2015. január 19. napján három honvéd ezredest hallgatott ki a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a Tábornok-per megismételt eljárásában.

Egyre jobban tisztul a kép. Egyre több vádlott számol be a katonai ügyészek törvénytelen módszereiről. Egyre többet tudunk meg azokból a részletekből, ami a Tábornok-per kaposvári tárgyalásain nem hangzottak el, de amely ennek ellenére is felmentésekkel zárult.

„Ezt a szar embert véded?”- kiáltott fel Waltner Roland őrnagy katonai ügyész V. Sándor ezredes egyik kihallgatásán egy honvéd tábornokra utalva. Ez a mondat önmagában alkalmas lenne a szolgálati tekintély megsértésére, ami ugye katonai bűncselekmény, de mint láttuk, a Tábornok-per nyomozása során a katonai ügyészek törvényen kívül helyezték magukat.

V. Sándor ezredes, VII. r. vádlott a bírósági kihallgatásakor elmondta, hogy azért tett valótlan tartalmú vallomást a nyomozás során, mert hamar felmérte, hogy az előzetes letartóztatásból egyetlen módon lehet szabadulni, mégpedig hamis vallomással. A már megszokott módszert alkalmazták a katonai ügyészek, odaadták neki mások vallomásait és azt kérték tőle, hogy azokat erősítse meg. De ez persze így is kevés lesz, a börtönből való szabaduláshoz az is kell, mondták az ügyészek, hogy feletteseire, mégpedig tábornokokra tegyen terhelő vallomást.

Persze nem teljesen jogtalan, amit tettek. A gyanúsított elé lehet tárni ugyan vallomásokat, de először magának a gyanúsítottnak kell vallomást tennie, s utóbb lehet mutogatni neki egyéb bizonyítékokat, persze azok jegyzőkönyvi feltüntetése mellett.

Az ügyészség a 2010-es választási kampányban fejvadászatot hajtott végre – mondta az ezredes. Három célszemélyt határoztak meg számára: L. tábornokot, O. tábornokot és „Mr. tíz százalékot”. Az ügyészek a „miszter tíz százalék” alatt nem a közismert fideszes politikust értették, hanem egy kétcsillagos tábornokot, aki nem áll eljárás alatt.

                                                                                (fotó: job-center.hu)

A VII. r. vádlottat nem érte váratlanul a katonai ügyész kérése, mert a katonai elhárítás egyik tisztje még az ügyészségre történő bevitele előtt felvilágosította, hogy az ügyészek nem kishalakra, hanem tábornokokra utaznak, ehhez tartsa magát.

V. Sándor ezredes ekkor egy hajmeresztő huszárvágással maga szüntette meg előzetes letartóztatását. Tudta, hiszen az ügyészek megmondták előre, hogy magán kívül másokat is bele kell kevernie. De „Miszter tíz százalék” helyett a HM EI Zrt. vezérigazgatójára tett hamis terhelő vallomást. A felesége és fia érdekében képes volt bármire, hogy kiszabaduljon az ügyészek fogságából. És ekkor a kihallgatás befejeztével már nem a börtönbe vitték vissza, hanem azonnal haza is mehetett.

„Beismerte” azt is, hogy a katonai ügyészek az utolsó pillanatig, még a Tábornok-per kaposvári utolsó tárgyalásán is fenyegették, ha vissza meri vonni a vallomását, akkor 7-8 évet kap, ha fenntartja hazugságait, akkor 2-3 évvel megúszhatja.

L. Szilárd András ezredes jelenleg is pszichiátriai okok miatt kórházban fekvő beteg ember. Az ő ügyét különítette el dr. Ifkovics Béla hadbíró ezredes úr, mert nem tudott élni a védekezés jogával. Tegnap mégis megjelent Debrecenben, orvosai engedélyével.

Az ezredes a nyomozati vallomását nem tartotta fenn, a bíróság előtti nem létező vallomását viszont igen, mert bíróságon eddig még nem tett vallomást.

Az ügyészek a nyomozás során neki is büntetlenséget ígértek. Törvénytelenül. Ezért dr. Molnár Lajos meghatalmazott védője indítványozta a bíróságnál a vádlott nyomozati vallomása egy részének kizárását. A védő álláspontja szerint azok a nyomozati vallomások, amelyeket a vádlott büntetlenségével kapcsolatos téves feltevésben tett, bizonyítékként nem vehető figyelembe.

Megjegyzem, O. János tábornok vallomásának egy részét éppen ugyanilyen törvénytelen büntetlenségi ígéret miatt zárta ki a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa, amelyet a II. fokú bíróság helyben hagyott, és végzésében kötelezővé tette jelen bíróság számára is ennek figyelembe vételét.

T. István ezredes következett, aki saját állítása szerint nem tett terhelő vallomást senkire, csak sokat beszélt. Nyomozati vallomását ő sem tartotta fenn, a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa előtt tett vallomását viszont igen.

Az ezredes megfigyelte, hogy tagadással senki nem került szabadlábra, ezért a nyomozás során túlzott igyekezettel próbálta sejtéseit megosztani a nyomozó hatósággal. Mivel nem volt tudomása korrupciós cselekményekről, ezért folyosói pletykákkal színezett történetekkel traktálta az ügyészeket 30 hosszú oldalon keresztül. Aztán az ügyészek ezekből két vádpontot is eszkábáltak éppen ellene, saját vallomása alapján.

A rétes tésztát tovább nyújtjuk 2015. február másodikán.