Se köpni, se nyelni nem tudtam, amikor a mai napon a postás csengetett, és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének öklétől, az ügyészségtől, annak is a koncepciógyártó részlegétől - a Központi Nyomozó Főügyészségtől – küldött újabb gyanúsítotti idézést kellett átvennem.

Szokatlan módon nem a Magyar Nemzet vezércikkéből vagy a Hír Tv-ben a hírekből értesültem az ellenem indított újabb büntetőeljárásról, így nem tudom, mivel gyanúsítanak. Fazekas Géza, ügyészségi szóvivő pedig még nem működött együtt a jobboldali médiumokkal, és nem mondta el, hogy milyen súlyos bűnöket követtem el.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében az együttműködés azt jelenti, hogy azt teszed, amit a hatalom akar. Ha nem működsz együtt velük, akkor úgy odacsapnak, hogy attól koldulsz. Én pedig sorozatosan megszegtem együttműködési kötelezettségeimet eddigi gyanúsítotti- vagy tanúkihallgatásaim alkalmával: nem állítottam valótlant a kormányzati politika volt szereplőire. E nélkül pedig nem lehet vád alá vonni őket, és a politikai cirkusz elmarad. Ezt ma Magyarországon úgy tűnik - büntetlenül - nem lehet megúszni.

Tehát 2013. február 18-án újra kriminalizálnak, amit egy újabb megalázó rabosítás követ. Ebben már rutinom van - mondhatnám viccesen - bár vannak olyan dolgok, amelyekhez nem lehet hozzászokni. Talán az a legnagyobb hibám, hogy nem vagyok jó tanú, és nem vagyok jó gyanúsított sem. Közel az 50-hez az ember már nehezen változik. Innen is üzenem, hogy nem félek. Már mindent elvettek, ami fontos volt. Nevemet sárba taposták, egzisztenciálisan tönkre tettek. Lassan már nincs mit elvesztenem.

2013. február 12-én és 13-án védőbeszédekkel folytatódik a viszkis dobozos ügy, első fokú ítélet február végén várható. Most erre kell készülnöm, a többi eljárás megvár, nem szalad el.