Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

  • látjátok feleim szümtükkel: @AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: "Ha valaki előkészületeket egy bűncselekményre, akkor is elítélhető... (2018.12.08. 21:02) 291. A Tábornok-per 8. évfordulójára
  • krokodil2008: Az aktív vesztegetők akkor még kaphattak "mentességet" meghatározott esetekben. Szóval ebben semmi... (2018.11.10. 10:27) 290. Perbeszéd az ügyészségi „koronatanú” érdekében
  • Mzperx: kissiú! Ha, meg nem volt annyi, akkor meg hagyják már békén a büdös francba!!! Rohadt aljas állam ... (2018.11.09. 22:02) 288. A védők is elfáradtak
  • krokodil2008: Szomorú olvasni amit a védők teljesítményéről ír. De sajnos nem példa nélküli. Az átlagember, mint... (2018.10.09. 14:54) 289. Debrecen, az nem Kaposvár!
  • Hajnali Blogger: Időről időre beleszaladok ebbe a történetbe, és mindig azzal az érzéssel távozom, hogy tanítani ké... (2018.06.20. 22:03) 286. Rágjuk a gittet!

Linkblog

93. És a lakásügy körbeért….

2013.01.07. 20:33 Viszkisdoboz

Aki bármilyen kérelmet nyújt be munkáltatójának az állami szférában, joggal teheti ki magát az ügyészség zaklatásának. Még vádat is emelhetnek ellene. Ugyanis a Nemzeti Együttműködés Rendszere Ügyészségének egyfrontos (elmúltnyócéves) harcában a kérelmezőből bármikor felbujtó lehet. Természetesen visszaható hatállyal.

Egy évekkel ezelőtt beadott írásbeli kérelem azonnal corpus delicti-vé válhat. A kérelemnek helyt adó munkáltatói döntés esetén a kérelmező felbujtónak, azaz bűncselekmény elkövetésére szándékos rábírónak tekintendő. Mi ebből a tanulság? Ne adj be kérelmet, vagy bízz abban, hogy azt elutasítják. Azt is megteheted, hogy záradékolod: „A kérelemnek helyt adó döntés esetén kizárom büntetőjogi felelősségemet, mert nem kívántam senkit sem bűncselekmény elkövetésére rábírni.”

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa végzésében feloldotta a polgári és katonai bíróságok hatásköri összeütközését, és a „lakásügy” bíróságaként a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki.

A „lakásügyben” a Központi Nyomozó Főügyészség Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter I. r. vádlott ellen, mint tettes, ellenem, II. r. vádlottként, mint felbujtó emelt vádat 2012. július 13. napján a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A polgári bíróság – a szolgálati lakásom kiutalásakor fennállt szolgálati viszonyom alapján - megállapította hatáskörének hiányát, és az ügyet áttette a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsához. Az áttételt elrendelő végzés ellen sem a vádlottak, sem védők, sem az ügyészség nem fellebbezett, így az jogerőre emelkedett.

A katonai bíróság azonban végzésében megállapította hatáskörének hiányát, és az eljáró bíróság kijelölése végett a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsát kereste meg.

A katonai bíróság arra a következtetésre jutott, hogy 2006. május 10. napján nyugállományú katonaként kezdeményeztem szolgálati lakásom elidegenítését, ekkor már nem terjedt ki rám a katonai büntetőeljárás hatálya. A katonai bíróság álláspontja szerint 2006. május 10-ét megelőző időszakban bűncselekmény nem történt, nem történhetett, semmilyen vagyoni hátrány nem következett be, ezért megállapította hatáskörének hiányát.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványa osztotta az első fokú katonai tanács végzésében foglaltakat: „A II. r. vádlott hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése után fejtett ki olyan, a vád tárgyává tett vagyon elleni bűncselekmény megvalósulása szempontjából érdemi magatartást – felbujtást – amely büntetőjogi felelősségének megállapítására alapul szolgál.”

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa végzésének indokolásában az alábbiakat adta elő: „A vádirat szerint a vádlottak olyan időben valósították meg a terhükre rótt bűncselekményt, amikor Fapál László II. r. vádlott már nyugállományú katona volt. A vádirat szerint dr. Fapál László nyá. ezredes 2006. május 10-én kezdeményezte a részére kiutalt lakás elidegenítését, amelyre 2006. július 04-én került sor. Az iratok tartalmából megállapítható, hogy dr. Fapál László II. r. vádlott 2006. március 30-án került nyugállományba „hivatásos szolgálati viszonya 2006. április 1. napján szűnt meg.”

Valóban. 2006. május 10. napján nyugállományú katonaként kértem a korábban szolgálati jogviszonyomra tekintettel kiutalt lakás elidegenítését. Amikor a lakást feleségemmel együtt megvásároltuk, már államtitkár sem voltam, mert 2006. június 30. napjával – a közigazgatási és helyettes államtitkárok jogviszonya – a törvény erejénél fogva szűnt meg.

Álláspontom szerint szolgálati lakásom elidegenítésére benyújtott bérlői kezdeményezésemet nem lehet felbujtásként értelmezni, mert bármely állami vagy önkormányzati lakás elidegenítése kizárólag a bérlő írásbeli kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet.

Itt és most közzéteszem az akkor benyújtott írásbeli kérelmemet, amit az ügyészség szerint felbujtásként kell figyelembe venni.

Bérlői kezdeményezés11.JPG

Lakásom elidegenítésére nem kivételes eljárásban, hanem a lakáselidegenítés XXI. üteme szerint került sor. Az általunk megvásárolt szolgálati lakással együtt akkor 185 db lakás került értékesítésre. Ezek a lakások 10 éven belül kerültek a HM vagyonkezelésébe (zömében 1997 és 2005 közötti időpontokban), ezért 2006. évi eladásukhoz kellett a honvédelmi miniszter hozzájárulása is. Nem tudok arról, hogy az elidegenítéshez mások által benyújtott kérelmeket az ügyészség felbujtásnak tekintette volna. Ezért nevezem ezt az ügyet koncepciós pernek. Itt nem elszámoltatásról van szó, hanem politikai tisztogatásról. Bár hozzáteszem, még mindig nem tudom, hogy kinek a fideszes „tyúkszemére” léptem rá. De mint minden, előbb-utóbb ez is ki fog derülni.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://viszkisdoboz.blog.hu/api/trackback/id/tr105003772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

thejaszaic · facebook.com/fromthebackgroundblog 2013.01.08. 07:32:52

Hello!

Én nem vagyok a Nemzeti Együttműködés Korányához hű ügyész, de még csak jogász sem. Mégis kérdem én (az egyszerű laikus hitetlenségével): Hol van az ügy? Vagyis: -Hol itt az ügy? Milyen ügy ez kérem? Egyáltalán ügy ez kérem?
Kérdem én, mert csak azt látom, hogy különböző katonai és civil hatóságok dobálják ide-oda a történetet (mint egy levegővel töltőtt luftballont), kizárva saját illetékességüket, hatáskörüket. Ennek a magatartásnak viszont csak egyetlen észszerű magyarázata lehet: -nem mernek (vélhetőleg a korábbi, valóban politikai indíttatású és ezért rossz ügyészi döntések miatt) felelősséget vállani. Gondolom, mostanra legszívesebben a szőnyeg alá söpörnék az egészet, csakhogy felmerül egy újabb kérdés: -lehet ilyet tenni egy becsülettel szolgáló emberrel? Szerintem nem! Ezredes úr! Kérlek harcolj tovább az igazadért! Ne engedd, hogy a sárban tartsanak! Mert bár lenyomtak oda, én látom: -onnan is lehet és van kiút! Állj ki (továbbra is) magadért, az igazadért, a saját és gyermekeid becsületéért! Igaz, csak erkölcsileg tehetem, én mégis támogatlak a harcodban!