Eldőlt. A katonaként kapott szolgálati lakásom kiutalásával és későbbi megvásárlásával kapcsolatos „lakásügyet” a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa tárgyalja. Az olvasónak ez teljesen evidensnek tűnhet, miszerint a katonaként „elkövetett” cselekményeket a katonai bíróság tárgyalja, de a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, ahol 2010 májusa óta többségében csak abnormális dolgok fordulnak elő, ez nem volt egyértelmű. A törvényesség őre, az ügyészség képes akár hatásköri kérdésekben is „tévedni”, ha erre politikai utasítást kap.
Emlékeztetem az olvasót, hogy a lakásügyben I. r. vádlott Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter, mint tettes, a II. r. vádlott pedig én vagyok, mint felbujtó. Az ügy tárgya pedig hűtlen kezelés. Az ügyészség ellenünk polgári büntető bíróságnál nyújtott be vádiratot. A per egyik legfontosabb kérdése ugyanis éppen az, hogy katona voltam-e akkor, amikor a szolgáltai lakásomat kaptam. Az ügyészség szerint nem, mindenki más szerint igen. Ezért volt jelentősége annak, hogy a bíróság katonai vagy polgári ügyként tartja számon az ügyet.
Védőm, dr. Dezső Antal ügyvéd már a kezdet kezdetén indítványozta az ügy áttételét a katonai bírósághoz. A polgári büntető bíróság a védői indítvánnyal egyetértve az ügyet áthelyezte a katonai bíróságra. A Pesti Központi Kerületi Bíróság áttételt elrendelő végzése 2012. október 17. napján jogerőre emelkedett.
Lehet, hogy a politikai brosúrák helyett ezt kellett volna tanulmányozni az ügyészeknek?
A Központi Nyomozó Főügyészség a polgári büntető bíróság végzése ellen nem fellebbezett, tehát a bíró döntésével egyetértett. De ebben az esetben adódik a kérdés: Akkor miért a polgári büntető bíróságra, a Pesti Központi Kerületi Bíróságra kellett benyújtaniuk a vádiratot? Csak találgatni tudok, hiszen az ügyészség magatartása nem racionális, politikailag determinált. Korábbi tapasztalataim szerint ugyanis az ügyészség hatásköri kérdésekben nem szokott tévedni.
A papír bármilyen vádiratot elbír. A lakásügyben minden a jogszabályok keretei között zajlott. Ezért nincs egyetlen szál bizonyíték az iratok között sem a jogszabálysértésre, sem az okozott kárra, sem az okozati összefüggésre, sem a bűnösségre. Mivel az ügyben senki nem került előzetes letartóztatásba, az ügyészség még egy kényszervallatott hamis tanút sem tudott előállítani. Ez azonban nem akadályozta meg a vádemelést.
Most már csak két ezredesi rendfokozattal rendelkező katonai ülnököt kell találnia a bíróságnak, és ki is tűzheti a tárgyalást. Karácsonyig még az idézés is megjöhet.
