Csengetett a postás és a régóta várt bírósági idéző végzést hozta meg.
A boríték tartalmazta az ügyészség fellebbezését is. De haladjunk sorban.
A viszkis dobozos ügyként is elhíresült Tábornok-per 2010 óta folyik, és talán, miután az alapügyben és a megismételt eljárásban is felmentettek első fokon a katonai bíróságok, még az idén véget is érhet.
Persze ne igyunk előre a medve bőrére, mert a másodfokú ítélet tartalmától függetlenül már az is eredmény lesz, ha az ügy 10. éves évfordulóján – rendkívüli perorvoslatok nélkül - lezárt ügyként tartják majd nyilván, hiszen az észszerű elbírálási határidőn jócskán túl vagyunk.
Néhány dolog bizonyosan látszik. Az ügyészség megismételt eljárást nem indítványozott. Az ügyészség fellebbezése alaki szempontból megfelelő. Másodfokú elbírálásra a katonai tanács pedig alkalmasnak tartja a peranyagot.
A másodfokú bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa 2019. november 25., 27., 29. és december 02. és 11. napjaira kitűzte a tárgyalást.
Korábbi posztjaimban részletesen írtam arról, hogy a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának új összetételben kellene eljárnia, mert az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI. 30.) AB megállapította, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény a büntetőeljárásról szóló törvény alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.
Az új Be. 14. § (3) bekezdés a) pontjában ezért kimondta, hogy bíróként nem járhat el az a bíró sem, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt.
A törvényalkotó a Be. 869. § (1) bekezdésében rögzítette, hogy a Be. 14. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a 2016. november 30. után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak.
Vagyis kétféle bíró van. A kizárt, meg ugyanezért nem kizárt. Aki 2016. november 30. napja előtt járt el nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában arra nem vonatkozik a kizárási szabály, aki ezt követően indult büntetőeljárásban vett részt, az meg kizárt bíró.
Nem teljesen érthető a különbségtétel a pártatlanság követelményének alkotmányos követelményének érvényesülése körében, azonban az Alkotmánybíróság a 3019/2019. (I. 21.) AB végzésben is kimondta, hogy határozatának nincs visszaható hatálya.
Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyelosztási rend szerint a 6. Kbf. tanács bármely tagja eljárhat, akkor is, ha 2010-ben és 2011-ben a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés elbírálásában másodfokú bíróként vett részt.
Ennek ellenére úgy látszik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a pártatlanság alkotmányos követelményét az Alkotmánybíróságnál is szigorúbban értelmezi, mert a katonai tanács elnöke olyan bíró lett, aki az ügyben nyomozási bíróként, vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában nem járt el.
A másodfokú bíróság tehát minden törvényes feltételnek megfelel.
Kezdődhet az újabb menet.
