Előző bejegyzésemben éppen azon örvendeztem, hogy harmadik gyanúsításomat végre nem a Népi Megfigyelő Magyar Nemzet hasábjain olvashattam először, de az örömöm nem tartott sokáig. A gyanúsítást követő napon a Magyar Nemzet szó szerint idézte az előző nap ismertetett jegyzőkönyvet, miután megszólaltatta a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjét, Fazekas Gézát.
A viszkis doboz ügyhöz hasonlatosan a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kritikátlan szócsöve a nyomozás kellős közepén jut hozzá a dokumentumokhoz, jegyzőkönyvekhez, amikből aztán azokat a részleteket közli, amelyek alátámasztják az ügyész által kreált politikai konstrukciót. A következő lépés majd az lesz, amikor az én ügyvédemet vádolják meg a kiszivárogtatással, mint tették a viszkis doboz perben, ahol az őrizetbe vételek után, a nyomozás lezárta előtt egy évvel már elkezdtek szivárogni az ügyészség előtt tett vallomások.
A Kaposvári Törvényszék előtt folyó perben aztán az ügyészek a tizenhét vádlott védőjére fogták, hogy megjelentek a vallomások, noha ez éppen nekik nem állt érdekükben. Annál inkább szolgálta az ügyészség, pontosabban egyes ügyészek személyi ambícióit, hiszen a bombasztikus kijelentések, amelyek a Honvédelmi Minisztérium akkori szocialista vezetése ellen fogalmazódtak meg, hogy, hogy nem éppen a 2010-es választási kampány hajrájában jelentek meg, hol másutt, mint a Magyar Nemzetben?!
A közlések időpontjában egyébként a „Tábornok per” majdnem összes gyanúsítottja azért ült előzetesben, hogy nehogy összebeszéljen gyanúsított társaival, és megtudhassa, azok mit vallottak, esetleg ellene. Fura módja a prevenciónak, hogy bevisznek mindenkit, mert ott úgysem jár az az újság, amiben viszont minden megjelenik a nyomozásról. O. János tábornoknak, a vád „koronatanújának” is az volt az első kedvezménye - miután a HM felső vezetésére valótlan vallomást tett - hogy a katonai ügyész engedélyezte a Magyar Nemzet előfizetést. Így nyugodtan olvasgathatta cellájában a „társak” vallomásait és a sajátját ehhez igazgatta.
Még az a „komikus” eset is előfordult, hogy a napilapban megjelent vallomás nem volt megtalálható a bűnügyi iratok között. Eltűnt. Biztosan kiesett belőle. Soha senki nem kereste….
Az akkor kialakult "nemes" hagyományokat követték most is, amikor a polgári lapnak csúfolt újság hasábjain részletes, a gyanúsításommal szövegszerűen is egyező cikket találtam. Én azért nem hoztam le előző nap a gyanúsítás teljes szövegét, mert nem akartam, hogy az ügyészség megvádoljon: a nyomozás érdekeit sértem. Hiszen hogyan fog nyomozni a katonai ügyész, ha az egész ország értesül a tényállásról? Úgy tűnik, hogy ez csak nekem okozott gondot.
Nem véletlenül jegyeztem meg, amikor az eljáró katonai ügyész felolvasta a gyanúsítást három és fél oldalon keresztül, olyan érzésem volt, mintha vádiratot ismertetne. Ezt el is mondtam. Erre az ügyész közölte, hogy ne minősítsem a munkáját. Nem minősítettem, de minek eljátszani, hogy nyomozunk, a terhelt érdekeit figyelembe vesszük, a nyomozás során betartjuk a Nemzetközi Ügyészi Egyesület Etikai Kódexében előírtakat, amikor a büntetőeljárási törvényt sem tartják be.
Folyamatban lévő ügyben maga az ügyészség az, aki a valószínűleg már elkészült vádirati tényállásra kiterjedő hatállyal tájékoztatja a saját sajtóját, oszt jó napot. Ki kérdezi meg, hogy ez megfelel-e a jogszabályoknak és az etikai szabályoknak? Senki. Azt tesznek, amit akarnak. Az pedig egy baklövés volt, hogy Fazekas Géza olyan információkat is közölt a napilappal, miért másokat „összebeszélés” miatt a nyomozási bírók előzetes letartóztatásba helyeznek: „csaló társam” nem tett vallomást és panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen. Köszönöm az információt.
Amikor azt állítom, hogy a kiszivárogtatás egyéni ambíciókat szolgál, akkor arra is kérem az olvasót, hogy vegye velem együtt szemügyre Fazekas Géza ügyészi életpályáját. A Békés megyei fiatalember viharos gyorsasággal emelkedett az ügyészség korrupcióellenes főosztályának élére, miközben megtartotta szóvivői posztját, és tagja lett Polt Péter legfőbb ügyész kabinetjének is. Valószínűleg hűsége játszott közre abban, hogy ilyen sokra vitte, tehetsége nem annyira, mert első nagy vesztegetési-korrupciós ügye sikertelenül zárult. Miközben évekig telenyilatkozta a sajtót az erzsébetvárosi polgármester hihetetlen bűneiről, a perben, ahol ő képviselte a vádat Hunvald Györgyöt felmentették a vesztegetés vádja alól.
Jogászszakmai indokokat akkor sem soroltak fel nagy számban, amikor átvehette az Ügyészek Országos Egyesülete által adományozott Finkey Ferenc díjat. Az indoklás szerint 2012-ben azért vehette át az elismerést (némi késéssel), mert 2007-ben, az egyesület megyei tagozatvezetőjeként „felpezsdítette a békés megyei tagozat életét. Sokrétű, színes programok szervezésével sikerült megmutatnia a kollégáknak, hogy milyen előnyökkel jár az egyesületi tagság…”
Fazekas úr ugyanis elsősorban arra koncentrált, hogy az ügyészi testület tagjai kibontakoztathassák művészi ambícióikat. A laudációban azonban már feltűnik az a képesség is, amire a Nemzeti Együttműködés Rendszerében egy ügyész bízvást alapozhat ígéretes karriert: „Fazekas Géza úr volt az, aki feltérképezte az alkotó ügyészeket, illetve az ügyészségi alkotókat…. nagy szerepe volt a nagy sikerű próbatárgyalásos játékok megszervezésében.”
Tudják, ahogy a régi vicc mondja. Hááááááááááát, ha csak úgy nem!