Bárhogy akarja a végtelenségig húzni az időt az igazságszolgáltatás minden szereplője, a Tábornok-perbe ágyazott utolsó büntetőeljárásom, ha akarják, ha nem, már Debrecenben is a végkifejlethez ért.
Ez az utolsó per, amiben megpróbálnak még elkaszálni, hogy kik? Névleg a katonai ügyészek.
Két büntető ügyben már jogerősen kiderült, hogy bűncselekmény hiányában, teljesen alaptalanul gyanúsítottak, illetve vádoltak meg. Bocsánat kérésüket azóta is várom! S van egy olyan érzésem, hogy még egy darabig várhatom is. Vagy soha napján?
Ebben az elhíresült viszkis dobozos ügyben is a katonai ügyészek vádja alól egyszer már felmentettek bűncselekmény hiányában, de a másodfokú bíróság megismételtette az eljárást, többek között azért, mert az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék nem szerezte be ügyészségi indítvány ellenére Oláh János vádlott börtönben végzett gyógyszerezésére vonatkozó adatokat.
A bizonyítási eljárás Debrecenben gyakorlatilag már lezárult. Egyetlen dolog maradt hátra, hogy a bíróság eldöntse, Oláh János tábornok, egykori ügyészségi „koronatanú”, majd az ügyészség fővádlottjának az elmeállapotára az alapügyben (Kaposvár, 2012) kirendelt szakértőket kell ismételten felkérni, vagy új szakértőt kell kirendelni.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa erre nem adott egyértelmű ukázt, de az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező végzésében kötelező jelleggel előírta a Debreceni Törvényszéknek, hogy be kell szerezni Oláh János büntetés-végrehajtási intézetben kezelt gyógyszerezési naplóját, majd meg kell állapítani, hogy a gyógyszerek hatása alatt tette-e vallomást, ha igen, akkor az befolyásolta-e abban, hogy önként és a valóságnak megfelelően nyilatkozzon. Csak akkor, tehát csak akkor fogadható el a volt tábornok vallomása bizonyítékként – döntött a másodfokú bíróság - ha Oláh János nem állt tudatmódosító szerek hatása alatt és vallomását önként, kényszer és fenyegetés hatása nélkül tette meg.
A másodfokon eljárt katonai tanács ugyanakkor figyelmen kívül hagyta az elmeszakértők azon megállapítását, hogy Oláh János börtönbéli gyógyszerezése nem oszt és nem szoroz, mert önmagában személyiségzavarban szenved. A szakvélemény szerint ugyanis – börtönbeli szedálástól függetlenül - Oláh János tábornok a vallomástételi időszakban közepes fokban korlátozva volt vallomása következményei felismerésében. A szakértői vélemény szerint a gyógyszerezés nem javította, hanem rontotta volna állapotát.
Oláh gyógyszerezési naplóját a Debreceni Törvényszék a büntetés-végrehajtástól, a gyógyszerezésre vonatkozó egyéb adatokat pedig az ügyészség szerezte be az OEP-től (hogy milyen alapon, azt nem értem kristálytisztán, de mindegy).
Az is az ügy érdekessége, hogy a másodfokú katonai tanács az Oláh-vallomás egy részét már kizárta a büntetőeljárásból! Azt a részt, ahol a katonai ügyészek saját téves feltevésükben (hogy finoman fogalmazzak) büntetlenséget ígértek a személyiségzavaros gyanúsítottnak.
A maradék Oláh-vallomás sorsa itt a tét, ahol a büntetlenségi ígéretet visszavonva az ügyészek - szóban – vádalkuban (tárgyalásról lemondásban) állapodtak meg a tábornokkal, aki erre figyelemmel tett vallomást. A másodfokú katonai tanács azonban úgy értékelte, hogy valójában nem is kötöttek vádalkut, ezért ezen az alapon a vallomást kizárni a bizonyítékok közül nem lett volna szabad. Aztán persze később írásban is megkötötték a vádalkut, de azt meg nem hagyta jóvá a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa. Szóval, ember legyen a talpán, aki lassan bíróként kiigazodik ebben a kacifántos ügyben.
Természetesen nem magától lett ilyen bonyolult ez az ügy! Az elkényelmesedett katonai ügyészek hozzá nem értése, a lépten-nyomon tetten érhető szakmaiatlanság, a büntető jogszabályok ismeretének hiánya (sic!) és a tárgyalás lemondás (vádalku) szabályai gyakorlati alkalmazásának hiánya a Budapesti Katonai Ügyészségen vezetett ehhez a káoszhoz.
Nézzük, ki mit indítványozott a bíróságnak!
Az ügyészség álláspontja szerint új szakértő kirendelése szükséges. Ennek indokait a katonai ügyész nem fejtette ki.
A védelem álláspontja szerint új szakértő kirendelésére nincs szükség, mert az alapeljárásban született korábbi szakvélemények között nincs ellentmondás, új szakértő kirendelését a pergazdaságossági szempontok sem indokolják, továbbá a korábban eljárt szakértői intézet a legmagasabb fokú szerv volt az országban.
A védők szerint a korábban eljárt szakértőknek meg kell küldeni a gyógyszerezési naplót, kérni kell korábbi szakvéleményük kiegészítését és lehetővé kell tenni, hogy a vád, a védelem és a bíróság a szakértőknek a kiegészített szakvélemény írásbeli benyújtását követően kérdéseket tehessenek fel.
A döntés a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa kezében van, aki 2016. november 24. napján, 09.30-tól tartott tárgyaláson hirdeti ki a végzését.
Bármilyen döntést hoz a bíróság, a Tábornok-per tárgyalása hosszú hónapokra leáll.