A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője tájékoztatta a jobboldali sajtót, hogy a lakás ügyben, ahol Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszterrel együtt ülök a vádlottak padján, mint felbujtó, az ügyészség a vádiratot pontosította, a szükséges okiratokat beszerezte és azt ma, a határidő utolsó napján benyújtják a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Meglepődtem volna, ha a bíróság és a vádlottak nem a kormánypárti sajtóból értesülnek erről a fejleményről. Az ügyészség és a jobboldali sajtó nyilvánvaló összejátszása is mutatja, hogy milyen kommunikációs célok mentén - a bűn leplezésére szolgáló figyelem elterelési célzattal - vezénylik az elszámoltatást. Mert eközben a maffiakormány mindent közgépesít, ami mozdítható, és mindent monopolizál politikai klientúrájának, amiből hasznot remél (föld, víz, dohány termékek stb).
Emlékeztetem az Olvasókat, hogy a bíróság a vádiratot alkalmatlannak találta a tárgyalásra, ezért azt visszaadta az ügyészségnek. A nyilvánvaló politikai megrendelésre készült ügy tehát folytatódik a bíróságon.
Most azonban nem erről akarok írni, hanem a "Harmadik ügyről", amelyben csalással gyanúsítottak meg társtettességben, mert egy lakásbérleti szerződés módosítási kérelemre rástempliztem, hogy azzal egyetértek és felterjesztettem a honvédelmi miniszternek döntésre. A katonai ügyész a nyomozási határidőt - bizonyítási indítványaimra tekintettel - 2013. május 28. napjáig meghosszabbította. Vallomásomat a Központi Nyomozó Főügyészségnek írásban megküldtem és - ígéretemhez híven - azt teljes terjedelmében az alábbiak szerint teszem közzé:
"Alulírott, dr. Fapál László gyanúsított – a Központi Nyomozó Főügyészségen 1. Nyom. 147/2012. számon jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt Szombath Csaba és dr. Fapál László ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban – az alábbi vallomást teszem:
A terhemre rótt bűncselekményt nem követtem el, nem vagyok bűnös.
2004. december 10. napjától 2006. június 30. napjáig töltöttem be a Honvédelmi Minisztériumban közigazgatási államtitkári munkakört (a továbbiakban: HM KÁT). 2006. március 31. napjáig szolgálati jogviszonyban álló állami vezető voltam. 2006. április 01. napjával szolgálati nyugállományba kerültem, ezért ezt követően köztisztviselőként láttam el állami vezetői feladataimat.
Szombath Csaba ezredest 2003-ban ismertem meg, akkor a HM Kommunikációs Főosztályán dolgozott. Én ebben az időszakban – egyetemi oktatói munkaköröm mellett - ügyvédi megbízási szerződéssel a tárca kommunikációs igényeit kiszolgáló HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht.-nál dolgoztam. Amikor a honvédelmi miniszter 2004 őszén felkért a közigazgatási államtitkári poszt betöltésére és az a közvélemény számára is publikussá vált – mivel senkit nem ismertem a HM állományából, kivéve Szombath ezredest – felkértem, hogy legyen a titkárságvezetőm és állítsa össze a titkárság (a referensek) rendszerét. Szombath ezredes ennek eleget is tett, a személyi beszélgetéseket már én folytattam le, így hivatalba lépésemet követően azonnal felállt a titkárságom. Szombath ezredes jól irányította a titkárság munkáját, erős vezetőnek bizonyult. Az előterjesztések feletti végső döntést magam hoztam meg, amely nem mindig egyezett meg a referáló titkárságvezető elképzeléseinek. Több konfliktus helyzet után, amikor a HM Kommunikációs Főosztály főosztályvezetői tisztsége 2005-ban megüresedett, a honvédelmi miniszter – javaslatomra – Szombath ezredest bízta meg a főosztályvezetői feladatok ellátásával. Szombath ezredes ezt követően minden hétfői államtitkári értekezleten – mint közvetlen alárendeltségemben lévő főosztály főosztályvezetője – a helyettes államtitkárok mellett részt vett. Szombath ezredessel a kapcsolatom 2006. június 30. napját követően megszakadt, azóta nem találkoztam vele, telefonon sem beszéltünk. Szombath ezredes családját nem ismerem, nem találkoztam sem a feleségével, sem a gyermekeivel, magánjellegű kapcsolatot nem tartottunk. Nem volt tudomásom arról, hogy Szombath ezredes korábban lakásveszteséget okozott. Nem tudtam, hogy milyen magánlakást vásárolt. Nem tudtam, hogy olyan lakóépületben kapott határozott időre lakást, amely már ki volt jelölve elidegenítésre. Nem tudtam, hogy kinek és mikor adta el magántulajdonú lakását. Nem volt tudomásom arról sem, hogy meg kívánja vásárolni szolgálati lakását és azt sem, hogy végül mikor vásárolta meg.
Az iratok szerint Szombath ezredes 2005. decemberében HM rendelkezésű lakást kért, amelyet a HM központi Lakásbizottság támogatott és a lakásbérlet időtartamát – Budapesten betöltött katonai beosztása időtartamáig - határozott időre állapította meg. Az iratok alapján – mint hivatali felettese - támogattam a kérelemét. Ebben semmi kivetni valót nem látok, mások ügyében is így jártam el. A HM Központi Lakásbizottság elnökének vagy titkárának a kérelem érdemi elbírálására utasítást nem adtam. Megjegyzem Szombath ezredes a HM KÁT titkárságvezetőjeként (főosztályvezetői besorolású beosztás), majd főosztályvezetőként közvetlenül a miniszterhez is fordulhatott volna lakásügyben.
A munkarend az volt a HM KÁT államtitkárságon, hogy minden előterjesztést a titkárságvezető kiosztott az illetékes referensnek, aki köteles volt az anyagot elolvasni, arról referálási lapot kitölteni és megállapításairól, valamint döntési javaslatáról a titkárságvezetőt tájékoztatni. Ezt követően a titkárságvezető referálta az ügyeket a közigazgatási államtitkárnak. Minden anyag tetejére a referálási lapot kellett tenni. Ezt a lapot elolvastam, majd aláírtam. Ezt követően elolvastam az előterjesztést, és döntésemet rávezettem az irat 1. számú példányára. Ha egyetértettem a javaslattal, használtam az „Egyetértőleg felterjesztem!” bélyegzőt, mint ebben az ügyben is. Jogi szakkérdésekben vagy a jogi- és információvédelmi főosztálytól vagy a titkárság jogászaitól kértem véleményt. A jogi vélemény külön lapon szerepelt, amelyet az aktához kellett szerelni. A referálási lapon is le kellett írni a jogi vélemény lényegét. A referálási lapok az anyagokhoz nem kerültek csatolásra, azok csak az én vezetői döntéseim előkészítését célozták. Azok jelenlegi tárolási helyéről nyilatkozni nem tudok. A titkos anyagok véleményezése miatt nem kerülhetett a szemétbe. Olvasó államtitkár voltam, de azt senki ne várja tőlem, hogy a több ezer ügy közük erre az egyre, és főként annak belső tartalmára emlékezzek.
Hogy kinek a késztetésére nem tudom, de a tények azt mutatják, hogy 2006. március 06. napján Horváth János mk. ezredes úr nekem címezve iratot írt, amelyben kifejtette, hogy a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy Szombath ezredes határozott idejű bérleti szerződését a honvédelmi miniszter határozatlan időtartamúvá módosítsa. Az ügyészség a nyilvántartási szám nélküli beadvány 2. számú példányával rendelkezik, amelyet – tanúvallomása alapján – a HM KÁT titkárság ügykezelője vett át. Az irat nem a szolgálati úton lett felterjesztve, mert azon Kunos Bálint HM védelemgazdasági helyettes államtitkár (HM KLB elnök) nincs feltüntetve.
Nem tudom megmondani, hogy láttam, vagy nem láttam az iratot. Erre csak akkor tudnék nyilatkozni, ha a beadvány 1. számú példányát az ügyészség be tudja szerezni. Ugyanis a 2. számú példány csak az átvételt igazolja. Az 1. számú példányra pedig felvezetésre kerül az állami vezető intézkedése (ki kapja; utasítás a véleményezésre; határidő; dátum és aláírás). Azt nehezen tudom elképzelni, hogy a titkárság iratot titkoljon el előlem. Nehezíti az irat nyomon követését, hogy nyilvántartási szám hiányában nem tudni, hogy hol és kinél fekszik éppen, illetve hol kell keresni az irattárban.
Amennyiben az iratot láttam, akkor azt kiadtam jogi véleményezésre vagy a HM jogi- és információvédelmi főosztálynak vagy a HM KÁT titkárság jogi referenseinek, mert bármennyire is kiváló szakembernek tartom Horváth János mk. ezredes urat, jogi szakkérdésekben a jogászok szakmai tevékenységét részesítettem előnyben.
Rögtön rá szeretnék mutatni arra az ellentmondásra is, hogy a honvédelmi miniszter megtévesztésére készülök – a gyanúsítás szerint –, ugyanakkor leíratom a HM Központi Lakásbizottság titkárával, hogy jogszabályba ütköző dolog a határozott idő határozatlan időtartamúvá módosítása. Vagyis bizonyítékot gyártatok Horváth János mk. ezredes úrral magam ellen. Amit aztán miniszteri döntés után majd az a személy kap meg végrehajtásra, aki alfája és omegája az ügynek: Horváth János mk. ezredes, a HM Központi Lakásbizottság titkára, aki a miniszteri döntések végrehajtásáért felelős személy.
2006. március 20. napján Szombath ezredes kérelmet nyújtott be a honvédelmi miniszternek, amelyben kéri, hogy szolgálati lakása és gépkocsi tárolója határozott időtartamú bérleti szerződését a miniszter módosítsa határozatlan időtartamúra. A kérelmet Szombath ezredes rajtam, mint hivatali felettesén keresztül nyújtotta be a miniszternek, tehát a szolgálati utat betartotta. A kérelmet látta a HM kabinetfőnök, helyettes államtitkár, a HM védelemgazdasági helyettes államtitkár (HM Központi Lakásbizottság elnöke), és vélhetően a miniszteri titkárság is. A gyakorlat szerint minden állami vezetőnek saját titkárságai vizsgálták az iratokat és referáltak saját vezetőiknek. Senki nem írta rá az iratra, hogy nem felel meg a kérelem a jogszabályoknak. Azt tudni kell, hogy a HM-ben nem egy szál papír lebeg a légüres térben. Akták mozognak, amelyben az előzmény iratoknak is benne kell lenniük. Ha azok hiányosak, az üggyel foglalkozó első főosztály vagy titkárság köteles azt felszerelni. Tehát Szombath ezredes kérelmét is fel kellett szerelni az előzményi iratokkal és véleményem szerint benne lehetett Horváth János mk. ezredes irata, és az azzal ellentétes jogi szakvélemény is. Egy dolog biztos. Jogászi álláspontnak lennie kellett benne, hogy a kérelem mire irányul és milyen jogszabályi rendelkezések alapján teljesíthető.
Kijelentem, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel Szombath ezredes kérelmével kapcsolatban nem beszéltem. Mással sem konzultáltam a kérelem teljesíthetőségét illetően. Határozottan kijelentem, hogy a honvédelmi minisztert soha nem tévesztettem meg. Ebben az ügyben sem, más ügyben sem. Mindig legjobb tudásom és a rendelkezésre álló információk alapján hoztam meg a döntéseimet. A rendelkezésre álló hiányos okiratok alapján nem tudom megítélni, hogy Szombath Csaba ezredes kérelmének mellékletei – főként a teljesíthetőség jogi indokait alátámasztó okiratok - miként voltak a kérelem mellett. Egy dologban azonban bizonyos vagyok: a honvédelmi miniszter jogszerűen járt el, amikor előterjesztésemre, a HM kabinetfőnöke, helyettes államtitkár és a HM védelemgazdasági helyettes államtitkár (HM KLB elnök) által is látott okirat és mellékletei alapján módosította a kérelemnek megfelelően a bérleti jogviszony időtartamát.
Ugyanis az okiratokat tartalmuk és a magyar nyelv szabályai szerint kell megállapítani. A kérelem tárgya tartalma szerint „bérleti szerződésmódosítási kérelem”. A kérelem tehát a már meglévő bérleti szerződés módosítására irányul. A kérelmező azt kéri a minisztertől, hogy a határozott idejű lakásbérleti szerződését a miniszter módosítsa határozatlan időtartamúvá.
Alkalmazandó jogszabályok ebben az esetben (2006. március 20-ai állapot):
1. 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról,
2. A törvény által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv,
3. 6/1994. HM számú rendelet (lakásrendelet).
Az 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) a bérleti szerződés módosítására nem tartalmaz előírásokat. A Lakástörvény 87. §-a sem tartalmaz olyan felhatalmazó rendelkezést a honvédelmi miniszternek, hogy a HM lakásrendeletében a bérleti szerződés módosítását szabályozza. A Lakástörvény 1. § (3) bekezdése szerint „Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.”
Meg kell, jegyezzem, hogy a 1990-es évek elejéről származó kodifikációs termékek készítői abból az elgondolásból indultak ki, hogy a jogrendszer egy komplex egész és nem kell még egyszer leírni azokat a szabályokat, amelyek más jogszabályban már megtalálhatóak. Így lett háttérjogszabály a Polgári Törvénykönyv azokban a kérdésekben, amelyekről a Lakástörvény nem rendelkezett. A kodifikátorok alapállása ebben az időszakban az volt, hogy amit nem tilt jogszabályi rendelkezés, azt szabad.
A bérleti szerződés módosítására a HM rendelet előírást nem tartalmaz (mert nem is tartalmazhatott), de előírja a Lakástörvény (és ez által a Ptk.) alkalmazását: R. 1. § (2) bekezdése szerint a honvédelmi szerv lakás- és helyiségügyeiben, valamint a lakás és helyiség elidegenítésekor a Lakástörvényt e rendelettel együtt kell alkalmazni.
A bérleti szerződés módosítására – mivel arra a Lakástörvény nem tartalmaz előírást és azt rendeleti szinten sem lehet szabályozni - tehát a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni. A Lakástörvény a Polgári Törvénykönyvnek nem csak a lakásbérletre vonatkozó szabályait, hanem annak egészét (értelemszerűen a kötelmi jogi részét – szerződések joga) írta elő alkalmazni.
A szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések a Polgári Törvénykönyvben találhatóak:
A Ptk. 240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. (2) A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.
Megállapítható az is, hogy sem a Lakástörvény, sem a HM lakásrendelet nem tiltja a bérleti szerződés módosítását („Ha a jogszabály kivételt nem tesz”).
Jelen ügyben tehát Szombath Csaba ezredes, aki egy HM lakás bérlője bérleti szerződés módosítását kezdeményezi a honvédelmi miniszternél. A honvédelmi miniszter ennek helyt ad. Eredmény: a bérleti szerződés közös megegyezéssel módosult.
Ugyanis a Ptk. lehetővé teszi, hogy a felek közös megegyezéssel módosítsák a bérleti szerződés tartalmi elemeit (pl. határozott idő helyett határozatlan időtartamot állapíthatnak meg). Az egyéb részek hatályban maradnak. Szombath Csaba ezredes lakásbérleti szerződésének csupán tartalma (időtartama) módosult a miniszteri döntés nyomán, amit a lakásbérleti szerződése is híven tükröz. A HM által kötött bérleti szerződések záradékai is tökéletes bizonyítékai az élő jognak, amely előírja alkalmazni a bérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Lakástörvényt, a Ptk.-t és a HM rendelet előírásait.
Táborfalva, 2013. május 14.
(Dr. Fapál László)
gyanúsított"
