Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: @AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: "Ha valaki előkészületeket egy bűncselekményre, akkor is elítélhető... (2018.12.08. 21:02) 291. A Tábornok-per 8. évfordulójára
  • krokodil2008: Az aktív vesztegetők akkor még kaphattak "mentességet" meghatározott esetekben. Szóval ebben semmi... (2018.11.10. 10:27) 290. Perbeszéd az ügyészségi „koronatanú” érdekében
  • Mzperx: kissiú! Ha, meg nem volt annyi, akkor meg hagyják már békén a büdös francba!!! Rohadt aljas állam ... (2018.11.09. 22:02) 288. A védők is elfáradtak
  • krokodil2008: Szomorú olvasni amit a védők teljesítményéről ír. De sajnos nem példa nélküli. Az átlagember, mint... (2018.10.09. 14:54) 289. Debrecen, az nem Kaposvár!
  • Hajnali Blogger: Időről időre beleszaladok ebbe a történetbe, és mindig azzal az érzéssel távozom, hogy tanítani ké... (2018.06.20. 22:03) 286. Rágjuk a gittet!

Linkblog

96. „Ez egy koncepciós, tűrhetetlen és vérlázító eljárás volt”

2013.01.17. 21:59 Viszkisdoboz

A katonai ügyészek a „Tábornokperben” befejezték a vádbeszéd – vádirattal szó szerint megegyező – felolvasását. A tárgyaláson így meggyőződhettünk arról, hogy az ügyészek tudnak olvasni. Az ügyészség ugyanis a tárgyalásokon elhangzottakat, így bizonyításának sikertelenségét, egyszerűen nem vette figyelembe. Ennek ellenére bűnszervezetben történő elkövetés megállapítására tett javaslatot, és emiatt a vádlottakra fegyházbüntetés kiszabását indítványozta négy fő kivételével, ahol elegendőnek látta a végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását.  

A Kaposvári Törvényszék Katonai tanácsának elnöke, Dr. Ifkovics Béla hadbíró ezredes a vádlottak védőinek adta meg a szót, és megkezdődtek a védői perbeszédek.

Elsőként, dr. Zamecsnik Péter ügyvéd, I. r. vádlott, L. István Attila tábornok meghatalmazott védője nyilatkozott:

„Az ELTE-n, amikor joghallgató voltam, Bihari Mihály professzorom levetítette nekünk „A tanú” című filmet. Akkor nevetgéltem ezeken a poénokon, mert akkor még nem fogtam fel mit jelent a koncepciós eljárás, az ötvenes évekbeli eljárás. Ma már rettentő szomorúság fog el, amikor az igazságszolgáltatással kapcsolatos részeit nézem. Ez az eljárás egy koncepciós, tűrhetetlen, vérlázító eljárás.”

A védő ismertette is a koncepciót: a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője még a nyomozás kezdetén nagy nyilvánosság előtt úgy nyilatkozott, hogy létezik egy bűnszervezet a Honvédelmi Minisztériumban. Az ügyészség pedig attól a naptól fogva nem az igazság kiderítésével, vagy a gyanúsítotti vallomások bizonyításával foglalkozik, hanem azzal, hogy e koncepció mögé vallomásokat, és bizonyítékokat tudjon állítani. Zamecsnik ügyvéd úr abban is biztos volt, hogy az ügyészségtől kerültek ki azok a gyanúsítotti vallomások, amelyek 2010-ben, a nyomozás elejétől a Magyar Nemzetben voltak olvashatók.

A neves ügyvéd – az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogát is felhasználva (strasbourgi bíróság) – rámutatott azokra az eljárási hibákra, amelyek a katonai ügyészek koncepcionált eljárását jellemezték. Kifejtette, hogy O. János tábornok és a katonai ügyészség által kötött, tárgyalásról lemondás – a köznyelv szerint vádalku –, abszolút jogellenes volt, amit büntetőeljárási törvény lábbal tiprásának nevezett. Álláspontja szerint a vádalkut az ügyészek nem is köthették volna meg, mert Legfőbb Ügyészi utasítás annak megkötését ebben az esetben tiltja. Az ügyészek azonban mégis felajánlották O. Jánosnak a vádalkut, de ezt a bíróság nem hagyta jóvá. Maga az ügyészség is elismerte, hogy ha a vádalkut a bíróság nem hagyja jóvá, akkor az alapjául szolgáló iratokat sem megismerni, sem felhasználni nem lehet, mert azt a törvény tiltja. Így a védő feltette a költői kérdést: ha ez így van, akkor a vádalku kötő O. János vallomása mi a fészkes fenét keres az iratok között? Ezt nyilvánvaló törvénysértésnek tekintette.   

Védence, L. István Attila tábornok lakásán a hatóság úgy tartott házkutatást, és foglalt le iratokat, hogy a tábornokot nem vitték a helyszínre – sorolta tovább a törvénysértéseket. Nem rendeltek ki védőt haladéktalanul az őrizetbe vett személyeknek. A katonai ügyész szürke mappájában található nevek alapján próbálták meg rábírni a vádlottakat meghatározott személyek elleni vallomásra. Idézte M. István vallomását, aki szerint az ügyész arra utasította, hogy Fapál Lászlóra tegyen terhelő vallomást. A védő kifejtette, hogy a nyomozás nem személyes ügy. Az ügyésznek az a dolga, hogy gyűjtse, ne pedig gyártsa a bizonyítékokat. Az ügyészek kizárására irányuló indítványát pedig a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította, mondván, a bizonyítékok beszerzése törvényességének megkérdőjelezése nem alapoz meg elfogultsági kifogást. Nem csoda, hiszen „ebben az országban az ügyész azt csinál, amit akar, nincs semmilyen kontroll”.

A vádlotti vallomásokban többször előjött ez a szürke mappa. Több vádlott nyilatkozott úgy, hogy mondanivalóját az ügyész azzal szakította félbe, hogy a mappát lengetve „célzott” vallomást akart kicsikarni. Esetenként az ügyész a „jó vallomásért” kevesebb büntetést, vagy büntetlenséget ígért, noha törvényesen ilyet nem tehetett volna. Volt olyan eset, hogy a vallomást nem tevő gyanúsítottat a börtönben az őrök megverték, és az ügyészek nem jártak el hivatalból az ügyben. Olyan is előfordult, hogy amikor a kihallgatáson egy vádlott védőt kért, erre az ügyészi reakció az őrizetbe vétel, és az előzetes letartóztatással történő fenyegetés volt. A börtönben lévő gyanúsítottakat nem engedték, hogy kiskorú gyermekeikkel kapcsolatot tartsanak, arra hivatkozással, hogy ez sérti a nyomozás érdekeit. A védő szerint ez inkább pszichikai kényszert takart, mint hatósági érdeket. Az ügyészek rendszeresen győzködték a gyanúsítottakat, hogy tegyenek magukra vagy másra terhelő vallomást. A védő szerint: „Mi az, hogy az ügyész elbeszélget arról, hogy be kellene ismerni valamit. Ilyet nem lehet ma megcsinálni.”

Előállítás nélkül, az ügyészségre hajnalban bevitt személyeket a kihallgatáson nem tájékoztatták arról, hogy védőt kérhettek, nem tájékoztatták a panaszjogukról, és egyéb eljárási jogaikról. Zamecsnik ügyvéd úr kifejtette, hogy „a hatóság tudatosan nem vezethet félre embereket, hogy munkáját megkönnyítse”. A védő azt is sérelmezte, hogy a tanúkat is emlékeztették az ügyészek, hogy mire kellene emlékezni, ami szintén elfogadhatatlan.

A védő azt is kifogásolta, hogy az ügyészség úgy akar embereket elítélni bűnszervezetben elkövetett bűncselekményekért, hogy a bűnszervezet tagjai nem ismerik egymást, nem tudnak egymás tevékenységéről, és arról, hogy ki, milyen szerepet tölt be. Azt is komikusnak tartotta, hogy az ügyészség szerint a bűnszervezetet éveken át Moszkvából, az oroszországi magyar katonai attasé irányította. Erről már tényleg „A tanú” című film komikus jelenetei jutottak eszébe.

Waltner dolgozik.jpg

És igen, teszem hozzá immár én, valóban a kortalan klasszikust idézi ez az eljárás. Nemcsak azért, mert ürgebőrbe kötött üzenetet küldeni a vízbe dobva a jugoszláv titkosügynök-búvároknak legalább olyan életszerű, mint Moszkvából vezetni a budapesti minisztériumi maffiát, de Virág Árpád örökbecsű monológja sem halványult el az idővel. Megadja arra a választ, hogy miért kellett meglengetni a szürke mappát a kihallgatásokon. Mert miről is van szó? – teszi fel a kérdést a filmben Pelikán József gátőr Virág elvtársnak, a hatalom képviselőjének, amikor nem érti, miért kellene egykori barátja ellen vallani a bíróság előtt. Az ellen a barátja ellen, aki – és erről mélységesen meg van győződve – soha, semmilyen bűncselekményt el nem követett.

–        „Miről? – kérdez vissza Virág elvtárs. – Az igazságról. Az igazságról, amelyet lábbal taposnak!

–        (…)

–       Saját szemével? Ezeken lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát, amit a süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, felérhet a mi nagy céljaink igazságához?

–        (…)

–       Bűnös?! Kérdés ez? Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, öt perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is! Mindenkire!

–        (…)

–        Nem! Nem moralizálni kell, hanem cselekedni!”

Hát, igen, a hatalom igazsága ma is ilyen.

Pénteken védőbeszédekkel folyik tovább a tárgyalás. Dr. Dezső Antal ügyvéd, meghatalmazott védőm perbeszédét teljes terjedelemben a blogon nyilvánosságra hozom.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://viszkisdoboz.blog.hu/api/trackback/id/tr375024322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.