Úgy tűnik, egyhamar nem védekezhetek az ellenem felhozott vádakkal szemben a bíróságon. Pedig a katonai ügyészek már 2011 márciusában benyújtották a vádiratokat. Most az újságokból arról értesülök, idén nem is számíthatok a tárgyalás megkezdésére.

Két vádirat készült tavasszal. Egyet O. János ellen, egyet pedig L. Attila és társai ellen nyújtott be az ügyészség. O. János esetében a katonai ügyész azt indítványozta, hogy a megyei bíróság a tárgyalásról lemondás szabályai szerint hozzon ítéletet. L. Attila és társai esetében - ahol én vagyok a II. rendű vádlott – az általános szabályok szerinti bírósági tárgyalásra tett indítványt. A katonai ügyészség elgondolása szerint O. János ügyét azonnal tárgyalta volna a megyei bíróság katonai tanácsa. A lényegesen kedvezőbb ítélet rögtön jogerőre emelkedik, így nem lett volna semmi akadálya annak, hogy O. János elítélt, immár tanúként vegyen részt a „társai” ügyben.

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa mindhárom katonai bírája az ügyekben nyomozási bíróként járt el, ezért egyetlen tanács sem tudta az ügyeket tárgyalni. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa ezért 2011. április 06. napján tanácsülésen hozott végzésével a Győr-Moson-Sopron Megye Bíróság Katonai Tanácsát jelölte ki az ügyészi vádiratok tárgyalására. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa bizonyosan meggyőződött arról a kijelölést megelőzően, hogy a megyei bíróság katonai tanácsának munkáját semmi nem akadályozhatja, így arról is, hogy a katonai tanács Győrben egyáltalán megalakítható-e.

A büntetőeljárásról szóló törvény azt követeli meg, hogy az ülnök rendfokozata a vádlott rendfokozatánál nem lehet alacsonyabb. Tehát a tanács munkáját vezető hivatásos katonai bíró rendfokozata nem számít, a két ülnöké, mint laikus elemé, azonban igen. Ez azt jelenti, hogy a három tagú tanács két népi ülnökének legalább dandártábornoki rendfokozattal kell rendelkeznie.

A büntetőeljárásról szóló törvény szerint tábornoki rendfokozattal rendelkező ülnök hiányában a megyei bíróság elnökének tábornoki ülnökválasztási eljárást kell kezdeményeznie az OIT útján. Ez a kezdeményezés azonban nem vezethet sikerre, ha a megyében nincs elegendő számú tábornoki rendfokozatú személy.

 

A Győr-Moson-Sopron Megye Bíróság Katonai Tanácsa úgy döntött, hogy a két ügyet, mert tárgyuk nyilvánvalóan összefügg, egyesíti, így O. János visszatért vádlott társai közé és nem tanú, hanem maga is vádlott lesz az egyesített eljárásban – tudtam meg a hvg.hu jóvoltából.

Az is különös, hogy az ügyek egyesítését elrendelő végzés ellen a hvg.hu szerint a katonai ügyész nem fellebbezett, így az jogerőre emelkedett, azonban még különösebb, hogy ezt követően a katonai tanács egyik ülnök tagja az egyesítést követően lemondott, mivel felettesei áthelyezték.

Ez utóbbi mozzanat hatalmi szóval is vezényelhető, hiszen a fegyveres szervek vagy a Magyar Honvédség tagjai bármikor áthelyezhetők, ha másutt van szükség a munkájukra. Csak egy miniszteri döntésre van szükség. Azonban az áthelyezettnek ülnöki státuszról, mint társadalmi megbízatásról nem kell lemondania. Persze, ha elöljárói ezt kérik, aligha tagadhatja meg. Csak reménykedni lehet, hogy mindez a véletlen műve és nem azoké, akiknek esetleg nem tetszett az ügyeket egyesítő bírósági döntés vagy talán maga az eljáró bíróság sem.

Kíváncsian várom az újabb bíróság kijelölését a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa részéről. Mint azt az Index cikkéből megtudtam, elegendő ülnök hiányában a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság visszaküldte a Fővárosi Ítélőtáblának az ügy aktáit egy újabb megyei bíróság katonai tanácsa kijelölése végett.

A büntetőügy érintettjeinek érdekes módon a sajtóból kell megtudniuk azokat az információkat, amely az őket érintő eljárással kapcsolatos. Bár erre azt lehet mondani, hogy az ügy irataiba bármikor betekinthetnek. Persze ehhez azt is tudni kell, hogy azok éppen hol találhatók meg. A jelek szerint épp körbeutazzák az országot. Az újabb kijelölést követően az idén már nem várható tárgyalás. Jövőre pedig már az új bírósági szervezeti törvény alapján jelölik ki az eljáró bíróságot...