Most már lehet látni, egyre érzékelhetőbb a fásultság a Tábornok-perben.

A nyolc éve folyó eljárás felőrölte a védelmet is.

A védő ügyvédek egyszerre vannak könnyű és nehéz helyzetben, hiszen a Tábornok-per megismételt eljárásában alig született valami nóvum. A kaposvári alapeljárásban már mindent elmondtak, amit ebben az ügyben egyáltalán el lehet mondani. Akkor a védelem aktív közreműködésének köszönhetően első fokon felmentő ítélet született.

Új tényként három dolog jelentkezett a megismételt eljárásban, Debrecenben. Az egyik, hogy a vád korábbi „koronatanúja”, jelenlegi vádlottja (Oláh János volt tábornok), akinek a vallomása szerint mindenki (a kapuügyeletes tiszthelyettestől a volt EU biztosig) korrupt volt,  az elmeorvosok szerint 2010 tavaszán olyan mennyiségű tudatmódosító szert kapott a börtönben, hogy minden ügyészségi vallomására úgy kell tekinteni, hogy azokat tudatmódosító szerek hatása alatt tette meg (egyes jogállamokban ezeknek a vallomásoknak a helye a kukában van). A másik, hogy e kiegészítő szakvélemény ellensúlyozására az ügyészség bevezette a perbe a Honvédkórház minap lemondott sürgősségi osztályának vezetőjét, aki toxikológiai szakmai kompetenciáját messze meghaladó nyilatkozatokat tett a perben, miközben orvosként meg sem vizsgálta Oláh Jánost, akiről szakértői véleményt nyilvánított. A harmadik, hogy az ügyészség törvénytelenségei szinte eltűntek a megismételt eljárásban, holott az alapeljárásban az ott ítélkező katonai tanács éppen azért mentett fel mindenkit, mert az ügyészek törvénytelenségei, különösen a bizonyított kényszervallatások átlépték a bírósági tűréshatárt (bizonyos jogállamokban az ilyen ügyészek a legjobb esetben a legeldugottabb járási ügyészségen folytatják karrierüket).  

Az új büntetőeljárási törvény 2018. július 01. napján történt hatályba lépése miatt a július 05-ei tárgyalást nem lehetett megtartani. Néhány vádlott, köztünk én is megjelentünk a tárgyaláson, de feleslegesen. Az új törvény szerint újra nyilatkoztatni kellett a tárgyalásra nem járókat arról, hogy a tárgyalási jelenlét jogáról lemondanak és kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával a védő ügyvédjüket bízzák meg. Az ügyészség szerint ezt csak ügyvédi ellenjegyzett okiratban lehet megtenni, a bíróság szerint bírósági jegyzőkönyvbe, vagyis közokiratba foglalt egybehangzó nyilatkozatok alapján is joghatályos.

A mai napon már minden vádlott rendelkezett ilyen okirattal vagy jegyzőkönyvbe diktált egybehangzó akaratnyilatkozattal, illetve volt olyan is, aki személyesen jelen volt a tárgyaláson, így a bíróság a védőbeszédekkel folytatta a munkáját.

Négy védőbeszéd hangzott el a tárgyaláson. Nem meglepő módon, felmentésre tettek indítványt. A bíróság érdeklődve meghallgatott volna többet is, azonban a soron következő védők vagy helyettest küldtek vagy nem voltak felkészülve a védőbeszéd megtartására, így a katonai tanács elnöke, dr. Nagy László hb. ezredes nem tehetett mást, mint újabb határnapokat biztosított a védőbeszédek előadására.

Így októberben a per szereplői újra elfáradhatnak Debrecenbe.