Ritkán, nagyon ritkán előfordul, hogy a magyar ügyészség vádja elbukik. Az ügyészek általában körültekintő nyomozás után gyanúsítják meg a terheltet, mert több bizonyíték abba az irányba mutat, hogy bűncselekmény történt, és ő a bűncselekmény elkövetője. Aztán vádat emelnek a bíróság előtt és bizonyítják az elkövető bűnösségét. A védelem is teszi a dolgát és általában maga is felvonultatja a vád ellenében ható bizonyítékait. Végül a bíróság mérlegel és ítéletet hoz.
De ritkán, mint említettem, a magyar ügyészség téved! Vagy abban, hogy az adott cselekmény bűncselekménynek minősül, vagy ha bűncselekmény történt, akkor abban, hogy azt kétséget kizáróan nem tudja bizonyítani.
De ritkán, nagyon ritkán, bár mostanában egyre gyakrabban előfordul, hogy az ügyészség teljesen jogszerű magatartást ad abszurdum nyilvánít utólagosan jogellenessé. A jogszerűen cselekvőket nagy nyilvánosság előtt meggyanúsítják, vádat emelnek ellenük. A bíróság pedig bűncselekmény hiányában felmenti az ártatlanul meghurcoltakat. Az ügyészség vezetője nem kér bocsánatot, és nem tesz semmit annak érdekében, hogy az ügyészség által tönkre tett emberek visszakapják ellopott életüket. Holott valakit bűncselekmény hiányában bűncselekmény elkövetésével vádolni, legyünk őszinték, a legnagyobb ügyészségi bűnök közé tartozik!
Dr. Keresztes Imre címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Azt gondolnánk, hogy akkor a meghurcoltat a Magyar Állam majd olyan helyzetbe hozza, mintha nem is történt volna semmi, és reparálja a saját bűnét.
Ha ezt gondolod, akkor tévedsz! Ha pedig arra vársz, hogy a bíróság hivatalból, ahogy kellene, 30 napon belül neked a költségeidet megtérítse, akkor pedig egy álomvilágban élsz!
Egyrészt a füle botját nem mozdítja senki. Számítsd ki és terjessz elő egy kérelmet, és akkor majd foglalkozik veled a bíróság. Ha nem adsz be kérelmet, mert jogban járatlan vagy, akkor még a költségeidnek is bottal ütheted a nyomát.
Pedig a törvény egyértelmű! Ha a vádat az ügyész képviselte, és a bíróság a vádlottat felmenti, az állam a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - a külön jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott költségét, továbbá védőjének az eljárás során nem előlegezett díját és költségét (Be. 339. § (3) bekezdés).
Nagyon szép ez a rendelkezés, csak abban van a hiba, hogy a külön jogszabályok szerinti költségek megtérítése nem a valóságot tükrözi, sőt, a valóságtól teljesen elrugaszkodott tételeket tartalmaz! Abban azonban biztos lehetsz, hogy te fizettél rá, hogy ártatlanul meghurcoltak, nem az ügyészek!
Nézzünk példákat! Gépkocsival mentél az ügyészségi kihallgatásokra és a bírósági tárgyalásokra. Ha Budapesten van a lakóhelyed, nem kérhetsz költséget (biztosan van bérleted). Ha pedig vidéki vagy, akkor bebumliztál a belvárosba, fizetted a 8 órás tárgyalás miatt a parkolási díjat, sőt lehalkított telefonod miatt észre sem vetted a tárgyalás során, hogy átlépted a 3 órás határidőt és megbüntettek 15 ezerre. Aztán valótlanul azt kell kérned a bíróságtól, hogy részedre ítélje meg a MÁV II. osztályú jegyének, vagy a VOLÁN buszjegyének az árát, amin soha nem utaztál. Amihez persze sem parkolás, sem BKV jegy nem is kapcsolható.
Ha eldobtad a bírósági beadványaidnak a postai feladóvevényét, a másolási és egyéb költségeidről nem kértél számlát (pszichológus/pszichiáter óradíját nem fogadják el), akkor magadra vess, azt is neked kell viselned. Egyszer már kifizetted, nem mindegy, rándít egyet állam bácsi a vállán!
A jogi képviselőddel megállapodsz, kifizeted a megbízási díjat, majd átnyálazod a külön jogszabályt és azt látod, hogy az ügyészség előtti eljárásért óránként háromezer, a bírósági tárgyaláson pedig óránként négyezer a jussod. Mintha 30 évvel le lennénk maradva az ügyvédi óradíjakkal. Ja, és a munkadíjat a bíróság 20 %-kal megemelheti, ami a védői képviselet nevetséges összegét még nevetségesebbé teszi! Egyébként is csak adható, és neked kell igazolnod, hogy az ügy bonyolult volt. Vicc, az egész!
Valami más megoldást kell találni!
Egyrészt arra kell törekedni, hogy az ártatlanul meghurcoltak költségeit az állam szó nélkül kifizesse, vagyis ne kelljen még azt is lenyelni, hogy a saját vagyonom rovására voltam köteles egy minden alapot nélkülöző, szégyenletes eljárásban részt venni. Másrészt csak akkor legyen jogvita, bírósági eljárás a költségek ügyében, ha az államilag szervezett felelősségbiztosítási kereteken túlmenő költségigényt érvényesít az alaptalanul megvádolt.
Ehhez két dolog kell.
- A Legfőbb Ügyészség rendelkezzen minden ügyre és minden ügyészi tevékenységre kiterjedő felelősségbiztosítással. A költségvetési törvények tárgyalása során az Országgyűlés erre biztosítson fedezetet az ügyészségnek. A bíróság jogerős felmentő rendelkezése esetén a biztosító fizesse meg az ártatlanul megvádoltat megillető, a valóságban megtörtént költségfelhasználáson alapuló költségeket.
- A költségek megállapítása és kifizetése tekintetében a teljes költség elvének és bizalmi elvnek kell érvényesülnie. Ugyanakkor, aki a költségek vonatkozásában tévedésbe ejti a biztosítót, az bűncselekményt (csalást) követ el.
Apropó! A lakás-ügyben 2016. június 20. napján jogerős ítélet született. Bűncselekmény hiányában felmentettek.
A költségeimet 2016. július 20. napjáig ki kellett volna fizetnie az államnak. Nem történt semmi. Kérelmeztem. Akadály van. Nincs meg az akta! Kiderítettem. A Fővárosi Ítélőtábla megküldte a Fővárosi Törvényszékre az aktát, de a Fővárosi Törvényszék, mint közbülső állomás, számomra magyarázhatatlan okból, hónapok óta nem hajlandó az aktát az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróságra visszaküldeni.
Vajon miért?
