Be kell vallanom valamit. Szörnyű tiszteletlenséget tanúsítottam a NER legfőbb ügyészével szemben. Hangos kacajra fakadtam, amikor a következőket olvastam a Polt Péterrel készült interjúban: „Magyarországon az elmúlt 25 évben kialakult gyakorlat szerint szinte csak akkor állítható valaki bíróság elé, ha a bizonyítékok 100 százalékig igazolják a bűnösségét.”
Rájöttem, hogy én vagyok az üdítő kivétel, aki erősíti a szabályt, hiszen én a „szinte” kategóriába tartozom. A lakás-ügyben az ügyészség semmilyen terhelő bizonyítékot nem tudott produkálni, pedig akarták, nagyon akarták. Még a Tábornok-per egyes vádlottjait is képesek voltak tanúként kihallgatni. De pechükre ott sem találtak senkit, aki ellenem vallott volna! Úgy egyébként az évszázad hírhedt korrupciós perében, a Tábornok-perben egy szem gyanúsítotti vallomás féle áll az ügyészség rendelkezésére, amely olyan semmilyen, mert ugye egy tettestárs vallomása a másikra, nem igazán tekinthető biztos információnak, aztán egy részét már kizárta a bíróság, mert törvénytelenül szerezték be tehetséges ügyészeink, másrészről az elmeszakértői team korlátozottan beszámíthatónak nevezte a vallomást tevő gyanúsítottat.
Ettől függetlenül vádat emeltek, és kitartanak a végsőkig. Holott a legfőbb ügyész bizonyítékokról beszélt. Mégpedig többes számban. Bocs. Elfelejtettem, hogy ez a szabály a koncepciós perekre nem vonatkozik.
Én már a jogszolgáltatással is elégedett lennék!
Polt Péter szavait szinte azonnal cáfolva a Tábornok-per megismételt eljárásában, a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa előtt a tegnapi napon a katonai ügyészek által már hatodszor ismertetett vádiratra észrevételt tettem, amelynek lényegét az alábbiakban olvashatják:
Tisztelt Bíróság!
Ezt a vádiratot hatodszor hallhatom, és legalább ötször volt lehetősége az ügyészségnek, hogy azt módosítsa.
Egyrészt azért, hogy a bíróság ne azzal kezdje a munkáját, hogy a vádtól eltérő tényállást állapítson meg, másrészt a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog is a vádirat módosítását kívánná.
Ügyész Úr!
Vége a kommunikációs kormányzásnak! Nincs jelen a Hír Tv, nincs itt a Magyar Nemzet című napilap újságírója, ez az egész ügy lássuk be, már senkit nem érdekel!
Itt az ideje egy tisztességes vádirat összeállításának, különösen a bizonyítékokat illetően. Szégyellik leírni, hogy a vádirat tényállás kizárólag O. János szó szerinti vallomásán alapul? A bizonyíték pedig O. János ugyanazon vallomása? Pedig ez az igazság! Ezen nincs mit szégyellni, ez a maguk műve!
Az elmeszakértők szerint O. János a nyomozati szakban korlátozott beszámítási képessége birtokában tett vallomást. A vallomástétel körülményei között megtalálható a katonai ügyészek részéről tett hamis büntetlenségi ígéret, a tisztázatlan vádalku, a kényszer és fenyegetés, valamint az előzetes letartóztatás során a büntetés-végrehajtási intézetben tudatmódosító szerekkel történt gyógyszeres kezelés is. Ennek értékelés és ezek egy részének alapos felderítése jelen bíróság feladata.
A legdurvább az ügyészség által kitalált bűnszervezeti szerepköröm, mely szerint lepleztem a korrupciós tevékenységet. Erre vonatkozóan a vádiratban és az iratanyagban se tény, se bizonyíték nem található. Álláspontom szerint az ügyészek a leplezés nyelvtani értelmével sincsenek tisztában!
Nem tudom, mit szólna az ügyészség ahhoz, ha a rendőrség egy nyomozást követően vádemelési javaslatot terjesztene fel, ahol a feltételezett elkövető a cselekményét ismeretlen helyen és időben, ismeretlen körülmények között, közelebbről meg nem határozható időpontban követte el, és még a bűncselekmény tárgyát, a megszerzett pénz eredetére is azt mondaná, hogy ismeretlen forrásból származik. Azt gondolom, hogy Önök nem égnének a bíróság előtt és vagy további nyomozásra buzdítanák a nyomozókat, vagy az eljárás megszüntetésére adnának utasítást.
Továbbra is sérelmezem, hogy az ügyészség a valótlan tényeket sem hajlandó a vádiratban módosítani, holott a Tábornok-per alapeljárásában ez az ügyészség állításával ellentétes tények okirattal lettek bizonyítva!
Tisztességes eljárást kérek, és azt, hogy valóban gyakorolni tudjam a védekezéshez való jogaimat.
Köszönöm szépen!
Vicc ország, vicc ügyészsége viszontválaszában elmondta, hogy majd a bizonyítás eredményéhez képest, ha úgy gondolják, módosítanak a vádon. Most minden rendben van és tökéletes a mű.
Szinte teljesen megnyugodtam, mert Polt Péter azt is mondta, hogy: „Szinte garantált, hogy ártatlanul senkit nem ítélhetnek el Magyarországon.”
Vagy mostantól még inkább van félnivalóm?