A Tábornok-per tárgyalása 2017. február 14. napján csak azért nem maradt el, mert a tanács elnöke leleményesen - az ügyészség hozzájárulásával – elkezdte a nyomozati iratok ismertetését. Vélnénk, a bizonyítási eljárás lezárult, de nem, csak késlekedik!
Az érintett igazságügyi szakértői intézetnek 2017. január 31. napjáig kellett volna korábbi szakvéleményét kiegészítenie, hogy a közepes fokban személyiségzavarban szenvedő „ügyészségi koronatanú”, jelenlegi ügyészségi vádlott (Oláh János volt honvéd tábornok) börtönbeli gyógyszerezése (Rivotril, Frontin, Xanax) befolyásolta-e őt abban, hogy önként és a valóságnak megfelelően legyen képes nyilatkozni.
A Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa végzése szerint az Oláh János-féle vallomásszeletek csak akkor értékelhetőek az első fokú bíróság által bizonyítékként, amennyiben a honvéd tábornok „nem volt tudatmódosító szerek befolyása alatt és vallomását önként, kényszer és fenyegetés hatása nélkül tette meg”.
Nincs könnyű helyzetben a bíróság. Okirati bizonyíték támasztja alá, hogy a vallomástételi időszakban Oláh János tudatmódosító szereket kapott. Az önkéntességet meg csupán vélelmezni tudja, hiszen a tábornok hét éve hallgat, és nem tesz semmiféle vallomást a bíróságoknak. Elmeállapotának kóros állapota miatt persze az is kérdéses lenne, miként kellene értékelni, ha megszólalna.
Az is bizonyítást nyert már, hogy az ügyészség durva műhibát ejtett. Oláh Jánost becsapta, mert büntetlenséget ígért neki. Erre is okirati bizonyíték áll rendelkezésre, ezért a másodfokú bíróság már kizárta egy jelentős részét az ebül beszerzett vallomásnak.
Dr. Nagy László hadbíró ezredes határozott bírósági fellépést ígért, ezért 2017. március 21. napján tartandó tárgyaláson biztosan megtudhatjuk az igazságügyi elmeszakértőktől, hogy Oláh János volt tábornok pszichotróp anyagok hatása alatt tett gyanúsítotti vallomása értékelhető-e egyáltalán a bíróság által, hogyha igen, akkor annak pontosan milyen korlátjai vannak.
Hetedik éve szívat az ügyészség. Több büntetőeljárást indítottak ellenem, amelyből kettőben már bűncselekmény hiányában felmentettek. Ez a büntetőeljárás volt az első, és mára már az utolsó is egyben. Bár már ebben is egyszer, nem jogerősen bűncselekmény hiányában felmentettek.
A Tábornok-perbe belevarrt viszkis dobozos tényállás az 1950-es évek ügyészi szakmai munka színvonalát tükrözi. Végy egy valódi bűncselekményt (2010 tavaszán tetten értek egy századost, amikor kenőpénzt vett át). Varrd bele a perbe a delikvenst. Azt állítva, hogy ő is a bűnszövetség, vagy a bűnszervezet tagja volt. Ebben az esetben hihetővé válik, hogy ő is bűnös, még ha nincs is bizonyíték rá!
Valódi szépségét vádiratnak az mutatja igazán, hogy a tényállás alapja Oláh János volt tábornok börtönben, tudatmódosító szerek hatása alatt tett gyanúsítotti vallomása, és egyben ez a vallomás a tényállás egyetlen bizonyítéka is!
Normális országban erre vádat egy magára valamit adó ügyészség nem emel. Sajnos azonban nem egy normális országban élünk.
A normalitás utolsó védőbástyája a bírósági igazságszolgáltatás, amely képes véget vetni az én üldöztetésemnek is.
