Bizony-bizony az egész elszámoltatás kudarcát Polt Péter nyakába fogják varrni. A nemzeti jobb felől folyamatosan záporoznak a kérdések, miért nem csukatja le a Fidesz a politikai ellenfeleit? Hatalmat adtak a kezébe, azzal miért is nem tud élni?
Polt a bíróságokra és Handó Tündére mutogat. A bíróságok a felelősek, mert a koncepciós vádak alapján nem a megfelelő ítéletet hozzák. Az ügyészséget irányító elszámoltatási kormánybiztosok a kudarc bűzét előre megérezve, már régen leléptek.
Polt Péter azért nem adja fel egykönnyen. Vesztes csatákban is rohamra küldi az ügyészeket. A legfőbb ügyész legújabb húzása, hogy nekimegy a bíráknak, a bíróságoknak is. Bírót alaptalanul megvádol, kettétöri a karrierjét. Ítélőtábla tanácsát akarja kompletten elmozdítani, vagy a rebellis tanács mellett egy másikat létrehozni, hogy a politikai vád után a politikai ítélkezés is megvalósulhasson. Nem tartom túlságosan mulatságosnak, de egyszer, a NER jogrendszerének csúcsaként eljut majd a külön bíróságok felállításának gondolatáig is.
Polt Péternek mennie kell, mert az elszámoltatósdi politikai és jogi értelemben is megbukott. Hajlandó volt a Fidesz bosszúszomját kielégíteni és az eredetileg független ügyészséget – politikai célú vádemelésekkel - belevonta a politikai játszmákba. Mennie kell, mert az ügyészség tekintélye az ő vezetése mellett egyszerűen nem állítható helyre.
Azért senki ne aggódjon legfőbb ügyész urunkért! Orbán megmondta, hogy egyetlen hűséges csatlósát sem hagyja az út szélén. Ezért ebben az egyelőre még puha diktatúrában megbukni nem lehet. Csak felfelé lehet bukni vagy oldalra, mint azt láttuk a kádári érában.
Polt Péter legfőbb ügyész (fotó: index.hu)
A Legfőbb Ügyészség álságos magatartása a politikai motivációjú perekben jogi értelemben is tetten érhető. Amennyiben a delikvenseket első fokon elítélték, akkor tiltakozik a megismételt eljárás ellen és a Kúriához fordul jogorvoslatért, mint azt láttuk a kém-perben és a Biszku-ügyben. Ha a vád alá helyezetteket első fokon felmenti a bíróság, akkor meg maga kezdeményezi az ítélet hatályon kívül helyezését és a megismételt eljárást, mint azt láttuk a Tábornok-perben és a lakás-ügyben is.
A Legfőbb Ügyészség ebben az ügyben is megismételt eljárást indítványozott a Kúriának, mert első fokon Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és engem is bűncselekmény hiányában felmentett a bíróság.
A nyilvános tárgyalásra tisztelettel meghívom a nagyérdeműt és a sajtó képviselőit! A cím: Fővárosi Törvényszék 1055 Budapest, Markó utca 27. II. emelet 81. tárgyaló. Az időpont: 2015. november 19-én, 08.30. A nyilvános ülés várható időtartama másfél óra.
Nagyon nehezen jutott el ez az ügy a végkifejlethez. Remélem ez már az lesz, bár ki tudja, hogy milyen döntést hoz a nagytiszteletű bíróság.
A koncepciós vádakra szakosodott Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt ellenünk a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. És ekkor kezdődött ügyünk Canossa-járása.
A civil bíróság megküldte a vádiratot a Tábornok-per kaposvári bíróságának egyesítés megfontolása végett. A kaposvári bíróság az egyesítést megtagadta, mert többek között olyan személyeket kellett volna tanúként kihallgatnia, akik a Tábornok-perben vádlottak. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ezt követően megállapította hatáskörének hiányát és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához. A katonai bíróság szintén megállapította hatáskörének hiányát és az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette az aktát a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsához.
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki az ügy érdemi elbírálására. A bíróság kötelezte az ügyészséget, hogy a hiányos vádiratot egészítse ki, mert az sem derült ki belőle, hogy mivel vagyunk megvádolva. Az ügyészség a vádiratot kiegészítette, de teljes egészében fenntartotta. A civil bíróság az eljárást lefolytatta és bűncselekmény hiányos felmentő rendelkezést hozott ítéletében.
Az ügyészség fellebbezését követően a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság abszolút hatályon kívül helyezési okot „talált”. Az ítéletet hatályon kívül helyezte és megállapította a civil bíróság hatáskörének hiányát. Az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához. A katonai bíróság is megállapította hatáskörének hiányát és eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriához fordult. A Legfőbb Ügyészség azt indítványozta a Kúriának, hogy az egész ügy kezdődjön elölről a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A Kúria nem értett egyet az ügyészség indítványával, és hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzését, egyben kötelezte új másodfokú eljárás lefolytatására.
Ha valaki nem tudta volna követni az egészen furcsa és szokatlan eljárást, annak most segítek. Vázlatos formában is bemutatom a bírósági tili-tolit.
Itt tartunk tehát most, jön a 13. aktus. Van egy felmentő ítéletünk, amit az ügyész fellebbezése miatt a Fővárosi Törvényszéknek immár érdemben el kell bírálnia, mégpedig nyilvános ülésen.
