Második vallomásomat az előzetes letartóztatásomat követő hatodik napon tettem. (Akkori körülményeimről, a Venyige utcai előzetes házban töltött napjaimról egy korábbi blogbejegyzésben számoltam be.)
(Budapesti Katonai Ügyészség 2010. december 9.)
Korábbi vallomásomat fenntartom, továbbra is állítom, hogy O. János dandártábornoktól, de mástól sem vettem át, un. visszaosztott pénzt, de semmilyen pénzt sem.
Elmondom, hogy a jogi egyetem elvégzését követően 1997-ben szakvizsgáztam. 1997. és 2002. között a Honvéd Szakszervezet Jogsegélyszolgálatának vezetője voltan. Emellett a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja is voltam. A Pest megyei Ügyvédi Kamarához 2002.-ben mentem át, egészen közigazgatási államtitkári kinevezésemig ügyvédként is dolgoztam. 2004. december 10-e és 2006. június 30-a között közigazgatási államtitkári időm alatt az ügyvédi kamarai tagságomat szüneteltettem. Megbízatásom lejártát követően 2006. július 1-től a Pest megyei Ügyvédi Kamara keretén belül folytattam ügyvédi tevékenységemet.
Kérdésre elmondom, hogy a HM EI Zrt.-nél a közigazgatási államtitkári kinevezésem előtt egy fél évvel voltam igazgatósági tag, lehet, hogy 2004. június 01-től, de ebben a dátumban nem vagyok biztos. Egyetlen ülésen sem vettem részt, igazából érdemi tevékenységet nem végeztem. Semmilyen szerződést nem írtam alá, havonta tiszteletdíjat kaptam, de már arra sem emlékszem, hogy mennyi volt.
Magyarázat: Az a néhány IT ülés – a bemutatkozó ülés kivételével – amikor tag voltam általában írásban történt, vagyis kiküldték hozzám postán a javaslatokat és írásban adtam le szavazatomat.
2002. december 03-tól dolgoztam a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht-nak, ügyvédként, megbízási szerződés alapján, mint jogtanácsos. Ekkor még aktív katona voltam, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Jogtudományi és Politikaelméleti Tanszékén egyetemi tanársegéd, később adjunktus voltam.
A Zrínyi Kht.-nál alapvető problémák voltak, nagyon sokan dolgoztak, és nem működött hatékonyan a Kht. A tulajdonosi képviselő, K. Levente humánpolitikai helyettes államtitkár döntötte el az átszervezést, létszámleépítést. A Zrínyi Kht. ügyvezetője V. Mónika volt.
Az átszervezés során 112-ről 35 főre csökkent a Zrínyi Kht. létszáma.
Egy átfogó vizsgálat elrendelésére is sor került, mely vizsgálat során alapvető problémák derültek ki. Kb. 35 millió forint értékben találtunk olyan szerződéseket, amely mögött konkrét teljesítés nem volt, viszont a kifizetés megtörtént. A HM Zrínyi Kht-val szerződő cégeket a cégnyilvántartáson keresztül próbáltuk ellenőrizni. Több cég vonatkozásában kiderült, hogy ukrán tulajdonosok vannak a háttérben. A szerződések többsége piar tevékenységre, kommunikációs tanácsadásra vonatkoztak, havi 600-700 ezer szerződési értékben. A szerződéseket K. Gábor ügyvezető írta alá, aki 2002. december 31-ig dolgozott. Én K. Gáborral nem beszéltem ezekről a szerződésekről, nem volt felhatalmazásom, csak a papírok alapján próbáltunk következtetéseket levonni. Ezekhez a szerződésekhez kapcsolódó teljesítés igazolást okirati formában megtaláltuk, amelyeket emlékezetem szerint Zs. István írt alá. Tudomásom szerint Zs. István 2010-ben került vissza a Zrínyi Kft-hez, valamilyen igazgatói beosztásba. Viszont olyan okiratokat, amelyek a tényleges teljesítést igazolták volna, nem találtunk. Erről egy részletes jelentést készítettünk és elküldtük K. Levente helyettes-államtitkárnak, mint tulajdonosi képviselőnek.
Magyarázat: az említett ügyekről a teljes iratanyag rendelkezésemre állt, de a katonai ügyészt ez láthatóan nem érintette meg.
Miután elkezdtem dolgozni, elkészítettük a közbeszerzési és szerződéskötési szabályzatot, amelyet elküldtünk a HM Védelemgazdasági Főosztályra, akiknek egyetértési joguk volt, ezen szabályzók vonatkozásában, és azt jóvá is hagyták.
2003. év elejétől alkalmaztunk hivatalos közbeszerzési tanácsadót, aki Dr. K. Kolos és társa ügyvédi iroda volt, egészen 2010-ig. Tudomásom szerint Dr. K. Kolos a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Azért alkalmaztunk szakértőt, hogy szabályos legyen az eljárás, a szerződéskötés. Egyébként közbeszerzési tanácsadó alkalmazása ekkor még nem volt kötelező.
A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések vonatkozásában a szerződéskötési szabályzat szerint kellett versenyeztetni, azaz három gazdasági társaságot kellett megszólítani, nekik kiküldeni árajánlatkérést. Az árajánlatok beérkezését követően a menedzsment összeült, akinek tagja volt a kommunikációs igazgató vagy médiaigazgató a pr. marketing osztályvezető vagy igazgató, gazdasági igazgató. Én is tagja voltam a menedzsmentnek, de nem döntési jogkörrel. Az ilyen üléseken jelen volt még az ügyvezetői titkárságvezető, mint jegyzőkönyvvezető. Mindenről vettünk fel jegyzőkönyvet, amely megtalálható.
Az értékhatár alatti beszerzéseknél kialakítottunk egy un. beszállítói törzslistát. A törzslistára felkerültek azok a cégek, akik stabilan beszállítók voltak a Zrínyi Kht-hoz. A szakmai vezetők javaslatára vettünk még fel cégeket a törzslistára. Amikor beszerzésre került sor, akkor az adott szakmai vezető tett javaslatot, hogy mely három gazdasági társaságnak küldjünk ki árajánlatkérést. Természetesen voltak a minisztérium részéről elvárások is, hogy adott közszolgáltatási média szerepeljen egy rendezvényen, pld. Sláger rádió és akkor nyilván nem ment ki három cégnek az ajánlat, csak egynek.
A vállalkozókkal megkötött szerződéseket én készítettem, de volt olyan cég, aki a saját szerződésének aláírásához ragaszkodott.
A szerződés alapján teljesített szolgáltatást le is kellett igazolni teljesítésigazolással. A teljesítésigazolás mellé kellett csatolni egy olyan okiratot vagy nyilatkozatot vagy valami ehhez hasonló, ami fizikálisan is alátámasztotta. Konkrét példával, ha valamilyen hirdetési felületet kellett vásárolnunk, akkor a megjelent újságcikket, vagy hirdetést fénymásolatban hozzácsatoltuk, ezután kerülhetett csak sor a tényleges kifizetésre. Egyébként ezt a tényleges teljesítésigazolást a pénzügyre adtuk le és nekik kellett tárolni. A pénzügyes már abban az időben tehát 2003-tól K-né B. Gabriella volt. Tudomásom szerint 2000. július 01-től dolgozott pénzügyi főmunkatársként és jelenleg is ő az.
Mint már elmondtam én igazából a szerződés megkötésekben ténylegesen nem vettem részt, nem tárgyaltam vállalkozókkal, én a jogi hátteret biztosítottam és a menedzsment döntéseinek megfelelően készítettem elő a szerződést. Az aláírással csak annyit igazolok, hogy jogilag megfelelő, tehát jogszabályokba nem ütköző szerződések megkötésére került sor.
Egyébként a gyakorlatban úgy történt, hogy a szerződést kiküldtük valamilyen módon a gazdasági társasághoz, és az ő aláírását követően írta alá a szerződést az ügyvezető.
Kérdésre elmondom, hogy tudok arról, hogy N. Dénesnek voltak cégei, de kizárt dolognak tartom, hogy az ő cégeivel a HM Zrínyi Kht. szerződést kötött volna, mert az a cégiratokból kiderül és összeférhetetlenség miatt ezt a szerződést, nem lehetett volna megkötni.
A közbeszerzési értékhatár alatti szerződéseknél engedélyeztük az alvállalkozó igénybevételét. Az igénybe vett alvállalkozó neve az eredeti szerződésben nem jelent meg, nem is tudtuk róla, hogy a szerződő fél egyáltalán igénybe vett-e alvállalkozót a szolgáltatás teljesítésére. Egyébként ennek nem is volt jelentősége, hiszen a szerződő fél felel a szerződés teljesítéséért, és ha alvállalkozót vesz igénybe és közöttük valami vita van, azt ő ettől függetlenül rendezi.
A HM Zrínyi Kht. alapvető tevékenységéhez tartozott a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség külső és belső kommunikációja, nyomtatott és elektronikus sajtó. Nem a Zrínyi Kht. döntötte el a különböző beszerzéseket, hanem a Kommunikációs Főigazgatóság tervezte, a honvédelmi miniszterrel jóváhagyatta az éves kommunikációs tervet, és ezt leküldték a Kht-nak. A konkrét feladat végrehajtása előtt is volt egy szakmai egyeztetés, tehát a minisztérium kommunikációs főigazgatósága határozta meg, hogy konkrétan adott rendezvény vonatkozásában mik az elvárások. Ott került eldöntésre, hogy egy gulyásfesztiválnál pld. milyen zenekar legyen, mekkora színpadot állítsanak fel, hangosítás és a médiában hol jelenjen meg a rendezvény népszerűsítése. Természetbeni ellátás nem hozzánk tartozott, tehát étkeztetéssel nem foglalkoztunk az a PNRI vagy NRH végezte.
Védő kérdésére elmondom, hogy az adott rendezvényre fordítható költségeket részleteire lebontva a kommunikációs főigazgatóság határozta meg. Természetesen a szakmai javaslatot tőlünk kapták, hiszen mi tudtuk, hogy az adott szolgáltatást a piacon mennyiért lehet vásárolni. Az ilyen beszerzések költségösszetétele gyakran változott, bizonyos rendezvények elmaradtak, ezeknek a pénzügyi kereteit lehetett másra fordítani a költség módosítását is jóvá kellett hagyatni a kommunikációs főigazgatóságnak.
Kérdésre elmondom, hogy a pr. Marketing Osztály alapvető feladata volt a rendezvényszervezés. Ez magába foglalt mindent, külső-belső kommunikációt, színpadépítés, szórakoztató programok biztosítása, promóciós ajándékok biztosítása, megrendelés stb. Az apróbb részletekre vonatkozóan is javaslatot kellett tenni a kommunikációs főigazgatóságnak, pld., hogy a reklám tollon milyen felirat legyen.
O. János dandártábornokot, (akkor még ezredest) és H. András dandártábornokot (akkor még ezredest) azt követően ismertem meg, hogy a Zrínyi Kht-nál elkezdtem dolgozni. Ők mindketten a PNRI-nél voltak, H. dandártábornok volt az igazgató, O. dandártábornok pedig a helyettese. Rendezvényeken találkoztam velük, én nem vettem részt a kommunikációs főigazgatóságon tartott szakmai értekezleten.
Határozottan kijelentem, hogy nem állapodtam meg sem O. János dandártábornokkal, sem N. Dénessel és L. dandártábornokkal sem, hogy gazdasági társaságoktól visszaadott pénzből részesüljek. Nem is kaptam pénzt.
Védő kérdésére elmondom, hogy többször hallottam vissza azt, hogy adott személyek rám hivatkozva olyan feladatokat rendelnek el, amire én nem adtam utasítást, mint közigazgatási államtitkár és nem is tudtam róla. A Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója Stefán Gézától kaptam információkat az előbbiekre vonatkozóan. Stefán Géza mindig elmondta nekem, hogy visszaélnek a nevemmel, rám hivatkozva rendel el pld. L. Attila dandártábornok különböző feladat végrehajtást. L. dandártábornok emlékezetem szerint 2005. februártól 2006. év végéig volt a HM VGF főosztályvezetője. L. dandártábornokkal én is beszéltem erről, hogy fejezze be, ne hivatkozzon rám olyan feladatok végrehajtásánál, amit nem én rendeltem el. 2005. vagy 2006-ban havonta volt a Honvédelmi Minisztérium havi feladatszabó és koordinációs értekezlete. Az egyik ilyen értekezleten elmondtam, hogy csak írásbeli utasításra hajtsanak végre különböző feladatokat, ha valaki szóbeli utasítást kap rám hivatkozva, akkor telefonon hívjon fel, hogy én azt meg tudjam erősíteni. Ez az értekezlet elején történt, mely értekezleten az elhangzottak jegyzőkönyvezésre kerülnek. Minden minisztériumi főosztályvezető, hivatalvezető, KBH stb. vezető vettek részt. L. dandártábornok neve ekkor nem hangzott el. Az értekezlet kezdete előtt kaptam Stefán Gézától olyan információt, hogy L. dandártábornok már megint visszaélt a nevemmel. Egyébként Stefán Géza konkrétumokat nem mondott nekem, nem volt jellemző rá és igazából én sem kérdezhettem meg a konkrétumokat. Egyébként más főosztályvezetők is visszaéltek hasonló módon azzal, hogy vagy a miniszterre, vagy a közigazgatási államtitkárra hivatkozva adtak utasítást az alsóbb szintnek, és ez valójában nem volt így. Nyilván senki nem merte felhívni sem a minisztert, sem pedig az államtitkárt, hogy valóban az ő utasítása-e.
Magyarázat: Akkor is, most is napi gyakorlat volt, hogy a mindennapi pozícióharcban főosztályvezetők, szervezetiegység-vezetők, nem ritkán katonák, tábornokok felfelé hivatkozva akarták meggyorsítani az ügymenetet, vagy embert, erőforrást biztosítani maguknak a szűkös minisztériumi keretből. L. Attila tábornok is ilyesmit mondhatott, de a dolog súlyát jól érzékelteti, hogy a KBH sem utalt bűncselekményre, hiszen akkor intézkednem kellett volna, és én is nyilvánosan elhangzó, ámde névtelen szóbeli feddéssel megelégedtem. A katonai ügyész beszerezte az értekezleten elhangzottak jegyzőkönyvét és az az iratok között megtalálható.
Védői kérdésre elmondom, hogy a KBH-tól csak felületes információkat kaptam, konkrétumokat nem mondtak nekem, tehát nem mondták adott személy vonatkozásában, hogy pénzt fogadott el.
