A vezér soha nem piszkítja be a kezét. Kellett neki egy arc, kellett egy ember. Kellett egy alak, akitől a politikai ellenfél retteghet, és akire haragudhat. Kellett egy olyan torz elme, aki elhiszi magáról, hogy fontos tényezője lehet a magyar belpolitikának. Kellett egy balek, aki a végén majd elviszi a balhét. Kellett egy olyan, aki nem elég okos, hogy tudja, csupán felhasználják: „tündöklésében” benne van csúfos bukása is. Orbán ökle, egyben rossz lelkiismerete, a saját pártján belül is lenézett személy, az eszközember: Budai Gyula.
Nem csak a látvány komikus, ahogy a kormánypárti politikusok igyekeznek e kínos kérdéstől elsietni, hanem még feltűnőbbek az elnök lemondását firtató kérdésekre adott válaszok.
Nézzünk ebből néhányat: „valamint feltételezünk, és abból kívánunk következtetést levonni” vagy „van egy felvetés, van egy cáfolat, várjuk meg a tényfeltárást”. Mondhatnánk, igazi demokraták, akik nem prejudikálnak, és csak akkor nyilatkoznak, ha teljes bizonyosság van az ügyben. Pokorni Zoltán volt az egyetlen „tökös” képviselő, aki kellően bátor volt ahhoz, hogy kimondja a kérdésre adott egyetlen lehetséges jó választ. Egy fecske azonban nem csinál nyarat.
A korábban kormányzat tisztséget betöltő személyekkel szemben feltett kérdésekre azonban ezek a válaszok a magukat „demokratának” valló, megszállott kétharmadosoktól másképp hangzanak. Ahogy az osztályharc erősödik, ahogy az orbánistáknak az országot meg kell „védeniük” a külső és a belső ellenség ellen, Orbán sötét oldala, a kormány felhatalmazásával eljáró, de a kormány helyett magát lejárató Budai Gyula naponta jelent be hangzatosabbnál hangzatosabb bűntetteket. Röpködnek a nevek, a milliárdok. Budai, mivel nem párttársairól van szó, nem feltételez, a tényfeltárás végét nem várja be, hanem a sajtó útján az érintett személyt – az igazságszolgáltatás hatáskörét is elvonva - bűnözőként tünteti fel.
Budait már hallottam a Klub rádióban nevetségesen habogni, amikor az Orbán elleni puccsról kérdezték. De ebben a riportban meztelen lett a nagy leleplező. Schmitt Pál lemondását firtató újságírói kérdésre (00:49-nél látható a videón) nem válaszol se igent, se nemet, hanem elveszti önuralmát és az újságíróra támad: „Oszkó Péter mit keres a Wizzair-ben!? Erre kérem a választ!”
A mára némileg tébolyult kormánybiztos felcserélte a szerepeket. Kérdezettből kérdező lett, hiszen úgy érzi, ez a testhez álló feladata. Talán nem véletlenül, hiszen korábban ügyész volt. A kínos kérdés elől meg úgy menekült el, hogy azonnal támadott, és éppen a kormányzat egyik óriási melléfogását, bűnét, a MALÉV csődjét igyekezett leplezni egy olyan oldalvágással, aminek semmi köze az elnök feltételezett plágiumához.
Az eszközember nyilatkozata alapján napnál világosabban látszik, hogy mi az Orbán kormány elszámoltatás-politikájának valódi célja: a figyelem elterelése a valódi kormányzati botrányokról.