Bátran merem állítani, hogy az ügyészség sikeresen irányította és irányítja a közérdeklődésre számot tartó büntetőügyek robbanási idejét, ezzel aktívan részt vesz a választási kampányokban.

Polt hálás krapek!

A Tábornok-per nyomozati szakasza 2010-ben, a választási kampányban kezdődött. Az ügyészség egy tanúvallomás szerint 2009 őszén már tisztában volt azzal, hogy felmerül a vesztegetés gyanúja a HM egyik gazdálkodó szervezeténél, de az ügyészségi informátor szerint várni kellett a feljelentésre készülő vállalkozónak a hivatalos feljelentéssel, mert „nem jött még el az idő”.

Most pedig úgy állunk, hogy az ügyészség a második bőrt is le akarja húzni az ügyről.

Mert Polt valóban hálás krapek!

Az ügyészség úgy ügyeskedett tavasszal, hogy a Tábornok-per első fokú ítéletét sikeresen beletolja a 2018-as választási kampány finisébe. Toxikológus szakértő kirendelését indítványozta abban a kérdésben, hogy a kóros elmeállapotban (személyiségzavarban) szenvedő, tudatmódosító szerekkel az ügyészség engedelmes bábjává tett Oláh János extábornok vajon kihallgatható állapotban volt-e cirka 7 évvel ezelőtt. Ezt kellett papíralapúan, vizsgálatok nélkül a toxikológus szakértőnek szakértenie.

                                                          (fotó: Nemzeti Audiovizuális Archívum)

Korábban már megírtam, hogy ezt abszolút feleslegesnek tartom.

Egyrészt azért, mert a toxikológus szakértő erre nem tud értelmes választ adni (nem volt ott, Oláh János szájából meg valószínűleg nem csorgott a nyál, hogy észre lehetett volna venni, tudata nem kóser), másrészt nem a szakmai kompetenciájába tartozó kérdés (hogy a tudatmódosító szer milyen változásokat okoz az ember tudatában, erre csak elmeorvos-szakértők nyilatkozhatnak), harmadsorban a bíróságot „a tudatmódosító szer alatt állás” elsődlegesen jogi (mi minősül pszichotrop anyagnak), másodlagosan elmeszakértői (milyen mennyiség esetén lehet az adott egyénnél tudatmódosulásról beszélni) és nem toxikológiai értelemben (mi a pszichotrop szer hatásmechanizmusa) érdekli.

Addig, amíg a 1971. évi Egyezmény a pszichotrop anyagokról (1979. évi 25. tvr.) jegyzékeiben az adott hatóanyag a magyar jog szerint pszichotrop anyagként van nyilvántartva, addig a jogász számára ez az irányadó, különösen, ha azt az elmeorvos-szakértők is kimondják: Oláh Jánosnak 2010. március 29. napjától a tudatmódosító szer négyszeres adagra emelése miatt a másnapi kihallgatások alatt is pszichotrop anyag hatása alatt állhatott. „Vallomását a tudatmódosító szerek oly módon befolyásolhatták, hogy a tudati kontrollt, kritikai készséget fellazíthatták.”  

Ennek fényében tehát „nagyon nagy izgalommal” vártam a Tábornok-per tárgyalását folyó hó 11. napján, hogy a toxikológus szakértő megjelenjen a bíróság előtt, válaszoljon az esetleges kérdésekre, aztán haladhatnánk tovább és végre jöhetne az ügyészi perbeszéd, majd a védőbeszédek. Szívtam már eleget ebben a perben, jó lenne mihamarabb befejezni.

Aztán csalódnom kellett. Dr. Zacher Gábor toxikológus, igazságügyi szakértő szabadságon van, így személyes meghallgatására nem kerülhetett sor – jelentette be Dr. Nagy László hb. ezredes, a tanács elnöke.

Aztán fokozódott a hangulat, a védők erélyesen léptek fel.

Dr. Horváth Z. Péter ügyvéd, Oláh János volt tábornok védője elfogultságot jelentett be a szakértővel szemben és kérte a bíróságot, hogy Dr. Zacher Gábor igazságügyi szakértőt zárja ki az eljárásból.

A védő álláspontja szerint a szakvélemény formai okokból nem felel meg a szakvélemény követelményeinek, olyan szubjektív megállapításokat tartalmaz, amelyet a szakértő nem támasztott alá tényadatokkal. Munkakörével összefüggésben olyan adatbázisokból vett Oláh Jánosra vonatkozó adatokat, amelyhez nem volt jogosultsága, vagyis ha nem dolgozna a Honvédkórházban, hozzá sem férhetett volna.

Dr. Zacher Gábor osztályvezető főorvosként a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségében lévő MH Egészségügyi Központ (továbbiakban: MH EK) egyik szervezeti egységénél a Honvédkórházban dolgozik vezető beosztásban.

A Szervezeti – és Működési Szabályzat szerint az MH EK irányító és felügyeleti szerve a Honvédelmi Minisztérium. Feladatait a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen szolgálati alárendeltségében végzi. A Honvédelmi Miniszter felügyeleti jogkörébe tartozik többek között a vezető személyek kinevezése, megbízása. MH Egészségügyi főnök felügyeli a katonai igazságügyi hatóságok hatáskörébe tartozó orvosszakértői vizsgálatok végrehajtását.

A Védelemegészségügyi Intézet hatáskörébe tartozik többek között a Központi Nyomozó Főügyészség felkérésére (!) szakértői vélemények koordinálása, elkészítése és kiadatása, amelynek alárendeltségében működik a Védelem Egészségügyi Laboratóriumi Intézet- Toxikológiai és Környezetanalitikai Osztály.

A védői okfejtés szerint mivel a perben érdekelt a Honvédelmi Minisztérium, mert sértettként jelen van az eljárásban és polgári jogi igényt is érvényesített, így a HM-nek alárendelt szerv egy képviselője sem lehet elfogulatlan, független! A bíróságnak még a látszatát is kerülnie kellene, hogy az SZMSZ-ben is nevesített munkakapcsolat a Központi Nyomozó Főügyészség és az MH EK között esetleg hatással lehet az igazságügyi szakértői munkára.

Dr. Waltner Rolland alezredes (Központi Nyomozó Főügyészség) katonai ügyész arra kérte a bíróságot, hogy a védő szakértő kizárására irányuló indítványát utasítsa el.

Az ügyész szerint nincs jogi alapja, hogy a Honvédelmi Minisztérium sértettként lépjen fel a perben. A bíróságnak a sértetti igényeket majd el kell utasítania. (?) Így nem áll fenn összeférhetetlenség.

Dr. Zacher Gábor nem áll jogviszonyban a Honvédelmi Minisztériummal. A Honvédkórház önálló költségvetési szervként működik, a HM csak szakmai felügyelőként van jelen és a betegellátás területén nincs irányítási jogosultsága (megjegyzés: az Alapító Okirat és SZMSZ szerint ez nem felel meg a valóságnak, mert 2013. február 1-től a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, mint önálló költségvetési szerv egyik szervezeti egysége a Honvédkórház).

Az ügyész szerint azért sem alapos a kizárási indítvány, mert a toxikológus szakértő a büntetés-végrehajtási intézetben Oláh János által szedett tudatmódosító szerekkel foglalkozott.

Az ügyész szerint a vélemény nem homályos, nem hiányos. Az esetleges szakértői túlterjeszkedés irreleváns kérdés. Egy kérdésre valóban nem válaszolt a szakértő, hogyan hat a tudatmódosító szer a kezeletlen cukorbetegségre, ismerte el, de az személyes meghallgatásakor pótolható. A Honvédkórház adatbázisát a szakértő Oláh János pszichiátriai kezelése vonatkozásában jogosult volt megtekinteni.

Dr. Horváth Z. Péter védőügyvéd szerint az ügyész téved. A polgári jogi igény sorsáról valóban majd a bíróságnak kell dönteni, de jelenleg az a jogi helyzet, hogy a Honvédelmi Minisztérium sértettként vesz részt az eljárásban. Mivel a vezető személyek kinevezése a HM feladata, így Dr. Zacher Gábor osztályvezető főorvos függetlensége és pártatlansága megkérdőjelezhető. A védő szerint még az is elképzelhető, hogy a jelen lévő ügyészeket tanúként kell kihallgattatnia a bíróság útján, hogy milyen állapotban volt Oláh János az ügyészségi kihallgatások alatt, és eljuthatunk oda is, hogy a 400%-ra növelt pszichotrop anyagnak „semminemű” hatása nem volt a vádlottra. 

A védő szerint a szakvélemény még laikus számára is komolytalan. A pszichiátriai kezelés adatai tekintetében a szakértőnek nem volt joga a Honvédkórház adatbázisát használnia, miként erre nem is kerülhetett volna sor, ha a bíróság más szakértőt rendel ki, aki nem a HM alkalmazásában áll.

Dr. Waltner Rolland katonai ügyész viszontválaszában kifejtette, hogy Zacher úr nem áll munkaviszonyban a HM-mel, a szakértőt és a szakvélemény elkészítésével kapcsolatosan a főigazgató nem is utasíthatja.

Dr. Molnár Lajos védőügyvéd szerint Dr. Zacher Gábor toxikológus szakértő túlterjeszkedett a kompetenciáján. A szakértő Oláh János beszámítási képességével kapcsolatosan, az ő mentális állapotáról nyilatkozik, ami nem a szakterülete. A védőügyvéd a tudatmódosító szer hatásmechanizmusával kapcsolatos véleményt várt volna a toxikológustól. A védő javasolja megküldeni a toxikológus véleményt az elmeorvos-szakértőknek, hogy annak fényében fenntartják-e korábbi fő- és kiegészített szakvéleményüket (az ügyészség nem ellenezte az indítványt).

A bíróság nem döntött azonnal a védői kizárási indítványról. 2017. szeptember 07. napjára idézi Dr. Zacher Gábort szakértőt személyes meghallgatásra.

Dr. Horváth Z. Péter védőügyvéd csatolta a per anyagához Dr. Róna Kálmán egyetemi magántanár, igazságügyi és klinikai toxikológus szakértő – védői megrendelésre készített – 64 oldalas szakvéleményét. A bíróság ezt a véleményt megküldi Dr. Zacher Gábor szakértőnek.

Erről a szakvéleményről egy külön posztban tájékoztatom Olvasóimat.