Egy iroda sem működhet titkárnők nélkül. Szinte észrevehetetlenül simulnak bele az iroda mindennapjaiba. Egy jó titkárnőt nem is lehet látni, nem is lehet hallani. Egyszerűen csak van. De nélküle megáll az élet, mert ő az iroda lelke. A titkárnők mindenről tudnak, ami az irodában történik. Mindent látnak, mindent hallanak. Nekem is volt egy ilyen aranyat érő titkárnőm. A viszkis dobozos történet kiagyalói mégis megfeledkeztek róla. Az ügyészeknek nem volt hozzá kérdésük a nyomozás során. Ezért én kérdeztem a bíróságon.

Mert csak rajta keresztül lehetett az államtitkári irodámba bejutni, vagy azt elhagyni. Az ő tudta nélkül még egy szellő sem mert belépni az irodába. És ez nem vicc! Aki ismeri, jól tudja, miről beszélek.

Liczek Györgyné 1998-tól 2006-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárságán dolgozott, mint vezető titkárnő. A közigazgatási államtitkári tisztség törvényi megszüntetését követően miniszteri megbízotti munkámat segítette 2010-ig a harmadik nagy hatótávolságú NATO radar építésének jogi előkészítése területén.

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. április 14. napján hallgatta meg tanúként.

„Az államtitkárságon a belépés beléptető rendszerrel működött, kód alapján lehetett a folyosóra bejönni. Aki nem rendelkezett erre engedéllyel és be akart jönni, megnyomott egy gombot, és vagy beengedték, vagy nem.

Oláh Jánost ismerem. Azt nem tudom, hogy rendelkezett-e közvetlen belépési engedéllyel. Bejelentkezett az államtitkár úrhoz és előzetesen időpontot kért, hogy bebocsátást nyerhessen. Ennek megfelelően a témához illő szakembert is hozzárendeltük, hogy az államtitkár ne legyen egyedül. A bejelentkezések általában rajtam keresztül történtek, de előfordult, hogy az államtitkár úr szólt a bejelentkezésről, hogy azt tudjam regisztrálni az időbeosztása miatt. Nem mondhatnám, hogy Oláh úr rendszeresen jött volna, általában amikor egy anyaggal (megjegyzés: írásbeli előterjesztéssel) elkészültek, akkor jelentkezett be.

Egy vendég soha nem maradhatott egyedül az államtitkár szobájában, vagy a szakterületnek megfelelő referens vagy a titkárság vezetője, vagy én voltam jelen, vagy pedig a vendégnek ki kellett jönnie a szobából. Kizárt dolog, hogy Fapál úr egyedül hagyta volna Oláh urat, miközben átmegy a miniszterhez.

Tudomásom szerint Juhász miniszter urat soha semmivel nem lehetett megajándékozni, megköszönteni.

Volt egy pihenőszoba, melyet mindig zárva tartottunk és a kulcs nálam volt, ott kezeltem a protokoll italokat, italos dobozokat, üdítőitalokat. Mindig tartottunk olyan italt, hogy ha jön egy külföldi partner, vagy nagykövet, akkor tudjunk ajándékot adni. Ki van zárva, hogy ebben a szobában Fapál úr Oláh úrral tartózkodott volna, Fapál úr dolgozószobájában pedig soha nem tároltunk italt. Látnom kellett volna, ha Fapál úr átmegy a miniszter úrhoz egy italos dobozzal. Az italos táskák is a pihenőszobában voltak elzárva, illetve a miniszter urat nem is lehetett megköszönteni. Biztosan nem maradhatott Oláh úr az államtitkár úr szobájában egyedül, mert vagy én, vagy a titkárságvezető bementünk, még akkor is bementünk, vagy beálltunk az ajtóba, amikor a szakreferens jött le az elöljárójával, mert ők ketten sem maradhattak egyedül.

Fapál úr nem túl gyakran, talán havonta egyszer fogadott delegációs vendégeket az államtitkári irodában.

A mi kis csapatunk egy pohár pezsgővel megköszöntötte az államtitkár urat, én személy szerint pl. rétest sütöttem neki.

A köszöntés helye változó volt, volt, amikor a titkárnői előtérben történt, sokszor alig volt időnk rá.”

A katonai ügyész megkérdezte a tanút, honnan veszi, hogy Juhász Ferenc honvédelmi minisztert nem lehetett a HM-ben megajándékozni? A tanú úgy válaszolt, hogy a miniszter urat sem a névnapján, se a születésnapján nem lehetett megajándékozni, és ezt onnan is tudja, hogy személyesen vezette a HM közigazgatási államtitkár protokoll listáját.

Hogy miért kellett zárni az italokat? 10 év elteltével talán el lehet ezt is mondani. A katonai elhárítás jelezte, hogy a biztonsági kamerák felvételei szerint a HM-I. objektum egyes őrei (tisztelet a kivételnek!) éjszakai járőrözésük alkalmával enyves kezűnek bizonyultak. Megdézsmálták az állami vezetők reprezentációs ital keretét. És ezen most gondolkodjon el mindenki, ha már az ügyész urak nem tették meg bokros teendőik miatt! Miként lehet, hogy ezek a bizonyos biztonsági kamerák felvételei miért nincsenek bizonyítékként a Tábornok-perben feltüntetve? Talán nem találtak olyan felvételt, amin fel-le masírozok egy viszkis dobozzal a hónom alatt? Nem, nem találtak. Nem is találhattak. Mert ilyen nem volt soha.