„Önt is mentelmi jog illeti meg, így valószínűleg súlyosan jogsértőnek találná, ha Ön ellen e mentelmi jog fennállása alatt bármely nyomozó hatóság nyomozást végezne. Csupán csak úgy, hogy egy büntetőeljárásban a tanúktól azt kérdezgetné a rendőr vagy ügyész, hogy kapott-e Ön vesztegetésből származó pénzt”- írtam levelemben, amelyet Polt Péterhez, a legfőbb ügyészhez címeztem.

A legfőbb ügyész e körben elismert szakértőnek számít, hiszen nagydoktorijának a témája 2010-ben a parlamenti mentelmi jog volt.

A Tábornok-per nyomozása során ugyanis súlyos eljárási szabálysértések történtek a katonai ügyészek részéről, ami miatt feljelentéseket tettem a Legfőbb Ügyészségen. Ezek a feljelentések rendre elvéreztek, ahogy vártam, de az elévülést megszakították, így a törvénysértő ügyészek, no meg a határozatot hozó, kollégáiknak falazó társaik nem aludhatnak nyugodtan még úgy vagy 5 évig.

Az egyik kirívóan súlyos törvénytelenség volt a Tábornok-per vádlottjainak tanúkénti kihallgatása. Amit megtetéztek azzal, hogy egy újabb törvénytelenséget elkövetve, mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselő ellen (is) nyomoztak. A Budapesti Nyomozó Ügyészség törvénysértő módon nem tette lehetővé, hogy panasszal éljek az elutasító határozat ellen, de minden törvényes eszközzel fel fogok lépni a gazság ellen az igazságért, még akkor is, ha előre látszik, hogy a NER ügyészségénél célt aligha érhetek el.

Különösen azért, mert „gyanúsítottként és vádlottként alkalmas alanya voltam (vagyok) a lakásügyben és a Tábornok-perben a viszkis dobozos ügyben folyó büntetőeljárásoknak. Amikor pedig a nyomozás törvénytelenségei miatt feljelentést teszek a büntetőügyekben eljáró ügyészek ellen, mert azokat a hivatalos személyek (bíró, ügyész) nem akarják hivatalból észlelni, akkor rendre megállapítják az eljáró ügyészek, hogy nem lehetek sértettje a közjogi hatalommal bíró ügyészi visszaéléseknek.

Jelen feljelentésemmel is ez történt. A határozatot hozó ügyész ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Tábornok-per bírósága hatáskörébe tartozó vádlottjainak egy másik büntetőeljárásban tanúként történő kihallgatása folyamán a tanúk – konkrét ügyészi kérdésekre válaszolva - korrupciós cselekményekről nem számoltak be, így nem lehetek sértett az ügyben.

Jogi álláspontom szerint az eljáró ügyész tévedett. A hivatali visszaélés nem eredmény bűncselekmény, a Btk. 225. §-ában rögzített elkövetési magatartások valamelyike, az egyenes szándék és a célzat együttes megvalósulása elég a befejezett bűncselekmény megállapításához. A bűncselekmény megvalósulásának ugyanis a jogtalan hátrány okozása nem tényállási eleme, elegendő, ha Berki Tímea ügyésznőt a tanúkihallgatások folyamán ilyen célzat vezette.”

                       Dr. Polt Péter legfőbb ügyész (fotó: sikerado.hu)

Üldözi vagy pártolja a bűn az ügyészség? – tettem fel a kérdést a legfőbb ügyésznek.

„Ismerve az ügyészségi gyakorlatot, ha nem ügyészről, hanem rendőrről lenne szó, akkor az ügyészség szó nélkül, azonnal nyomozást rendel el az ügyben. Nem célom az ügyészi szerveket bűnpártolással megvádolni, mert azt gondolom, hogy az ügyészi szervezetben többségében tisztességes ügyészek dolgoznak. Ugyanakkor a kollegialitás nem jelentheti azt, hogy az egyik ügyész a másik ügyésznek lehetővé teszi, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ügyészség üldözése elől meneküljön.”

Majd új tényt hoztam a legfőbb ügyész tudomására. Mert az ügyészség 10 hónapon át úgy nyomozott országgyűlési képviselő ellen, hogy a legfőbb ügyész nem kérte ki a parlamenttől Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert, akit képviselőként mentelmi jog illetett meg. Amikor meg kikérte, akkor pedig hitelt adott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője által leírt valótlanságoknak. Ezzel pedig a legfőbb ügyész a házelnököt és az Országgyűlés tagjait is félrevezette.

„Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Ön csak 2011. december 15. napján kezdeményezte Kövér László házelnöknél Juhász Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, ezzel a megbillent jogi egyensúlyt helyrerántani szíveskedett, de nem tette semmissé a korábbi jogtalanságot.

Azt azonban példátlannak tartom, hogy Juhász Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítványában Ön azt állította, hogy a bűncselekmény gyanúját okirati bizonyítékok és tanúvallomások támasztják alá, miközben egyetlen tanúvallomás és egyetlen okirat sem támasztotta alá az ügyészség koncepcióját. Ellenkezőleg. Minden irat, minden vallomás azt támasztotta alá, hogy a HM szervek eljárása törvényes volt és megfelelt a korábban kialakult, és az első Orbán-kormány alatt is folytatott gyakorlatnak.

Sőt, olyan jogszabályra hivatkozott indítványában, amely a vélelmezett hűtlen kezelés bekövetkezésekor már nem volt hatályban!”

Mit kértem a legfőbb ügyésztől?

Azt, hogy a feljelentésemet elutasító határozatot szíveskedjék hivatalból felülvizsgálni, mert az egyrészt megalapozatlan, másrészt olyan új tény és körülmény merült fel, amely a nyomozás elrendelését, illetve vádemelést eredményezhet.

Kíváncsi vagyok!