Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: @AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: "Ha valaki előkészületeket egy bűncselekményre, akkor is elítélhető... (2018.12.08. 21:02) 291. A Tábornok-per 8. évfordulójára
  • krokodil2008: Az aktív vesztegetők akkor még kaphattak "mentességet" meghatározott esetekben. Szóval ebben semmi... (2018.11.10. 10:27) 290. Perbeszéd az ügyészségi „koronatanú” érdekében
  • Mzperx: kissiú! Ha, meg nem volt annyi, akkor meg hagyják már békén a büdös francba!!! Rohadt aljas állam ... (2018.11.09. 22:02) 288. A védők is elfáradtak
  • krokodil2008: Szomorú olvasni amit a védők teljesítményéről ír. De sajnos nem példa nélküli. Az átlagember, mint... (2018.10.09. 14:54) 289. Debrecen, az nem Kaposvár!
  • Hajnali Blogger: Időről időre beleszaladok ebbe a történetbe, és mindig azzal az érzéssel távozom, hogy tanítani ké... (2018.06.20. 22:03) 286. Rágjuk a gittet!

Linkblog

282. Nem meglepő módon a védőm felmentést kért

2018.05.13. 14:15 Viszkisdoboz

2018. május 09. napján a Tábornok-per megismételt eljárásában védőm perbeszéde elhangzott a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa előtt.

A védőnek nem kellett foglalkoznia a bűnszervezeti elemmel, mert attól az ügyészség elállt. A polgári jogi igénnyel sem, mert azt meg a Honvédelmi Minisztérium nem tartotta fenn. És az ügyészi végindítványból 7 év után (!) végre kiderült, hogy mi a vád tárgya: pszichikai bűnsegély.

Dr. Kovátsits László ügyvéd, írásban is benyújtotta a 41 oldalas védőbeszédét a bíróságnak, amelyből a védőm hozzájárulásával az elkövetkező poszt-sorozatban tájékoztatom a közvéleményt.

dr_kovatsits_laszlo_ugyved.jpg

                                        Dr. Kovátsits László védőügyvéd

A védőbeszéd tartalmi elemei a következők voltak:

I. Indítványok;

II. A vád törvényessége

III. A vád megalapozatlansága;

IV. A vád bizonyítékai;

V. A mérlegelés körében hozandó bírósági döntés indokai;

VI. A II. r. vádlott ügyészi végindítvány szerinti cselekvőségének értékelése, a pszichikai bűnsegély;

VII. A bűnszövetség hiánya;  

VIII. A védelem bizonyítékai;

IX. Az I/9. (viszkis/piros italdobozos) vádpont értékelése;

X. Az új Btk. alkalmazása.

Tisztelt Debreceni Törvényszék katonai tanácsa!

Alulírott, dr. Kovátsits László ügyvéd, dr. Fapál László nyá. ezredes II. r. vádlott kirendelt védőjeként védőbeszédemet az alábbiak szerint adom elő:

I.

Indítványok

1.Indítványozom, hogy dr. Fapál László nyá. ezredes II. r. vádlottat a katonai tanács a Be. 331. § (1) bekezdése alapján elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában mentse fel az ellene emelt és a Központi Nyomozó Főügyészség 2.B.IV.165/2010. számú, Budapesten, 2018. március 14. napján kelt végindítványában meghatározott 6 rendbeli, a Btk. 291. §-ának (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő, részben folytatólagosan, bűnsegédként, önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette alól (I/1., I/2., I/4., I/5., I/6-I/7., I/8. vádpontok).

2. Figyelemmel arra, hogy a Be. 2. (2) bekezdése alapján a vádhatóság az I/9. vádpont (piros italos doboz, illetve viszkis dobozos tényállás) vonatkozásában nem minősítette védencem (valamint más vádlottak) cselekvőségét sem, vagyis nem kérte e vádpontban a bűnössége megállapítását, ezért minősítés hiánya miatt kérem a Be. 2. § (3) bekezdése alapján – mely szerint a bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz – a büntetőeljárást a Be. 332. § (1) bekezdés d) pontja alapján az eljárást szüntesse meg (1. Bkv. I/3. pont). Az irányadó bírósági gyakorlat szerint nem tekinthető a vád tárgyához tartozónak a történeti tényállásban leírt olyan magatartás, amelyet a vádló nem minősít bűncselekménynek, vagyis a bíróság a vád szerinti történeti tényállásban leírt, de a vádló által nem minősített cselekményt nem bírálhatja el. Orientáló módon az is megállapítható, hogy az ügyészi végindítványban vagyonelkobzás címén a II. r. vádlottal szemben alkalmazni kért 15.240.000-Ft. összegű vagyonelkobzás fogalmilag kizárja az I/9. vádpontban leírt cselekvőség bírósági elbírálását.

3. Amennyiben a bíróság mégis azt állapítja meg, hogy a Be. 2. § (2) bekezdése alapján a törvényes vád fennáll az I/9. vádpont tekintetében, akkor azt kérem, hogy dr. Fapál László nyá. ezredes II. r. vádlottat a katonai tanács a Be. 331. § (1) bekezdése alapján elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában mentse fel az ellene emelt vád alól.

4. Kérem a tisztelt katonai tanácsot, hogy a II. r. vádlott tulajdonában lévő ingatlanra elrendelt zár alá vételt megszüntetni szíveskedjék.

II.

A vád törvényessége

Az ügyészség védencemet a Budapesten, 2011. március 10. napján kelt alapvádiratban a régi Btk. 252. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolta (I. vádpont), amelyet az ügyészség akkori álláspontja szerint bűnszervezetben követett el. Az I. vádponthoz tartozó egyes alvádpontok értékelése során azt lehetett megállapítani, hogy az I/3. alvádpont védencem cselekvőségét egyáltalán nem tartalmazta.

Az is megállapítható az alapvádiratból, hogy a II. és III. r. vádlottak kivételével az ügyészség minősítése – akkor - megfelelt a törvény és a bírói gyakorlat előírásainak.

Az alapvádirat általános minősítése alapján a védelem csak azt tudta megállapítani, hogy a vádló védencem cselekvőségét tettesként határozta meg, holott a vádbeli időszakban védencem hivatalos személy volt, így az alapvádirat szerinti bűncselekményt elkövetni nem is tudta.

A védelem folyamatosan jelezte az alapügyben eljárt, valamint a megismételt eljárásban eljáró bíróságnak is, hogy az ügyészség a törvényes vád mind a tényállás, mind a minősítés tekintetében pontatlan, és az 1. Bkv szerinti alakszerűségek hiánya a védekezéshez való jogot is akadályozza, korlátozza. Az ügyészség a védelem felvetésére 7 év alatt egyszer sem reagált érdemben, csupán azt nyilatkozták, hogy a bizonyítási eljárás lezárását követően, majd ha szükséges, módosítják a vádat.

A vád módosítása a Be. 310. §-a alapján 2018. január 12. napján történt meg, azonban a vád megváltoztatása minősítést nem tartalmazott.

Az 1. Bkv. 2. b) pontja szerint a vád törvényességének elengedhetetlen tartalmi eleme, hogy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekményt tartalmazzon. A vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét stb.

A védencem terhére rótt vádpontok történeti tényállásai, az I/1., I/2., I/4., I/5., I/6-I/7., I/8. vádpontok a konkrét elkövetési magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét stb. nem tartalmazzák. Az I/9. vádpont vonatkozásában is megállapítható a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírásának hiánya.

Az 1. Bkv. 2 c) pontja szerint a vád törvényességének nem feltétlen tartalmi eleme a vád tárgyává tett cselekmény Büntető Törvénykönyv – a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), illetőleg e törvénynek a büntetőtörvény időbeli hatályára vonatkozó rendelkezésére tekintettel az 1978. évi IV. törvény – szerinti minősítése. A vádirat Be. 217. §–a (3) bekezdésének c) pontja szerinti ezen, valamint a d)–j) pontja szerinti további kellékének hiányossága a bírósági eljárásban pótolható.

A Be. 315. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyész a vádbeszédében, ha a vádlott bűnösségét megállapíthatónak tartja, a jogszabályokat is megjelölve, indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság a vádlottat mely tények alapján, milyen bűncselekményben mondja ki bűnösnek.

Az ügyészi perbeszédben elhangzó végminősítésre, majd annak vádlottak és védők részére történő – utólagos - kézbesítésére, az I/9. vádpont minősítésének hiánya a bírósági eljárásban már nem pótolható és azt jelzi a bíróság számára, hogy e vádpontban leírt cselekvőség az ügyészség álláspontja szerint már nem képezi a vád tárgyát. Megjegyzem, az I/9. vádpontban a történeti tényállásban érintett személyek egyikének sincs felróva az ügyészség által ott leírt cselekvőség, ezért az 1. Bkv 3. a) pontja szerint a Be. 2. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében nem tekinthető a vád tárgyának a vádban nem szereplő személy cselekvősége, továbbá a vádban le nem írt cselekmény, s ehhez képest a bíróság a vádon túl nem terjeszkedhet, a vádat viszont köteles kimeríteni (vádelv).

Az ügyészség az I/9. vádpont vonatkozásában a védelem álláspontja szerint akkor járt volna el helyesen, ha a Be. 315. § (3) bekezdését alkalmazza. Vagyis, ha az ügyész a vádlott bűnösségét nem tartja megállapíthatónak, a perbeszédében a jogszabályokat is megjelölve, indokolt indítványt tesz a vádlott felmentésére. Különösen azért, mert az ügyészi perbeszédben elhangzott, hogy a II. r. vádlott szavahihetőségét alátámasztották a bíróság előtt tanúként (Juhász Ferenc, Zámbori Mihály és Liczek Györgyné) kihallgatott személyek vallomásai.

A védelem álláspontja az, hogy az ügyészség vádja – figyelemmel a rendkívül engedékeny bírósági gyakorlatra – törvényesnek tekinthető.  

Függetlenül attól, hogy a vádirati tényállásokból az sem derül ki, vagyis nem vált ismertté, hogy az elkövetés miként történt meg II. r. vádlott részéről. Az egyetemi büntetőjog tankönyv ízű ügyészi perbeszéd két mondatából derült csak ki a védelem számára is, hogy a II. r. vádlottat az ügyészség bűnsegédlettel vádolja, az is azon alapul az ügyészség szerint, aki pénzt fogad el, de nem vesz részt a bűncselekmény elkövetésében, az pszichikai bűnsegéd.

 „II. Nem lehet az elkövető tettese/társtettese a vesztegetés elfogadása bűntettének az, aki nem az aktív vesztegetővel áll kapcsolatban, hanem a passzív vesztegető segítője. Amennyiben a terhelt nem az aktív vesztegetővel áll kapcsolatban, hanem - előzetes megállapodásuknak megfelelően - a passzív vesztegető tevékenységéhez nyújt segítséget és az általa elfogadott jogtalan vagyoni előnyből részesül, a passzív vesztegető bűnsegéde.” (BH2017. 250).

Bátran tekintsünk el attól is a vád értékelése során, hogy a vádirat szerint a XVI. r. vádlott, mint tettestől származó „pénz átvételének” sem N. Dénes III. r. fizikai bűnsegédlettel vádolt vádlott vonatkozásában, sem pedig a III. r. vádlottól, mint „közvetítőtől” állítólagosan a II. r. vádlott részére eljuttatott pénz átadásoknak nincs helye, időpontja, a pénznek címlete stb.

Tekintsünk el attól is, hogy a vád pontatlansága miatt csorbult a II. r. vádlott védekezéshez való joga, hiszen vádiratba foglalt tények, konkrétumok nélkül nem lehet védekezni, függetlenül attól, hogy saját ártatlanságának bizonyítására a II. r. vádlott nem köteles. Ugyanakkor e védekezési lehetőséget, vagyis ártatlanságának bizonyítását a II. r. vádlott nem tudta gyakorolni.   

Még akkor is fogadja el tehát a bíróság törvényesnek a vádat, ha az egyes vádirati tényállások a bűncselekmény tárgyi oldali ismérveit nem tartalmazzák olyan részletességgel, amelyből az alanyi oldal szükséges elemeire egyáltalán bírósági következtetést lehessen levonni.

Ugyanis az, hogy a vádiratnak a megállapításait az ott megjelölt, megjelölt bizonyítékok mennyiben támasztották alá, kizárólag a bizonyítási eljárás lefolytatásával volt megállapítható, mely tehát nem a törvényes vád, de még csak nem is a vád kellékhiányosságának kérdéskörére tartozik (Be. 217. §).

„A Kúria Büntető Kollégiuma által kimunkált és a bírói gyakorlatban követett jogértelmezés szerint a vád törvényességének elengedhetetlen tartalmi eleme, hogy pontosan körülírt büntető törvénybe ütköző cselekményt tartalmazzon, és a vád tárgyává tett cselekmény körülírása akkor pontos, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket, az elkövetési magatartást, valamint a cselekmény megvalósításának helyét, idejét stb. Amennyiben a fentiek nem teljesülnek, nem indulhat bírósági eljárás, illetve az nem folytatható. Ugyanakkor azonban nem jelenti a vádelv sérelmét az, ha a bíróság ügydöntő határozatában megállapított tényállás ugyan nem fedi teljesen a vádiratban leírt tényeket, de a bűncselekmény törvényi tényállásának lényeges elemeit alkotó tények tekintetében annak megfelel, ezért a tettazonosság keretei között marad (BKv 2.).

A vád tárgyává tett cselekmények történeti tényállásának leírása határozza meg a vád kereteit, azonban a vádirati megfogalmazásnál - és értelemszerűen a tényállás tettazonosság szempontjainak megfelelő megállapítása során - nem követelmény a történeti tényállás minden részletre kiterjedő aprólékos rögzítése; törvényes a vád, ha a cselekmény leglényegesebb tényeinek rögzítése oly módon történik meg, hogy abból a vád tárgyává tett bűncselekmény tárgyi és alanyi ismérvei egyértelműen felismerhetőek, ennél fogva az anyagi jogi következtetések levonására alkalmasak.

A vád tárgyává tett történeti tények leírásának nem a különös részi törvényi tényállás jogi fogalmait kell felsorolnia, hanem konkrétan azokat a tényeket, amelyek alkalmasak az indítványozott (vagy akár attól eltérő), ám mindenképpen büntető törvénybe ütköző cselekmény bíróság által történő megállapítására. Ez a feltétel teljesül, ha a vádirati tényállás a bűncselekmény tárgyi oldali ismérveit olyan részletességgel tartalmazza, amelyből az alanyi oldal szükséges elemeire alapos következtetést lehet levonni. A vád törvényessége szempontjából ugyanakkor annak megalapozottsága - bizonyíthatósága - közömbös, az a büntetőper érdemi kérdése, melyre a bíróság ügydöntő határozatában ad választ (EBH 2015.B.10.; Büntetőügyben hozott határozat, Kúria Bfv.166/2016/6.)

Folytatása következik.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://viszkisdoboz.blog.hu/api/trackback/id/tr6213915406

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JFK-alapítótag 2018.05.14. 08:35:24

Érdeklődéssel, és hivatásukra méltatlan ügyészek és a működésüket lehetővé tévő elkorcsosult intézményi kürnyezet iránti egyre növekvő dűhvel követem a posztodat.
Várom a folytatást.

krokodil2008 2018.05.14. 10:20:21

Abban csak csatlakozni tudok, hogy a védőbeszéd folytatását várom, amit esetleg ha szabad javasolni egyben, és olvashatóbban tegyen fel pl: egy linkről pdf-ben letölthetően, úgy jobban kezelhető lenne, mint így olvasni.

Ballib vagyok rettegek 2018.05.14. 10:37:56

Legalább kiderül, hogy a miniszterek (mint Juhász) a haverjaiknak (mint Fapál) nem törvénytelenül adnak lakásokat fél/negyed áron.
Akár hármat is 5-6 éven belül, mint ebben az esetben.

legeslegujabbkor 2018.05.14. 23:28:17

@Ballib vagyok rettegek:
Beszélgethetnénk, hogy akkor ki kaphatott szolgálati lakást, és milyen feltételekkel vehette meg.

De most 2018-ban Lázár, Tiborcz, Rogán, Orbán, Mészáros stb vagyonszerzései után miről tudunk még vitatkozni?

Secnir 2018.05.17. 19:43:40

@Ballib vagyok rettegek:
látszik, hogy nem követed a sztorit, csak jössz trollkodni. az két másik per volt, ami már lezajlott, és az ügyészség majdhogynem bocsánatot kért, amiért beperelték...