Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

Linkblog

267. Gratula az ügyészeknek!

2017.07.13. 12:19 Viszkisdoboz

Bátran merem állítani, hogy az ügyészség sikeresen irányította és irányítja a közérdeklődésre számot tartó büntetőügyek robbanási idejét, ezzel aktívan részt vesz a választási kampányokban.

Polt hálás krapek!

A Tábornok-per nyomozati szakasza 2010-ben, a választási kampányban kezdődött. Az ügyészség egy tanúvallomás szerint 2009 őszén már tisztában volt azzal, hogy felmerül a vesztegetés gyanúja a HM egyik gazdálkodó szervezeténél, de az ügyészségi informátor szerint várni kellett a feljelentésre készülő vállalkozónak a hivatalos feljelentéssel, mert „nem jött még el az idő”.

Most pedig úgy állunk, hogy az ügyészség a második bőrt is le akarja húzni az ügyről.

Mert Polt valóban hálás krapek!

Az ügyészség úgy ügyeskedett tavasszal, hogy a Tábornok-per első fokú ítéletét sikeresen beletolja a 2018-as választási kampány finisébe. Toxikológus szakértő kirendelését indítványozta abban a kérdésben, hogy a kóros elmeállapotban (személyiségzavarban) szenvedő, tudatmódosító szerekkel az ügyészség engedelmes bábjává tett Oláh János extábornok vajon kihallgatható állapotban volt-e cirka 7 évvel ezelőtt. Ezt kellett papíralapúan, vizsgálatok nélkül a toxikológus szakértőnek szakértenie.

zacher_gabor_2.jpg                                                          (fotó: Nemzeti Audiovizuális Archívum)

Korábban már megírtam, hogy ezt abszolút feleslegesnek tartom.

Egyrészt azért, mert a toxikológus szakértő erre nem tud értelmes választ adni (nem volt ott, Oláh János szájából meg valószínűleg nem csorgott a nyál, hogy észre lehetett volna venni, tudata nem kóser), másrészt nem a szakmai kompetenciájába tartozó kérdés (hogy a tudatmódosító szer milyen változásokat okoz az ember tudatában, erre csak elmeorvos-szakértők nyilatkozhatnak), harmadsorban a bíróságot „a tudatmódosító szer alatt állás” elsődlegesen jogi (mi minősül pszichotrop anyagnak), másodlagosan elmeszakértői (milyen mennyiség esetén lehet az adott egyénnél tudatmódosulásról beszélni) és nem toxikológiai értelemben (mi a pszichotrop szer hatásmechanizmusa) érdekli.

Addig, amíg a 1971. évi Egyezmény a pszichotrop anyagokról (1979. évi 25. tvr.) jegyzékeiben az adott hatóanyag a magyar jog szerint pszichotrop anyagként van nyilvántartva, addig a jogász számára ez az irányadó, különösen, ha azt az elmeorvos-szakértők is kimondják: Oláh Jánosnak 2010. március 29. napjától a tudatmódosító szer négyszeres adagra emelése miatt a másnapi kihallgatások alatt is pszichotrop anyag hatása alatt állhatott. „Vallomását a tudatmódosító szerek oly módon befolyásolhatták, hogy a tudati kontrollt, kritikai készséget fellazíthatták.”  

Ennek fényében tehát „nagyon nagy izgalommal” vártam a Tábornok-per tárgyalását folyó hó 11. napján, hogy a toxikológus szakértő megjelenjen a bíróság előtt, válaszoljon az esetleges kérdésekre, aztán haladhatnánk tovább és végre jöhetne az ügyészi perbeszéd, majd a védőbeszédek. Szívtam már eleget ebben a perben, jó lenne mihamarabb befejezni.

Aztán csalódnom kellett. Dr. Zacher Gábor toxikológus, igazságügyi szakértő szabadságon van, így személyes meghallgatására nem kerülhetett sor – jelentette be Dr. Nagy László hb. ezredes, a tanács elnöke.

Aztán fokozódott a hangulat, a védők erélyesen léptek fel.

Dr. Horváth Z. Péter ügyvéd, Oláh János volt tábornok védője elfogultságot jelentett be a szakértővel szemben és kérte a bíróságot, hogy Dr. Zacher Gábor igazságügyi szakértőt zárja ki az eljárásból.

A védő álláspontja szerint a szakvélemény formai okokból nem felel meg a szakvélemény követelményeinek, olyan szubjektív megállapításokat tartalmaz, amelyet a szakértő nem támasztott alá tényadatokkal. Munkakörével összefüggésben olyan adatbázisokból vett Oláh Jánosra vonatkozó adatokat, amelyhez nem volt jogosultsága, vagyis ha nem dolgozna a Honvédkórházban, hozzá sem férhetett volna.

Dr. Zacher Gábor osztályvezető főorvosként a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségében lévő MH Egészségügyi Központ (továbbiakban: MH EK) egyik szervezeti egységénél a Honvédkórházban dolgozik vezető beosztásban.

A Szervezeti – és Működési Szabályzat szerint az MH EK irányító és felügyeleti szerve a Honvédelmi Minisztérium. Feladatait a Honvéd Vezérkar főnökének közvetlen szolgálati alárendeltségében végzi. A Honvédelmi Miniszter felügyeleti jogkörébe tartozik többek között a vezető személyek kinevezése, megbízása. MH Egészségügyi főnök felügyeli a katonai igazságügyi hatóságok hatáskörébe tartozó orvosszakértői vizsgálatok végrehajtását.

A Védelemegészségügyi Intézet hatáskörébe tartozik többek között a Központi Nyomozó Főügyészség felkérésére (!) szakértői vélemények koordinálása, elkészítése és kiadatása, amelynek alárendeltségében működik a Védelem Egészségügyi Laboratóriumi Intézet- Toxikológiai és Környezetanalitikai Osztály.

A védői okfejtés szerint mivel a perben érdekelt a Honvédelmi Minisztérium, mert sértettként jelen van az eljárásban és polgári jogi igényt is érvényesített, így a HM-nek alárendelt szerv egy képviselője sem lehet elfogulatlan, független! A bíróságnak még a látszatát is kerülnie kellene, hogy az SZMSZ-ben is nevesített munkakapcsolat a Központi Nyomozó Főügyészség és az MH EK között esetleg hatással lehet az igazságügyi szakértői munkára.

Dr. Waltner Rolland alezredes (Központi Nyomozó Főügyészség) katonai ügyész arra kérte a bíróságot, hogy a védő szakértő kizárására irányuló indítványát utasítsa el.

Az ügyész szerint nincs jogi alapja, hogy a Honvédelmi Minisztérium sértettként lépjen fel a perben. A bíróságnak a sértetti igényeket majd el kell utasítania. (?) Így nem áll fenn összeférhetetlenség.

Dr. Zacher Gábor nem áll jogviszonyban a Honvédelmi Minisztériummal. A Honvédkórház önálló költségvetési szervként működik, a HM csak szakmai felügyelőként van jelen és a betegellátás területén nincs irányítási jogosultsága (megjegyzés: az Alapító Okirat és SZMSZ szerint ez nem felel meg a valóságnak, mert 2013. február 1-től a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, mint önálló költségvetési szerv egyik szervezeti egysége a Honvédkórház).

Az ügyész szerint azért sem alapos a kizárási indítvány, mert a toxikológus szakértő a büntetés-végrehajtási intézetben Oláh János által szedett tudatmódosító szerekkel foglalkozott.

Az ügyész szerint a vélemény nem homályos, nem hiányos. Az esetleges szakértői túlterjeszkedés irreleváns kérdés. Egy kérdésre valóban nem válaszolt a szakértő, hogyan hat a tudatmódosító szer a kezeletlen cukorbetegségre, ismerte el, de az személyes meghallgatásakor pótolható. A Honvédkórház adatbázisát a szakértő Oláh János pszichiátriai kezelése vonatkozásában jogosult volt megtekinteni.

Dr. Horváth Z. Péter védőügyvéd szerint az ügyész téved. A polgári jogi igény sorsáról valóban majd a bíróságnak kell dönteni, de jelenleg az a jogi helyzet, hogy a Honvédelmi Minisztérium sértettként vesz részt az eljárásban. Mivel a vezető személyek kinevezése a HM feladata, így Dr. Zacher Gábor osztályvezető főorvos függetlensége és pártatlansága megkérdőjelezhető. A védő szerint még az is elképzelhető, hogy a jelen lévő ügyészeket tanúként kell kihallgattatnia a bíróság útján, hogy milyen állapotban volt Oláh János az ügyészségi kihallgatások alatt, és eljuthatunk oda is, hogy a 400%-ra növelt pszichotrop anyagnak „semminemű” hatása nem volt a vádlottra. 

A védő szerint a szakvélemény még laikus számára is komolytalan. A pszichiátriai kezelés adatai tekintetében a szakértőnek nem volt joga a Honvédkórház adatbázisát használnia, miként erre nem is kerülhetett volna sor, ha a bíróság más szakértőt rendel ki, aki nem a HM alkalmazásában áll.

Dr. Waltner Rolland katonai ügyész viszontválaszában kifejtette, hogy Zacher úr nem áll munkaviszonyban a HM-mel, a szakértőt és a szakvélemény elkészítésével kapcsolatosan a főigazgató nem is utasíthatja.

Dr. Molnár Lajos védőügyvéd szerint Dr. Zacher Gábor toxikológus szakértő túlterjeszkedett a kompetenciáján. A szakértő Oláh János beszámítási képességével kapcsolatosan, az ő mentális állapotáról nyilatkozik, ami nem a szakterülete. A védőügyvéd a tudatmódosító szer hatásmechanizmusával kapcsolatos véleményt várt volna a toxikológustól. A védő javasolja megküldeni a toxikológus véleményt az elmeorvos-szakértőknek, hogy annak fényében fenntartják-e korábbi fő- és kiegészített szakvéleményüket (az ügyészség nem ellenezte az indítványt).

A bíróság nem döntött azonnal a védői kizárási indítványról. 2017. szeptember 07. napjára idézi Dr. Zacher Gábort szakértőt személyes meghallgatásra.

Dr. Horváth Z. Péter védőügyvéd csatolta a per anyagához Dr. Róna Kálmán egyetemi magántanár, igazságügyi és klinikai toxikológus szakértő – védői megrendelésre készített – 64 oldalas szakvéleményét. A bíróság ezt a véleményt megküldi Dr. Zacher Gábor szakértőnek.

Erről a szakvéleményről egy külön posztban tájékoztatom Olvasóimat.

1 komment

266. Zacher Gábor a Tábornok-perben

2017.06.29. 21:54 Viszkisdoboz

A Tábornok-perbe csomagolt viszkis-dobozos ügyben a „legfontosabb” momentummá az vált, hogy Oláh János extábornok kihallgatható állapotban volt-e 2010-ben vagy sem.

Az elmeorvos-szakértők saját szakterületük, az ember tudata és pszichéje tekintetében megállapították, hogy dekompenzálódott személyiségzavara Oláh János beszámítási képességét közepes fokban korlátozta, valamint az általa szedett Frontin és Xanax miatt tudatmódosító szerek hatása alatt is állhatott.

Az ügyészek indítványára igazságügyi toxikológus szakértőt is kirendelt a bíróság. Remélhetőleg az ügy utolsó felvonásaként megérkezett Dr. Zacher Gábor szakvéleménye.

A toxikológus szakértő, aki a vegyszerek (ide értve a gyógyszerek) tulajdonságainak jellemzésével, és az élő szervezetek válaszreakcióival foglalkozik), azt állapította meg szakvéleményében, hogy Oláh János vádlott által szedett szorongásgátló, nyugtató gyógyszerek nem voltak hatással a vallomására és mindvégig kihallgatható állapotban volt.

A szakterületek terminológiája is eltérő. A toxikológus a Frontint és a Xanaxot gyógyszernek, az elmeorvos-szakértők pedig tudatmódosító szernek tekintik. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. El is mondom miért!

1. A toxikológus szakértőnek elsődlegesen arra kellett választ adnia, hogy a vád korábbi „koronatanúja”, jelenleg XVI. rendű vádlottja, Oláh János által a vallomástételi időszakban bevett pszichiátriai gyógyszerei (Frontin, Xanax) hatóanyagai miatt – különös tekintettel az igazságügyi elmeorvos-szakértő által diagnosztizált személyiségzavar alapbetegségére is – a büntetőeljárásban biztosított jogai gyakorlására képes, kihallgatásra alkalmas állapotban volt-e ügyészségi kihallgatásai alatt.

Dr. Zacher Gábor azt állapította meg, hogy Oláh János a nyugtató gyógyszereit már 60 napja szedte, amikor érdemi kihallgatására sor került, így ezen időre nála ki kellett, hogy alakuljon olyan szintű tolerancia, hogy az általa szedett benzodiazepinek oly irányba nem befolyásolták toxikológiai, farmakológiai szempontból tudatállapotát, hogy kihallgatásra alkalmatlan állapotban lett volna.

(A szakirodalom szerint a benzodiazepinek pszichoaktív gyógyszerek osztályába tartozó vegyületek, melyet főként nyugtatóként és altatóként közismertek. A gyógyászatban szedatív (nyugtató), hipnotikus (altató), szorongásoldó (anxiolitikus), görcsoldó (antikonvulzív), izomlazító (izomrelaxáns) és amnéziát (emlékezet-kiesést) okozó tulajdonságaik miatt használják.)

A szakértő szerint: „Az igazságügyi elmeszakértő véleményében leírtak, már ami a terápiásan szedett benzodiazepinek vonatkozásában leírásra került, szakértői szempontból elfogadható”. Az igazságügyi elmeszakértők szerint a benzodiazepinek Oláh János vallomásának megtétele során oly módon befolyásolhatták, hogy a tudati kontrollt, kritikai készséget fellazíthatták, vagyis nem volt képes az adott helyzet reális értékelésére.

A tudat meghatározása elég eltérő, de központi elem, hogy a környezet érzékelését, a gondolkodást és az érzéseinket értjük alatta. A szakirodalom a tudat két fő funkcióját különíti el. Az egyik, a monitorozás, azaz önmagunk és a környezetünk megfigyelése. A másik a kontroll, azaz cselekedeteink tervezése és ellenőrzése.

Az elmeorvos-szakértők szerint nem a monitorozással, percepcióval (érzékeléssel) összefüggő funkció működése befolyásolhatta a vallomást, hanem a kontrollfunkcióé, azaz a cselekedetek tervezéséért és ellenőrzéséért felelős funkcióé. Azaz, ha valakinek pszichoaktív szerek hatása alatt (pl.: mentális zavarok kezelésére használt gyógyszerek) bizonyos mértékben módosul a tudatállapota, akkor nem biztos, hogy a helyzetnek megfelelő viselkedést fogja produkálni.

Az elmeorvos- szakértők véleménye szerint, ha a monitorozó funkció megtartott is volt (erről nem nyilatkoztak a szakértők, tehát feltételezzük), de a kontrollfunkció sérülhetett. Azaz a vádlott nem biztos, hogy tudhatta megfelelően tervezni cselekedeteit; nem feltétlenül látta előre annak saját magára és másokra vonatkozó következményeit; és esetleg nem tudhatta ellenőrizni (kritika alá vonni) viselkedését, azaz cselekedete nem kívánt következményeit felismerni, elkerülni és megfelelően korrigálni.

Legyünk őszinték, a „lesz@rom tablettának” éppen ez a lényege.

dr_zacher_gabor.jpg                                                             (fotó: Nemzeti Audiovizuális Archívum)

Dr. Zacher Gábor véleménye tehát összhangban áll az igazságügyi elmeorvos-szakértők véleményével. A toxikológus szerint Oláh János monitorozó funkciója a pszichoaktív szerek használata mellett is megtartott lehetett. A kontroll funkció sérülése pedig nem toxikológiai, hanem elmekórtani kérdés, amely szerint Oláh János nem volt képes az adott helyzet reális értékelésére.

2. A szakértőnek arra is választ kellett adnia, hogy az ügyészeknek, illetve a kihallgatásokon résztvevő más személyeknek észlelniük kellett volna, hogy Oláh János nyilatkozattételre alkalmatlan állapotban van, hogy pszichiátriai gyógyszerek hatása alatt áll.

Dr. Zacher Gábor igazságügyi szakértő értékelhető tények hiányában nem tudott konkrét választ adni. Így csak feltételezte, hogy az ügyészeknek fel kellett volna ismerniük, ha a szó farmakológiai értelmében gyógyszer hatása alatt állott volna Oláh János. A szakértő e feltételezéshez vélelmezte azt is, hogy az ügyészek megfelelő rutinnak rendelkeztek a tekintetben, hogy például kihallgatásuk során felismerik az ittas vagy kábítószer hatása alatt álló személyt. A szakértő szerint „A szó orvosi értelmében a vádlott alkalmas volt kihallgatásra egészségügyi szempontból”.

3. Arra is választ kellett adni a szakértőnek, hogy a pszichiátriai gyógyszerekkel egyidejűleg szedett más gyógyszerek a tudatmódosító szert bármilyen formában befolyásolták-e.

A toxikológus szakértő szerint a szedett más gyógyszerek a benzodiazepinek hatását nem befolyásolták.

4. A szakértőnek szánt utolsó kérdésben azt tudakolta a bíróság, hogy a tudatmódosító szerekhez hozzá lehet-e szokni, és a pszichés állapot és tudat miként változik a terápiás feszültségoldó, nyugtató szerek kezdeti, majd későbbi stádiumaiban.

Dr. Zacher Gábor szerint farmakológiai és toxikológiai szempontból kijelenthető, hogy a vádlott a vallomástételek időpontjában nem állt gyógyszer hatása alatt.

„Jelen helyzetben a vádlott által terápiásan szedett feszültségoldó, nyugtató gyógyszerek elegendőek voltak ahhoz, hogy a vádlott pszichés betegségét, amely diagnózis szintjén csak a klauzúrában jött elő, pozitív irányba befolyásolják, de nem voltak hatással a vádlott szellemi állapotára oly módon, hogy akár 1-3 órával a vallomástétel előtt bevett terápiás adag gyógyszer miatt a vallomását gyógyszertől befolyásolt állapotban tette volna. Farmakológiai és toxikológiai szempontból szakértői bizonyossággal kijelenthető, hogy a vádlott a vallomástételek időpontjában nem állt gyógyszerek hatása alatt. Vallomását olyan tudati állapotban tette, hogy a kérdéseket megértette, vallomásának jelentőségét felfogta. Pszichés állapotának elbírálása természetesen szakértői kompetenciámon kívül esik”.

Az igazságügyi szakértők szakvéleménye között tehát nincs ellentmondás. Oláh János toxikológiai szempontból a szedett gyógyszerek mellett is kihallgatható állapotban volt. Az elmeorvos-szakértők szerint a szedett tudatmódosító szerek miatt viszont pszichés állapota, tudata akként változhatott, hogy a tudati kontroll és kritikai készség fellazult.

Az elmeszakértők bírósági meghallgatásukkor kifejtették, hogy elsődlegesen nem annak van jelentősége, hogy Oláh János vádlott tudatmódosító szerek hatása alatt lehetett ügyész kihallgatásai alatt, hanem annak, hogy kevert személyiségzavarban szenved, amely a vallomástételi időszakban dekompenzálódott, és amely kóros elmeállapot képtelenné ugyan nem tette, de közepes fokban korlátozta, hogy cselekménye, vallomása következményeit felismerje, vagy, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

Éppen e tények miatt írta elő a Főváros Ítélőtábla a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa részére, hogy Oláh János még ki nem zárt vallomás-részletei akkor értékelhetők bizonyítékként, ha a vádlott nem volt tudatmódosító szerek alatt. Ezt majd a bíróság nyilván eldönti, hogy állt vagy nem állt.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy tudatmódosító szer hatása alatt tett Oláh János vallomást, akkor a vallomását figyelmen kívül kell hagynia.  

Ha a bíróság úgy dönt, hogy Oláh János nem állt tudatmódosító szer hatása alatt, a másodfokú bíróság végzése szerint még bíróság által ki nem zárt gyanúsítotti vallomásait az első fokú bíróság automatikusan nem fogadhatja el a tényállás alapjaként, hanem a többi bizonyítékkal együtt kell mérlegelnie, és állást kell foglalni Oláh János vallomásának hitelt érdemlősége tekintetében.

Persze ez csak akkor lehetséges, ha valami más bizonyíték alátámasztja Oláh János vallomását. Öhöm. A vádiratot. A viszkis-dobozos vallomás rész vádirati kompozíciója, a tényállás, kizárólag Oláh János szó szerinti vallomásán alapul, amelyet kizárólag Oláh János vallomása „bizonyít”.

Ezt kell összevetnie a bíróságnak. Mivel is?

7 komment

265. Pszichiátriai szerekkel kezelték az ügyészségi „koronatanút”

2017.05.25. 18:31 Viszkisdoboz

Eldőlt az úgy látszik legfontosabb kérdés (sic!) a viszkis dobozos perben. Oláh János volt tábornok, a katonai ügyészek által kinézett és menedzselt „koronatanú”, jelenlegi XVI. r. vádlott a vallomástételi időszakban dokumentált módon pszichiátriai gyógyszereket szedett.

A kérdés az volt, hogy bevette, vagy nem vette be a börtönben ezeket a szereket.

A bevette, nem vette be játékot az ügyészség forszírozta, mert maga is belátta (gondolom én), hogy a leszedált tábornok viszkis dobozos vallomása sem politikai kommunikációs, sem jogi értelemben nem használható.

Az ügyészek nyilván azt szerették volna elérni, hogy ne legyen bizonyított, hogy a volt tábornok a börtönben a legális drogokat magához vette. És akkor a bíróság megállapíthatja, hogy mivel nem bizonyított, hogy bevette Oláh a pszichiátriai szereket, ezért a bizonyítás köréből még ki nem zárt vallomásait értékelheti, az elmeorvosszakértők kiegészítő véleménye meg mehet a kukába.

bfb_fejleckep_2015_01_19.jpg

A Budapesti Fegyház és Börtön parancsnoka megküldte a bíróságnak a 2010-ben hatályos 30/2009. számú parancsnoki intézkedését, ami alapján már egyértelműen megállapítható, hogy Oláh János volt tábornok az orvos által felírt tekintélyes mennyiségű pszichotrop szereket bevette. Reggel, és este is.

Az intézkedés szerint gyógyszert csak egészségügyi ápoló oszthat. A pszichiátriai szerek osztása reggel és este történik az egészségügyi ápoló szigorú felügyelete mellett. Ezeket a szereket törve kell kiadni az előzetesen fogvatartottnak.

Ha a fogvatartott az egészségügyi ellátás visszautasításának jogával él, ezt a döntését az egészségügyi törzslapra kell bevezetni és a fogvatartottal alá kell íratni.

A büntetés-végrehajtás által megküldött egészségügyi dokumentációban olyan feljegyzés nem szerepel, hogy a tábornok visszautasította volna a pszichotrop anyagok bevételét.

Az elmeorvosszakértők feltételesen határozták meg Oláh János kihallgatáskori tudati állapotát. A rögzített dekompenzálódott személyiségzavar mellett csak akkor állt a másnapi ügyészi kihallgatások alatt tudatmódosító szerek hatása alatt, ha a dilibogyókat ténylegesen is bevette. Ha pedig bevette, akkor a tudati kontroll és a kritikai készség bizony-bizony fellazult.

1329766578_6717-magicalbookabstractbookfantasymagic640x480-f.jpg

Nekem persze egy percig sem volt kétségem afelől, hogy a börtönben nem szabadon választott műfaj a gyógyszer bevétele, de aki nem járt még ilyen helyen, az azt gondolhatná, hogy megtehette a fogvatartott, hogy nem veszi be az orvos által felírt szereket.

Ezzel legalább megvolnánk, de a szappanopera folytatódik tovább.     

Az ügyész indítványára, az indítvány szó szerinti átvételével ugyanakkor igazságügyi orvosi toxikológiai szakértőt is kirendelt a bíróság dr. Zacher Gábor személyében.

Az ismert szaktekintélynek arra kellene választ adnia, hogy Oláh János tábornok az ügyészi kihallgatásai idején kihallgatásra alkalmas állapotban volt-e. Ha nem, akkor az ügyészek észlelhették-e, hogy kihallgatásra alkalmatlan állapotban volt a gyanúsított, illetve észlelhették-e azt, hogy pszichiátriai gyógyszerek hatása alatt állt. A szakértőnek ki kell térnie arra a kérdésre is, hogy a pszichiátriai szerekkel együtt szedett egyéb gyógyszerek milyen hatással voltak Oláh Jánosra a vallomástételi időszakban, valamint azt is kérdezik a bíróság útján az ügyészek, hogy ezekhez a pszichiátriai szerekhez hozzá lehet-e szokni és annak milyen élettani hatásai vannak.

A bíróság a szakértőnek 2017. június 15. napjáig adott határidőt a szakvélemény elkészítéséhez. 2017. július 11. napján pedig a szakértő személyes meghallgatására is sor kerülhet Debrecenben.

Ez a per menthetetlenül belesodródott az abszurditásba. Már nem az a kérdés, hogy történt-e egyáltalán bűncselekmény, és ha igen, akkor ki, mikor, mit, miért és hogyan követett el. Hanem, hogy az ügyésznek fel kellett-e ismernie, hogy a gyanúsított tudati és érzelmi állapota nem kóser, miközben referenciaszemélyként úgy vezethették a gondolatait, ahogy akarták.

De hát miért tették volna, hiszen Oláh János érdekesebbnél érdekesebb meséket adott elő és a katonai ügyészek boldogok voltak: akár a fél hadsereget börtönbe lehet vetni! Minek elküldeni az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe, meggyőződni arról, hogy minden rendben van vele? Ugyan már? Még kiderült volna, hogy az álmuk szertefoszlik, a „koronatanúnak” kinézett ember beteg is, szedált is. Megtehették mindezt büntetlenül? Hát persze, egy ügyésznek mindent szabad!

Az utasításalapú ügyészség az illiberális államban felelőtlen és sérthetetlen. Ha a politikai utasításra végezett „elszámoltatás” alapján (tehát bizonyítékok nélkül) akar valakit elítéltetni a Központi Nyomozó Főügyészség és az megakad a ma még független bíróságon, általános esetben lehülyézik a bírót, rosszabb esetben meglebegtetik a gyanúsítás és a vád alá helyezés lehetőségét, még rosszabb esetben meg is vádolják a bírót valami mondva csinált dologgal. A katonai büntetőeljárások gyakorlatában sajnos találunk rá példát.

A jövő adott. A törvény által rendelt, ellenőrizhető ügyelosztási rend alapján ítélkező bíró (bírósági tanács) függetlenséget meg kell erősíteni. Az OBH-t azonnal meg kell szüntetni, mert ügyészi mintára hamarosan ott készülnek az ítéletek vázlatai. Az ügyészek vádjait bírói kontroll alá kell helyezni. Törvényben kell kimondani, objektív bizonyítékok nélkül vádat az ügyész nem emelhet, a bírósági vádtanács a vádemelést objektív bizonyíték hiányában nem engedélyezi.

27 komment

264. Már a miniszter is?

2017.05.14. 13:41 Viszkisdoboz

Tényleg azon múlik „az évszázad korrupciós pere”, hogy Oláh János bevette-e vagy sem? És ha igen, akkor pontosan hány órakor? Mert hátha korán, így már nem állt a dilibogyók hatása alatt a kihallgatása idejére?

Ez egy szalmaszálnál is gyengébb kapaszkodó, uraim! Mert, ha elég korán felkeltenek valakit (elárulom, hajnali négykor volt szállításkor ébresztő, 2-3 óra várakozás a központi, majd a helyi csurmában, aztán az órákon tartó kihallgatás étlen-szomjan), akkor a teljesen „normális” krapek is olyan zombi már ekkora, hogy hajlamos menekülőre fogni a dolgot. - Hol kell aláírni? Mit akarnak hallani, uraim? - S már lehet is jegyzőkönyvezni azt, amit csak akarunk.

Amúgy is stresszes állapot egy ügyészi kihallgatás, a magánzárkás előzetes fogvatartás körülményeiről nem is beszélve.

FFB(1).jpgJobbra az első zárka az enyém volt, velem szemben Budaházy György raboskodott.

Egyébként mivel Oláh János folyamatosan szedte a tudatmódosító szereket, ezért hatásuk folyamatos a szakértők szerint. Tehát tök mindegy, hogy hány óra hány perckor vette be.

Ha egy drogos meg nem jut időben anyaghoz, akkor jönnek az elvonási tünetek, és megint csak arra tud gondolni, hogy: menekülés! - Hol írjam alá? Mit akartok hallani? - És már lehet jegyzőkönyvezni azt, amit csak akarunk.

Többek között ezért nem lehet figyelembe venni egy tudatmódosító szerek hatása alatt álló vallomását.

Nyomozni kell, ügyész urak! Nyomozni, nyomozni, nyomozni!

Nem letartóztatni, fenyegetni, becsapni és hitegetni, hanem valódi nyomozást végezni!

Tudják, Nyomozó Főügyészség!

Az a baj, hogy Magyarországon a katonai ügyészek a jogi egyetem elvégzése után rögtön bekerültek a katonai ügyészségre. Nyomozási tapasztalatuk egyenlő volt a nullával. Amikor ezred nyomozótiszti tevékenységet végeztem (nekik), akkor ébredtem rá, hogy azt sem tudják, mi is az a szolgálati szabályzat, eszik-e vagy isszák a századnaplót vagy akár egy szolgálatvezénylést.

Sok embert védtem ügyvédként „megalapozott” ügyészi vádjaik ellen. Sikeresen. Nem szerettek a katonai ügyészek, fel is jelentettek az ügyvédi kamaránál, hogy kicsináljanak, de a kamarából jogellenesen mégsem ők, hanem az első Orbán-kormány idején a Fidesz egyik oszlopos tagja, Wachsler Tamás HM közigazgatási államtitkár rúgatott ki. A bíróságon pedig nyertem ellenük.

Ügyész urak! Hol vannak a kétséget kizáró bizonyítékok?

Mert tudják, ha lennének ilyenek, akkor nem azon múlna ez az ügy sem, hogy bevette-e vagy sem?

Mert, ha nyomoztak volna, akkor már a nyomozati szakban kiderül, hogy ártatlanul vádolnak meg?

De hát nem ez volt a cél.

Ja, hogy az volt a felsőbb utasítás, hogy csak az Isten szerelmére, ki ne derüljön valami! Mert akkor megbukik a jól felépített koncepciónk. Pedig milyen szép, hihető mese! Nokiás doboz, viszkis doboz, akármilyen doboz, hogy legyen valami formája is.

De nyomozni azt nem szabad, mert akkor kiderül, hogy:

  1. a miniszter nem iszik alkoholt
  2. a miniszter nem ünnepel névnapot, szülinapot
  3. a minisztert nem lehet ajándékozni
  4. „szakmai megbeszélésem” Oláhval „édes kettecskén” sose volt
  5. a folyosók, irodák be vannak kamerázva a minisztériumban
  6. mikor is volt, nincs időpont
  7. honnan is volt, nincs eredet
  8. ki kit korrumpált volna, és miért
  9. mennyi is volt összegszerűen a mintegy X összeg
  10. viszkis volt-e egyáltalán a nem létező doboz

 

Mert lássuk be, elég szakmaiatlan az a vád, hogy meg nem határozható időpontban mintegy 12 millió forintnyi összeget vettem át, hogy abból mintegy 4 millió forinttal kibéleljek egy viszkis, majd piros italos dobozt (mai napig nem is értem miért volt fontos az ügyészeknek ez a módosítás), amivel a minisztert korrumpálom. Ezt a mintegy összeget Oláh János szerint hol valaki küldte (mert éppen nem ért rá korrumpálni), hol Oláh János szedegette össze (ki tudja honnan)?

Ha mintegy 4 millió vándorolt viszkis dobozban a miniszternek, akkor mi van a fennmaradó 8 millió forinttal? A vádból ez nem derül ki, és Oláh János meseszövése sem adott választ. Nem volt érdekes, ha a miniszternél landolt a mintegy 12 milla egyharmada? A lényeg, hogy a miniszter bele lett rángatva az ügybe?

Egyszóval, ügyész urak, ez a nagy helyzet. Sikerült egy olyan sztorit összehozniuk egyedül, vagy egy kis „telefonos segítséggel”, amely tarthatatlan.

Mert a hazugság nem válik igazsággá attól, hogy ügyészek leírják jegyzőkönyvbe.

Tanulságok:

Máskor azért ügyesebben manipuláljanak. Tudtam, hogy a miniszterre kellene vallomást tennem, de azt nem, hogy mit várnak tőlem, mit kellene hazudnom szabadulásomért. A börtönben arra próbáltak rávenni Csontos István, a romagyilkosságokért elítélt IV. r. vádlott, a katonai elhárítás egykori ügynöke útján, hogy bármelyik volt szocialista miniszterre tegyek vallomást. Választásom szerint? Melyiket kedvelem kevésbé? Ha nem tudok Juhász miniszterre mondani semmit, akkor Csonti azt szerette volna, ha Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter is ott sétálna velünk együtt a börtönben!

Teljes zavar. Mit várnak tőlem? Aztán ennek is eljött az ideje.

Oláhval való szembesítésen hallottam először a viszkis dobozos históriát. Ráadásul Waltner Rolland alezredes az egyik kihallgatásomon azt mondta, hogy egy másik tábornokkal fog szembesíteni (aki egyébként nem is tett vallomást, mint utóbb kiderült, így vele nem is tudott volna szembesíteni).

A szembesítés előtt a folyosón Oláh János bocsánatot kért tőlem. Jött az ügyvéd és nem értettem, hogy mit keres itt Oláh János, egy másik tábornokra számítottam, hiszen Waltner ügyész mást mondott… Azt mondta én tévedek, az ügyész ezek szerint Oláhval fog szembesíteni.

Nagy kérdőjelek voltak akkor az elmémben.

Teljesen letaglózott a szembesítésen Oláh által ülve felolvasott – nem a szemedbe mondott – vallomása. Annyit érzékeltem, hogy két esetben is mást mondhatott, mint korábban, mert Waltner Rolland ügyész ideges volt és rákérdezett, hogy biztosan úgy volt-e, ahogy éppen most mondja. Oláh hasonló arroganciával közölte, hogy ezt jegyzőkönyvezze.

Képtelen voltam megjegyezni a rám ömlesztett információkat. Papírt kértem és tollat, de olyan gyorsan olvasta Oláh a vallomását, hogy követni sem tudtam. Egy mondatban tagadtam, hogy a bárkitől pénzt vettem volna át, tehát nem is vihettem másnak sem, így a miniszternek sem.

Nem is tudtam mást kinyögni elképedésemben a szembesítés után, mint azt, hogy „Már a miniszter is benne van az ügyben?”

Végső tanulság ügyészeknek: soha ne írj koncepciós vádiratot, ha az ítélet még nincs kész!

A legmegrázóbb börtönélményem mégis az volt – bármilyen furcsa – amikor szállításban egy gyermekgyilkossal voltam egy csurmában, majd összebilincselve. Higgyék el, na, az valódi horror volt!

Szólj hozzá!

263. Bajban van a főügyész-helyettes!

2017.05.10. 10:10 Viszkisdoboz

Meggyőződésem, hogy nem tudja eladni a viszkis dobozos politikai terméket a bíróságon a Fidesz pártügyészsége, a Központi Nyomozó Főügyészség. A termék alkotója mára főügyész-helyettes lett és éppen ma láttam a televízióban, hogy a legfőbb ügyész mellett sertepertél. Waltner Rolland megtette, amit megkövetelt a … ki is? Előbb-utóbb erre is fény derül, de annyit elárulok, hogy nem a haza üdve volt.  

images_2.jpg                                                                      (fotó: index.hu)

Az ellenem emelt vád eddig is igencsak ingatag lábakon állt, normális országban egy szem gyanúsítotti vallomás alapján nem emelnek vádat (meg nem is löknek börtönbe). Az ügyészek tudom, hogy ellenőrizték Oláh János viszkis dobozos legendáját, azt azonban semmi nem támasztotta alá. Aztán jött a politika, és a sajtóban ezerszer elmondták, hogy viszkis dobozban hordtam a korrupciós pénzt a miniszternek. Ha már objektív bizonyíték nincs rá, akkor is így volt! Csak hinni kell benne!

A „nemzet” pedig bevette, mert senki nem gondolta volna 2010-ben, hogy a híres jobboldali erkölcsbe belefér az is, hogy a fideszkádéenpé vezetői lopnak, csalnak és hazudnak, és közben ártatlanokra mutogat, hogy ők a tolvajok! Ma már a napnál világosabb, hogy az ellenfeleiket minimum megbélyegzik, a kritikus sajtót elpusztítják, és közben tonnaszámra veszti el a közpénz a közpénz jellegét. Jogászként szégyellem kimondani, de kikívánkozik: mindezt az ügyészség asszisztálása mellett.

Visszatérve mondandóm lényegére, 2011 tavaszán az ügyészség nagy csinnadrattával sajtó nyilvánosan vádat emelt, így az egy szem – semmi mással alá nem támasztott - vallomásból „vádbéli bizonyosság” lett.

A tények viszont makacs dolgok (bár a saját bőrömön is megtanultam, hogy bizonyítékok nélkül is el lehet ítélni ma bárkit, mert a Fővárosi Törvényszék bevezette a jogi bűnösség kategóriáját, de ez nem aratott sikert a Fővárosi Ítélőtáblán. Még mindig vannak – szerencsére - olyan bírák, akik jogászi szakmájuk szerint és nem a NER kiszolgálóiként ítélkeznek).  

A Tábornok-perbe csomagolt viszkis dobozos ügyben hét év állt rendelkezésére a vádlónak, hogy ne csak állítson, hanem bizonyítson is. Az ügyészeknél - mint Kaposvárott az alapeljárásban - ez a bírósági felhívás megint süket fülekre talált.

waltnerroland.jpg               Úgy látom pedig, hogy van füle, lehet, hogy a hallása szelektív?

Csak egy paraszthajszállal lett több a tarsolyunkban a Debreceni Törvényszéken, az Ítélőtábla által megismételtetett első fokú eljárásban.

Az ügyészek nagy lelkesedéssel addig kapargatták Oláh János volt tábornok gyanúsítotti vallomása megtételének körülményeit, hogy a börtönben dekompenzálódott személyiségzavart immár megfejelték tudatmódosító szerekkel is. Kiderült ugyanis, hogy a közepes fokú beszámítási képességgel rendelkező, eredetileg ügyészségi koronatanúnak szánt vádlott a börtönben még nagy dózisú tudatmódosító szereket is kapott, így az ügyészi kihallgatásokon is ezen szerek hatása alatt állhatott. Bármit láthatott, bármire emlékezhetett, bármit mondhatott, „akár Jézussal is találkozhatott”. Éppen ezért Oláh Jánosnak nincs olyan nyomozati vallomása a bíróság előtt, amelyről kétséget kizáróan megállapítható lenne, hogy tiszta és ép tudatban tette, amely megfelelt volna akaratának és saját érdekeinek is. A bíróság előtt pedig soha nem tett vallomást, de ha tett volna, azt is ki kellene zárni, mert a személyiségzavara továbbra is fennáll. Oláh Jánost pedig nem lehet hamis vád miatt sem felelősségre vonni, mert korlátozott beszámítási képessége birtokában és tudatmódosító szerek hatása alatt tett vallomást. A kör most már valóban bezárult.

Természetesen erről az ügyészek mit sem tudtak, vétlennek tekintik magukat. Lazán olvasgatták a börtönből a családnak hazaküldött leveleket, de ők aztán semmiről semmit nem tudtak, még arról sem, hogy a koronatanú pszichotrop szerekkel leszedálva menti az életét a börtönben. Hiszi a piszi, meg aki elhiszi!

Ahogy végleg bedőlni látszik a viszkis dobozos vád, a három éve folyó eljárásban hirtelen a vád és a védelem is megtáltosodott és bizonyítási indítványokkal bombázta meg a Debreceni Törvényszék katonai tanácsát. Ezzel az eljárást újabb egy évvel lehet elhúzni, az ítélet a messzi távolba kerül.

Talán „véletlenül” jövő tavaszra? A Ctrl+C és a Ctrl+V billentyű kombinációk használata mellett, a váddal egyezően? Ahogy szokták? Ennél a bíróságnál kötve hiszem!

Ügyészi szempontból némileg érthető ez a vergődés. Menteni kell a menthetőt. Találni egy bármilyen szakértőt, aki egy kicsit is szembe megy az elmeszakértőkkel. Ezt a szerepet éppen egy igazságügyi toxikológusnak szánták (vajon már tud róla?). Aztán össze lehet ugrasztani őket. A bíróság meg vagy felülvéleményeztet, vagy maga dönti el, hogy melyik szakértőnek ad igazat. Persze az egy nagy kérdés, hogy ennyi bizonytalanság mellett, ebből a vallomásból hogyan lesznek kétséget kizáróan bizonyított tények, de ez az ügy egyre inkább már csak az ügyészségi presztízsről szól és nem rólam, meg Oláh János tudatmódosított állapotban megálmodott honvédelmi viszkis dobozáról.

Inkább megfigyelője vagyok ennek az eljárásnak, mint aktív szereplője, de most nem tudtam nem hozzászólni a vitához, mert nem szeretnék várni még egy évet az első fokú ítéletre!

Tisztelt Bíróság!

Annak a három indítványnak, amelyek most szerepelnek a tisztelt bíróság előtt, a két védői és az egy ügyészi indítvány elutasítását kérem.

Elöljáróban le kell szögezni, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a tisztelt bíróságot egyetlen egy szakmai kérdés tisztázására kötelezte, mégpedig azt az ügyészi indítványt, amelynek Kaposváron a bíróság nem adott helyt, hogy milyen gyógyszereket szedett Oláh János a vallomástételi időszakban, illetőleg azt követően. Ezt kérte korrigálni a másodfokú bíróság a megismételt eljárásban a tisztelt bíróság részéről, és ennek a tisztelt bíróság eleget is tett a kiegészítő szakvélemény beszerzésével. Tehát egyéb kötelezettsége nincs.

A védői indítványról, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetet keressük meg az általános szakmai protokoll beszerzésével kapcsolatban, én azt gondolom, hogy ez semmilyen szempontból nem lehet irányadó a tisztelt bíróság részéről, mert ha valamit be kellene egyébként szereznie, az csak arra vonatkozhat, hogy a XVI. r. vádlott, Oláh János bevette-e gyógyszereit, és nem általában, hogy hogyan történik a büntetés-végrehajtási intézetben az előzetes letartóztatás során a gyanúsítottak gyógyszerezése.

Azt gondolom, hogy a büntetés-végrehajtás az átiratában pontosan leírta, hogy Oláh János milyen gyógyszereket szedett, milyen időtartamban. Nem került az feltüntetésre, hogy Oláh János ezeknek a gyógyszereknek a bevételét bármilyen módon megtagadta volna. Okirati bizonyíték áll rendelkezésre, vagyis tényként kell elfogadni, hogy Oláh János ezeket a gyógyszereket bevette. Ezzel ellentétes bizonyíték, bizonyítási indítvány, vagy bármi más egyébként a jelen eljárásban nincs.

Az igazságügyi könyvszakértő kirendelésének véleményem szerint nincs helye, ebben mindenképpen felemás a védői indítvány, mely szerint rendeljük ki, illetőleg még se rendeljük ki. Azt gondolom, a vádtól eltérés jogi lehetőségére is figyelemmel ez teljesen indokolatlan, és csatlakozom az ügyész úrhoz, mely szerint polgári jogi igényt a Honvédelmi Minisztérium nem támaszthat, csak az állam javára történő marasztalásnak lehetne helye (ha annak helye vagy egyáltalán). Meg kívánom jegyezni, hogy a HM nem is támasztott semmiféle igényt. A Honvédelmi Minisztérium jelen képviselője, aki hol megjelenik, hol nem a tárgyaláson, azt mondta, hogy sértettként kíván egyébként itt lenni. Ugyanakkor se észrevétele, se indítványa nem volt eddig és polgári jogi igényt sem támasztott. Azt gondolom, hogy olyan kérdésben nem lehet dönteni a tisztelt bíróságnak, ami a tisztelt bíróság asztalán sincs. Ha lenne a HM-nek polgári jogi igénye, akkor lehetne ezen vitatkozni, de azt gondolom, hogy erre tekintettel könyvszakértő kirendelésének nincs helye.

Az igazságügyi toxikológus szakértő kirendelés vonatkozásában az a véleményem, hogy a toxikológus szakértő maximum általában tud nyilatkozni. Azt azért nem gondolja senki komolyan, hogy 7 évvel ezelőtti egészségügyi állapotra, szedett gyógyszerekre, azok mellékhatásaira kihallgatásonként (nap, óra, perc) a toxikológus szakértő nyilatkozni fog, főleg abban a kérdésben, hogy kihallgatható állapotban volt-e Oláh János, vagy sem.

Ez nem szakértői kérdés, hogy egy gyanúsított kihallgatható állapotban van, vagy sem. Azt abban az időpillanatban annak kell eldönteni, aki a kihallgatást foganatosítja. Arról nem beszélve, hogy az elmeszakértők ezt a kérdést már részben érintették. Mindaddig egyébként, amíg az országos listán a Xanax és Frontin is úgy szerepel, mint tudatmódosító szer, ezt megint tényként kell elfogadni, és nem mondhatjuk azt, hogy az tulajdonképpen nem is az, vagy esetleg még jobb vallomás is született a pszichotrop anyag hatására. Ezt nem lehet magyarázni.

Kétféle ok lehetséges egy vallomás értékelhetőségének akadályaként. Az egyik, amikor valamilyen nyomozati, vagy ügyészi beavatkozás történik, akár legyen az egy kényszervallatás, vagy legyen az mondjuk egy olyan ígéret, ami az eljárás tisztességtelenségét  idézi elő. Ezek kizáró okok.

Amennyiben ilyen külső beavatkozás nincs, de valaki önmagát hozta védekezésre képtelen állapotba (pl. ittasan jelent meg egy kihallgatáson), ebben az esetben ezeket a jegyzőkönyveket a bírói gyakorlat, illetőleg az egyetemi tankönyvek szerint is egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni. Úgy kell rá tekintenünk, mintha ez a vallomás nem történt volna meg.

Nagyon furcsa helyzet alakulna ki, ha toxikológus szakértőt rendelne ki a bíróság. Egy olyan gyakorlat alakulhatna ki, amelyben azt kellene vizsgálnia a bíróságnak, hogy például egy 0,8 ezrelék véralkohol-koncentrációjú ittas személy kihallgatható állapotban volt és igazat mondhatott, de ha egyébként 2,7 ezrelék volt benne, akkor már nem bizonyos, hogy igazat mondott a kihallgatáson?

Itt nem erről van szó! Itt arról van szó, hogyha valaki tudatmódosító szert szed, akkor nincs abban az állapotban a kihallgatás folyamán, hogy a védekezéshez való jogával éljen, mert a szer gátolhatja, illetőleg korlátozhatja a tudati kontrollt, kritikai készséget.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a bíróság nem az a hely, ahol a nyomozó hatóságnak a hibáit próbáljuk valamilyen módon orvosolni, kiküszöbölni. Oláh János nyomozati vallomása egy olyan vallomás, amiről mindenki tudja, hogy mind etikai, mind pedig jogi értelemben hibáktól szenved. A másodfokú bíróság nem véletlenül zárta ki egy részét, éppen azért zárta ki, mert törvénytelen ígéret történt az ügyészek részéről Oláh büntethetőségét illetően. Tehát a bíróság nem az a hely, ahol a bíróságnak kellene helyre pofoznia egy vallomást, vagy kibúvót kellene adnia az ügyészek számára, hogy mi nem tudtunk erről az egész dologról, mi nem voltunk képben, mi nem vagyunk hibásak.

Hetedik éve húzódik ez a büntetőeljárás. Az ügyek ésszerű határidőn belüli elbírálása megillet mindenkit, többek között engem is. A tisztességes eljáráshoz való jog meg pláne, főleg azóta, amióta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kimondta, hogy ez nemcsak a bírósági szakaszra vonatkozik, hanem a nyomozati szakaszra is, mert ott van a legtöbb olyan probléma, ami utána a bíróságon merül fel, és már kiküszöbölhetetlen.

Epilógus. A könyvszakértő kirendelésére vonatkozó védői indítványt a bíróság élből elutasította. A büntetés-végrehajtás gyógyszerezési szakmai protokolljának beszerzése, illetve a toxikológus szakértő kirendelésé tárgyában pedig később dönt.

Május végén kiderül, hogy az idén vagy csak jövőre lesz ítélet.

1 komment

262. Irhamentés ügyész módra

2017.04.27. 11:59 Viszkisdoboz

Egyre inkább bebizonyosodik a Tábornok-perben, hogy egyetlen vallomásra nem lehet felépíteni egy monstre pert a XXI. században.

A politika 2010-ben szabadjára engedte a rossz emlékű sztálini államügyészséget. És az ügyészek jobban teljesítettek a nyomozati szakban, mint korábban bármikor. Hereroppantás és körömtépés ugyan nem volt, de minden más igen: mindenkit börtönbe zártak, a hozzátartozókkal a kapcsolattartást korlátozták (csak az ügyész előtt vagy megtiltották), telefonálni nem lehetett, a levelezést ellenőrizték, ami azt jelentette, hogy senki nem tudott senkiről, mert sem a család nem kapott levelet, sem a fogvatartott. Alap volt a teljes elszigeteltségben, magánzárkában tartás, bár azért volt némi üzengetés, hogy mi is lehetne a szabadlábra helyezés feltétele.

Volt, aki táblázatba szerkesztve kapta meg mit kell vallani, volt, akinek elmondták kire kell vallomást tenni, volt, hogy más nyomozati vallomása került a kihallgatandó elé „véletlenül”, volt, aki a Magyar Nemzetben olvasgathatta más és persze a maga vallomását börtönbeli magányában. Többen még választhattak, gyanúsítottként vagy tanúként megerősítik Oláh János vallomását, vagy mehetnek a „recsóba”.

Ugyanez történt a nokiás dobozos mese esetében is, amit Oláh János a büntetés-végrehajtási intézetben az ügyész által engedélyezett Magyar Nemzet című napilapban 2010-ben naponta olvashatott.

Nem kellett nagy fantázia ahhoz, hogy megszülessen a viszkis doboz története. Az agyában.

Oláh János viszkis dobozos vallomásában az áll, hogy ismeretlen időpontban, ismeretlen eredetű, mintegy 12 millió forintot hozott be az államtitkári irodámba, amelyből én mintegy 4 millió forintot kivettem, azt egy viszkis dobozba tettem és elvittem a honvédelmi miniszternek, majd visszajöttem, közöltem, hogy a főnök megköszönte és utána szakmai kérdésekről beszélgettünk.

A jutalom persze nem maradt el, 2 hét múlva az ügyészek szabadították az előzetesből. Lehet, hogy pacsi is volt?

Soha nem volt a védekezésem alapja a viszkis dobozos ügyben Oláh János elmebéli állapota és tudatmódosító szerekkel való etetése. Még akkor sem, ha meg nem történt dolog ellen elég nehéz védekezni, főként úgy, hogy még az alapparaméterek is ismeretlenek. Kaposvárott az első eljárásban megrázó élmény volt, amikor kiderült, hogy Oláh János szellemi állapota nem kóser, hogy az ügyészek úgy irányították, ahogy akarták. Akkor még nem tudtuk, hogy tudatmódosító gyógyszerekkel is traktálták. Ez most, Debrecenben derült ki, amikor kiegészítő elmeorvosszakértői véleményt szerzett be a bíróság a megismételt eljárásban. Az elmeszakértők szerint Oláh az ügyészi kihallgatások alatt ezen szer hatása alatt állt.

A vádlottakat csak kétséget kizáró bizonyítékok alapján lehet elítélni. Feltesszük a kérdést, e vallomás lesz a kétséget kizáró bizonyíték? A vallomás egy része törvénytelen ügyészi magatartás miatt már ki van zárva a bizonyítékok közül (büntetlenséget hazudtak Oláhnak az ügyészek). A maradék része pedig dekompenzálódott személyiségzavar talaján, tudatmódosító szerek szedése mellett került felvételre. Egy homályos szóbeli vádalku keretében, amit írásbeli megkötése után nem hagyott jóvá a bíróság.

Én tökéletesen megértem, hogy az ügyészség számára ez egy nagy blama, éppen ezért presztízs kérdés is, hogy az Oláh-féle vallomásból valami életben maradjon.

De felteszem a kérdést, lehet ezért emberek életével szórakozni hét hosszú éven át?

Most, hogy az Oláh-féle vallomás Debrecenben megítélésem szerint végleg elvérzett, az ügyészek azt szeretnék elérni, hogy a büntető dogmatikai rend változzék meg: teljesen beszámítható legyen, aki kóros elmeállapota miatt korlátozott beszámítási képességgel rendelkezik; az a vallomás is értékelhető legyen, ami a tudatmódosító szer alkalmazása miatt értékelhetetlen.

1136.png

Hol vannak a mi jogaink, az eljárás alá vontak jogai, amit az ügyészeknek is védeniük kellene? Jog a tisztességes eljáráshoz, az ártatlanság vélelméhez, a védelemhez, a büntetőeljárás ésszerű határidőn belül történő befejezéséhez? Sehol.     

Azt hinnénk, hogy az ügyészek feladják végre, magukba néznek, bocsánatot kérnek és elvonulnak valami járási ügyészségre vezekelni és a pályát újrakezdeni. Á, dehogy!

Újabb szakértő kirendelésével próbálkozik meg az ügyészség!

Most, hogy a bizonyítási eljárás lassan lezárul, záporoznak az újabb és újabb bizonyítási indítványok, amelyek – teljes feleslegességük mellett - valóságosan is veszélyeztetik a per ésszerű határidőn belül történő elbírálását.

Ügyészi indítvány történt igazságügyi orvos toxikológiai szakértő kirendelésére. Az ügyész szerint Oláh János volt tábornok által szedett tudatmódosító szerek hatóanyag tartamára, valamint a vádlottra gyakorolt élettani hatására kellene nyilatkoznia, a bíróság számára fenntartott ténykérdésben: kihallgatásra alkalmas állapotban volt-e Oláh János 2010-ben, mintegy 12 kihallgatása során (tételesen felsorolva minden kihallgatás napja, kezdete, vége).

Nem világos számomra, hogy mit várnak az ügyészek? Hét évvel később lesz olyan szakértő, aki kimondja, hogy ezeken a napokon, azokban az órákban és azokon a perceken Oláh János olyan jól volt, hogy mindent tisztán látott, felfogta, hogy éppen mit csinál, kit vádol meg?

Lehet ezt még fokozni?

Az ügyészek tisztában vannak azzal, hogy az elmeszakértők kimondták, az ügyészeknek nem kellett felismerniük Oláh János elmeműködésének kóros állapotát, ez még házi orvosi szinten sem követelmény. De ez semmin nem változtat. Tök mindegy, hogy tudták vagy sem az ügyészek! A gyanúsított bedrogozva tett terhelő vallomást magára és másokra nézve is, köztük rám is.

Az ügyészek nyilván megijedtek, mert a tudatmódosító szer hatása alatti kihallgatás-sorozatra már (még) nincs menlevele az ügyészségnek. Azért ez mégis abszurd! Egyrészt a büntetés-végrehajtás felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el, de ők úgy tesznek, mintha nem tudtak volna ebben a kiemelt ügyben Oláh János gyógyszerezéséről. Másrészt bizonyosan mardossa őket a lelkiismeret (legyünk jóindulatúak, én ezt vélelmezem), hogy nem ismerték fel a pszichotrop anyagokkal kezelt gyanúsított állapotát, ezért a következő kérdésekre várnának választ:

  1. Oláh János ddtbk, XVI. r. vádlott által a fenti mennyiségben és időtartamokban bevett pszichiátriai gyógyszerek (Frontin, Xanax) hatóanyagai miatt – különös tekintettel az igazságügyi elmeorvosszakértő által diagnosztizált személyiségzavar alapbetegségre is – büntetőeljárásban biztosított jogai gyakorlására képes, kihallgatásra alkalmas állapotban volt-e a fent megjelölt időpontokban és időtartamban a gyanúsítotti kihallgatásaikor.
  2. A fent megjelölt kihallgatási időpontokban a kihallgatást foganatosító személyeknek, illetve a kihallgatáson jelen lévő más személyeknek észlelniük kellett-e, illetve észlelhették-e azt, hogy a vádlott esetlegesen kihallgatásra, nyilatkozattételre alkalmatlan állapotban van-e, esetlegesen pszichiátriai gyógyszerek hatása alatt áll.
  3. A pszichiátriai gyógyszerekkel egyidejűleg felírt más gyógyszerek a pszichiátriai gyógyszerek hatását bármilyen formában befolyásolták-e?
  4. A Frontin és a Xanax gyógyszereknek a fent megjelölt mennyiségben és időpontokban történő szedése a gyógyszer hatóanyagához történő hozzászokást okoz-e? A kezelés elhúzódása esetén a szervezet hozzászokása miatt, az adott mennyiségben a szervezetbe bevitt gyógyszer hatóanyaga a szervezetre – pszichés állapotra, tudatra – gyakorolt élettani hatása változik-e, a szervezet ugyanúgy reagál-e az adott mennyiségű hatóanyagra, mint a gyógykezelés elején?

 

Most is segítek, mert a kisdobos mindig segít!

Kedves Ügyész pajtások! Nem kell a kérdések megválaszolásához toxikológiai szakértő!

A Frontin és a Xanax mellékhatásai többek között: zavart állapot, depresszió, memóriakárosodás, szájszárazság, szorongás, feledékenység, mánia, hallucináció, ellenséges magatartás, rendellenes gondolkodás. Emellett a betegtájékoztatóban szerepel az is, hogy a gyógyszer szedése (még terápiás dózisokban is) fizikai függőség kialakulását eredményezheti.

Tőlem pedig megkaphatják a menlevelet, akár írásban is, csak legyen már vége!

Szólj hozzá!