A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Ezt történt Fazekas Géza, ügyészségi szóvivővel is, aki az ATV kérdésére – mely szerint voltak-e törvénytelen kihallgatások a HM vezetők lakásügyében - 2013. március 16-án kiadott írásbeli nyilatkozatában kifejtette, hogy nem történt törvénytelenség.
A sajtószóvivő nem látott problémát abban, hogy a vesztegetés miatt már bíróság előtt álló vádlottakat ugyanabban az ügyben - de egy másik büntetőeljárásban - tanúként hallgatja ki az ügyészség. Fazekas Géza tehát teljesen természetesnek találta, hogy az igazmondásra egyébként nem kötelezett vádlottakat ugyan abban a kérdésben igazmondásra kötelezett módon, a hamis tanúzás következményei mellett hallgatják ki. Nem is értem, mit vártak. Azt gondolták talán, hogy a gyanúsítottak eddig csak hazudoztak össze-vissza? Most majd igazat mondanak?
Fazekas kijelentette, felmerült, hogy Juhász Ferenc és én korrupciós cselekményben vettünk részt és ezért nyomoztak, hallgattak ki tanúkat az eredendően hűtlen kezelés miatt indított eljárásban vesztegetés miatt. A mindent szabályosnak találó sajtószóvivő arra a gondolatra már nem jutott el, hogy a nyomozás tényének elismerésével újabb törvénysértést ismert el: országgyűlési képviselővel szemben, mentelmi joga felfüggesztése nélkül folytatott nyomozást vesztegetés miatt a Központi Nyomozó Főügyészség.
Juhász Ferenc országgyűlési képviselő (MSZP) fotó: atv.hu
Orbán Viktor ügyészsége a hatalom megszerzését követően elszabadult, mint egy hajóágyú a háborgó tengeren. A politikai akaratot kiszolgáló ügyészek azt gondolták, hogy a jog őket nem köti, és a büntetőeljárási normákat bátran felrúghatják, hiszen nincs aki őket felelősségre vonja. Így történhetett meg, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség Budai Gyula és társai által politikailag szervezett koncepciós perekben vesz részt, hogy a még létező politikai ellenzéket semlegesítse.
Az ügyészek törvénytelen eljárását a sajtó még szabad része számon kéri. A rosszul értelmezett „mundér becsülete” miatt az ügyészség sajtószóvivője folyamatosan magyarázkodik, nyugodtan kimondhatjuk, hogy hazudni sem általl. És ezek a hazugságok újabb és újabb törvénysértésekre derítenek fényt:
A Központi Nyomozó Főügyészség Juhász Ferenc országgyűlési képviselő sérthetetlenségét figyelmen kívül hagyva, mentelmi joga felfüggesztése nélkül folytatott nyomozást 2011-ben az országgyűlési képviselő ellen hűtlen kezelés és vesztegetés ügyében.
Pedig a törvényi rendelkezés egyértelmű: képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával (azaz a mentelmi jog felfüggesztésével) lehet büntetőeljárást indítani vagy folytatni. A bírósági gyakorlat szerint a mentelmi jog védelme alatt álló képviselő ellen büntetőeljárás megindítása, illetve folytatása – tetten érés esetét kivéve – kizárt, és a mentelmi jog felfüggesztése nélkül a büntetőeljárási törvényben szabályozott bizonyítást (pl. tanúkihallgatást) nem lehet felvenni. A joghallgatókat arra oktatják az egyetemeken, ha egy büntetőeljárásban a mentelmi joggal érintett személy esetleges terhelti pozíciója felmerül, akkor azonnal meg kell állni a nyomozással, és csak akkor lehet folytatni, ha a terhelt mentelmi joga felfüggesztésre került. Az ügyészség ezt nem tudta, vagy tudta és szándékosan figyelmen kívül hagyta.
Véleményem szerint a politikai ügyekben szabad kezet kapó ügyészeket ez a jogtalanság inkább nem érdekelte. Tanúkat hallgattak ki a képviselő vélt korrupciós cselekményét illetően. Nem is akármilyen tanúkat! A vesztegetés vádjával terhelten már bíróság előtt álló vádlottakat gyanúsítotti vallomásuk alapján, immár tanúként, az igazmondási kötelezettség mellett. Ilyen abszurd eset Magyarországon még nem volt, legalább is a jogi szakirodalomban nem találtam.
Nézzük a tényeket:
A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. február 28. napján – Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján – nyomozást rendel el. Budai feljelentése ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés bűntette alapos gyanúját tartalmazza. A feljelentés azonban tartalmilag - név szerint is megjelölve - Juhász Ferenc országgyűlési képviselő és ellenem irányul, mely szerint Fapál László 2006-ban jogszerűen vette meg ugyan szolgálati lakását, de azt neki „átjátszották”. Budai szerint ebben Juhász Ferenc a felelős, aki akkor honvédelmi miniszter volt.
A nyomozást elrendelő határozatból nem derül ki, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség ki ellen, és milyen ügyben nyomoz, mert ezt a határozat már nem tartalmazza. A nyomozást elrendelő személy: Keresztes Imre főügyész.
Keresztes Imre főügyész (fotó: népszava.hu)
2011. április 26. napján a nyomozás határidejét Keresztes Imre főügyész meghosszabbítja. Ekkor a határozatból már kiderül, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmény miatt nyomoznak, de az még nem, hogy ki ellen. Azonban a határozat indokolása szerint a nyomozás hosszabbítására azért van szükség, mert „a vádemelés feltételeinek megállapításához” (sic!) kell bizonyítékokat gyűjteniük. Innen is lehet látni, hogy az ügyészség eljárásában hamarabb született meg a koncepció, mint arra bármilyen adatból következtetni lehetne. Ugyanis még gyanúsítottja sincs - gyakorlatilag - az ügynek, de már a vádemelés feltételeit vizsgálják.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2011 júniusában és augusztusában hallgatta meg a Tábornok ügy vádlottjai egy részét (5 főt) tanúként, akik már a bíróság előtt állnak. A tanúkihallgatási jegyzőkönyvek szerint közvetlenül Juhász Ferenc országgyűlési képviselőre és Fapál Lászlóra tettek fel kérdéseket vesztegetés miatt. A tanúk nem tettek terhelő vallomást sem Juhászra, sem rám. Erről korábban már részletesen írtam (67. Vádlott tanúk)
A Legfőbb Ügyész csak 2011. december 10. napján kezdeményezi Juhász Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A kétharmad természetesen kiadta a képviselőt, de maga Juhász Ferenc is kérte, hogy bíróság előtt tisztázhassa magát. Juhász Ferenc és az én gyanúsítotti kihallgatásomra a mentelmi jog felfüggesztését követően, 2012 elején került sor. Az ügyészség koncepciós eljárása miatt egyikünk sem tett vallomást.
A bírósági tárgyalás ebben az ügyben 2013 áprilisában kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Berki Tímea főügyészségi ügyésznek – aki a Tábornok ügyben már leszerepelt Waltner Roland katonai ügyész beosztottja - a bíróság előtt kell számot adnia eljárási cselekményeiről, mert a bíróság ellenőrizni fogja, mert ellenőrizni köteles, hogy az ügyészség betartotta-e eljárása során a büntetőeljárás törvényi szabályait. Nincs okom kételkedni az ítélkező bíró személyes függetlenségében. Az elszabadult hajóágyút, a törvényességet már csak a bíróság tudja helyreállítani.