2015. november 19. napján a Fővárosi Törvényszék az első fokú, bűncselekmény hiányában bennünket felmentő ítéletet – nyilvános ülésen, bizonyítás felvétele nélkül – megváltoztatta és Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és engem felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott. Velem és feleségemmel szemben vagyonelkobzást is alkalmazott. Az ítélet nem jogerős, az ellen mindenki fellebbezéssel élt, így a végső döntés a Fővárosi Ítélőtábla kezében van.
Azt gondoltam, az írásbeli ítélet karácsonyi ajándék lesz. Tévedtem. Újévi köszöntő lett belőle.
Első ütemben megvizsgáltam a másodfokú tanács összetételét és meglepve tapasztaltam, hogy a három hivatásos bíróból álló tanács egyik tagja nem a törvény által, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. A Fővárosi Törvényszék 23. Bf. tanács tagjai közül az ügyben dr. Tóth Bars bíró helyett dr. Ledeczki Tünde bíró ítélkezett.
Elkezdtem keresni minden elérhető elektronikus nyilvános adatbázisban, hogy ez miként fordulhatott elő, mert sem a nyilvános ülést megelőzően, sem később nem tájékoztattak, hogy a törvény által elrendelt bíró személyében változás történt.
Feleségem pedig mindeközben telefonon próbálta elérni az illetékest:
„- Jó napot kívánok! Ledeczki Tünde bírónővel szeretnék beszélni.
- Jó napot kívánok! A bírónőt nem tudom adni, a jegyzője vagyok, tudok segíteni?
- Végül is igen. Egy kérdésem lenne. Azt szeretném megtudni, hogy a bírónő melyik tanács tagja?
- A Pesti Központi Kerületi Bíróság 19B első fokú tanácselnöke.
- Értem. Ebben az esetben lenne még egy kérdésem. Akkor hogy lehetett múlt év november 19-én tartott tárgyaláson a 23-as tanács bírója a Törvényszéken?
- Felrendelték. Az okát nem tudom, csak felrendelték két hónapra. De miért érdekli ilyen pontosan? Kicsoda Ön?
- Ó, elnézést! Elfelejtettem bemutatkozni! Ne haragudjon! Fapál Orsolya vagyok. És éppen most tanulmányozzuk a férjemmel az ítéletét, eddig nem foglalkoztunk a bírók személyével, de most megdöbbenve vettük észre, hogy nem az a bíró ült bent, mint aki a tanácsban szerepel.
- Igen, igen. Nem mondhatok többet! Egyszerűen csak felrendelték… két hónapra felrendelték. Viszonthallásra!
- Értem. Köszönöm az információt! Viszonthallásra!”
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék elnökének jogában áll bármely bírót határozott időre kirendelni a Pesti Központi Kerületi Bíróságból a Törvényszék állományába, szakmai fejlődésének elősegítése érdekében.
Ilyen van. De ebben az esetben az ügyelosztási rendet ki kell egészíteni, továbbá ezt a kiegészítését az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap), valamint - ha a bíróság azzal rendelkezik - az érintett bíróság honlapján közzé kell tenni.
A másodfokú bíróság nyilvános ülésén tájékoztatást nem kaptunk, kifüggesztéssel nem találkoztunk.
A tájékoztatás pedig egy garanciális szabály, annak törvényi célja van. Ha a tájékoztatás megtörténik, a vádlott nem érezheti úgy, hogy egy előre kódolt bírósági döntés érdekében történik a tanács tagjaiban változtatás, és nem hivatkozhat jogalappal arra sem, hogy tőle a törvényes bíráját elvonták.
Az persze egy újabb kérdés, hogy pont egy koncepciós perben és pont egy olyan ügyben kell elősegíteni az első fokú bíróság tagjának szavazó bíróként a „szakmai fejlődését”, ahol a másodfokú bíróság nyilvánvalóan és többszörösen megsérti a rá vonatkozó büntetőeljárási szabályokat?
