Az előző bejegyzésben láthattuk, hogy O. János tábornok, XVI. rendű vádlott milyen körülmények között, miért és hogyan vált „bólogató Jánossá”, a katonai ügyészség engedelmes bábjává. Általa is hallhattuk, amit már mások is már elmondtak: „az ügyészeknek volt egy koncepciójuk, ők mondták, hogy ők ezt jobban tudják nála”. O. János tábornoknak ugyanis csak „bólintania kellett, és mondták, hogy elengedik”.
Képet kaphattunk arról is, hogy az ügyészek Magyarországon semmibe veszik az ártatlanság vélelmét. Semmibe veszik, hogy az ügyészek nem kényszeríthetik a gyanúsítottat, hogy először magára nézve, majd másokra is terhelő vallomást tegyen. Begyógyszerezett, beszűkült tudatállapotú embereket hallgatnak ki, a szabadulás reményével kecsegtetik őket, majd így beszerzett vallomásuk alapján másokat is bebörtönöznek. Az előzetesben lévők kapcsolattartását hozzátartozóikkal megtiltják, vagy korlátozzák, teljesen szabálytalanul magánzárkákban tartatják őket. Alig van olyan ún. elszámoltatási ügy, ahol a gyanúsítottak egy része ne számolt volna be akár bíróság előtt is arról, miként próbálták válogatott eszközökkel (a fürdésmegvonástól a családtagjának temetésétől való távol tartásig) rábírni, hogy az ügyészek koncepciójának megfelelő terhelő vallomást tegyen másokra. Érdemes újra kimondani: ma Magyarországon az ügyészek az előzetes letartóztatás intézményét kényszervallatásként alkalmazzák!
A szokásos ügyészi védekezés az, hogy az előzetes letartóztatást nem az ügyészség, hanem a nyomozási bíró rendelte el. A nyomozási bíró az esetek 99%-ában egyetért az ügyészi indítvánnyal, ugyanis nem érheti az a vád, hogy a nyomozás lefolytatását akadályozza. Volt olyan bíró, aki nyilvánvaló politikai ügyben nem rendelte el az illető előzetes letartóztatását. Ma már nem bíró, hanem ő is gyanúsított.
Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az előzetesben lévők felett a hatalmat nem a bíróság, hanem az ügyész gyakorolja. Az ügyész az előzetesben lévőt bármikor azonnal szabadlábra helyezheti. Kell ennél nagyobb hatalom?
Az Orbán-rendszer utáni demokratizálódás folyamatában fel kell állítani egy új igazságügyi szervet, amely kontrollt gyakorol az ügyészség teljes tevékenysége felett. Az új szervezet az ügyészi visszaéléseket hivatott vizsgálni, jogosult lesz az ügyészekkel szembeni vádemelésre és vádképviseletre. Az Igazságügyi Hivatal az ügyészek tevékenységével kapcsolatos panaszokat is kivizsgálja, a nyomozást megtagadó vagy megszüntető ügyészi határozatokat pedig megváltoztatja. Meg kell ugyanis szüntetni azt a gyakorlatot, hogy ügyészek vizsgálják az ügyészek cselekményeit. Holló hollónak nem vájja ki a szemét.
A katonai bíróság által kirendelt igazságügyi szakértők megállapították, hogy O. János tábornokot a kóros elmeállapot képtelenné ugyan nem tette arra, de közepes fokban korlátozta abban, hogy cselekménye, vallomása következményeit felismerje, vagy hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.
Az alábbiakban a nyilvános bírósági tárgyaláson ismertetett igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményt hozom nyilvánosságra:
