Budai Gyula leszámolási kormánybiztos elszólta magát. Leplezetlenül beszélt arról, hogy közpénzen kifejtett „áldásos” tevékenysége politikai jellegű, vagyis belpolitikai okai vannak annak a vesszőfutásnak, amit sok embernek ma el kell szenvednie vagy pallosként a fejük fölött lóg a „Te is sorra kerülhetsz, ha úgy akarjuk!” rémülete. Ugyanis az összjáték az ügyészség és Budai között tetten érthető. Azt eddig is tudtuk, hogy a Fidesz vezetők vagy Fidesz közeli szálak esetében nem kell elszámoltatnia Budai Gyulának, de nyíltan a politikai ellenfelekkel való leszámolás eszközeként működő elszámoltatásról még nem beszéltek kormányzati körökben. Az is érdekes, hogy az amerikai nagykövetség Budai tevékenységét illetően már 2011 áprilisában tájékozódott, bár mint megszoktuk ennél a kormánynál, ez is csak most derült ki.
Nézzük a tényeket:
Néhány napja a Hír TV-nek Budai Gyula a következőt mondta: „A mostani történések tükrében egyértelműen azt tudom mondani, hogy az amerikai nagykövet nyíltan beleavatkozik a magyarországi belpolitikába….. Én úgy gondolom, hogy sem én, sem más soha nem tett fel olyan kérdéseket, hogy az Amerikai Egyesült Államokban milyen jellegű büntetőeljárások folynak politikusok ellen. A velem folytatott beszélgetés teljes mértékben illeszkedik abba az információgyűjtésbe, ami az előző kormány tagjai ellen indult eljárások tekintetében információgyűjtésnek hívható”.
A Hírszerző részletes és pontos elemzést írt az esetről. Ebből idézek most egy gondolatot:
Budai Gyula kormánybiztos ráhibázott az igazságra. Mégpedig a tekintetben, hogy az információgyűjtés valóban információgyűjtésnek hívható. A diplomaták ugyanis információt szoktak gyűjteni arról az országról, ahol állomásoznak. Demokráciákban a tájékozódás fő forrása természetesen a média, de olyan országokban, ahol nincs szólásszabadság, más csatornákat is kell keresni.
Én azonban egy másik szempontra hívnám fel a figyelmet. Ez a nyilatkozat nem hagy kétséget afelől, hogy kormánybiztos úrnak nem a korábbi kormányhoz esetlegesen köthető bűnesetek leleplezése a célja, hanem a korábbi kormányzati ciklusban szerepet betöltő személyek megbüntetése. Vagyis előbb a célszemély kerül a célkeresztbe, utána kreálódik a nyakába akasztott bűncselekmény. Bár meg kell jegyeznem néha hosszú időnek kell eltelnie, mire a leszámolásra szakosodott, közpénzen finanszírozott átvilágítók vagy minisztériumi bizottságok kitalálják az ürgebőrbe varrt koncepciót. Az ügyek kirobbantásának ideje sem elhanyagolható szempont. Ahogy az osztályharc fokozódik, a letartóztatott vagy meggyanúsított személyek száma szaporodik és egyre gyakrabban nyilatkozik az ügyészség is.
A mi Gyulánknak manapság az a legfőbb problémája, hogy szolgálati Audija nem vadonatúj, nem méltó a magas kormánybiztosi ranghoz, ezért nem tud vele "reprezentálni":
Kész szerencse, hogy ezekben a nélkülözéssel terhes napokban arra azért maradt ideje, hogy kikérje magának, hogy Magyarország egyik legfontosabb stratégiai partnerének hazai képviselője egyáltalán kérdést merészeljen feltenni közmegbízatásának gyümölcseiről. Meg van arról győződve, hogy itt semmi keresni valója nincs egy másik, velünk többszörösen szerződésben álló, demokratikus országnak. Kikéri magának. Mert kormánya ellenfeleivel történő leszámolásának belpolitikai okai vannak, és ehhez külhatalmaknak semmi közük nincs.
Én is a leszámolás alanya vagyok. Eddig is sejtettem, éreztem, hogy az ellenem indított viszkisdobozos büntetőeljárásnak is meg van a politikai hátszele. Annyival vagyok előrébb, hogy most már biztosan tudom.
