Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

Linkblog

301. Most már elég volt! Szakmailag hozzáértő ügyészt kérek!

2019.10.04. 10:58 Viszkisdoboz

Nem csalódtam az ügyészségben. Hozták ismét a formájukat!

Előző posztomban beszámoltam arról, hogy a Tábornok-perben megérkezett a másodfokú bíróság tárgyalásokra invitáló végzése az ügyészi fellebbezésekkel együtt.

Az ügyészség felmentő ítéleti rendelkezésem ellen jelentett be fellebbezést.

Minden „elismerést” megérdemel az ügyészség, szakmaiatlanságukat ismét csúcsra járatták. A legszánalmasabb azonban az, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség, mint az ügy ura baromságokat vet papírra, a fellebbviteli főügyész meg azzal egyetértve terjeszti fel azt a bíróságnak.

A 17 vádlottas ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség alig tíz, míg a fellebbviteli főügyészség 13 oldalon keresztül fejti ki jogi álláspontját, hogy a Debreceni Törvényszék katonai tanácsának az ítélete – részben - miért megalapozatlan. A két ügyészi fellebbezés érdemi része teljesen azonos. Betűről betűre.

Ha ezekből az iratokból kihagyjuk a szokásos ügyészségi sablon és töltelék mondatokat, akkor kiderül, hogy az érdemi rész néhány oldal, ebből is, ami rám vonatkoztatható, pedig még kevesebb.

Tudom, hogy az ügyészség által megálmodott „évszázad korrupciós ügye” dugába dőlt és most már csak a tévesen értelmezett „ügyészi becsület” viszi előre a süllyedő hajót, de ami sok, az sok!

Vissza kell tekintenünk a 2018-ban történtekre, hogy érthető legyen, miről is szeretnék írni.

A Tábornok-per megismételt eljárása végén a katonai ügyészek magatartásában alapvető változások álltak be. A bűnszervezeti minősítést elhagyták, a Honvédelmi Minisztérium is elállt a polgári jogi igényétől. Tettesi minőség helyett bűnsegédlettel vádoltak meg, majd azt is elmondták, hogy másodlagos pszichikai bűnsegéd vagyok, vagyis a bűnsegéd bűnsegédje. Az ügyészség a viszkis dobozos tényállást nem minősítette végindítványában, sőt, az ügyészi perbeszédben elmondták, hogy Oláh János vallomásával szemben a tanúk által megerősített vallomásom alátámasztotta, hogy a vádirati cselekmény nem történt meg. Valami oknál fogva azonban nem kérték a felmentésemet e vádpontban, hanem sunnyogtak! A Debreceni Törvényszék pedig azt az utat választotta (mivel a vádirat történeti tényállásához inkább kötött a munkája, mint az ügyészségi indítványhoz), hogy felmentett e vádpont alól is.

A viszkis dobozos tényállásban meghozott bírói felmentés ellen az ügyészség nem jelentett be fellebbezést, azonban a másodfokú bíróság nagy valószínűséggel a hivatalbóli teljes felülbírálat irányába mozdult el, mert természetesen ezek a jól képzett ügyészek, megint elbarmoltak valamit. Ennek pedig az a következménye, hogy részleges felülbírálat helyett a teljes felülbírálat szabályai szerint kell a bíróságnak dolgoznia.

Vagyis az ügyészek elrontják, a bírák meg helyrehozzák!

index_1.jpg

Dr. Csiha Gábor alezredes, mb. osztályvezető katonai ügyész, a "mestermű" alkotója

Azt gondolná az ember, hogy olyan ügyben, ami már kilenc éve folyik, három bírósági eljárást ért meg, teherautónyi lassan az irathalmaz, a felmentésemmel szemben indítványozott végrehajtandó szabadságvesztést, közügyektől eltiltást, vagyonelkobzás súlyossága megérdemel annyit, hogy az igen sok közpénzbe kerülő állami vádlók megalapozott előterjesztést tegyenek a másodfokú bíróság részére.

Hát, nem! Figyeljék csak a dátumokat!

A vádirat, az ügyészi végindítvány, a bíróság ítélete mindvégig közigazgatási államtitkári kinevezésem kezdetéhez (2004 december) és törvény erejénél fogva történt megszűnéséhez (2006 június) kötődött.

Fellebbezésükben az ügyészek most azzal kérik kiegészíteni az ítéletet, hogy 2003 és 2005 tavasza között, mint másodlagos bűnsegéd ún. visszaosztott pénzeket vettem át az elsődleges bűnsegédtől, akit szintén felmentett a bíróság.

Először arra gyanakodtam, hogy az ügyben egy újabb ügyészségi koncepcióváltás történik.

Hát, nem!

Semmi ilyesmi nem történt! Az ügyészek egyszerűen csak érdektelenek, slendriánok. Emberek életével játszadoznak könnyedén. És főként büntetlenül!

Ezt arra alapozom, hogy az ügyészség a fellebbezésben bizonyítással nem állt elő, hatályon kívül helyezést és megismételt eljárást nem indítványozott.

Az általuk vélt megalapozatlanságot pedig úgy kérik kiküszöbölni, hogy van az arcukon bőr beleírni a fellebbezésbe, hogy ítéletszerkesztési hiba vagyok!

De erről majd a következő posztban számolok be!

6 komment

300. Végre kezdődik!

2019.09.28. 09:20 Viszkisdoboz

Csengetett a postás és a régóta várt bírósági idéző végzést hozta meg.

A boríték tartalmazta az ügyészség fellebbezését is. De haladjunk sorban.

A viszkis dobozos ügyként is elhíresült Tábornok-per 2010 óta folyik, és talán, miután az alapügyben és a megismételt eljárásban is felmentettek első fokon a katonai bíróságok, még az idén véget is érhet.

Persze ne igyunk előre a medve bőrére, mert a másodfokú ítélet tartalmától függetlenül már az is eredmény lesz, ha az ügy 10. éves évfordulóján – rendkívüli perorvoslatok nélkül - lezárt ügyként tartják majd nyilván, hiszen az észszerű elbírálási határidőn jócskán túl vagyunk.

Néhány dolog bizonyosan látszik. Az ügyészség megismételt eljárást nem indítványozott. Az ügyészség fellebbezése alaki szempontból megfelelő. Másodfokú elbírálásra a katonai tanács pedig alkalmasnak tartja a peranyagot.

A másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa 2019. november 25., 27., 29. és december 02. és 11. napjaira kitűzte a tárgyalást.

586315348.jpg

Korábbi posztjaimban részletesen írtam arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának új összetételben kellene eljárnia, mert az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI. 30.) AB megállapította, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követel­mény a büntetőeljárásról szóló törvény alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.

Az új Be. 14. § (3) bekezdés a) pontjában ezért kimondta, hogy bíróként nem járhat el az a bíró sem, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt.

A törvényalkotó a Be. 869. § (1) bekezdésében rögzítette, hogy a Be. 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a 2016. november 30. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak.

Vagyis kétféle bíró van. A kizárt, meg ugyanezért nem kizárt. Aki 2016. november 30. napja előtt járt el nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában arra nem vonatkozik a kizárási szabály, aki ezt követően indult büntetőeljárásban vett részt, az meg kizárt bíró.

Nem teljesen érthető a különbségtétel a pártatlanság követelményének alkotmányos követelményének érvényesülése körében, azonban az Alkotmánybíróság a 3019/2019. (I. 21.) AB végzésben is kimondta, hogy határozatának nincs visszaható hatálya.

Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyelosztási rend szerint a 6. Kbf. tanács bármely tagja eljárhat, akkor is, ha 2010-ben és 2011-ben a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában másodfokú bíróként vett részt.

Ennek ellenére úgy látszik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a pártatlanság alkotmányos követelményét az Alkotmánybíróságnál is szigorúbban értelmezi, mert a katonai tanács elnöke olyan bíró lett, aki az ügyben nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában nem járt el.

A másodfokú bíróság tehát minden törvényes feltételnek megfelel.

Kezdődhet az újabb menet.

Szólj hozzá!

299. Csipkerózsika, ébredj fel!

2019.08.27. 18:21 Viszkisdoboz

A viszkis dobozos ügy, a 2010-es kormányzati elszámoltatás egyik legnagyobb port kavart ügye egyelőre „Csipkerózsika álmát” alussza, de köszöni szépen él és virul.

Az ÜGY létezik, csak éppen az ügyészségen, vagy a bíróságon, vagy éppen a kettő között szunnyadozik.

Már évek óta nem kérek számon olyan ósdi liberális elveket, mint ártatlanság vélelme, törvény előtti egyenlőség, tisztességes és részrehajlás nélküli ügyészi eljárás és észszerű büntetőeljárási határidő. Kilenc és fél éve vagyok folyamatosan büntetőeljárás hatálya alatt. Volt három ürgebőrbe öltöztettet vád, ami alól a magyar bíróságok eddig felmentettek. Két jogerős felmentésen és egy nem jogerős felmentésen vagyok túl.

cyanideandhappiness_blog_hu.jpg

2019. január 31. napján felmentett a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa az ügyészség által - viszkis dobozos ügyként elhíresült ügyben - emelt vád alól. A megismételt eljárásban hozott újabb felmentő ítéletem ellen a drága jó magyar ügyészség fellebbezést jelentett be, így az nem lett jogerős.

Az első fokú bíróság az ítéletet 2019 márciusára írásba foglalta, és Dr. Nagy László hadbíró ezredes, a katonai tanács elnöke az ügyiratokat a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség útján felterjesztette a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsához.

Az ügyészség nem bíbelődhetett sokat, de gyaníthatóan a törvényi maximumot kihasználva, három hónapig gondolkodott azon, hogy mi szépet és jót, legfőképpen igazat írjon a fellebbezésben.

A másodfokú bíróság mellett működő főügyész ugyan dönthetett volna az első fokon eljárt ügyész által bejelentett fellebbezés visszavonásáról, de el tudja ezt valaki képzelni ma Magyarországon?

Hogyan dönthetett volna másként a fellebbviteli főügyész, amikor legfőbb ügyészi utasítás írja elő, hogy a bírósági eljárásban részt vevő ügyész az ügyben kialakított korábbi állásponttól - ideértve a Legfőbb Ügyészség utasítására vagy jóváhagyásával benyújtott vádiratot is - akkor térhet el, ha utóbb merülnek fel a tényállást, a szükséges bizonyítás körét, a jogi minősítést, valamint az indítványozott joghátrányt lényegesen befolyásoló kérdések. Eljárásáról az ügyésznek közvetlen felettesének jelentést kell tennie, az eltérést szükségessé tevő kérdésről előzetesen egyeztetnie kell közvetlen felettesével.

Így lett foglya az ügyészség saját maga által komponált vádiratának.

Külön érdekessége az ügynek, hogy a tábla előtt az alapeljárásban eljárt fellebbviteli főügyész (aki az ügy nyomozáskor a Budapesti Katonai Ügyészséget vezette) befejezte áldásos ügyészi tevékenységét. És láss csodát, éppen a nagy mesélő, Oláh János volt tábornokot - az ügyészi nyomozás időszakában „védő” - Bárándy Ügyvédi Irodában kezdett dolgozni.

Sok sikert, Ügyvéd Úr!

Hol tartunk most?

Ott tartunk, hogy a táblabíróság mellett működő fellebbviteli főügyészség a büntető ügy iratait érdemi elbírálás végett, indítványaival együtt legkésőbb 2019. június végéig a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának megküldte.

Elvileg.

A büntetőeljárást a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának (6. Kbf.) soron kívül kell lefolytatnia.

Elvileg.

Egyetlen „biztató” dolog látszik, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán 2018-ban a katonai ügyek száz százaléka fejeződött be egy éven belül.

Csipkerózsika sóhajt egyet és a másik oldalára fordul.

Szólj hozzá!

298. Hősök kora

2019.06.07. 21:05 Viszkisdoboz

Régóta nem foglalkozom aktuális politikai kérdésekkel, mert írni csak akkor érdemes, ha olvasnak is az emberek, de arról éppen leszokófélben vannak.

Mindenki sütögeti a kis pitéjét és úgy tesz, mintha minden rendben lenne.

Szem becsuk, fül befog, száj nem ugat.

1989-ig így éltünk, nem volt nehéz visszaszokni.

Ma azonban történt valami, amit nem hagyhatok szó nélkül.

17 éves nagylányomat Kecskeméten, a Széchenyi téren egy 60 év körüli nő megtámadta, veréssel fenyegette, mikor éppen barátnőivel beszélgetett.

A bősz matróna Emese lányomat üvöltve arab iráni kurvának nevezte. Azt kiabálta, hogy Magyarország pénzén élősködik, szája vörös a magyarok vérétől és takarodjon ebből az országból.

magyarorszag_logo_szlogennel_fekete_final.jpg

A téren a többség elhúzódott. Menjünk arrébb gyerekek…

Rendőrség? Csak az volt a fontos, hogy testi épsége megsérült vagy sem.

Ismerős? Valahogy így kezdődött a lakossági és hatósági félrenézés akkor is, amikor zsidókat, vagy zsidónak kinéző egyedeket ütlegeltek a 30-as évek Németországában.

Aztán két férfiember, két kecskeméti hős lépett elő és az egyik elkísérte, a másik pedig feltartóztatta a magából kikelt, vörös fejjel üvöltöző nőt.

Szerencsére nem voltam ott, mert nagy bizonyossággal állítom, hogy a hölgy kórházban, én pedig egy rendőrségi fogdán ücsörögnék és beteljesülne végre az ügyészség 9 éves álma: végre valamit a Fapál elkövetett.

Mély tisztelettel köszönöm meg a két ismeretlen kecskeméti férfinak, hogy megmentették lányomat a veréstől.

Legyen erkölcsileg helyes tettük példa minden józan gondolkodású magyar ember számára!

Isten áldja meg őket!

Van még remény, Magyarország!   

148 komment

297. Bestseller készül az ügyészségen? – nyílt levélben kérdezem

2019.05.09. 17:07 Viszkisdoboz

Méltóságos ügyész urak!

Január 31-e óta (Felmentő ítéletem másodjára Debrecenben is!) három hónap telt el.

Ez idő alatt nem sikerült jól felkészült ügyészeinknek fellebbezést írniuk, ezért most a nyilvánosságon keresztül szólítom meg Önöket.

Rögtön azzal kezdem, hogy van egy rossz hírem.

Ha az eltelt nyolc év alatt nem voltak képesek tökéletesre csiszolni „remekművüket”, a viszkis dobozos ügyet, akkor már nem is fogják!

Esetleg csak az időt húzzák? De mi célból?

Feltételezni se merném, hogy valamiféle felsőbb utasításnak engedelmeskednek. De akkor miért?

A legszebb az egészben, hogy a valós korrupciós cselekményt elkövetett személyek felfüggesztett szabadságvesztését Önök tudomásul vették, mélységesen tisztelt ügyész urak. Így az jogerős is lett első fokon.

Én pedig a Tábornok-per konstruált, viszkis dobozos szereplőjeként – az Önök kedves akaratából - folytathatom másodfokon.

Önök tudják a legjobban, hogy minden kirakatper alapja egy olyan valós esemény, egy olyan bűncselekmény, amelyre fel lehet fűzni személyeket és történeteket, amelyeket azonban már nem a valóság, hanem az emberi képzelet teremtett.

jogi-csapda.jpg

Ügyész urak! Tőlem körbe is adogathatják az aktákat egymás között! De megint csak van egy rossz hírem: Előbb vagy utóbb elfogynak az íróasztalok, amelyeken egy kis ideig elheverhetnek, miközben jól képzett ügyészeink a fejüket törve írják az évszázad fellebbezését.

Lennének javaslataim is!

A 2019. évi perbeszéd- és jogesetmegoldó versenyt e körben is ki lehetne írni. Ügyészségi szakmai tudományos konferenciát is lehetne a témának szentelni: A büntetőbíróság előtti ügyészségi kirakatperekben a vádlói tevékenység aktuális kérdései témakörben.

Csak haladjunk már!

Vagy egyszerűen csak mestermű készül?

Nyolc év után?

De egyelőre nem látom a bestseller-listákon a felmentő ítéletem elleni ügyészi fellebbezést!

Pedig lelkesen követem a Magyar Nemzet c. polgári napilapot és hírportált, hátha az ismert ügyészségi koreográfiának megfelelőn sajtó nyilvánossá teszik az ügyészi fellebbezést, mint 2010-ben, a nyomozati szakban a gyanúsítotti vallomásokat.

A katonai elhárítás adatai szerint 2010 tavaszán a választási kampányban a Fő utcáról, egy katonai ügyészségi faxról kerültek ki ezek a vallomások a jobboldali napilaphoz. Persze senkit nem vontak felelősségre, a nyomozás vezetője pedig a katonai ügyészség felszámolását követően, csoportvezető katonai ügyészből (sic!) a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes vezetője lett.

Rossz vagy jó példa, ügyész urak? Ezt Önöknek, személyesen kell eldönteniük.

Sajnos nincs kétségem afelől, hogy többségük lelkesen követné a waltneri utat.

Lelkük rajta!

Ha pedig ezt a posztot elolvasták, gyúrjanak rá és szíveskedjenek gyorsított tempóban írni azt a nyüves fellebbezést!

Köszönettel:

Az ügyészség által kiosztott szerepét már nagyon uncsinak tartó, többszörösen nem jogerősen felmentett kedves vádlottjuk.

Szólj hozzá!

296. Ártatlannak nem dicsőség a felmentés

2019.03.30. 20:42 Viszkisdoboz

Két hónappal ezelőtt kihirdetett ítéletében a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa teljes körűen felmentett a viszkis doboz ügyként elhíresült ügyben az ügyészségi vádak alól.

Az első fokú bíróság ítéletét írásba foglalta, tehát megint léptünk egyet előre a 9. éve folyó büntetőeljárásban.

Kíváncsian vártam az írásba foglalt ítéletet, mert a szóbeli kihirdetéskor kézbesített ítéleti rendelkező rész éppen a viszkis dobozos ügyben nem tartalmazott semminemű rendelkezést, mert azt a tényállást az ügyészség végindítványában – véleményem szerint törvénytelenül – nem minősítette. Minősítés hiányában az általánosan követett bírósági gyakorlat alapján úgy kell tekinteni, hogy az ügyészség a tényállásban rögzített személy cselekvőségét nem értékeli bűncselekménynek és nem is kéri az állam büntetőjogi igényének érvényesítését.

A vitatható ügyészségi álláspont azonban az, hogy a bíróság a vádhoz kötöttség elvének megfelelően nem a jogi minősítéshez, hanem a tényállásba foglalt magatartáshoz kötött, ezért köteles a vádirati tényállásban rögzített terhelti cselekvőséget értékelni akkor is, ha az ügyész a jogi minősítést elmulasztja.

Külön köszönet érte, hogy a katonai tanács az ügyészség álláspontjával értett egyet és értékelte a viszkis dobozos tényállást is írásba foglalt ítéletében. Így nem kerülhet sor egy újabb megismételt eljárásra azon a címen, hogy az első fokú bíróság nem merítette ki a vádat.

Az persze nonszensz, hogy pont az ügy zászlós hajóját nem volt hajlandó az ügyészség végindítványában minősíteni, holott perbeszédében a katonai ügyész a bizonyítékokat értékelve úgy foglalt állást, hogy én vagyok a szavahihető és nem a koholmány kiötlője. Ugyanakkor azonban nem felmentésemre tett indítványt, hanem úgy tett, mintha nem is létezne ez a vádpont.

A bíróság tényállást ugyan nem tudott megállapítani a viszkis dobozos ügyben, de indokolásában számot adott a rendelkezésre álló bizonyítékokról és értékelte azokat, vagyis e tényállásban rögzített vád alól is felmentett. Vagyis az én vallomásomat fogadta el Oláh János vallomásával szemben.

Ha valaki azt hiszi, hogy a felmentő ítéleti rendelkezés egy ártatlan ember esetében dicsőség, az téved! Inkább szomorúságra ad okot, hogy erre kilenc évet és ki tudja még hány évet kell várni.

A bíróság a felmentő rendelkezését az ítéletében a legrövidebben, néhány mondattal indokolja. Mert ezen nincs mit rágódni, nincs mit magyarázni.

A lényeg, hogy a Kaposvári Törvényszék (2013) után a Debreceni Törvényszék (2019) a lefolytatott bizonyítási eljárást követően újra felmentett az ügyészég vádja alól.

 Az ügyészség fellebbezett, így a határozat nem lett jogerős.

gyalog-galopp.jpg

                                Rolland lovag tovább harcol...                 (fotó: librarius.hu)

Most mi következik?

Az elsőfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyiratokat - a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség útján – hamarosan felterjeszti a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsához, mint másodfokú bírósághoz.

A másodfokú bíróság mellett működő ügyészség az ügyiratokat az indítványával egy hónapon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben két hónapon belül megküldi a másodfokú bíróságnak. Arra már gondolni sem merek, hogy erre még egy hónappal rá is fejelhetnek.

Ügyészi fellebbezést nem láttam még, mert a katonai ügyészek felmentésem elleni fellebbezését az ügyiratok felterjesztése után a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség akár még vissza is vonhatja. Ebben persze kár gondolkodni, mert ezek az ügyészek elmennek a falig, s ha onnan lepattannak, akkor is újra és újra nekirugaszkodnak. Saját megtépázott presztízsükért folytatott ámokfutásuknak úgy tűnik, csak a bíróság vethet véget, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy belső ellenőrzéssel sem rendelkeznek.

Az ügyészi indítvány után a másodfokú bíróságot először meg kell alakítani. Ennek oka, hogy a korábbi másodfokú bírósági tanács eljárása kizárt, mert a vádemelés előtt (2011) a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos nyomozási bírói határozatok elleni fellebbezések tárgyában határozatokat hoztak.

A másodfokú bírósági tanács elnöke valamikor majd kézbesíti az ügyészi fellebbezést, amire észrevételt lehet tenni.

Az idén talán még a tárgyalást is kitűzi az ügyiratok érkezésétől számított 2 hónapon belüli időpontra.

Az ügy soron kívüliséget élvez a megismételt eljárásra tekintettel, de erre ne vegyünk mérget, mert a törvény nem ír elő a bíróság számára meghatározott határidőt.

Tehát ül, vár és vár! Esetleg észrevételez. Majd megint vár, vár!

8 komment