2013. február 21-én gyanúsítottként hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség jelentős kárt okozó csalás bűntette gyanúja miatt, amelyet a vádhatóság szerint társtettesként követtem el. De legalább nem az újságban olvastam róla először, hanem az idézésből. Talán, mert nem lehet igazán jól kommunikálni az ügyet. Eddig ugyanis azzal gyanúsítottak, hogy annyira összecimbiztem a miniszteremmel, hogy viszkis dobozban hordtam neki a vesztegetési pénzt, amiért ő annyira hálás volt, hogy megdobott egy budapesti luxusingatlannal. Ezúttal viszont az a vád, hogy átvertem, azaz megtévesztettem a honvédelmi minisztert, így Juhász Ferenc engedélyezte egy HM lakásbérleti szerződésének módosítását.
Történt ugyanis, hogy a HM egyik főosztályvezetője kérelmet írt a honvédelmi miniszternek, hogy a részére határozott időtartamra bérbe adott szolgálati lakását szíveskedjen határozatlan időtartamúvá módosítani. A bérleti szerződés módosításához a miniszter hozzájárult, így 2007-ben az érintett főosztályvezető megvásárolta a lakást kedvezményes áron. Én a bűncselekményt azzal követtem el, hogy a 2006. március 21. napján született kérelemre ráírtam, hogy „Egyetértőleg felterjesztem!”. A nyomozás eredetileg hűtlen kezelés jogcímen indult, a HírTv híradásából tudjuk, hogy két évvel ezelőtt, ennyi kellett az ügyészségnek, hogy megállapítsa: nem történt vagyonvesztés, így hűtlen kezelés sem, mert Juhász Ferenc csak átminősítette a bérleti viszonyt határozott idejűről határozatlanra, a lakás azonban ettől a HM tulajdonában maradt.
Nyilván nem akarták kétévnyi nyomozás gyümölcseit veszni hagyni, ezért gyorsan felállították a következő koncepciót. Ez kissé körmönfontra sikerült, mert a nyomozó ügyész három és fél oldalon keresztül olvasta fel a gyanúsítás szövegét, de még így is nagyon zavaros volt. Ezért kértem az ügyészt, hogy foglalja össze, hogy mivel is gyanúsítanak. Íme:
„Eljáró ügyész: a gyanúsítás tárgyát röviden összefoglalva az ügyészség álláspontja az, hogy Ön, mint a HM közigazgatási államtitkára, beosztásánál fogva felelős volt a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséért, és ezen körben terjesztett a honvédelmi miniszter elé egy olyan kérelmet, amelyről tudta, hogy az jogszerűen nem teljesíthető, így a döntés hozót megtévesztve olyan helyzetbe hozta Sz. Csaba ezredest, amelynek következtében ő kedvezményes áron megvásárolhatott egy HM rendelkezésű, állami tulajdonú lakóingatlant, illetőleg gépkocsi tárolót.”
Az ügyész következetesen vásárlásról beszél, miközben a javaslat, amit egyetértőleg felterjesztettem a bérleti jogviszony időtartamának megváltoztatására vonatkozott, és a miniszter is csak ennyit hagyott jóvá. Ezek után talán érthető, hogy nem tettem vallomást, és megfontolom, hogy egyáltalán tegyek-e. Nem követtem el bűncselekményt, nem vagyok bűnös, ezért az alaptalan gyanúsítás ellen panasszal éltem.
Ez persze rendszerint nem érdekli a Nemzeti Együttműködés Rendszerének lelkes fegyverhordozóit, de a gyanúsításnak ezen felül is van egy kis szépséghibája. A gyanúsításban szereplő csalás büntetési tételének felső határa 5 év, ezért ugyanannyi az elévülés is. A "bűncselekményt" 2006. március 21-én követtem el, amikor aláírtam a felterjesztést. Ennek megfelelően 2011. március 21. napján el is évült a cselekmény, ami a büntethetőséget kizárja. A nyomozás Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján indult az ügyészségen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette gyanúja miatt. (E bűncselekmény elkövetője nem is lehetek, mert az állami vagyon kezelése lakásügyekben nem tartozott a hatáskörömbe, döntéseket kizárólag a miniszter hozhatott.) Gyanúsítotti kihallgatásomra 2013. február 21. napján került sor. A gyanúsítás időpontjáig a nyomozó hatóság ellenem elévülést félbeszakító eljárási cselekményt nem foganatosított.
Nem tudok elszakadni attól a gondolattól, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása miatt kell „bűnhődnöm”. Ugyanis 2013. február 05. napján posztot írtam Budai Gyuláról és Polt Péter legfőbb ügyészről. A bejegyzés másnap egész nap kint volt az index.hu-n. Nagyon sokan olvasták. Harmadnapra az idézést küldő ügyész átminősítette az ügyet hűtlen kezelésről (amit nem követhetek el) csalásra (amit bárki elkövethet), aláírta, és így megjelenhettem harmadik portréfotózásomra, ujjnyom- és DNS mintavételemre.
Lehet, persze, hogy tévedek, de az ügyészségnek néha a látszatra is adnia kellene.
