A viszkis dobozos ügy, a 2010-es kormányzati elszámoltatás egyik legnagyobb port kavart ügye egyelőre „Csipkerózsika álmát” alussza, de köszöni szépen él és virul.
Az ÜGY létezik, csak éppen az ügyészségen, vagy a bíróságon, vagy éppen a kettő között szunnyadozik.
Már évek óta nem kérek számon olyan ósdi liberális elveket, mint ártatlanság vélelme, törvény előtti egyenlőség, tisztességes és részrehajlás nélküli ügyészi eljárás és észszerű büntetőeljárási határidő. Kilenc és fél éve vagyok folyamatosan büntetőeljárás hatálya alatt. Volt három ürgebőrbe öltöztettet vád, ami alól a magyar bíróságok eddig felmentettek. Két jogerős felmentésen és egy nem jogerős felmentésen vagyok túl.
2019. január 31. napján felmentett a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa az ügyészség által - viszkis dobozos ügyként elhíresült ügyben - emelt vád alól. A megismételt eljárásban hozott újabb felmentő ítéletem ellen a drága jó magyar ügyészség fellebbezést jelentett be, így az nem lett jogerős.
Az első fokú bíróság az ítéletet 2019 márciusára írásba foglalta, és Dr. Nagy László hadbíró ezredes, a katonai tanács elnöke az ügyiratokat a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség útján felterjesztette a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsához.
Az ügyészség nem bíbelődhetett sokat, de gyaníthatóan a törvényi maximumot kihasználva, három hónapig gondolkodott azon, hogy mi szépet és jót, legfőképpen igazat írjon a fellebbezésben.
A másodfokú bíróság mellett működő főügyész ugyan dönthetett volna az első fokon eljárt ügyész által bejelentett fellebbezés visszavonásáról, de el tudja ezt valaki képzelni ma Magyarországon?
Hogyan dönthetett volna másként a fellebbviteli főügyész, amikor legfőbb ügyészi utasítás írja elő, hogy a bírósági eljárásban részt vevő ügyész az ügyben kialakított korábbi állásponttól - ideértve a Legfőbb Ügyészség utasítására vagy jóváhagyásával benyújtott vádiratot is - akkor térhet el, ha utóbb merülnek fel a tényállást, a szükséges bizonyítás körét, a jogi minősítést, valamint az indítványozott joghátrányt lényegesen befolyásoló kérdések. Eljárásáról az ügyésznek közvetlen felettesének jelentést kell tennie, az eltérést szükségessé tevő kérdésről előzetesen egyeztetnie kell közvetlen felettesével.
Így lett foglya az ügyészség saját maga által komponált vádiratának.
Külön érdekessége az ügynek, hogy a tábla előtt az alapeljárásban eljárt fellebbviteli főügyész (aki az ügy nyomozáskor a Budapesti Katonai Ügyészséget vezette) befejezte áldásos ügyészi tevékenységét. És láss csodát, éppen a nagy mesélő, Oláh János volt tábornokot - az ügyészi nyomozás időszakában „védő” - Bárándy Ügyvédi Irodában kezdett dolgozni.
Sok sikert, Ügyvéd Úr!
Hol tartunk most?
Ott tartunk, hogy a táblabíróság mellett működő fellebbviteli főügyészség a büntető ügy iratait érdemi elbírálás végett, indítványaival együtt legkésőbb 2019. június végéig a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának megküldte.
Elvileg.
A büntetőeljárást a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának (6. Kbf.) soron kívül kell lefolytatnia.
Elvileg.
Egyetlen „biztató” dolog látszik, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán 2018-ban a katonai ügyek száz százaléka fejeződött be egy éven belül.
Csipkerózsika sóhajt egyet és a másik oldalára fordul.