Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

  • Mzperx: Katonai ügyészeket nem vállalsz? Képzelem, mikor a vádlóid az ügyfeleid/védenceid lesznek... :O Va... (2020.05.28. 14:35) 310. Epilógus
  • Pálné Nagy: @Tudok én türelmes is lenni, ha írsz időnként: Örülök, hogy kiderült az igazság és vége a megpróbá... (2020.03.17. 02:30) 309. Itt a vége, fuss el véle
  • Secnir: kitartás Fapál úr! csak ennyit tudok hozzátenni... (2020.02.19. 13:23) 308. Ítélethirdetés előtt
  • Magyaur: Az erkölcsi tisztasága HŐS-sé avatta Önt, a rothadó és kapzsi NER-rel szemben. Példát mutat számun... (2019.12.03. 18:50) 306. Az életre szavaztunk
  • Molen David: Tisztelt Fapál László Ezredes Úr! Volt egy kérdése amiben azt kérdezte van ennél lejjebb? VAN !!... (2019.11.12. 22:29) 303. Az ügyészi fellebbezésre adott védői válasz

Linkblog

257. A Tábornok-pernek már másodfokú bírósága sincs

2017.01.07. 19:15 Viszkisdoboz

Régóta beszédtéma volt jogász körökben, hogy nincs az valahogy rendjén, hogy az előzetes letartóztatások ellen bejelentett fellebbezéseket olyan bírósági tanács bírálja el, aki később maga is ítélkezik az adott ügyben. A szakma már régóta latolgatta, hogy mikor szűnik meg az az áldatlan gyakorlat, amely ítélő bírói prekoncepcióhoz vezethetett és veszélyeztette az igazságszolgáltatás pártatlan működésébe vetett védői és állampolgári hitünket is.

Most eljött az idő, úgy tűnik, hogy 2017 a bírói pártatlanság éve lesz!

Az Országos Bírósági Hivatalnak és a bíróságoknak azonban fel kell kötniük a gatyát. Az Alkotmánybíróság tavaly év végén hozott határozata alapján a büntetőügyekben ítélkező tanácsok munkájában nem vehet részt az a bíró, aki bármikor, bármilyen törvényi kötelezettségének eleget téve a büntetőeljárás során már bíróként járt el.

A nyomozási bíró személye eddig is evidencia volt, soha nem lehetett ítélő bíró. 2013-tól nem lehetett ítélő bíró az sem, aki az előzetes letartóztatás vagy ideiglenes kényszergyógykezelés egy éven túli meghosszabbításáról végzésben rendelkezett.

2016 decemberétől pedig nem lehet ítélő bíró az sem, aki a nyomozási bíró által elrendelt kényszerintézkedések ellen bejelentett fellebbezéseket másodfokon elbírálta. Vagyis komplett bírósági tanácsok esnek ki a büntető igazságszolgáltatásból!

Ez az alkotmánybírósági döntés felkészülési időt sem hagyott a bíróságoknak, sőt, a döntést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ami igen fájdalmasan érinti a katonai büntetőeljárásra tartozó olyan ügyeket is, amelyben kényszerintézkedések jelen voltak. Ilyen per például a Tábornok-per. Ugyanis a nyomozási bírók által hozott határozatok ellen bejelentett fellebbezésekről kizárólag egy tanács dönthetett, és döntött is! Vagyis ez a tanács nem járhat el másodfokú ügyekben. Más bíróság vagy másik tanács pedig nincs!

De miért nincs?

A katonai ügyekre vonatkozó büntetőeljárási speciális szabályok alapján, első fokon a kijelölt törvényszékek katonai tanácsai járnak el. Az első fokú ítéletek és végzések ellen bejelentett fellebbezéseket pedig az egész országban egy tanács bírálhatja el. A büntetőeljárásról szóló törvény 471. § (2) bekezdése szerint a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon kizárólag a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa járhat el.

zdf_3667.jpg

                      Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa (fotó: Deák Zoltán)

Ezért merem bátran kijelenteni, hogy egy hónapja nincs másodfokú bírósága azoknak a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyeknek, ahol a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa a törvényszéki nyomozási bírák által végzésben elrendelt kényszerintézkedések elleni fellebbezéseket elbírálta. Vagyis a folyamatban lévő ügyekben az első fokú bíróság határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket jelenleg senki nem tudja elbírálni! Legalább is alkotmányosan. Ha pedig mégis megtörténik, akkor a jogerős ítéletet az Alkotmánybíróság fogja megsemmisíteni a benyújtott alkotmányjogi panasz alapján.

Az egész úgy kezdődött, hogy az Alkotmánybíróság a 34/2013. (XI. 22.) AB határozatban kimondta: az ítélkező tanács munkájában a nyomozási bírón kívül az a bíró sem vehet részt, aki a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás (ideiglenes kényszergyógykezelés) egy éven túli meghosszabbításáról egyesbíróként döntést hozott. Az Alkotmánybíróság az alkotmányos követelmény bíróságokra is kötelező érvényesítését határozatának kihirdetését követően megindított büntetőeljárások tekintetében írta elő, így a Tábornok-per másodfokú elbírálását ez a határozat nem veszélyeztette, mert a Tábornok-per 2010-ben indult, a határozat meg 2013-ban született.

Aztán az Alkotmánybíróság a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban még jobban bekeményített, és a következőket állapította meg: „az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követel­mény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.”

Az indokolás szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt pártatlanság követelménye megkívánja, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bírói feladatokat látott el, ugyanis azzal szükségszerűen együtt jár a bizonyítékok bizo­nyos szintű, de mindenképpen előzetes értékelése. E körben nincs alapvető különbség a nyomozási bíró, az előzetes letartóztatás egy éven túli hosszabbításáról döntő egyesbíró, vagy az előzetes letartóztatás elrendelé­se, illetve meghosszabbítása tárgyában másodfokú döntést hozó tanács tagjainak feladatai között.

Mi a teendő?

A járásbíróságok kivételével azonnal felül kell vizsgálni a 2017. évre már előírt ügyelosztási rendet. Tanácsonként ki kell dolgozni egy követhető helyettesítési rendet és azt a honlapon is közzé kell tenni, de ez nem veszélyeztetheti a tisztességes eljárás elvét, és nem lehet önkényes, vagyis nem jelentheti, a törvényes bírótól való elvonást. A tanács összetételében bekövetkezett változásokat az érintettek részére ki kell hirdetni, azt a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell, valamint a tárgyalási jegyzéken is fel kell tüntetni.

Az első fokú bíróságok az ítéletek és végzések másodfokú felülbírálatra való felterjesztésekor tájékoztatják a másodfokú bíróságok elnökeit, hogy arról a bíróságról ki járt el másodbíróként, illetve, mely másodtanács bírálta el a nyomozási bíró határozatait.

Mi legyen a katonai ügyekkel?

A pártatlanságba vetett hitem mondatja velem, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán azonnal fel kell állítani egy másik katonai tanácsot, akik reményeim szerint nem politikai ambíciókkal érkeznek, készek és képesek azokat az ügyeket átvenni, ahol a 6. Kbf. tanács már nem tud eljárni. Vagy egy másik ítélőtáblán kell létrehozni egy másik katonai tanácsot, de ehhez törvénymódosítás kell.

Legkorábban nyár elejére, legkésőbb őszre a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa első fokon ítéletet hoz a Tábornok-perben, ahol már egyszer felmentettek bűncselekmény hiányában. Csak remélni tudom, hogy az ítélet ellen bejelentett fellebbezések elbírálására addigra lesz olyan bírósági tanács a Fővárosi Ítélőtáblán, aki a pártatlanság alkotmányos követelményének megfelel.

7 komment · 4 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://viszkisdoboz.blog.hu/api/trackback/id/tr712107795

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Bírói önkényuralom kialakulása 2017.01.09. 10:18:35

Ha a hatalomnak nincs semmilyen kontrollja, illetve csak is saját maga, akkor a rendszer törvényszerűen önkényuralomba torkollik. - Bírói Önkény Ellen mozgalom

Trackback: Tények önkényes értelmezése szabad a hazai bíróknak 2017.01.09. 10:18:15

A tények bírói önkényes értelmezése Magyarországon NEM bűncselekmény, ezért a magyar igazságszolgáltatás NINCS bűnözők kezében.

Trackback: Bírók bizalmi indexe meredeken zuhan 2017.01.09. 10:17:50

A bírói bűnözés külön bűnözői ággá nőtte ki magát napjainkra. Sokkal veszélyesebb a politikusi és egyházi személyek bűnözésénél is. Több közösségi mozgalom is indult a bírói bűnözések visszafogására. A bírók bizalmi indexe 2008-ben még 67%, 2013-ban má...

Trackback: Bírói Önkény Ellen mozgalom indult 2017.01.09. 10:17:29

Magyarországon nem demokrácia, hanem többpárti diktatúra, és nem jogállam, hanem bírói önkényesség van. Bírói Önkény Ellen Mozgalom indult a faszbukon. Oldal elérhető: https://www.facebook.com/BiroiOnkenyEllen

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

paragrafus 2017.01.08. 00:06:16

Kedves László, ebben most nem értünk egyet. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis alkotmányos követelmény, hogy a büntetőügyben “ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.
Ebben kivételesen tökéletesen egyetértek az Alkotmánybírósággal.
Csakhogy itt értelmezésbeli probléma áll fenn sokak részéről, ahogy azt pl. a sajtó interpretálásában is olvastam.
Az Alkotmánybíróság határozatának hivatkozott részét nem lehet úgy értelmezni, ahogy azt pl. a Zala megyei Bíróság értelmezte, miszerint a törvényszék bírái közül szinte mindenki eljárt ilyen ügyekben, ezért nem tudnak háromtagú bírói tanácsot alakítani. Ugyanis az Alkotmánybíróság álláspontjából következően nem azok a bírák vannak kizárva a büntetőügy érdemi tárgyalásából, akik már korábban vettek részt nyomozati szakban, hanem csak azok, akik az adott KONKRÉT ÜGY nyomozati szakában vettek részt. Azok a bírák, akik bár vettek részt nyomozati szakban, de más ügy vonatkozásában, nincsenek kizárva, rájuk nem vonatkozik a kizárási jogelv.
De hát ugye tudni kellene helyesen értelmezni. Még a bíróságnak is.

paragrafus 2017.01.08. 00:10:51

Ebben az esetben kivételesen pontosan és helyesen fogalmazott az Alkotmánybíróság. Ha a fenti szöveget lehetne úgy értelmezni, ahogy olyan bíró ne vehessen részt büntetőügyben, aki bármely más ügy nyomozati szakában már részt vett, akkor gyakorlatilag egyetlen egy bíróság sem járhatna el semmilyen büntetőügy érdemi tárgyalásában. Ugyanis minden bíróság valamennyi büntetőszakos bírája eljár valamely, bármely büntetőügy nyomozati szakában. Azon értelmezés alapján tehát akkor az ország valamennyi bíróságát ki lehetne zárni minden büntetőügy tárgyalásából, hiszen minden büntetőbíró ezen az alapon kizárható. Mivel nincs olyan szabály, amely alapján lehetséges lenne az, hogy egy büntetőbíró ne járhasson el akármelyik büntetőügy nyomozati szakában, ezért határozott meggyőződésem, hogy ilyen bírót egyetlen egy más bíróságon sem fognak találni. Következésképp ez a téves értelmezés azt jelentené, hogy gyakorlatilag büntetőügy érdemi tárgyalásában egyik bíróság sem jogosult ezen az alapon eljárni. Vagyis az egész bírósági intézményrendszer kerülne kizárásra.
Amely ügy kapcsán az Alkotmánybíróság meghozta ezt az ominózus döntést, azon ügyben fordult elő az, hogy egyazon ügyben járt el egy bíró ugyanazon ügy nyomzati szakában is és a büntetőügy tárgyalásában is. Ha ez két különböző ügy lett volna, az Alkotmánybíróságnak sem lett volna ellene kifogása.

Viszkisdoboz 2017.01.08. 07:28:21

Tisztelt Paragrafus!
Mindenben egyetértünk. A Tábornok-perben a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa a Fővárosi Törvényszék nyomozási bíráinak másodfoka volt az elrendelt kényszerintézkedéseket illetően (előzetes/zár alá vétel stb.). Ez a tanács van csak kizárva az ügyből, de más katonai tanács meg nincs, mert a törvény az egész országban egy katonai tanácshoz rendelte a másodfokú felülbírálatot. Nézze meg a Fővárosi Ítélőtábla ügyelosztási rendjét és megérti. Tehát ez egy speciális probléma.

de let e ... 2017.01.09. 09:12:04

Tartok tőle , hogy ez az egész egy polkorrekt csapat felállítására szolgál , amelyhez szépen oda lehet terelgetni a kényes ügyeket direkt áthelyezés nélkül is .

iparterves 2017.01.09. 09:23:07

Általában szólva: a bíróságok teljes megújítására lenne szükség. Az új Pp torzszülött, a normális tárgyalásrend megszüntetésére tett radikális kisérlet, amely lehetetlen feladat elé állítja a peres feleket és a bírólat is.
teljesen kilátástalan lesz egyetlen egy iratban leírni mindent és annak ellent is mondani. Még az olyan helyeken is ( USA ), ahol hasonló felépítésű a rendszer, a bíróságok engedélyezhetik a kereseti kérelem és más beadványok kiegészítését, megváltoztatását.
Nálunk nem.
A keresetváltoztatás tiltása a per értékének felemelését illetően olyan "előrelépés", amelynek következményeit sokan fogják szenvedni.

TanNé · http://erkolcstan.blog.hu/ 2017.01.09. 10:20:01

Bírói önkényuralom kialakulása

Ha a hatalomnak nincs semmilyen kontrollja, illetve csak is saját maga, akkor a rendszer törvényszerűen önkényuralomba torkollik. - Bírói Önkény Ellen mozgalom

erkolcstan.blog.hu/tags/b%C3%ADr%C3%B3i_b%C5%B1n%C3%B6z%C3%A9s

Kelly és a szexi dög 2017.01.09. 10:21:37

Majd akkor vetődhet fel a bírói pártatlanság, ha a bíró a tárgyaláson találkozik először az üggyel - nem pedig az ügyész általi koncepció alapján összeállított nyomozati anyag mentén vezeti le a tárgyalást.
Gondolj bele, ha te elolvasol egy anyagot, amely csak arról szól, hogy a vádlott miért és milyen genyó, akkor ha végre eléd vezetik, már egy bűnöst látsz magad előtt...