő vallomásfelvételek után sem sikerült tanút csinálni a tábornokból. Így nem maradt más lehetősége az ügyészeknek, mint XVI. rendű vádlottat csinálni belőle a „tábornokperben”.
"Egyszer még kérni fogunk magától valamit!" - O. János visszaadta a tanú-szerepet, mennie kellett
O. János együttműködése ezt követően az ügyészséggel megszakadt. 2011 nyarán nem ismétli meg állami vezetőkre tett korábbi vallomásait a Központi Nyomozó Főügyészségen (67. Vádlott tanúk). A Kaposvári Törvényszéken nem tesz vallomást, védője kéri, hogy nyomozati vallomásait se vegye figyelembe a bíróság, mert annak felvétele jogszabálysértő volt. A hatalom ügyészsége már nem használhatja kénye kedve szerint O. Jánost, ezért utolsóként vele is elszámolnak: több mint 2 évvel az első gyanúsítását követően méltatlanság miatt megszüntették szolgálati jogviszonyát.
Joggal tehetnénk fel a kérdést, hogy mi tartott kettő és fél évig? A rendelkezésemre álló adatok alapján azonban úgy látom, hogy még ebben sem voltak túlságosan jók. A HM ugyanis megsértette az elévülési szabályokat.
A szolgálati törvény szerint a méltatlansági eljárás lefolytatásának van objektív és szubjektív határideje, amelyet külön-külön kell figyelembe venni (elévülési szabályok). Az objektív határidő bűncselekmény gyanúja esetén megegyezik a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyv 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ezzel nincs is baj. A szubjektív határidőre vonatkozó rendelkezések szerint méltatlansági eljárást a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani. Az persze elképzelhető, hogy 2010 elején meggyanúsított O. János ügyészségi gyanúsításáról a honvédelemért felelős Hende Csaba miniszter csak rá két évre szerzett hivatalos tudomást, holott a gyanúsított jegyzőkönyveket – hála a törvénytisztelő ügyészségünknek - még ellenzéki képviselőként is olvashatta kedvenc napilapjában, a Magyar Nemzetben.
Bő egy hónapon belül első fokon dönt a „Tábornokperben” a katonai tanács. O. János tábornok jogviszonyának mostani megszüntetése politikai döntés volt és a megelőlegezett büntetés látszatát kelti. Bizonyságul az embereknek: így jár, aki a NER-ben visszaadja a párt által neki szánt szerepet. De legalább tudjuk, hogy végleg elengedték a kezét.
