Ta damm… Megérkezett az utolsó feljelentés kiegészítésemre az utolsó elutasító határozat is.
Azt hiszem most jött el az idő, hogy már magam is szégyenkezzem jogász kollégáim jeles okfejtésein. Talán szabad ezt írnom, hiszen magam is ügyvéd lennék, ha a NER ügyészségének alaptalan vádja miatt nem lennék már négy éve a kamarából felfüggesztve!
Írtam már gondolatokat lejegyzőkönyvező ügyészről. Az „előzetesből való szabadulás miniszter/államtitkár elleni vallomásért” ügyészségi üzletekről. Azt eddig is tudtam, hogy ügyész az ügyésznek nem vájja ki a szemét. Hogy megint összefognak, és megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant.
De azon már berágtam, hogy az ügyészek megsértik a bíróság hatáskörét, hogy bizonyítékokat produkálnak, vádlottból tanút csinálnak, sőt mentelmi joggal érintett személy ellen folytatnak törvénytelen nyomozást. És lassan már ott tartunk, hogy még nekem kell bocsánatot kérni, amiért mertem felháborodni.
A Tábornok-per bírósága előtt álló vádlottjainak egy részét az ügyészség egy másik büntetőügyben, az un. lakásügyben tanúként hallgatta ki, és ebben a másik ügyben konkrét kérdések hangzottak el arról, hogy Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter vagy én, aki akkor államtitkára voltam, kaptunk-e vesztegetésből származó pénzt.
Feltételezhetően, a lakásügyben akartak bizonyítékokat produkálni a Tábornok-perhez ellenem. Hozzáteszem, azóta sem sikerült. Ugyanakkor Juhász Ferencet is oda akarták ültetni a vádlottak padjára, mert az ügyészséget irányító elszámoltatási kormánybiztos Juhász Ferenc honvédelmi minisztert a Tábornok-per vádlottjai között kívánta látni.
Na, ezt az ügyésznőt, Berki Tímeát jelentettem fel az ügyészségen hivatali visszaélés miatt.
Most pedig megszületett a remekmű. Megkaptam a feljelentésemet elutasító határozatot, amely ellen természetesen még panasznak sincs helye, mert nem vagyok sértett. Miért is? Azért, mert a „tanúk korrupciós cselekményekről nem számoltak be”– áll a határozatban. Vagyis, mert nem sikerült bizonyítékokat produkálni az ügyésznőnek ellenünk, vagy legalább ellenem.
Feljelentésemben kifogásoltam, hogy olyanokat hallgattak ki, akiknek semmi közük nem volt szolgálati lakáskiutalásomhoz, de az ügyészségi határozat szerint a vádlott tanúk kihallgatása indokolt volt, mert „E tanúk mindegyike magas vezető beosztást látott el a feljelentéssel érintett ingatlanvásárlás, továbbértékesítés időszakában a Honvédelmi Minisztériumban, az ott történtekre rálátásuk lehetett.” Tehát hallhattak volna szaftos folyosói pletykákat. Bár a semmiről nehéz lett volna.
A HM lakásgazdálkodásában részt vevő szervek és személyek körének megállapításához elég lett volna az iratok között található HM SZMSZ-ét fellapozni, és nem a Tábornok-per vádlotti listáját nézegetni!
Az ortodox állami vezetésben a katonai protokoll szerv vezetőjének és beosztottainak nem kellett lakásokat kiutalniuk, a tatai lövészdandár parancsnokának nem kellett lakást felújítania, egy közhasznú társaság gazdasági igazgatójának pedig nem kellett lakást takarítania.
Kizárólag az iratok alapján a látnoki képességekkel rendelkező Ott István vezető ügyész azt is megállapította, hogy a hivatali visszaélés azért nem valósulhatott meg, mert a jóságos ügyésznő, Berki Tímea nekünk nem akart jogtalan hátrányt okozni.
Így hiányzott a bűncselekmény megvalósulásához szükséges célzat. Hogy az iratokból hogyan sikerült Berki Tímea ügyésznő tudattartamára következtetéseket levonni a nagytiszteletű vezető ügyésznek? Nem tudom. Ezt a módszert már biztosan tanítják az ügyészségi (látnoki és gondolatolvasó) továbbképzéseken.
Amiről viszont a határozat mélyeket hallgat, hogy mentelmi joggal rendelkező képviselő ellen folyatott nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. február 28. napjától kezdődően, majd 10 hónapon keresztül. A NER ügyészsége megszegte kötelességét, holott tudta, hogy országgyűlési képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani vagy bárminemű nyomozati cselekményt végezni.
Polt Péter legfőbb ügyész meg csak 2011. december 15. napján kezdeményezte Kövér László házelnöknél Juhász Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.
Arról már nem is beszélek, hogy pont azért volt törvénytelen a nyomozás, mert összekutyulta a lakásügyet a viszkisdobozos üggyel. Erre a nyomozást elutasító határozat hosszú oldalakon keresztül szó szerint idézi Budai Gyula feljelentését lakásügyben, és a Tábornok-per viszkisdobozos részét is megismétli. Magáról a nyomozásról, amelynek a módszereit kifogásoltam, meg szinte semmi!
Minden rosszban van valami jó. Ha az ügyészségi eljárás szabályos volt, akkor ezeket a tanúvallomásokat megküldöm a Tábornok-per bíróságának. Kérem a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsát, hogy a vádlottakat hallgassa ki tanúként!
Katonai Tanács elnöke: A vádlottak közül a tanúk hagyják el a tárgyalótermet kihallgatásukig! (fotó: hajdupress.hu)
Ugyanis már nem csak vádlottként, hanem tanúként is állítják ezek a személyek, hogy sem Juhász Ferenc, sem Fapál László vesztegetésből származó pénzt nem kapott.
Előtte persze még megpróbálkozom a legfőbb ügyésznél egy panasszal. Hátha okosabb leszek egy újabb jogértelmezéssel, hogy miért nem hajlandóak tenni a dolgukat a nyomozó ügyészek, amiért fizetésüket kapják: nyomozni!
