Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

  • hogyéáadja: Természetesena fővárosi Ítélőtábla nem felettes bírósága a Fővárosi törvényszéknek, úgyhogy a has... (2015.07.29. 12:40) 218. Kiütéssel győzött a Kúria
  • bogyu: Kulturált módon sem lehet erre mást mondani, mint hogy " a jó édes nőnemű felmenőjüket"! (2015.07.12. 13:47) 217. Szívatnak anyám, stop!
  • alte trottel: Szerintem gondosan őrizd meg az iratokat és keress meg egy fiatal rendezőt és egy gyakorlott forga... (2015.07.08. 11:57) 216. Csörgősipkás bohóc bírák - laza ügyészek
  • alte trottel: @hczy: Szóval te okosabb vagy mint Polt úr és a komplett ügyészség? Hát miért nem jelentkezel nál... (2015.07.08. 11:47) 215. "Szinte" jogállamban élünk
  • udvaros: Egy bírósági ítélet meghozatalában sok tényező játszik közre. Nem csak az esetleges irányítottság,... (2015.05.31. 11:27) 214. Bíró okosba'!

Linkblog

Blogajánló

218. Kiütéssel győzött a Kúria

2015.07.28. 11:19 Viszkisdoboz

Visszakaptam a hitemet.

Az elmúlt öt évben többször megingott a bizalmam a magyar igazságszolgáltatásban, sőt néha már-már el is veszítettem. Magam sem hittem volna, hogy a bírósági rendszer még képes az önkorrekcióra. de kiderült, hogy igen, képes.

A Fidesz-KDNP mindent megtett annak érdekében, hogy az általuk kreált politikai koncepciós perek alapján ártatlan embereket börtönbe zárjanak. Orbán Viktor az ügyészséget kézi irányítás alá helyezte Polt Péter legfőbb ügyész személyén keresztül, ezért ma nincs Magyarországon olyan ember, aki egy ügyészben megbízhatna. Legyen szó kártyaadósságról vagy vádemelésről. Az ügyészi szakma mára a kormánypolitika eszköze és egyben foglya is lett. Teljesen leértékelődött. Odáig jutottunk, hogy ma egy jogász sem lehet arra büszke, hogy ügyészségen dolgozik.

Emlékeznek még a kis gömböc meséjére, aki mindent és mindenkit felfalt, aki csak az útjába került? Hát az orbáni rendszer ilyen kis gömböc. Az egyre dagadó kis gömböc megpróbálta bekebelezni a bíróságokat is, de egyelőre úgy tűnik, hogy a torkán akadt.

kisgomboc_mozaweb_hu.jpg                                                          (fotó: mozaweb.hu)

A Kúria kezében volt a kis bicska, amivel felsértette a már alaposan belakmározott kis gömböc nyelőcsövét. Pedig nem csak apró próbálkozások voltak, hogy sikerüljön neki egészben lenyelnie: kinevezték az OBH élére Handó Tündét, jogellenesen eltávolították a Legfelsőbb Bíróság elnökét, kényszernyugdíjazták a Legfelsőbb Bíróság bíráit, érvénytelenítették a 2006-os zavargások elkövetőit elmarasztaló bírósági ítéleteket, lecserélték a bírósági vezetőket megbízható pártkáderekre. A megfelelési kényszer sok bíróban feledtette esküjét és olyan ítéleteket hoztak, amelyek nem feleltek meg a törvény rendelkezéseinek. Példák hosszú sorát tudnám sorolni Debrecentől Szegeden át, egészen Budapestig.

Igen, Budapesten a Fővárosi Törvényszék 25. Bf. tanácsa is beállt a sorba. A lakás-ügynek nevezett koncepciós perben Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és az engem felmentő első fokú bírósági ítéletet a másodfokú bíróság nyílt törvénysértéssel hatályon kívül helyezte!

Azt mondta a nagytiszteletű bírósági tanács, vagyis azt találta ki Keszthelyi Csaba előadó bíró, hogy az első fokon eljárt bíróságnak nem volt hatásköre az ügyre, holott a bíróság hatáskörét a Fővárosi Törvényszék felettes bírósága, a Fővárosi Ítélőtábla jelölte ki végzésében! Hogy egy példával tegyem érthetőbbé. Olyan mintha egy gyári munkás a vezérigazgató feje felett döntene a termelés menetéről. Vagy, hogy stílszerű maradjak: egy tiszthelyettes felettes parancsnoka utasítása ellenére adná ki a tűzparancsot. Ezen az arcátlan és szégyenteljes döntésen Keszthelyi bíró egy éven át gondolkodott, s ami a legszörnyűbb, hogy a tanács többi tagja nevét adta ehhez a jogellenes döntéshez.

Amikor a tanács elnökétől megkérdeztem, hogy mi a garancia arra, hogy a katonai bíróság majd eljár az ügyben (holott bírósági papírjuk van arra nézve, hogy nem járhat el!), azt a cinikus választ kaptam, hogy erre neki nincs hatásköre. Ekkor megköszöntem neki, hogy újabb négy évre bezárt bennünket egy olyan eljárásba, amelynek csak politikai célja van, vádlottként lehet mutogatni egy volt minisztert és államtitkárát. A bíróságok iránti általános tiszteletem azonban akkor és ott nem engedte meg, hogy durvább mondatokkal fejezzem ki véleményemet az előre legépelt törvénysértő végzés felolvasása után.

De aztán jött a Kúria, zsebében a kis bicskával.

A Kúria a katonai bíróság felterjesztése folytán végzést hozott, és a törvénysértő Fővárosi Törvényszéket alaposan rendre utasította! A megbillent jogi egyensúlyt a Kúria helyreállította és a következőket mondta ki:

„A hűtlen kezelés bűntette miatt Juhász Ferenc és társa (vagyis én) ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 25. Bf.9811/2014/6. számú végzését hatályon kívül helyezi, és a Fővárosi Törvényszéket, mint másodfokú bíróságot a másodfokú eljárás lefolytatására utasítja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.”

Vagyis a Fővárosi Törvényszék köteles az ügyészi fellebbezést érdemben elbírálni és a törvénynek megfelelő határozatot hozni!

Persze kíváncsi vagyok, hogy miként teljesítik a kiszabott politikai feladatot, nehezített körülmények között. Vagyis hogyan mérlegelnek felül egy felülmérlegelhetetlen ítéletet. Mert ma már ezen kell gondolkodniuk. Vagy azon, hogyan kell elszabotálni a Kúria döntését. Lehet, hogy éveket kell még várni a nyilvános ülés kitűzésére, vagy meg kell várni, amíg minden rebellis, vagyis a törvények szerint ítélő bírót kiebrudalnak a rendszerből. Végül még az is meglehet, hogy Orbán utasítására az ítéletet maga Handó Tünde hozza meg. (Handó nagyon jó bíró volt korábban, szerettem vele tárgyalni munkaügyi ügyekben. Akkor még nem adta el a lelkét a gonosznak.)

Az ügyészség álságos magatartásával és a Kúria végzésének indokaival a következő posztban jelentkezem. Addig is okuljanak a velem történtekből, mert Önökre is sor kerülhet. Amíg Orbán és vazallusai uralják az igazságszolgáltatást, minden megtörténhet és annak ellenkezője is.

Mert a kis gömböc gurul tovább, még nem durrant ki.

10 komment

217. Szívatnak anyám, stop!

2015.07.09. 20:51 Viszkisdoboz

Szeretem a 4-es főutat. Ismerek lassan minden kilométerkövet… Havonta, jobb esetben kéthetente két és fél órát nyomom a gázt, hogy odaérjek Debrecenbe a tárgyalásomra. Egy-másfél órát üldögélek a bíróság dísztermében, majd megint nyomom a gázpedált.  

Közben meg azon gondolkodom, hogy mi végre ez a szívatás! Mert már végleg kipukkant a Fidesz elszámoltatási lufija! A politikailag irányított koncepciós eljárások vagy bírósági felmentésekkel zárultak, vagy éppen a közérdeklődés teljes hiánya mellett döglődnek még hosszú évekig valamelyik bíróságon. Ahogy azt a Tábornok-per is teszi.

Pedig Orbánék készültek, nagyon készültek az általuk potenciálisan veszélyesnek minősített állami vezetők, rendőri- és titkosszolgálati vezetők lemészárlására. Az elszámoltatásnak nevezett egzisztenciális ellehetetlenítés és a politikai ellenfél börtönbe juttatásának elképzelése nem ad hoc ötlet volt.

Az elszámoltatás politikai gépezete 2009-ben épült ki, amikor Orbán pártelnök jogi kabinetjében az „elszámoltatás” program felelőse Balsai István lett. Ekkor jelölték ki Orbán egyetértésével az ügyeket és a célszemélyeket. A Fidesz hatalomra kerülését követően azonnal létrehozták az elszámoltatási kormánybiztosságot. Ezt Papcsák Ferenc néhány hónapig vezette, majd kimenekült, és helyét a gátlástalanságáról hírhedt volt katonai ügyész vette át, Budai Gyula.

A nagyvezír politikai elképzelése szerint az igazságszolgáltatás függetlensége nem lehet abszolút, ezért azt meg kell szüntetni, és a végrehajtó hatalom alá kell rendelni. Első lépésként Orbán Viktor miniszterelnök a hatalommegosztás tanaiból csúfot űzve pártkatonákat ültetett az igazságszolgáltatás élére. Úgy gondolta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és Handó Tünde OBH elnök kinevezésével biztosítja az ügyészség és a bíróság feletti politikai kontrollt.

nol_hu.jpg

              Fej fej mellett. Középen Handó Tünde és Polt Péter (fotó: nol.hu)

Az ügyészséget Polt könnyen irányította az utasítási rendnek megfelelően, ráadásul csak egy ügyészségnek, a Központi Nyomozó Főügyészségnek kellett prostituálódnia (mivel minden koncepciós ügy ide tartozik). A Legfőbb Ügyészség utasításaira az ügyészeknek egyrészről vádat kellett kreálniuk a célszemélyekről, másrészt a Legfőbb Ügyészségnek hályogot kellett tennie a nyomozó ügyészek szemére a 2010-től állami, maffiaállami szinten szervezett korrupció észlelése esetén.

Amilyen könnyű dolga volt az ügyészekkel a kormányzatnak, olyan nehézségekkel találta szembe magát a bíróságokon. Ott nem sikerült (még) minden bírót befolyásolniuk, hogy a koncepciós vád egy koncepciós ítélettel végződjön. Az első fokú ténybíróságokon a konstruált vádak általában rendre elvéreztek, míg egyes másodfokú bíróságok már a politikai kívánalmaknak is meg akartak felelni.

Orbánék nem értették, hogy miért nem rohad börtönben minden politikai ellenfél, holott úgy működött minden 2010-ben és 2011-ben, mint a karikacsapás! Budai feljelentései alapján a Központi Nyomozó Főügyészség azonnal nyomozást rendelt el, a Hír Tv kamerái előtt vették őrizetbe, majd helyezték előzetes letartóztatásba a célszemélyeket, hogy azután nagy csinnadrattával megkezdődjenek a koncepciós eljárások.

Célszemély voltam. Ellenem is három büntető-eljárást indítottak. Azért szép kis repertoárt állítottak össze! Vesztegetés, hűtlen kezelés és csalás!

Az én történetem is ékesen bizonyítja, hogy hogyan lehet vád alatt tartani valakit, aki semmi törvénybe ütközőt nem követett el. Hogyan lehet vádat koholni egy teljesen jogszerű eljárásból (lakás-ügy). Hogyan lehet egy gyanúsított börtönben, a szabadulás reményében inspirált hazugságát (viszkis dobozos ügy) komolyan venni. Hogyan lehet az egyik ügyben a honvédelmi miniszter a cinkosom, a másik ügyben pedig az általam megtévesztett személy (csalásos ügy).

Persze minden lehetséges volt, minden csak az ügyészi képzeleten múlt.

Úgy kezdték az ügyészek, ahogy az 50-es években a bolsevik időkben megtanulták, ahogy akkor szocializálódtak. Hajnalban megjelentek, a családomtól elhurcoltak, majd az ügyészégen őrizetbe vettek. Két nap múlva meg letartóztattak. 2010 adventjében, a börtönben el akarták érni, hogy vallomást tegyek a volt honvédelmi miniszterek (Juhász Ferenc, Szekeres Imre) valamelyikére. Nem tettem meg, nem akartam hamis vallomással szabadulni szorult helyzetemből! Aztán 30 nap múlva már nem is kérték az ügyészek az előzetes fogvatartás meghosszabbítását a bíróságtól, maguk engedtek ki. Aztán jött a jobboldali médiahadjárat, miközben a titkosszolgálatok szoros megfigyelés alá vontak. Éjjel és nappal „őriztek”.

Aztán 2011 tavaszán vádat emeltek ellenem a viszkis dobozos ügyben egy gyanúsítotti vallomás, mint „bizonyíték” alapján. E vád alól Kaposvárott ugyan felmentettek, de a másodfokú bíróság ismétlő eljárást rendelt el. Debrecenben egy év alatt eljutottunk a vádlottak meghallgatásáig. Előreláthatóan még kettő, de pesszimistább becslések szerint akár négy évig is eltarthat az első fokú eljárás. Tehát 2020-ra várható jogerős döntés, vagy egy újabb megismételt eljárásra kerül sor, amire azért valljuk be őszintén, elég nagy a sanszunk.

A lakás-ügyben a katonai és a polgári bíróságok hatásköri összeütközése folytán a polgári bíróság nyerte meg az ítélkezés jogát. A vád alól a bíróság felmentett, de a másodfokú bíróság a nyílt törvénysértést is vállalva a polgári bíráskodás hatáskörének hiányát állapította meg, mert szerinte katonáéké az eljárás. Agyrém! Így 5 év után megint kezdődik valamikor és valahol egy újabb 5 éves eljárás.

A csalásos ügyben az ügyészség maga szüntette meg ellenem az eljárást bűncselekmény hiányára hivatkozva. Hogy miért voltak ilyen kegyesek? Nem tudom, de nincs mit megköszönnöm nekik.

2015. június 07. napján hatodik gyermekem, Kamilla születésnapját a 4-es főúton töltöttem, mert éppen tárgyalásra mentem és jöttem. Sokat nem időztem Debrecenben. 50 perc alatt tokkal vonóval végeztünk.

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa ugyanis tanúkihallgatásokat végzett. Volna. A bíróság 4 fő tanút idézett, amelyből 1 fő megjelent. A másik három tanú hollétéről a bíróság nem tudott beszámolni.

Most nyári szünet következik. Főállású apaként, szép számú családom nevében kellemes kikapcsolódást kívánok az igazságügyben dolgozók számára…is.

4 komment

216. Csörgősipkás bohóc bírák - laza ügyészek

2015.06.18. 18:06 Viszkisdoboz

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának egy tábornoki és két ezredesi rendfokozatú hivatásos bíráját éppen most nevezte „csörgősipkás bohócoknak” Ibolya Tibor fővárosi főügyész, mert a másodfokú bíróság megalapozatlannak tartott egy ítéletet, sőt, merészelte azt hatályon kívül helyezni.

Történt ugyanis, hogy egy katonai bíróság valós bizonyítékok nélkül elítélt egy embert az ügyészség vádja alapján. A másodfokú bíróság kimondta, hogy az ítélet megalapozatlan és megismételtette az egész eljárást. Kiemelte a jogbíróság, hogy Magyarországon még, egyelőre csak bizonyítékok alapján lehet bárkit börtönbe zárni. A bíróság feladata pedig egyelőre még nem az, hogy az ügyészség vádját egy az egyben szentesítse. Mert a vádat bizonyítani kell! Nem csoda, hogy az ügyészség tajtékzik! Nem sikerült a kormányzati politikai megrendelést teljesíteniük!

ii_fokon_kotelezo.jpg

                  A fővárosi főügyész ihlette új fejfedő másodfokú bíróknak

Arra azért kíváncsi lennék, ha a jogbíróság csörgősipkás bolondokból áll az ügyészség szerint, akkor mit gondolhatnak a katonai bíróságok első fokon eljáró bíráiról?

Nos, én egyelőre még nem a csörgősipkásokhoz járok, hanem a Tábornok-per aktuális bíróságára, amely most éppen a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa előtt folyik. Ott haknizik szüntelen a politikai ügyészség két sztárja, Waltner és Mihalik katonai ügyész.

Én 5 év után igazán nem vagyok türelmetlen, de nagyon nem szeretném az életem hátralévő részét egy politikailag determinált koncepciós vád (viszkis dobozos story) miatt a bíróságokon tölteni. Kiszámoltam. Ha a Tábornok-per 2.0 katonai tanácsa ebben a tempóban dolgozik tovább, akkor a vád és a védelem tanúit (55 fő) legjobb esetben másfél év alatt, rosszabb esetben két év alatt hallgathatja ki.

Ugyanakkor lehetne rosszabb is. Háromhavonta is tárgyalhatna a bíróság másfél órát, az is szabályos lenne.

2015. június 16. napján már majdnem beléptem a bíróság épületébe, amikor negyedórával a tárgyalás megkezdése előtt fékezett a Központi Nyomozó Főügyészség szolgálati gépjárműve. Az utas ülésről kipattant rövid gatyóban és pólóban Mihalik százados, katonai ügyész. Egyenruháját egy vállfán tartva belépett a bíróság épületébe, megvillantotta ügyészi igazolványát, és huss, rohant átöltözni.

A tárgyaláson a 17 vádlottból hatan voltunk jelen, a többiek korábban bejelentették, hogy nem kívánnak a tárgyalásokon részt venni. Gondolom belefáradtak. Ami azért valljuk be, egy „bűnszervezet” tagjainál igen csak furcsa. Szerintem ilyen vád esetén kötelező lenne a bírósági megjelenés. Vagy tévedek?

Magam is választhattam volna ezt a megoldást, hiszen egyetlen tanú sem tett rám terhelő, sőt, lássuk be, semmilyen vallomást. Ebben a másfél-két évben, amíg a bíróság kihallgatja az 55 tanút, én is tudnám mással tölteni az időmet! De én valahogy úgy szocializálódtam a seregben, hogy a tiszteletet meg kell adni mindenkinek. Tábornoknak és közkatonának egyaránt. És a katonai bíróságnak is. Ezért veszem fel otthon az egyenruhámat és így indulok útba a tárgyalásokra.

A tárgyalás kezdetén a katonai tanács elnöke bejelentette, hogy három tanút idézett, amelyből kettőt tudnak ma kihallgatni, mert egy tanú nem jelenik meg, kimentette magát. Ezek a vállalkozók, akik a HM beszállítói, illetve beszámlázói, a vádhatóság tanúi, akik viszont nem tudták megerősíteni az ügyészségi vádiratban foglaltakat. A tanúk elmondták, hogy tőlük ugyan nem kért senki, és nem is adtak senkinek un. visszaosztott pénzt.

A tárgyalási szünet után a bíróság felolvasta három vádlott nyomozati vallomását, mert ők ugyan az első tárgyaláson megjelentek, de vallomást nem kívántak tenni.

A tárgyalás 1 óra 20 percet tett ki, ebből 10 perc szünet volt. Oda-vissza utaztam 5 órát. Néha elgondolkodom, hogy megéri-e?

4 komment

215. "Szinte" jogállamban élünk

2015.06.03. 21:00 Viszkisdoboz

Be kell vallanom valamit. Szörnyű tiszteletlenséget tanúsítottam a NER legfőbb ügyészével szemben. Hangos kacajra fakadtam, amikor a következőket olvastam a Polt Péterrel készült interjúban: „Magyarországon az elmúlt 25 évben kialakult gyakorlat szerint szinte csak akkor állítható valaki bíróság elé, ha a bizonyítékok 100 százalékig igazolják a bűnösségét.”

Rájöttem, hogy én vagyok az üdítő kivétel, aki erősíti a szabályt, hiszen én a „szinte” kategóriába tartozom. A lakás-ügyben az ügyészség semmilyen terhelő bizonyítékot nem tudott produkálni, pedig akarták, nagyon akarták. Még a Tábornok-per egyes vádlottjait is képesek voltak tanúként kihallgatni. De pechükre ott sem találtak senkit, aki ellenem vallott volna! Úgy egyébként az évszázad hírhedt korrupciós perében, a Tábornok-perben egy szem gyanúsítotti vallomás féle áll az ügyészség rendelkezésére, amely olyan semmilyen, mert ugye egy tettestárs vallomása a másikra, nem igazán tekinthető biztos információnak, aztán egy részét már kizárta a bíróság, mert törvénytelenül szerezték be tehetséges ügyészeink, másrészről az elmeszakértői team korlátozottan beszámíthatónak nevezte a vallomást tevő gyanúsítottat.

Ettől függetlenül vádat emeltek, és kitartanak a végsőkig. Holott a legfőbb ügyész bizonyítékokról beszélt. Mégpedig többes számban. Bocs. Elfelejtettem, hogy ez a szabály a koncepciós perekre nem vonatkozik.

ig_szolg.jpg

                              Én már a jogszolgáltatással is elégedett lennék!

Polt Péter szavait szinte azonnal cáfolva a Tábornok-per megismételt eljárásában, a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa előtt a tegnapi napon a katonai ügyészek által már hatodszor ismertetett vádiratra észrevételt tettem, amelynek lényegét az alábbiakban olvashatják:

Tisztelt Bíróság!

Ezt a vádiratot hatodszor hallhatom, és legalább ötször volt lehetősége az ügyészségnek, hogy azt módosítsa.

Egyrészt azért, hogy a bíróság ne azzal kezdje a munkáját, hogy a vádtól eltérő tényállást állapítson meg, másrészt a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog is a vádirat módosítását kívánná.

Ügyész Úr!

Vége a kommunikációs kormányzásnak! Nincs jelen a Hír Tv, nincs itt a Magyar Nemzet című napilap újságírója, ez az egész ügy lássuk be, már senkit nem érdekel!

Itt az ideje egy tisztességes vádirat összeállításának, különösen a bizonyítékokat illetően. Szégyellik leírni, hogy a vádirat tényállás kizárólag O. János szó szerinti vallomásán alapul? A bizonyíték pedig O. János ugyanazon vallomása? Pedig ez az igazság! Ezen nincs mit szégyellni, ez a maguk műve!

Az elmeszakértők szerint O. János a nyomozati szakban korlátozott beszámítási képessége birtokában tett vallomást. A vallomástétel körülményei között megtalálható a katonai ügyészek részéről tett hamis büntetlenségi ígéret, a tisztázatlan vádalku, a kényszer és fenyegetés, valamint az előzetes letartóztatás során a büntetés-végrehajtási intézetben tudatmódosító szerekkel történt gyógyszeres kezelés is. Ennek értékelés és ezek egy részének alapos felderítése jelen bíróság feladata.

A legdurvább az ügyészség által kitalált bűnszervezeti szerepköröm, mely szerint lepleztem a korrupciós tevékenységet. Erre vonatkozóan a vádiratban és az iratanyagban se tény, se bizonyíték nem található. Álláspontom szerint az ügyészek a leplezés nyelvtani értelmével sincsenek tisztában!

Nem tudom, mit szólna az ügyészség ahhoz, ha a rendőrség egy nyomozást követően vádemelési javaslatot terjesztene fel, ahol a feltételezett elkövető a cselekményét ismeretlen helyen és időben, ismeretlen körülmények között, közelebbről meg nem határozható időpontban követte el, és még a bűncselekmény tárgyát, a megszerzett pénz eredetére is azt mondaná, hogy ismeretlen forrásból származik. Azt gondolom, hogy Önök nem égnének a bíróság előtt és vagy további nyomozásra buzdítanák a nyomozókat, vagy az eljárás megszüntetésére adnának utasítást.

Továbbra is sérelmezem, hogy az ügyészség a valótlan tényeket sem hajlandó a vádiratban módosítani, holott a Tábornok-per alapeljárásában ez az ügyészség állításával ellentétes tények okirattal lettek bizonyítva!

Tisztességes eljárást kérek, és azt, hogy valóban gyakorolni tudjam a védekezéshez való jogaimat.

Köszönöm szépen!

Vicc ország, vicc ügyészsége viszontválaszában elmondta, hogy majd a bizonyítás eredményéhez képest, ha úgy gondolják, módosítanak a vádon. Most minden rendben van és tökéletes a mű.

Szinte teljesen megnyugodtam, mert Polt Péter azt is mondta, hogy: „Szinte garantált, hogy ártatlanul senkit nem ítélhetnek el Magyarországon.”

Vagy mostantól még inkább van félnivalóm?

26 komment

214. Bíró okosba'!

2015.05.30. 13:46 Viszkisdoboz

Prológus. A fülkeforradalom 5. évében játszódó történet a képzelet szülötte. Bármilyen hasonlóság a valósággal csak a véletlen műve (vagy nem?). Az viszont valóban drámai, hogy a függetlennek és csak a törvénynek alárendelt bíróság nyílt törvénysértést követett el, a magasabb bíróság határozatát semmibe véve felmentő ítéletünket hatáskör hiányára hivatkozva hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. Ezzel pedig az ügyészi koncepciós vádat tagadhatatlanul koncepciós perré változtatta.

Fővárosi Törvényszék. Napjainkban.

Egy napon K. Csaba, a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság bírája komoly dilemma elé nézett. Már több mint egy éve azon gondolkodik, hogy mit is tegyen. Adott egy per, felmentő ítélettel. Pedig elítélőnek kellett volna lennie az elvárások szerint. Hogyan lehetne egy elcseszett, bizonyítékok nélküli vádiratot jogerős elítélő ítéletté változtatni? Ez komoly kihívás!

Ártatlanság vélelme, védelemhez való jog, tisztességes eljárás etc. - ezek, mint idejétmúlt, ortodox rendelkezések, morfondírozik K. Csaba.

A vád és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság a vádon túl nem terjeszkedhet. A bírósági eljárásban a védelmet azonos jogok illetik meg, mint az ügyészséget. A vád bizonyítása nem a bíróság, hanem az ügyészség feladata – mind liberális mocsok, amitől meg kell szabadulni, ami béklyóba köti a népi-nemzeti igazságszolgáltatást!

Meg aztán ott van a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata is, belém vésődött minden ékes mondata. Legyen béke, szabadság és egyetértés. A NER szolgálata „lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé”. Elvárás… Akkor van béke, ha szabad azt csinálnom, amit elvárnak tőlem. Egyetértés pedig a bíróság és az ügyészség között kell, hogy legyen. Jaj, csak el ne felejtsem átkérni a vádiratot meg az ügyészi fellebbezést Word formátumban, ne kelljen annyit diktálnom!

A legnagyobb baj az, hogy az ügyészség töketlen! Azért az mégis felháborító, hogy ezek az ügyészek képtelenek egy olyan vádiratot írni, ami alapján a volt honvédelmi minisztert és államtitkárát gond nélkül elkaszálhatnánk! Nem veszik komolyan a munkájukat, ezért nem tudunk eredményeket felmutatni! Hát nincs a Központi Nyomozó Főügyészségen egyetlen ember sem, aki egy hihető koncepciót össze tudna állítani? Ezek mind bűnösök! Mindegy, hogy miben, mindegy, hogy miért. Legyen elég annyi, hogy a Gyurcsány-kormány tagjai voltak! Nem mindegy, hogy tettes vagy részes? Netán felbujtó vagy bűnsegéd? A lényeg, hogy szarrá legyenek ítélve. Bizonyítékok? Ott a vádirat, abban minden le van írva.bevezetem_hu.jpgElvárás… Elvárás… Mit tegyek? Mert nem tudom megváltoztatni az ítéletet. A látszatra is adni kell, nem kockáztathatom meg, hogy felülmérlegelem a bizonyítékokat, amikor annak nincs helye. Okosba’ kell ezt csinálni, nehogy később bajom legyen belőle. Mit tegyek? Mit tegyek? – gondolkodik K. bíró. - Mert ez a felmentő ítélet semmiképpen nem emelkedhet jogerőre!

Bingó! Elméleti megközelítés, új tudományos szemlélet! Azt úgy sem érti a pórnép. Meg aztán a sajtót sem értesítjük a perről. Tehát megírom a hatályon kívül helyező végzést. Nehogy azt gondolják már a baloldali mocskok, hogy ezen a bíróságon győzhetnek!

Tevékenység elmélet, eredményelmélet és cselekményegység elmélet. Valamelyik jó lesz nekünk, hogy az elévüléssel ne kelljen foglalkozni. Mert amire alapítom a végzésemet, az a cselekmény bizony elévült. Pont kapóra jön, hogy a Fővárosi Ítélőtábla alig egy hónapja kioktatott bennünket, hogy az elévülést a cselekményegység elvével kell megkerülni. Vagyis egy szolgálati lakás kiutalása és annak később megvásárlása, még ha a kettő között akár húsz év is eltelt, cselekményegységet képez! Tehát a példánál maradva, 20 év után sem évült el a lakás kiutalása, így azt is vizsgálni kell az értékesítést megelőzően, hogy azt jogszerűen kapta-e a delikvens. És a hűtlen kezelésbe ez is belefér, hiába nem történt a lakás kiutalásával az állami vagyonban semmiféle változás. Szuper!

Az az egyetlen bibi, hogy a polgári bíróság hatáskörét a Fővárosi Ítélőtábla jelölte ki. Mit fognak szólni a magasabb bíróságnál, ha átlépek rajtuk és megállapítom, hogy nincs hatásköre a civileknek az ügyben? Meg aztán az egész ügy ezzel kezdődött, hogy a katonai és a polgári bíróságok összeütközéséből a civil nyerte meg az ügy elbírálásának jogát. Vajon megsértődik-e a táblabíróság?

Kínos, felettébb kínos! De muszáj lesz bevállalnom! Ha hülyének is néznek bírótársaim, megállapítom, hogy nincs hatáskör, oszt jó napot! Ebben az országban bármit meg lehet tenni büntetlenül. Nincs mitől félnem. Sőt, még lehet, hogy kreatív jogásznak hívnak majd az igazságügyben.

Aztán valamit mondani kellene ezeknek a dilettáns ügyészeknek is, hogy miként képviseljék a vádat. Ezek a tehetségtelenek majd egy évig úgy nyomoztak a miniszter ellen, hogy nem volt felfüggesztve a mentelmi joga, így nem is lehetne figyelembe venni ez idő alatt beszerzett bizonyítékokat. Arról nem is beszélve, hogy egyetlen terhelő bizonyítékot sem sikerült előkaparniuk. Ha más nem, legalább megzsaroltak volna valakit!

Meg aztán a Tábornok-per vádlottjait is kihallgatták tanúként a balfácán ügyészek, ezért nem sikerült Juhász minisztert belevarrni a viszkis dobozos ügybe egyesítéssel. Mert nem lehet egyszerre egy eljárásban a vádlott tanú is. Csupa balfék.

Majd én! Mindent nekem kell megoldanom! Nem az a hűtlen kezelés, amikor Fapál kérte szolgálati lakása elidegenítését, és azt eladták neki, hanem a szolgálati lakás kiutalása, a lakásbérleti jogviszony létesítése. A főbűn tehát Fapál László kérelme, amelyben kérte, hogy a miniszter mentesítse a lakásjuttatást kizáró rendelkezések alól. Kérhette? Sajnos igen, így nem lehet felbujtó. Változtassuk meg a pozícióját. A Fapál legyen bűnsegéd! Leírom a végzésbe is, hátha ezek a kuka ügyészek módosítják majd a vádat. Mindent úgy kell a szájukba rágni!

A miniszteri mentesítési döntés ugyan mérlegelési jogkörben keletkezett, de mit számít. Kit érdekelnek a jogszabályok? A bűnösségre, ahogy nagyon helyesen az ügyészség rámutatott, nem a tényekből kell kiindulni, hanem jogi következtetést kell levonni. A miniszter visszaélt mérlegelési jogkörével. Még az újságban is jól hangzana… Hiszen, dönthetett volna másképp is, nem? Hát, most megfogtam! A miniszternek „vagyonmegőrzési kötelessége” van. Ezt bele is írom a végzésbe. Tehát, ha valamit kiutal, vagy állami vagyontárgyat elidegenít, akkor jogszabály ide vagy oda, nem a vagyon őrzője volt. Tehát bűnös.

Már csak a jogszabályokat kell meghágnom, mert folyton zavarnak. Leírom tehát, hogy „indokoltnak tűnik vizsgálat tárgyává tenni, hogy lehet-e perdöntő körülményként értékelni azt, hogy nem volt olyan jogszabály, amely a HM rendelet, illetve a kormányrendelet kizárólagos alkalmazhatóságát rendezte volna”. Tehát ami történt, hogy a Fapál katonaként kapott lakást, az még az ügyészség szerint is jogszerű volt, de lehetett volna jogszerűbb, ha állami vezetőként kap. Nyelvtanilag is lehet fokozni. Jogszerű, jogszerűbb, legjogszerűbb.

Iránymutatást az azonos szintű bíróságnak ugyan nem adhatok, de ezeknek a málészájú ügyészeknek mégiscsak kell valamit mondanom. Ezzel a vádirattal nem futhatnak neki még egyszer, mert nem leszek ott, hogy helyre hozzam a hibát. A szóbeli indokolásban majd elmondja a tanács elnöke, hogy az elvi iránymutatás a vádnak szól, az írásbeli végzésből meg kifelejtem. Csak az zavar egy kicsit, hogy van róla egy hangfelvétel, amit a semmiből előkerült ATV felvett. Kit érdekel? Látom, hogy ebben az országban büntetlenül lehet megtenni bármit.

Van még egy probléma. Ki fogja vajon nekem elhinni, hogy egy évig vizsgáltam az első fokú bíróság hatáskörét, illetve annak hiányát? Ettől tényleg szoronganom kellene? Az ügy érdemébe bele se mehetnék, csak a hatáskör hiányát indokolhatnám? Elmehetnek a sóhivatalba!

Akár az ítéletet is megírhatom, és már csak a vádat kellene hozzáigazítani. Így lenne kerek a dolog. Majd konzultálok a fellebbviteli ügyészséggel, úgy is a fejemben van az ügy.

Mert vegye mindenki tudomásul, hogy a bíróság feladata az igazságszolgáltatás. Erre tettem eskümet. Büszke vagyok arra, hogy bíróként Magyarországot és a Nemzeti Együttműködés Rendszerét szolgálom!

Epilógus. A Fővárosi Törvényszék 25.Bf. tanácsa tovább folytatja áldozatos munkáját.

4 komment

213. Nekifutottunk harmadszor is

2015.05.20. 08:21 Viszkisdoboz

Úgy érzem, soha nem lesz vége a Tábornok-per című szappanoperának…

Immár harmadjára rugaszkodik neki a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa, dr. Nagy László hadbíró ezredes vezetésével a Tábornok-per megismételt eljárásának. Egyszer a törvényi határidőből szaladt ki a bíróság, most meg egy népi ülnök hagyta el a tanácsot. Helyette Farkas József rendőr dandártábornok, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei rendőr-főkapitány vette át ezt a megtisztelő tisztséget.

Az eljárás a tegnapi napon a vádaláhelyezéssel kezdődött. Waltner Roland alezredes katonai ügyész olvasta fel az unalomig ismert vádiratot. Már vagy hatszor hallottuk, mondhatnánk, a könyökünkön jön ki. Csak ültem a fülledt tárgyalóban, mint egy sült hal.

Mindig reménykedem, hogy egyszer egy reggeli órában belenéz Waltner katonai ügyész a tükörbe, ránéz két szép gyermekére, szemen köpi magát, majd az elszámoltatási kormánybiztosság és az ügyészség együttes képzelőerejével kidolgozott politikai kommunikációs vádiratot ejti.

Különösen azért, mert ennek az ügynek már nincs semmilyen kommunikációs hozadéka! Budai Gyula leszámolási kormánybiztos miután ezret meghaladó feljelentésével családok százait tette tönkre, már messze jár, most éppen országgyűlési képviselőként Orbán katonája. A Hír Tv és a Magyar Nemzet, akik 2010-ben és 2011-ben hét bőrt lehúztak a vádirati hazugságokról, már nem teszik tiszteletüket a tárgyalásokon. Ők már megtették, amire a Fidesz propagandistái kötelezték őket. Ma tisztességes polgári napilapot akarnak szerkeszteni, amibe a nyílt hazudozás és uszítás nem fér bele.

toltse_ki_mindenki_kedve_szerint.jpg

Ez az ügy a katonai ügyészek, de mondhatnánk, hogy az egész magyar ügyészség szégyenfoltja lett. Ezért minél később kell kiderülnie a kudarcnak! Körömtépés és a herék összezúzása az ügyészi nyomozás során elmaradt ugyan, de minden más módszer megfelelt az ÁVH kihallgatási módszereinek. Ám a nyomozás során elkövetett megszámlálhatatlan ügyészi törvénysértés a megismételt eljárásban nem téma! Már beszélni sem szabad róla!

Persze józan eszemmel tudom, hogy kár reménykedni, kár szakmai tisztességet, netán olyan ortodox intézményt, mint a tisztességes eljárás elvárni. A NER-ügyészek foggal és körömmel ragaszkodnak az egyszer már megbukott vádirathoz, és még a téves házszámomat sem hajlandóak a vádiratban módosítani!

Kezdem lassan megérteni, hogy az ügyész urak egy olyan bíróságban reménykedtek, amely nem akadékoskodik és nemes egyszerűséggel, a Ctrl-v gomb megnyomásával a bíróság által megállapított tényállássá változtatja a vádiratot. Eddig nem jött be.

Azóta a táblabíróság iránymutatást is adott, amely szerint kevés egy vádlott tisztázatlan körülmények (büntetlenségi ígéret, vádalku) között tett nyomozati vallomása. Bizonyítani kell/kéne az ügyészeknek szerencsétlen állításaikat. De ez nem megy. Mert egyértelműen hazug és logikátlan koncepciót építettek fel, vagy ha véletlenül lett is volna benne valami logika, akkor a bizonyítás során derült ki az alapbírósági eljárásban Kaposvárott, hogy ténybeli állításaikra nincs bizonyíték. Felépítményük olyan ingatagra sikeredett, hogy egy elemet sem vehetnek ki, mert összedől az egész és csak romhalmok maradnak.

Bár felkészültem, hogy a koncepciós vádra észrevételt teszek, de a tanács elnöke leheletnyi időt sem hagyva bezárta a tárgyalást. Legközelebb 2015. június 02. napján lesz lehetőségem reagálni az ügyész nerelvtárs vádjára.

 

Szólj hozzá!