Nem sokkal második vallomásomat követően átszállítottak a Budapesti Fegyház és Börtönbe, ahol magánzárkába zárva próbáltam kitalálni miért, és kinek a hamis állításai alapján vagyok itt. Ezekről a napokról ebben a bejegyzésben írtam részletesen. Egy nap a katonai ügyész közölte velem, hogy szembesítésen kell a jövőben részt vennem. Fogalmam sem volt, hogy mikor és kivel. Amikor a szembestés napján megbilincselve, pórázon vártam a kihallgatás megkezdését, megjelent O. János a folyóson, hozzám lépett, és bocsánatot kért. Majd választ sem várva elment. Nem voltam jó lelki állapotban. A büntetés-végrehajtási intézetből a katonai ügyészségre szállítás hajnalban kezdődött, s a nap több helyszínt érintve, órákon át történő várakoztatással telt. A szembesítésen O. János tábornok elővette vallomását, amit én nem ismertem és felolvasta azt. Nem nézett a szemembe. A rám zúduló olvasás hatására papírt és tollat kértem az ügyvédemtől, de így sem tudtam követni a gyors felolvasást. O. János befejezte felolvasását, amire megadtam válaszaimat. Miután a szembesítés befejeződött, felhördültem: „Már a miniszter is benne van az ügyben?” Teljesen megdöbbentettek a fejlemények.
A szembesítés körülményeiről egy
korábbi bejegyzésben már beszámoltam, most azonban közlöm a teljes jegyzőkönyvet:
Szembesítés
(Budapesti Katonai Ügyészség 2010. december 16.)
O. János dandártábornok gyanúsított:
Fapál László a szemedbe mondom, 2004. év végén, vagy 2005. elején, miután téged közigazgatási államtitkárrá kineveztek, leültem N. Dénessel beszélni L. Attila dandártábornok jelenlétében, mert tudtam, hogy ti jóban vagytok egymással. Arra kértük meg ott N. Dénest, hogy szerezzen támogatást, vegye fel veled a kapcsolatot, azt is mondtuk ekkor N. Dénesnek, hogy nem leszünk hálátlanok. Kb. két hét múlva találkoztam N. Dénessel ismételten, szintén L. dandártábornok jelenlétében, és ekkor azt mondta nekünk N. Dénes, hogy rendben van a támogatás, de a befolyt pénzekből 50%-ot kérsz vissza. Én ekkor még személyesen nem beszéltem veled pénzről. A megállapodás után ez így is történt. Leültem L. Attila dandártábornokkal és N. Dénessel is havonta-kéthavonta, megbeszéltük, hogy kinek mennyi pénz folyt be, azt összeraktuk és egy, vagy kéthavonta N. Dénes el is vitte neked a pénzt. N. Dénes mondta el nekem, hogy te megkaptad azt a pénzt, amit mi közösen összeraktunk.
2005. év elejét követően 5-6 hónappal – pontos időpontot nem tudok – én, L. Attila dandártábornok és N. Dénes leutaztunk a vidéki házadhoz, ami Tápiószecsőn van, de ebben nem vagyok teljesen biztos. Ott négyen beültünk egy szórakozóhelyre, és beszéltünk. A részedre visszaosztott 50% itt szó szerint nem került szóba, de pénzről beszéltünk, mert kevesellted azt a pénzt, amit kaptál tőlünk. Ezt konkrétan L. Attila dandártábornoknak mondtad, talán úgy fogalmaztál, hogy nem ezt ígérted. Ez a havi pénzvisszaosztásos rendszer 2005. év elejétől egészen 2006. nyár végéig volt.
2006. év elején szintén nem tudok pontos dátumot mondani, N. Dénes nem ért rá, ezért ő engem kért meg, hogy vigyem el neked a pénzt és adjam át részedre az irodádban. Szintén egy közösen összerakott összegről volt szó, mely összegbe pénzt adott L. Attila dandártábornok és N. Dénes is, továbbá én is, de hogy konkrétan ki mennyi pénzt adott be, azt utólag így már négy év távlatából nem tudom megmondani, az viszont biztos, hogy 12 millió forint gyűlt össze. A pénzt én be is vittem a te irodádba, egy borítékba, és azt át is adtam neked. A pénzt te kivetted a borítékból, annak egyharmadát, azaz kb. 4 millió forintot egy fém, piros színű italos dobozba raktad, azt külön beleraktad egy papír italtartóba, és azt mondtad, hogy a főnök már nagyon várja őt, siet. A főnököd Juhász Ferenc honvédelmi miniszter volt ekkor, de az ő nevét nem mondtad ki, csak azt mondtad, hogy a főnököd. Ezután te ki is mentél az irodádból, én pedig megvártalak az irodádban, magaddal vitted az italos dobozban a pénzt is. Amikor visszatértél kb. 5-8 perc elteltével, már nem volt nálad a pénz. A maradék pénzt biztos nem osztottad előttem többfelé, az ottmaradt nálad, de hogy azt a borítékot hova raktad, arra már tényleg nem emlékszem. Utána még valamilyen szakmai témáról beszéltünk. Utólag eszembe jutott, hogy te valószínűleg nem Tápiószecsőn laksz, hanem Táborfalván. Annyit kívánok még elmondani, hogy N. Dénes mondta nekem, amikor a visszaosztott pénzeket elvitte neked, hogy nem az összes pénz a tiéd, hanem három felé osztod, ő is úgy fogalmazott, hogy a főnököd, azaz Juhász Ferenc miniszter kap belőle, valamint a Misi. Juhász Ferenc nevét ekkor sem mondta ki N. Dénes , és a Misi vezetéknevét sem mondta meg, de én ekkor Zámbori Mihály kabinetfőnökre gondoltam.
Dr Fapál László ny. ezredes gyanúsított:
O. János, szemedbe mondom, énnekem nem volt olyan megállapodásom N. Dénessel, de mással sem, hogy rajta keresztül pénzt kérjek vissza, nem is keresett meg engem ilyen kéréssel, nem volt arról tudomásom, hogy te N. Dénessel miben állapodtál meg. Én ennek megfelelően nem is kaptam N. Dénestől, sem pedig tőled, de mástól sem olyan pénzt, mint amiről te az előbb beszéltél. Mivel nem kaptam tőled pénzt, így nyilvánvalóan másoknak sem adhattam tovább.
