Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

Linkblog

271. Finisben a Tábornok-per

2017.11.07. 17:40 Viszkisdoboz

Három év után végre a végéhez közeledik a Tábornok-per, ezért a viszkis dobozos ügyben a bíróságnak első fokon újra állást kell foglalnia.

A bíróság a 2017. november 6. napján tartott tárgyaláson bejelentette, hogy az igazságügyi elmeorvos-szakértők a Zacher Gábor-féle toxikológus szakértői véleményt megvizsgálták és nem láttak benne olyat, ami korábbi véleményük megváltoztatására késztetné őket. Vagyis fenntartották korábbi véleményüket, miszerint Oláh tudatmódosító szerek hatása alatt tette meg az ügyészeknek vallomásait.  

Pillanatnyi epizódként a katonai tanács érdekelt tanúként hallgatta ki az egyik vádlottal perben-és haragban álló volt élettársat.

Aztán a tanács elnöke, dr. Nagy László hb. ezredes megkérdezte, hogy van-e valakinek még bizonyítási indítványa? A sűrű csendet megtörve a tanácselnök bejelentette a bizonyítási eljárás lezárását. Végre! Kezdődhet a vád és a védelem csörtéje.

Ha összefoglalóan kellene írnom a debreceni évekről, akkor az alábbi néhány mondattal el lehet mondani e hosszú évek történetét.

A vádirat koncepciója nem változott, az egy szem gyanúsítotti vallomás, amely szerint viszkis dobozban vittem a korrupciós pénzt a honvédelmi miniszternek, nem változott.

Csak egy parányi, de annál azért nagyobb jelentőségű változás történt.

Az igazságügyi elmeorvos-szakértők – az alapeljárásban – már megállapították, hogy a vád „koronatanújának” kiképzett, az ügyészséggel sikertelen vádalkut kötő Oláh János volt tábornok, XVI. r. vádlott kóros elmeállapota miatt közepes fokban beszámításra képtelen állapotban volt a vallomástételi időszakban. Vallomását éppen ezért az akkor eljáró katonai tanács (Kaposvári Törvényszék) kizárta a bizonyítékok közül, és fel is mentett bűncselekmény hiányában az ellenem emelt vád alól.

Aztán a másodfok az Oláh-féle vallomásokat csak részben zárta ki (törvénytelen ügyészi büntetlenségi ígéret miatt), és előírta, hogy az új eljárásban meg kell vizsgálni azt is, tudatmódosító szerekkel kezelték-e Oláh Jánost a börtönben vagy sem.

A gyanú a másodfokú tanács részéről bizonyságot nyert! Az elmeorvos-szakértők kiegészítő szakvéleményükben megállapították, hogy a volt tábornokot a vallomástételi időszakban olyan mennyiségű legális droggal traktálták a börtönben, hogy mindegyik érdemi ügyészi kihallgatása alatt tudatmódosító szerek hatása alatt állt.

broken-crown-royal_1.jpg                                                                                    (broken-crown-royal.jpg)

A vádhatóság ezek után most is azt kéri a bíróságtól, hogy egy személyiségzavarban szenvedő, a vallomástételi időszakban tudatmódosító szerekkel kezelt ember börtönben tett vallomása – mint egyetlen „bizonyíték” - alapján ítéljenek el 20 év fegyházra. Meg kobozzák el a vagyonomat, fokozzanak le honvéddé, vegyék el kitüntetéseimet. Meg egyébként is, a jövőben csak kisbetűvel írhatom le a nevemet.

A bíróság 2018. január 15. napján ügyészi perbeszéddel folytatja az eljárást. Csak remélni tudom, hogy az ügyészség eltér eddigi gyakorlatától, megtiszteli a bíróságot, a bizonyítékok értékelésére tesz indítványt, és nem arról fog szólni az ügyészi perbeszéd, hogy újra felolvassák a vádiratot. Ahogy szokták.

A vádirat kitudjahanyadik ismertetésekor számon kértem az ügyészeket, hogy a vádiratban valótlanságok vannak, amelyeket már a korábbi eljárásban is bizonyítottunk, hogy a koncepciójuk nem helyes, és az okiratokkal bizonyított tényekkel sincs összhangban. Akkor azt az ígéretet kaptam tőlük, hogy az ügyészség majd a bizonyítási eljárás lefolytatása után lesz olyan helyzetben, hogy érdemben válaszoljon.

Hát, most eljött az idő, ügyész urak!

Várom érdemi válaszukat!

7 komment

270. Szervusz, drágám, irány a börtön!

2017.10.18. 09:17 Viszkisdoboz

Sok meglepetést nem tartogatott a Tábornok-per a több mint három éve folyó megismételt eljárása. Ugyanaz történt, mint Kaposvárott, csak annyival lett szegényebb az ügyészség, hogy Oláh tábornok vallomásának a bíróság által még ki nem zárt részeit bizonyosan elveszítette.

Ezt csak azért merem gondolni, mert olyan bírósági ítéletet még nem olvastam, ahol egy korlátozott beszámítási képességű, a vallomástételi időszakban tudatmódosító szerekkel megtömött ember vallomását a bíróság etalonként figyelembe vette volna és kizárólag e vallomás alapján súlyos éveket sózott volna az ember nyakába. Persze bármi megtörténhet. Az ügyészségi álláspont szerint a tudatmódosító szer meggyógyította a személyiségzavart, ezért itt nincs is probléma, a vádlott igazat mond! Az persze senkit nem zavar, hogy az ügyek 99,9 %-ban az ügyészek azt állítják, hogy a vádlott hazudik, ami 16 embernél ebben a perben is igaz, és csak egy Oláh Jancsi van, aki az igazat, csakis az igazat mondta 2010-ben, a nyomozás során.

A bizonyítási eljárás gyakorlatilag lezárult a Tábornok-perben. A toxikológus szakértő szakvéleményét a bíróság kétszer is megküldte az elmeorvos-szakértőknek, hogy kívánják-e a szakvéleményüket Zacher Gábor véleménye alapján módosítani, de az elmeszakértők a fülük botját sem mozdították, így azt kell vélelmezni, hogy korábbi fő-és kiegészítő véleményüket fenntartották.

Az ügyészség álláspontja szerint – amely voltaképpen megegyezik az enyémmel – nincs ellentét a két szakértő véleménye között, így felülvéleményezésre sincs szükség.

Akkor most itt le is zárhatta volna a bíróság a bizonyítási eljárást. De nem ez történt!

A szappanopera páratlan szereplővel gazdagodott. Megjelent a bosszúálló exélettárs a Központi Nyomozó Főügyészségen. S ezzel újabb hónapokat várhatunk a végkifejletre.

life_hu.jpg

                                                                                                         (fotó: life.hu)

A bíróság megidézte az új tanút, de ő orvosi igazolással kimentette magát. Azt írta a bíróságnak, hogy mindenképpen szeretne a bíróság számára nyilatkozni volt élettársáról.

A volt élettárs tanúkénti kihallgatását a védelem ellenezte, mert a felek perben és haragban állnak egymással. Feljelentették már egymást pro és kontra. 2014-ig együtt éltek, így a hölgy mindent tudhat a perről, amelyben gyermeke apja érintett.

Az ügyészség szerint a tanúnak jelentkező hölgy nem volt az első felvonásban a kaposvári tárgyalásokon a hallgatóság soraiban, és Debrecenben sem. Ha végig ülte volna az első fokú eljárás egészét, akkor sem lenne gond a bírósági gyakorlat szerint.

A bíróság rövid szünet után hozta meg a verdiktet.

Dr. Nagy László hb. ezredes, a katonai tanács elnöke kifejtette, hogy a vád kötelezettsége a bizonyítás, ezért a felmerült tanú bírósági kihallgatásától – figyelemmel az ügyészi indítványra – eltekinteni nem lehet. Amennyiben az eljárás során újabb bizonyíték merül fel, akkor a bíróság kötelessége azt megvizsgálni. Tehát eljárási értelemben helyt ad a bizonyítási indítványnak a bíróság, de majd a mérlegelés során fog eldőlni, hogy azt miként fogja értékelni.

A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa 2017. november 06. napján 10.00-kor folytatja munkáját. Csak bízni tudok abban, hogy újabb tanúk, újabb szakértők már nem jelentkeznek, és végre valahára a bíróság hivatalosan is le tudja zárni a bizonyítást.

Hogy ügyészi perbeszéd, védőbeszédek és az ítélethozatal következhessen.

Nyolcadik év?

Szólj hozzá!

269. Délelőtt honvéd orvos, délután igazságügyi szakértő

2017.09.09. 09:19 Viszkisdoboz

„Ha kóros elmeállapotban vagy és beveszed a tudatmódosító szert, akkor olyan állapotba tud hozni, hogy süt a nap!” – mondta dr. Zacher Gábor a Tábornok-per 2017. szeptember 7. napján tartott bírósági tárgyalásán.

Tehát három fontos állítást mondott a közismert és elismert szakértő:

  1. Oláh János kóros elmeállapotban volt;
  2. Tudatmódosító, azaz pszichotróp anyagot szedett előzetes fogvatartása során, amikor nyomozati vallomásait tette;
  3. Hatásuk alatt állt, hiszen úgy érezte, hogy „süt a nap” felette.

 

iaoktkqturbxy8zogq0y2zmzjq5njk5n2y4odrlowywnwjjogm4ytq1mi5qcgvnkpudaadnaxtnabutbc0dfm0bva.jpg

                                                                                                        (fotó: blikk.hu)

Azt gondolom, e mondat után nehéz lesz Oláh János extábornok vallomását a bíróságnak figyelembe vennie, vagy pontosan ezért kell kizárnia.

Az elmeorvos-szakértők szerint az ügyészségi vallomástétel időszakában kóros elmeállapota miatt közepes beszámítási képességgel rendelkező, valamint a börtönben pszichotróp anyagokkal kezelt, az ügyészségi koronatanúként felhasználni megkísérelt tábornok tudatmódosító szerek hatása alatt állt. Így tett vallomást magára, meg mindenki másra. Vallomásaiban a kapuügyeletes tiszthelyettestől a honvédelmi miniszterig, mindenkit korruptnak látott.

Tehát a toxikológiai, illetve elmeorvos-szakértői vélemény megegyezik abban, hogy pszichotróp anyag hatása alatt állt Oláh János. Jogi szempontból csak egy következtetés vonható le a szakvéleményekből: nem vehető figyelembe a vallomása.

Dr. Zacher Gábor elmondta, hogy toxikológiai szempontból nem volt jelentősége, hogy Oláh János volt tábornoknak a börtönben 400 %-kal megnövelték a tudatmódosító szer adagját (az addig tagadásban lévő tábornok innentől kezdve 6 órás kihallgatásokon vett részt). A 0.25 és a 1 mg hatóanyag között – szerinte - nincs különbség, a dózis emelése klinikai tüneteket nem okoz. A szakértő szerint a tudatmódosító szer pedig úgy hat, hogy „jól alszik tőle az ember és leszarja a problémát”.

A függetlenségét és a Honvéd Kórház adatbázisának – bírósági felhatalmazás nélküli - jogellenes használatát megkérdőjelező védői nyilatkozatokat a szakértő visszautasította. Azt elismerte, hogy a Honvéd Kórház vezető beosztásban dolgozó polgári alkalmazottja, de szerinte itt és most igazságügyi szakértőként jár el. A Honvéd Kórház adatbázisának jogellenes használatára meg azt felelte, hogy „délelőtt honvéd orvosként megnéztem (Oláh János extábornokra vonatkozó különleges adatokat) délután meg igazságügyi szakértőként megírtam a szakvéleményt”. Ennek az a pikantériája, hogy a Honvédelmi Minisztérium, mint sértett, jelen van a büntető perben, a vezető beosztásokat a Honvéd Kórházban meg ott osztják.

Védői kérdésre dr. Zacher Gábor a következőket válaszolta:

  1. A Xanax és a Frontin tudatmódosító szer? – Igen. A jogszabály 4. számú mellékletében található, a pszichotróp szerek közé tartozik.
  2. Megvizsgálta Oláh János volt tábornokot? – Nem. Elméleti szempontból vizsgáltam, az általános tapasztalatom alapján fejtettem ki véleményemet. Ilyen dózis emelés mellett a nagy számok törvénye alapján a vádlott a szerhez hozzászokott.
  3. Ha a gyógyszert bevette, akkor gyógyszerhatás alatt állt? – Igen.

 

A katonai ügyész tagadta, hogy tudtak volna Oláh János volt tábornok börtönbéli gyógyszerezéséről (ez annak fényében, hogy a Tábornok-perben minden börtönbe csukott katona magánlevelezését maguk ellenőrizték postázás előtt, eléggé hihetetlenül hangzik).

De most már tudnak róla!

A labda az ő térfelükön is pattog, mert az ügyészi eskü egy életre kötelez…

„Fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; ügyészi tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. Törvényes kötelezettségeim teljesítése során elfogulatlanul és részrehajlás nélkül járok el. Isten engem úgy segéljen!”

Ha komolyan veszik esküjüket, akkor itt az idő, hogy lépjenek, hogy Oláh János extábornok vallomásának kizárását vagy figyelmen kívül hagyását maguk kérjék a bíróságtól. Ha van még bennük becsület, szakmai tisztesség.

22 komment

268. Zavarban a vádhatóság – jöjjön a toxikológus!

2017.08.29. 21:02 Viszkisdoboz

Ha valaki elvesztette volna a fonalat a Tábornok-perként vagy viszkis dobozos ügyként elhíresült büntetőügyben, annak röviden összefoglalom a folyó év első félévének történéseit.

Bizonyságot nyert igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény kiegészítése útján, hogy az ügyészség által „koronatanúnak” tervezett Oláh János volt tábornokot a börtönben tudatmódosító szerekkel kezelték, ezért az elmeorvos-szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az ügyészségnek tett vallomásait gyógyszer hatása alatt tette. A bírósági gyakorlat szerint az ilyen vallomásokat figyelmen kívül kell hagyni. A jogirodalom az ilyen vallomástételt, az akarat bénítása vagy hajlítása miatt a kényszervallatással hozza egy nevezőre.

Tehát van egy ember, aki a nyomozati szakaszban többször megtagadta, hogy a katonai ügyészeknek vallomást tegyen. Aztán előzetes letartóztatása alatt a börtönben tudatmódosító szerekkel kezdik kezelni.

Láss csodát! Amikor a tudatmódosító szereket egyik napról a másikra 400 %-ra növelték a börtönben, onnantól kezdve együttműködő lett az ügyészséggel, ami azt jelentette, hogy azt mondta, amit az ügyészek hallani akartak. Mert szelektív hallásuk volt, csak meghatározott személyek érdekelték őket. Mint például én, meg a honvédelmi miniszter!

depositphotos.jpg

                                                                                            (fotó: depositphotos)

Tény viszont, hogy az ügyészek ennek az embernek törvénytelenül büntetlenséget ígértek. Amikor az ügyészek mégis úgy döntöttek, hogy megbüntetik, akkor törvénytelenül szóbeli vádalkut kötöttek vele, amit később írásban is megerősítettek. Olyan emberrel írattak alá több, mint 6 év vállalt börtönt, aki kóros elmeállapotú és tudatmódosító szerek hatása alatt tett vallomásokat az ügyészek által kijelölt célszemélyekre és saját magára nézve is (az elmeorvos-szakértők szerint normális ember ilyet nem ír alá).

És itt jön a zavar!

Saját állításuk szerint az ügyészek mit sem tudtak a tábornok gyógyszeres kezeléséről. (Itt akár illik hangosan felnevetni!)

Hogy egy példát mondjak, ennek némileg ellentmond, hogy a tábornok velem való szembesítésekor (2010. decembere) az ügyészek - teljes természetességgel - ülve felolvastatták vele a vallomását, amelyben kétszer is „elhajlott”, vagyis nem azt olvasta, ami abban le volt írva. Waltner kétszer is ráförmedt: - Biztosan így volt? Nincs csoda! A tábornok ekkor már szabadlábon volt, de már napi háromszor 1 mg Rivotrilt szedett, amit esténként még 0.5 mg Frontinnal és 0.5 mg Rivotrillal megfejeltek. Az valóban csoda, hogy olvasni egyáltalán tudott!

Így aztán teljesen ártatlanul az ügyészek azt indítványozták a bíróság számára, hogy toxikológus szakértőt rendeljen ki, elsődlegesen abban a kérdésben, hogy a kihallgatók számára felismerhető volt-e, hogy az extábornok tudatmódosító gyógyszereket szed.

A bíróság kirendelte a Központi Nyomozó Főügyészség indítványára, dr. Zacher Gábor toxikológust, aki a Honvédelmi Minisztérium alkalmazásában áll, mindeközben a Honvédelmi Minisztérium sértettként lép fel a büntetőperben. Milyen etikus, és milyen törvényes!

Dr. Zacher Gábor igazságügyi szakvéleményében szakértői hatáskörét túllépte, áttévedt az igazságügyi elmekórtan területére és azt állapította meg, hogy Oláh János által szedett tudatmódosító szerek mellett is teljesen ép beszámítási képességgel rendelkezett. Mindent megértett, mindent felismert, vallomása jelentőségét felfogta etc.

Ez a vélemény különösen annak fényében szépséges, hogy Oláh János kóros elmeállapotáról – tudatmódosító szerektől függetlenül - az elmeorvos-szakértők már nyilatkoztak: a tábornok személyiségzavara a börtönben dekompenzálódott, ami a vallomástételi időszakban közepes fokban korlátozta beszámítási képességét.

Leegyszerűsítve a toxikológus szakértő véleményét, a szedett tudatmódosító szerek a tudatot nem módosították, csak placebóként hatottak. (Itt is lehet hangosan nevetni!)

Dr. Zacher Gábor a bíróság idézése ellenére nem jelent meg a bírósági tárgyaláson, kimentette magát azzal, hogy szabadságon van. Mert megteheti.

A védők indítványozták dr. Zacher Gábor toxikológus kizárását a perből és ízekre szedték a szakvéleményét. Végül dr. Horváth Z. Péter védőügyvéd csatolta a per anyagához Dr. Róna Kálmán egyetemi magántanár, igazságügyi és klinikai toxikológus szakértő – védői megrendelésre készített – 64 oldalas szakvéleményét, amely teljesen ellentmond dr. Zacher Gábor véleményének.

Ez a vélemény a legnagyobb szakmai alapossággal mutatja be, hogy a tudatmódosító szerek hogyan hatnak az emberi szervezetre és nem terjeszkedik túl a toxikológia szakmai kompetenciáján.

Dr. Róna Kálmán egyetemi magántanár véleménye megerősítette az igazságügyi elmeorvos szakértők kiegészítő-véleményét. 2010. március 29. napjától Oláh János részére a börtön orvosa újabb gyógyszeres terápiát rendelt el. A Frontin dózisában ez 400 %-os emelést jelentett. Addig reggel nem kapott alprazolamot, áprilistól a reggeli adagja is a korábbi egész napos adagjának kétszerese lett. Az ilyen szintű gyógyszer dózis eszkaláció okozhat olyan hatás-mellékhatás tünet-együttest, amely alapján véleményezhető, hogy az adott személy „gyógyszerhatás” alatt állt.

2017. szeptember 7-én dr. Zacher Gábor toxikológus meghallgatásával folytatódik a pör.

Egyébként minden irat ismertetve, a bíróság előtt még a vád- és védőbeszédek meghallgatása van az ítélethozatal előtt.

Ha csak, az ügyészség nem lesz még kíváncsi Oláh János extábornok DNS analízisére és hét évvel ezelőtti vizeletmintájára. Vagy nem akar éppen a NER vádhatósága egy családfakutatást megrendelni vagy egy újabb szakértőt, mondjuk egy addiktológust kirendeltetni a bírósággal.

Mert hát egy olvasóm kommentjét kell idéznem:

„Mindenesetre döntő bizonyítéknak tekinteni olyan ember vallomását, aki letartóztatásban van, és olyan gyógyszereket szed, amelyek alkalmasak tudatmódosítás kiváltására, nem jogszerű, nem etikus, és nem alkalmas az igazságszolgáltatás iránti bizalom növelésére.” (látjátok feleim szümtükkel)

4 komment

267. Gratula az ügyészeknek!

2017.07.13. 12:19 Viszkisdoboz

Bátran merem állítani, hogy az ügyészség sikeresen irányította és irányítja a közérdeklődésre számot tartó büntetőügyek robbanási idejét, ezzel aktívan részt vesz a választási kampányokban.

Polt hálás krapek!

A Tábornok-per nyomozati szakasza 2010-ben, a választási kampányban kezdődött. Az ügyészség egy tanúvallomás szerint 2009 őszén már tisztában volt azzal, hogy felmerül a vesztegetés gyanúja a HM egyik gazdálkodó szervezeténél, de az ügyészségi informátor szerint várni kellett a feljelentésre készülő vállalkozónak a hivatalos feljelentéssel, mert „nem jött még el az idő”.

Most pedig úgy állunk, hogy az ügyészség a második bőrt is le akarja húzni az ügyről.

Mert Polt valóban hálás krapek!

Az ügyészség úgy ügyeskedett tavasszal, hogy a Tábornok-per első fokú ítéletét sikeresen beletolja a 2018-as választási kampány finisébe. Toxikológus szakértő kirendelését indítványozta abban a kérdésben, hogy a kóros elmeállapotban (személyiségzavarban) szenvedő, tudatmódosító szerekkel az ügyészség engedelmes bábjává tett Oláh János extábornok vajon kihallgatható állapotban volt-e cirka 7 évvel ezelőtt. Ezt kellett papíralapúan, vizsgálatok nélkül a toxikológus szakértőnek szakértenie.

zacher_gabor_2.jpg                                                          (fotó: Nemzeti Audiovizuális Archívum)

Korábban már megírtam, hogy ezt abszolút feleslegesnek tartom.

Egyrészt azért, mert a toxikológus szakértő erre nem tud értelmes választ adni (nem volt ott, Oláh János szájából meg valószínűleg nem csorgott a nyál, hogy észre lehetett volna venni, tudata nem kóser), másrészt nem a szakmai kompetenciájába tartozó kérdés (hogy a tudatmódosító szer milyen változásokat okoz az ember tudatában, erre csak elmeorvos-szakértők nyilatkozhatnak), harmadsorban a bíróságot „a tudatmódosító szer alatt állás” elsődlegesen jogi (mi minősül pszichotrop anyagnak), másodlagosan elmeszakértői (milyen mennyiség esetén lehet az adott egyénnél tudatmódosulásról beszélni) és nem toxikológiai értelemben (mi a pszichotrop szer hatásmechanizmusa) érdekli.

Addig, amíg a 1971. évi Egyezmény a pszichotrop anyagokról (1979. évi 25. tvr.) jegyzékeiben az adott hatóanyag a magyar jog szerint pszichotrop anyagként van nyilvántartva, addig a jogász számára ez az irányadó, különösen, ha azt az elmeorvos-szakértők is kimondják: Oláh Jánosnak 2010. március 29. napjától a tudatmódosító szer négyszeres adagra emelése miatt a másnapi kihallgatások alatt is pszichotrop anyag hatása alatt állhatott. „Vallomását a tudatmódosító szerek oly módon befolyásolhatták, hogy a tudati kontrollt, kritikai készséget fellazíthatták.”  

Ennek fényében tehát „nagyon nagy izgalommal” vártam a Tábornok-per tárgyalását folyó hó 11. napján, hogy a toxikológus szakértő megjelenjen a bíróság előtt, válaszoljon az esetleges kérdésekre, aztán haladhatnánk tovább és végre jöhetne az ügyészi perbeszéd, majd a védőbeszédek. Szívtam már eleget ebben a perben, jó lenne mihamarabb befejezni.

Aztán csalódnom kellett. Dr. Zacher Gábor toxikológus, igazságügyi szakértő szabadságon van, így személyes meghallgatására nem kerülhetett sor – jelentette be Dr. Nagy László hb. ezredes, a tanács elnöke.

Aztán fokozódott a hangulat, a védők erélyesen léptek fel.

Dr. Horváth Z. Péter ügyvéd, Oláh János volt tábornok védője elfogultságot jelentett be a szakértővel szemben és kérte a bíróságot, hogy Dr. Zacher Gábor igazságügyi szakértőt zárja ki az eljárásból.

A védő álláspontja szerint a szakvélemény formai okokból nem felel meg a szakvélemény követelményeinek, olyan szubjektív megállapításokat tartalmaz, amelyet a szakértő nem támasztott alá tényadatokkal. Munkakörével összefüggésben olyan adatbázisokból vett Oláh Jánosra vonatkozó adatokat, amelyhez nem volt jogosultsága, vagyis ha nem dolgozna a Honvédkórházban, hozzá sem férhetett volna.

Dr. Zacher Gábor osztályvezető főorvosként a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségében lévő MH Egészségügyi Központ (továbbiakban: MH EK) egyik szervezeti egységénél a Honvédkórházban dolgozik vezető beosztásban.

A Szervezeti – és Működési Szabályzat szerint az MH EK irányító és felügyeleti szerve a Honvédelmi Minisztérium. Feladatait a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen szolgálati alárendeltségében végzi. A Honvédelmi Miniszter felügyeleti jogkörébe tartozik többek között a vezető személyek kinevezése, megbízása. MH Egészségügyi főnök felügyeli a katonai igazságügyi hatóságok hatáskörébe tartozó orvosszakértői vizsgálatok végrehajtását.

A Védelemegészségügyi Intézet hatáskörébe tartozik többek között a Központi Nyomozó Főügyészség felkérésére (!) szakértői vélemények koordinálása, elkészítése és kiadatása, amelynek alárendeltségében működik a Védelem Egészségügyi Laboratóriumi Intézet- Toxikológiai és Környezetanalitikai Osztály.

A védői okfejtés szerint mivel a perben érdekelt a Honvédelmi Minisztérium, mert sértettként jelen van az eljárásban és polgári jogi igényt is érvényesített, így a HM-nek alárendelt szerv egy képviselője sem lehet elfogulatlan, független! A bíróságnak még a látszatát is kerülnie kellene, hogy az SZMSZ-ben is nevesített munkakapcsolat a Központi Nyomozó Főügyészség és az MH EK között esetleg hatással lehet az igazságügyi szakértői munkára.

Dr. Waltner Rolland alezredes (Központi Nyomozó Főügyészség) katonai ügyész arra kérte a bíróságot, hogy a védő szakértő kizárására irányuló indítványát utasítsa el.

Az ügyész szerint nincs jogi alapja, hogy a Honvédelmi Minisztérium sértettként lépjen fel a perben. A bíróságnak a sértetti igényeket majd el kell utasítania. (?) Így nem áll fenn összeférhetetlenség.

Dr. Zacher Gábor nem áll jogviszonyban a Honvédelmi Minisztériummal. A Honvédkórház önálló költségvetési szervként működik, a HM csak szakmai felügyelőként van jelen és a betegellátás területén nincs irányítási jogosultsága (megjegyzés: az Alapító Okirat és SZMSZ szerint ez nem felel meg a valóságnak, mert 2013. február 1-től a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, mint önálló költségvetési szerv egyik szervezeti egysége a Honvédkórház).

Az ügyész szerint azért sem alapos a kizárási indítvány, mert a toxikológus szakértő a büntetés-végrehajtási intézetben Oláh János által szedett tudatmódosító szerekkel foglalkozott.

Az ügyész szerint a vélemény nem homályos, nem hiányos. Az esetleges szakértői túlterjeszkedés irreleváns kérdés. Egy kérdésre valóban nem válaszolt a szakértő, hogyan hat a tudatmódosító szer a kezeletlen cukorbetegségre, ismerte el, de az személyes meghallgatásakor pótolható. A Honvédkórház adatbázisát a szakértő Oláh János pszichiátriai kezelése vonatkozásában jogosult volt megtekinteni.

Dr. Horváth Z. Péter védőügyvéd szerint az ügyész téved. A polgári jogi igény sorsáról valóban majd a bíróságnak kell dönteni, de jelenleg az a jogi helyzet, hogy a Honvédelmi Minisztérium sértettként vesz részt az eljárásban. Mivel a vezető személyek kinevezése a HM feladata, így Dr. Zacher Gábor osztályvezető főorvos függetlensége és pártatlansága megkérdőjelezhető. A védő szerint még az is elképzelhető, hogy a jelen lévő ügyészeket tanúként kell kihallgattatnia a bíróság útján, hogy milyen állapotban volt Oláh János az ügyészségi kihallgatások alatt, és eljuthatunk oda is, hogy a 400%-ra növelt pszichotrop anyagnak „semminemű” hatása nem volt a vádlottra. 

A védő szerint a szakvélemény még laikus számára is komolytalan. A pszichiátriai kezelés adatai tekintetében a szakértőnek nem volt joga a Honvédkórház adatbázisát használnia, miként erre nem is kerülhetett volna sor, ha a bíróság más szakértőt rendel ki, aki nem a HM alkalmazásában áll.

Dr. Waltner Rolland katonai ügyész viszontválaszában kifejtette, hogy Zacher úr nem áll munkaviszonyban a HM-mel, a szakértőt és a szakvélemény elkészítésével kapcsolatosan a főigazgató nem is utasíthatja.

Dr. Molnár Lajos védőügyvéd szerint Dr. Zacher Gábor toxikológus szakértő túlterjeszkedett a kompetenciáján. A szakértő Oláh János beszámítási képességével kapcsolatosan, az ő mentális állapotáról nyilatkozik, ami nem a szakterülete. A védőügyvéd a tudatmódosító szer hatásmechanizmusával kapcsolatos véleményt várt volna a toxikológustól. A védő javasolja megküldeni a toxikológus véleményt az elmeorvos-szakértőknek, hogy annak fényében fenntartják-e korábbi fő- és kiegészített szakvéleményüket (az ügyészség nem ellenezte az indítványt).

A bíróság nem döntött azonnal a védői kizárási indítványról. 2017. szeptember 07. napjára idézi Dr. Zacher Gábort szakértőt személyes meghallgatásra.

Dr. Horváth Z. Péter védőügyvéd csatolta a per anyagához Dr. Róna Kálmán egyetemi magántanár, igazságügyi és klinikai toxikológus szakértő – védői megrendelésre készített – 64 oldalas szakvéleményét. A bíróság ezt a véleményt megküldi Dr. Zacher Gábor szakértőnek.

Erről a szakvéleményről egy külön posztban tájékoztatom Olvasóimat.

2 komment

266. Zacher Gábor a Tábornok-perben

2017.06.29. 21:54 Viszkisdoboz

A Tábornok-perbe csomagolt viszkis-dobozos ügyben a „legfontosabb” momentummá az vált, hogy Oláh János extábornok kihallgatható állapotban volt-e 2010-ben vagy sem.

Az elmeorvos-szakértők saját szakterületük, az ember tudata és pszichéje tekintetében megállapították, hogy dekompenzálódott személyiségzavara Oláh János beszámítási képességét közepes fokban korlátozta, valamint az általa szedett Frontin és Xanax miatt tudatmódosító szerek hatása alatt is állhatott.

Az ügyészek indítványára igazságügyi toxikológus szakértőt is kirendelt a bíróság. Remélhetőleg az ügy utolsó felvonásaként megérkezett Dr. Zacher Gábor szakvéleménye.

A toxikológus szakértő, aki a vegyszerek (ide értve a gyógyszerek) tulajdonságainak jellemzésével, és az élő szervezetek válaszreakcióival foglalkozik), azt állapította meg szakvéleményében, hogy Oláh János vádlott által szedett szorongásgátló, nyugtató gyógyszerek nem voltak hatással a vallomására és mindvégig kihallgatható állapotban volt.

A szakterületek terminológiája is eltérő. A toxikológus a Frontint és a Xanaxot gyógyszernek, az elmeorvos-szakértők pedig tudatmódosító szernek tekintik. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. El is mondom miért!

1. A toxikológus szakértőnek elsődlegesen arra kellett választ adnia, hogy a vád korábbi „koronatanúja”, jelenleg XVI. rendű vádlottja, Oláh János által a vallomástételi időszakban bevett pszichiátriai gyógyszerei (Frontin, Xanax) hatóanyagai miatt – különös tekintettel az igazságügyi elmeorvos-szakértő által diagnosztizált személyiségzavar alapbetegségére is – a büntetőeljárásban biztosított jogai gyakorlására képes, kihallgatásra alkalmas állapotban volt-e ügyészségi kihallgatásai alatt.

Dr. Zacher Gábor azt állapította meg, hogy Oláh János a nyugtató gyógyszereit már 60 napja szedte, amikor érdemi kihallgatására sor került, így ezen időre nála ki kellett, hogy alakuljon olyan szintű tolerancia, hogy az általa szedett benzodiazepinek oly irányba nem befolyásolták toxikológiai, farmakológiai szempontból tudatállapotát, hogy kihallgatásra alkalmatlan állapotban lett volna.

(A szakirodalom szerint a benzodiazepinek pszichoaktív gyógyszerek osztályába tartozó vegyületek, melyet főként nyugtatóként és altatóként közismertek. A gyógyászatban szedatív (nyugtató), hipnotikus (altató), szorongásoldó (anxiolitikus), görcsoldó (antikonvulzív), izomlazító (izomrelaxáns) és amnéziát (emlékezet-kiesést) okozó tulajdonságaik miatt használják.)

A szakértő szerint: „Az igazságügyi elmeszakértő véleményében leírtak, már ami a terápiásan szedett benzodiazepinek vonatkozásában leírásra került, szakértői szempontból elfogadható”. Az igazságügyi elmeszakértők szerint a benzodiazepinek Oláh János vallomásának megtétele során oly módon befolyásolhatták, hogy a tudati kontrollt, kritikai készséget fellazíthatták, vagyis nem volt képes az adott helyzet reális értékelésére.

A tudat meghatározása elég eltérő, de központi elem, hogy a környezet érzékelését, a gondolkodást és az érzéseinket értjük alatta. A szakirodalom a tudat két fő funkcióját különíti el. Az egyik, a monitorozás, azaz önmagunk és a környezetünk megfigyelése. A másik a kontroll, azaz cselekedeteink tervezése és ellenőrzése.

Az elmeorvos-szakértők szerint nem a monitorozással, percepcióval (érzékeléssel) összefüggő funkció működése befolyásolhatta a vallomást, hanem a kontrollfunkcióé, azaz a cselekedetek tervezéséért és ellenőrzéséért felelős funkcióé. Azaz, ha valakinek pszichoaktív szerek hatása alatt (pl.: mentális zavarok kezelésére használt gyógyszerek) bizonyos mértékben módosul a tudatállapota, akkor nem biztos, hogy a helyzetnek megfelelő viselkedést fogja produkálni.

Az elmeorvos- szakértők véleménye szerint, ha a monitorozó funkció megtartott is volt (erről nem nyilatkoztak a szakértők, tehát feltételezzük), de a kontrollfunkció sérülhetett. Azaz a vádlott nem biztos, hogy tudhatta megfelelően tervezni cselekedeteit; nem feltétlenül látta előre annak saját magára és másokra vonatkozó következményeit; és esetleg nem tudhatta ellenőrizni (kritika alá vonni) viselkedését, azaz cselekedete nem kívánt következményeit felismerni, elkerülni és megfelelően korrigálni.

Legyünk őszinték, a „lesz@rom tablettának” éppen ez a lényege.

dr_zacher_gabor.jpg                                                             (fotó: Nemzeti Audiovizuális Archívum)

Dr. Zacher Gábor véleménye tehát összhangban áll az igazságügyi elmeorvos-szakértők véleményével. A toxikológus szerint Oláh János monitorozó funkciója a pszichoaktív szerek használata mellett is megtartott lehetett. A kontroll funkció sérülése pedig nem toxikológiai, hanem elmekórtani kérdés, amely szerint Oláh János nem volt képes az adott helyzet reális értékelésére.

2. A szakértőnek arra is választ kellett adnia, hogy az ügyészeknek, illetve a kihallgatásokon résztvevő más személyeknek észlelniük kellett volna, hogy Oláh János nyilatkozattételre alkalmatlan állapotban van, hogy pszichiátriai gyógyszerek hatása alatt áll.

Dr. Zacher Gábor igazságügyi szakértő értékelhető tények hiányában nem tudott konkrét választ adni. Így csak feltételezte, hogy az ügyészeknek fel kellett volna ismerniük, ha a szó farmakológiai értelmében gyógyszer hatása alatt állott volna Oláh János. A szakértő e feltételezéshez vélelmezte azt is, hogy az ügyészek megfelelő rutinnak rendelkeztek a tekintetben, hogy például kihallgatásuk során felismerik az ittas vagy kábítószer hatása alatt álló személyt. A szakértő szerint „A szó orvosi értelmében a vádlott alkalmas volt kihallgatásra egészségügyi szempontból”.

3. Arra is választ kellett adni a szakértőnek, hogy a pszichiátriai gyógyszerekkel egyidejűleg szedett más gyógyszerek a tudatmódosító szert bármilyen formában befolyásolták-e.

A toxikológus szakértő szerint a szedett más gyógyszerek a benzodiazepinek hatását nem befolyásolták.

4. A szakértőnek szánt utolsó kérdésben azt tudakolta a bíróság, hogy a tudatmódosító szerekhez hozzá lehet-e szokni, és a pszichés állapot és tudat miként változik a terápiás feszültségoldó, nyugtató szerek kezdeti, majd későbbi stádiumaiban.

Dr. Zacher Gábor szerint farmakológiai és toxikológiai szempontból kijelenthető, hogy a vádlott a vallomástételek időpontjában nem állt gyógyszer hatása alatt.

„Jelen helyzetben a vádlott által terápiásan szedett feszültségoldó, nyugtató gyógyszerek elegendőek voltak ahhoz, hogy a vádlott pszichés betegségét, amely diagnózis szintjén csak a klauzúrában jött elő, pozitív irányba befolyásolják, de nem voltak hatással a vádlott szellemi állapotára oly módon, hogy akár 1-3 órával a vallomástétel előtt bevett terápiás adag gyógyszer miatt a vallomását gyógyszertől befolyásolt állapotban tette volna. Farmakológiai és toxikológiai szempontból szakértői bizonyossággal kijelenthető, hogy a vádlott a vallomástételek időpontjában nem állt gyógyszerek hatása alatt. Vallomását olyan tudati állapotban tette, hogy a kérdéseket megértette, vallomásának jelentőségét felfogta. Pszichés állapotának elbírálása természetesen szakértői kompetenciámon kívül esik”.

Az igazságügyi szakértők szakvéleménye között tehát nincs ellentmondás. Oláh János toxikológiai szempontból a szedett gyógyszerek mellett is kihallgatható állapotban volt. Az elmeorvos-szakértők szerint a szedett tudatmódosító szerek miatt viszont pszichés állapota, tudata akként változhatott, hogy a tudati kontroll és kritikai készség fellazult.

Az elmeszakértők bírósági meghallgatásukkor kifejtették, hogy elsődlegesen nem annak van jelentősége, hogy Oláh János vádlott tudatmódosító szerek hatása alatt lehetett ügyész kihallgatásai alatt, hanem annak, hogy kevert személyiségzavarban szenved, amely a vallomástételi időszakban dekompenzálódott, és amely kóros elmeállapot képtelenné ugyan nem tette, de közepes fokban korlátozta, hogy cselekménye, vallomása következményeit felismerje, vagy, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

Éppen e tények miatt írta elő a Főváros Ítélőtábla a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa részére, hogy Oláh János még ki nem zárt vallomás-részletei akkor értékelhetők bizonyítékként, ha a vádlott nem volt tudatmódosító szerek alatt. Ezt majd a bíróság nyilván eldönti, hogy állt vagy nem állt.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy tudatmódosító szer hatása alatt tett Oláh János vallomást, akkor a vallomását figyelmen kívül kell hagynia.  

Ha a bíróság úgy dönt, hogy Oláh János nem állt tudatmódosító szer hatása alatt, a másodfokú bíróság végzése szerint még bíróság által ki nem zárt gyanúsítotti vallomásait az első fokú bíróság automatikusan nem fogadhatja el a tényállás alapjaként, hanem a többi bizonyítékkal együtt kell mérlegelnie, és állást kell foglalni Oláh János vallomásának hitelt érdemlősége tekintetében.

Persze ez csak akkor lehetséges, ha valami más bizonyíték alátámasztja Oláh János vallomását. Öhöm. A vádiratot. A viszkis-dobozos vallomás rész vádirati kompozíciója, a tényállás, kizárólag Oláh János szó szerinti vallomásán alapul, amelyet kizárólag Oláh János vallomása „bizonyít”.

Ezt kell összevetnie a bíróságnak. Mivel is?

7 komment