Évekig az évszázad korrupciós ügyeként emlegetett Tábornok-per már a debreceni helyi sajtó ingerküszöbét sem lépi át. Teljes érdektelenségbe fulladt. Csak az én és családom életét keseríti meg, ha ez volt a cél, akkor sikeres volt a NER kormányának kommunikációs stratégiája.
Talán nem csak én, hanem más is emlékszik rá, hogy Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos és Hende Csaba honvédelmi miniszter éveken keresztül szajkózták a vádlottak bűnösségét. A sajtó útján ítélkeztek is, így próbálták befolyásolni a bírósági igazságszolgáltatást.
A kormányzattal szimbiózisban élő ügyészség hangzatos vádiratot szerkesztett, de állításának bizonyítékai rendre hiányoztak az egyes vádpontoknál. A vádirati tényállást egy vádlott vallomása alapján szerkesztették meg, és annak bizonyítéka szintén ugyanezen vádlotti vallomás lett. Ez a vádlotti vallomás Oláh János volt honvéd tábornok börtönben tett vallomása. Az ügyészi manipuláció egyik iskolapéldája. Egyetemi tananyag lesz belőle, ha az Orbán diktatúra elbukik.
Az állandóan mozgásban lévő, az ügyészségi koncepciónak megfelelően kihallgatásról kihallgatásra módosított vallomás kicsikarása érdekében az ügyészség elég sokat tett: először is büntetlenséget ígért (hazudott). Utána szintén törvénytelenül, szóban vádalkut kötött (holott tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a bíróság azt nem fogja helyben hagyni). Amikor pedig kiderült, hogy Oláh Jánosból nem lesz tanú, hanem be kell ülnie vádlott társai mellé, azzal hitegették, ha fenntartja a vallomását, akkor néhány évvel megússza a történetet. Ha visszavonja vallomását, akkor meg hamis vád miatt emelnek ellene újabb vádakat. Bezárult a kör. Oláh János a bíróság előtt nem tesz vallomást, üldögél a vádlottak padján és maga elé mered.
Az már csak hab a tortán, hogy az ügyészségi tényállás alapja és egyben bizonyítéka az igazságügyi elmeszakértők (Budapesti Orvosszakértői Intézet) szerint beteg ember.
Oláh János „vádlott a nyomozati eljárás során tett vallomásainak időszakában is a fentebb részletezett, kevert személyiségzavarban, valamint ennek a traumatikus élmények hatására való dekompenzálódásában, súlyos alkalmazkodási zavarban szenvedett, amely szorongásos-regresszív, az elmebetegség szintjén mozgó hullámzó állapotban nyilvánulhatott meg és amely kóros elmeállapot képtelenné ugyan nem tette arra, de közepes fokban korlátozta abban, hogy cselekménye, vallomása következményeit felismerje, vagy hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.”
Csakhogy el ne felejtsük a kreációt, amelyet nem tudom ki talált ki, bár sejtésem van róla, de mindenesetre Oláh volt tábornok szájába adták.
Oláh János börtönben tett nyomozati vallomása szerint 2006-ban egyszer, ki tudja mikor és honnan származó pénz (tizenkettő millió forintot) hozott a minisztériumi dolgozószobámba, aminek egy részét, mintegy négy millió forintot én egy viszkis dobozba (illetve piros italos dobozba) téve azon minutumban elvittem a főnökömnek, akin a vallomástevő Oláh szerint Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert kellett érteni. E vallomást követően Oláh Jánost az ügyészek kiengedték az előzetes fogva tartásból.
Valaki azért egyszer elmondhatná az ügyészek közül, hogy a viszkis doboz miért nem volt jó, hogy a következő kihallgatásán már piros italos dobozra módosíttatták Oláhval a dobozt? Mert ezt egyszerűen nem értem. Féltek, hogy megsértődik Amerika?
Persze a vádirat ennél karcsúbb lett. Hogy hova vittem volna a pénzt, az nem derül ki, és nem is kell azzal foglalkoznia a bíróságnak a vádhoz kötöttség miatt. Az Oláh vallomást egyszerűen snittelték az ügyészek! A vádirat szerint kiléptem az ajtón a nagy semmibe négy millával, és már vissza sem találtam az irodámba soha.
A viszkis dobozos hazugságtörténet pedig nem csak kommunikációs okokból, de jogi értelemben is megbukott! A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa bűncselekmény hiányában felmentett az ügyészség vádja alól. A Fővárosi Ítélőtábla elrendelte az első fokú eljárás megismétlését, eljárási hibákkal indokolva azt.
A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2015. szeptember 15. napján tárgyalást tartott. A szokásos, egy óra húsz percet meg nem haladó tárgyaláson három tanút hallgatott ki a bíróság.
Engem a vád tanúinak vallomása ugyan nem érint, de ott vagyok és minden alkalommal vádlóim szemében nézek. Nem hiszem, hogy ezeknek az embereknek van lelkiismeretük, de bízom benne, hogy lesz olyan része az életüknek, amikor arra fognak hivatkozni, hogy amit tettek azt felsőbb ügyészségi utasításra tették. Kevés lesz.
A viszkis dobozos kreálmányt az ügyészség és Budai Gyula a Tábornok-perbe csomagolta. Ez a történet adta az egész ügy savát és borsát. Mára azonban kimúlt, mint a nokiás doboz. Vagy, mint Budai Gyula vagy Hende Csaba.
Csak a szar maradt utánuk!
De az jó sűrű és büdös. Néha kavarnak is rajta, hogy éppen jobban lehessen érezni a fekáliát. Olykor persze próbálják speckó ügyészségi parfümmel elnyomni, de sikertelenül: a bűz csak bűz marad.
