Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Hirdetés

Friss topikok

Linkblog

Blogajánló

203. Fejvadászat

2015.01.20. 13:15 Viszkisdoboz

2015. január 19. napján három honvéd ezredest hallgatott ki a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a Tábornok-per megismételt eljárásában.

Egyre jobban tisztul a kép. Egyre több vádlott számol be a katonai ügyészek törvénytelen módszereiről. Egyre többet tudunk meg azokból a részletekből, ami a Tábornok-per kaposvári tárgyalásain nem hangzottak el, de amely ennek ellenére is felmentésekkel zárult.

„Ezt a szar embert véded?”- kiáltott fel Waltner Roland őrnagy katonai ügyész V. Sándor ezredes egyik kihallgatásán egy honvéd tábornokra utalva. Ez a mondat önmagában alkalmas lenne a szolgálati tekintély megsértésére, ami ugye katonai bűncselekmény, de mint láttuk, a Tábornok-per nyomozása során a katonai ügyészek törvényen kívül helyezték magukat.

V. Sándor ezredes, VII. r. vádlott a bírósági kihallgatásakor elmondta, hogy azért tett valótlan tartalmú vallomást a nyomozás során, mert hamar felmérte, hogy az előzetes letartóztatásból egyetlen módon lehet szabadulni, mégpedig hamis vallomással. A már megszokott módszert alkalmazták a katonai ügyészek, odaadták neki mások vallomásait és azt kérték tőle, hogy azokat erősítse meg. De ez persze így is kevés lesz, a börtönből való szabaduláshoz az is kell, mondták az ügyészek, hogy feletteseire, mégpedig tábornokokra tegyen terhelő vallomást.

Persze nem teljesen jogtalan, amit tettek. A gyanúsított elé lehet tárni ugyan vallomásokat, de először magának a gyanúsítottnak kell vallomást tennie, s utóbb lehet mutogatni neki egyéb bizonyítékokat, persze azok jegyzőkönyvi feltüntetése mellett.

Az ügyészség a 2010-es választási kampányban fejvadászatot hajtott végre – mondta az ezredes. Három célszemélyt határoztak meg számára: L. tábornokot, O. tábornokot és „Mr. tíz százalékot”. Az ügyészek a „miszter tíz százalék” alatt nem a közismert fideszes politikust értették, hanem egy kétcsillagos tábornokot, aki nem áll eljárás alatt.

job-center_hu.jpg

                                                                                (fotó: job-center.hu)

A VII. r. vádlottat nem érte váratlanul a katonai ügyész kérése, mert a katonai elhárítás egyik tisztje még az ügyészségre történő bevitele előtt felvilágosította, hogy az ügyészek nem kishalakra, hanem tábornokokra utaznak, ehhez tartsa magát.

V. Sándor ezredes ekkor egy hajmeresztő huszárvágással maga szüntette meg előzetes letartóztatását. Tudta, hiszen az ügyészek megmondták előre, hogy magán kívül másokat is bele kell kevernie. De „Miszter tíz százalék” helyett a HM EI Zrt. vezérigazgatójára tett hamis terhelő vallomást. A felesége és fia érdekében képes volt bármire, hogy kiszabaduljon az ügyészek fogságából. És ekkor a kihallgatás befejeztével már nem a börtönbe vitték vissza, hanem azonnal haza is mehetett.

„Beismerte” azt is, hogy a katonai ügyészek az utolsó pillanatig, még a Tábornok-per kaposvári utolsó tárgyalásán is fenyegették, ha vissza meri vonni a vallomását, akkor 7-8 évet kap, ha fenntartja hazugságait, akkor 2-3 évvel megúszhatja.

L. Szilárd András ezredes jelenleg is pszichiátriai okok miatt kórházban fekvő beteg ember. Az ő ügyét különítette el dr. Ifkovics Béla hadbíró ezredes úr, mert nem tudott élni a védekezés jogával. Tegnap mégis megjelent Debrecenben, orvosai engedélyével.

Az ezredes a nyomozati vallomását nem tartotta fenn, a bíróság előtti nem létező vallomását viszont igen, mert bíróságon eddig még nem tett vallomást.

Az ügyészek a nyomozás során neki is büntetlenséget ígértek. Törvénytelenül. Ezért dr. Molnár Lajos meghatalmazott védője indítványozta a bíróságnál a vádlott nyomozati vallomása egy részének kizárását. A védő álláspontja szerint azok a nyomozati vallomások, amelyeket a vádlott büntetlenségével kapcsolatos téves feltevésben tett, bizonyítékként nem vehető figyelembe.

Megjegyzem, O. János tábornok vallomásának egy részét éppen ugyanilyen törvénytelen büntetlenségi ígéret miatt zárta ki a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa, amelyet a II. fokú bíróság helyben hagyott, és végzésében kötelezővé tette jelen bíróság számára is ennek figyelembe vételét.

T. István ezredes következett, aki saját állítása szerint nem tett terhelő vallomást senkire, csak sokat beszélt. Nyomozati vallomását ő sem tartotta fenn, a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa előtt tett vallomását viszont igen.

Az ezredes megfigyelte, hogy tagadással senki nem került szabadlábra, ezért a nyomozás során túlzott igyekezettel próbálta sejtéseit megosztani a nyomozó hatósággal. Mivel nem volt tudomása korrupciós cselekményekről, ezért folyosói pletykákkal színezett történetekkel traktálta az ügyészeket 30 hosszú oldalon keresztül. Aztán az ügyészek ezekből két vádpontot is eszkábáltak éppen ellene, saját vallomása alapján.

A rétes tésztát tovább nyújtjuk 2015. február másodikán.

2 komment

202. A hála kötelez

2015.01.08. 17:26 Viszkisdoboz

„Felhívom dr. Fapál László figyelmét, hogy a panaszt elutasító határozat közlésétől számított 60 napon belül a jogellenes fogva tartás bűntette vonatkozásában pótmagánvádlóként léphet fel és vádindítványt nyújthat be.” (Fővárosi Főügyészség)

Egy hónapja azon gondolkodom, hogy vádlómat, Waltner Roland alezredest, a vádlottak padjára ültessem-e vagy sem. Végül döntöttem.

A Központi Nyomozó Főügyészség egy ügyészéről van szó. Ma a Fidesz ügyészsége, pártügyészség. Ha valaki nem értené, akkor elmondom, hogy arról az ügyészségről beszélek, amely készségesen kiszolgálja a diktátor minden bosszúszomjas utasítását, kész bármikor bárki ellen koncepciós vádakat kreálni.

Ezzel egyidejűleg pedig nem észlelik sem hivatalból, sem feljelentés alapján a fideszes kollégisták és csatlósaik által elkövetett korrupciós bűncselekményeket, és ezzel maguk is részévé válnak a maffiaállam működésének. A korbács szerepét töltik be a jobboldali sajtóval maximálisan együttműködve. Ez az ügyészség nem a bűnt, hanem a feljelentőt üldözi, és nem tesz eleget hivatali kötelezettségének. Ügyészi esküjüket szemen köpve nemcsak asszisztálnak, hanem kifejezetten védelmezik a korrupt állami vagy önkormányzati hivatalnokokat.

A Tábornok-per nyomozása során minden nyilvánosságra került ügyészi visszaélés miatt feljelentést tettem a Legfőbb Ügyészségen. De a Budapesti Nyomozó Ügyészségen falba ütköztem. Nyomozásra nem is volt szükség, kizárólag az iratok alapján megállapították, hogy minden rendben volt. Mondjuk a hajnali órákban lakásunkról elhurcoló ügyészek megakasztották egy pillanatra őket, de csak egy szemhunyásnyira. Aztán a fejükre ütve kitalálták a megoldást! A nyomozó ügyészek szóban idéztek, és én ennek eleget tettem, így szó sem lehet jogtalan fogva tartásról. Nos, ekkor a határozat elleni panaszomban felhívtam arra a figyelmüket, hogy a szóbeli idézéssel csak az az apró probléma, hogy csak a törvényi feltételei hiányoztak. Erre a Fővárosi Főügyészég új verziót agyalt ki.

Na, akkor ezt hallgassák meg!

„Nem a személyi szabadságtól megfosztás a hivatalos személy olyan rendelkezése, mely szerint a sértett a kijelölt helyről nem távozhat el, mert ez a rendelkezés közvetlenül nem kényszeríthető ki. Maga a feljelentő sem hivatkozott arra, hogy el kívánt volna távozni, de ebben megakadályozták. Kívülállónak a hivatali épületben való mozgásához kísérő rendelése pedig nem minősül személyi szabadságtól való megfosztásnak.”

Szóval az, hogy egy hajnali órán beültettek egy kocsiba és elvittek Budapestre, továbbá az ügyész utasítására nem hagyhattam el az ügyészség épületét, és őrzésemre az ügyész által kirendelt biztonsági őr még a WC-re is elkísért, ez rendben lévő volt. Csak úgy tudhattam volna meg, hogy tényleg fogva vagyok-e tartva, vagy csak viccelődött az ügyész úr, ha az őrt valahogy kijátszom és elhagyom az épületet?

Mindezt azért, hogy szökésemmel bizonyítsam bűnösségemet, és az előre tervezett kényszerintézkedés (őrizet és előzetes letartóztatás) alapja a szökés legyen? Vagy ennek így kellett volna lennie az ügyész szerint, csak nem ismertem fel, hogy mit kellene csinálnom?

Azt tudtam, hogy nem vagyok bűnös, nem követtem el semmit, akkor miért kellett volna szöknöm? Mi elől? Ki elől? Nem tudtam, hogy miért vittek be, nem mondták. Azt sem közölték velem, hogy tanúként vagy gyanúsítottként kell velük mennem.

Immár végleg bebizonyosodott, hogy tényleg nem találok az országban egy ügyészt sem, aki érdemben foglalkozna kollégája dokumentált törvénytelenségeivel! Egy nyilvánvaló hivatali bűncselekmény miatt nincs közvád, hanem azt a lehetőséget adták meg számomra, hogy pótmagánvádlóként én, a vádlott a vádlómat bíróságra idéztessem, a vádlottak padjára ültessem, és én tetszelegjek a vádló szerepében, hiszen még ügyvédi képviseletre sincs szükségem, mert magam is ügyvéd vagyok.

Nem kérem, ez nem az én szerepem! Nem akarok botrányhős lenni!

Nyilván nagy port verne fel ebben az országban, ha egy ügyészt megvádolnak a bíróságon és a vád tárgyában dönteni kell. Még nagyobb csinnadratta kísérné az ügyet, ha egy koncepciós perben az ügyész által megvádolt személy teszi ezt közvádlójával szemben. Ugyanakkor ez egy olyan mellékszál a Tábornok-perben elkövetett ügyészi törvénytelenséghalmaz mellett, ami valójában szóra sem érdemes. És nem tartozik a koncepciós ügy, a viszkis dobozos ügy lényegéhez sem. A gyanúsítottakat miniszter vagy államtitkár elleni vallomásra kényszerítő vagy csábító ügyészi tevékenység sokkal súlyosabb, mint egy a lakásról való elhurcolás.

eletmod_transindex_ro.JPG

                                                                (fotó: eletmond.transindex.ro)

Nem, nem adom meg azt a lehetőséget, ügyész urak, hogy tisztára mossátok magatokat!

Határozottan vallom, hogy hivatali bűncselekményeknek közvádasoknak kell lenniük. Az elévülés megszakadása miatt újabb 5 év áll rendelkezésre, hogy a Tábornok-perben elkövetett ügyészi visszaélések ügyében egy elfogulatlan hatóság eljárhasson.

Soha nem felejtem el azt a magánzárkában eltöltött karácsonyt, távol a szeretteimtől. De elmúlt. Túl kell tennem magam rajta, felül kell kerekednem személyes sértettségemen.

De ha mélyen magamba nézek, akkor csak azért nem emelek Waltner katonai ügyész ellen vádat, mert mélységes megvetésem mellett végtelenül hálás is vagyok neki. A katonai ügyész az egyik kihallgatáson a börtönőrök éberségét kijátszva lehetővé tette, hogy kincset érő, különböző tárgyakat (pl. karóra, szemüveg, sapka, sál, kesztyű, gyapjú pulóver, cigaretta, öngyújtó) csempésszek be a büntetés-végrehajtási intézetbe.

A hála pedig kötelez. Mert akkor a túlélésről szólt minden.

 

Szólj hozzá!

201. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

2014.12.13. 13:18 Viszkisdoboz

„Önt is mentelmi jog illeti meg, így valószínűleg súlyosan jogsértőnek találná, ha Ön ellen e mentelmi jog fennállása alatt bármely nyomozó hatóság nyomozást végezne. Csupán csak úgy, hogy egy büntetőeljárásban a tanúktól azt kérdezgetné a rendőr vagy ügyész, hogy kapott-e Ön vesztegetésből származó pénzt”- írtam levelemben, amelyet Polt Péterhez, a legfőbb ügyészhez címeztem.

A legfőbb ügyész e körben elismert szakértőnek számít, hiszen nagydoktorijának a témája 2010-ben a parlamenti mentelmi jog volt.

A Tábornok-per nyomozása során ugyanis súlyos eljárási szabálysértések történtek a katonai ügyészek részéről, ami miatt feljelentéseket tettem a Legfőbb Ügyészségen. Ezek a feljelentések rendre elvéreztek, ahogy vártam, de az elévülést megszakították, így a törvénysértő ügyészek, no meg a határozatot hozó, kollégáiknak falazó társaik nem aludhatnak nyugodtan még úgy vagy 5 évig.

Az egyik kirívóan súlyos törvénytelenség volt a Tábornok-per vádlottjainak tanúkénti kihallgatása. Amit megtetéztek azzal, hogy egy újabb törvénytelenséget elkövetve, mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselő ellen (is) nyomoztak. A Budapesti Nyomozó Ügyészség törvénysértő módon nem tette lehetővé, hogy panasszal éljek az elutasító határozat ellen, de minden törvényes eszközzel fel fogok lépni a gazság ellen az igazságért, még akkor is, ha előre látszik, hogy a NER ügyészségénél célt aligha érhetek el.

Különösen azért, mert „gyanúsítottként és vádlottként alkalmas alanya voltam (vagyok) a lakásügyben és a Tábornok-perben a viszkis dobozos ügyben folyó büntetőeljárásoknak. Amikor pedig a nyomozás törvénytelenségei miatt feljelentést teszek a büntetőügyekben eljáró ügyészek ellen, mert azokat a hivatalos személyek (bíró, ügyész) nem akarják hivatalból észlelni, akkor rendre megállapítják az eljáró ügyészek, hogy nem lehetek sértettje a közjogi hatalommal bíró ügyészi visszaéléseknek.

Jelen feljelentésemmel is ez történt. A határozatot hozó ügyész ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Tábornok-per bírósága hatáskörébe tartozó vádlottjainak egy másik büntetőeljárásban tanúként történő kihallgatása folyamán a tanúk – konkrét ügyészi kérdésekre válaszolva - korrupciós cselekményekről nem számoltak be, így nem lehetek sértett az ügyben.

Jogi álláspontom szerint az eljáró ügyész tévedett. A hivatali visszaélés nem eredmény bűncselekmény, a Btk. 225. §-ában rögzített elkövetési magatartások valamelyike, az egyenes szándék és a célzat együttes megvalósulása elég a befejezett bűncselekmény megállapításához. A bűncselekmény megvalósulásának ugyanis a jogtalan hátrány okozása nem tényállási eleme, elegendő, ha Berki Tímea ügyésznőt a tanúkihallgatások folyamán ilyen célzat vezette.”

poltpeter_sikerado_hu.jpg

                       Dr. Polt Péter legfőbb ügyész (fotó: sikerado.hu)

Üldözi vagy pártolja a bűn az ügyészség? – tettem fel a kérdést a legfőbb ügyésznek.

„Ismerve az ügyészségi gyakorlatot, ha nem ügyészről, hanem rendőrről lenne szó, akkor az ügyészség szó nélkül, azonnal nyomozást rendel el az ügyben. Nem célom az ügyészi szerveket bűnpártolással megvádolni, mert azt gondolom, hogy az ügyészi szervezetben többségében tisztességes ügyészek dolgoznak. Ugyanakkor a kollegialitás nem jelentheti azt, hogy az egyik ügyész a másik ügyésznek lehetővé teszi, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ügyészség üldözése elől meneküljön.”

Majd új tényt hoztam a legfőbb ügyész tudomására. Mert az ügyészség 10 hónapon át úgy nyomozott országgyűlési képviselő ellen, hogy a legfőbb ügyész nem kérte ki a parlamenttől Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert, akit képviselőként mentelmi jog illetett meg. Amikor meg kikérte, akkor pedig hitelt adott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője által leírt valótlanságoknak. Ezzel pedig a legfőbb ügyész a házelnököt és az Országgyűlés tagjait is félrevezette.

„Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Ön csak 2011. december 15. napján kezdeményezte Kövér László házelnöknél Juhász Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, ezzel a megbillent jogi egyensúlyt helyrerántani szíveskedett, de nem tette semmissé a korábbi jogtalanságot.

Azt azonban példátlannak tartom, hogy Juhász Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítványában Ön azt állította, hogy a bűncselekmény gyanúját okirati bizonyítékok és tanúvallomások támasztják alá, miközben egyetlen tanúvallomás és egyetlen okirat sem támasztotta alá az ügyészség koncepcióját. Ellenkezőleg. Minden irat, minden vallomás azt támasztotta alá, hogy a HM szervek eljárása törvényes volt és megfelelt a korábban kialakult, és az első Orbán-kormány alatt is folytatott gyakorlatnak.

Sőt, olyan jogszabályra hivatkozott indítványában, amely a vélelmezett hűtlen kezelés bekövetkezésekor már nem volt hatályban!”

Mit kértem a legfőbb ügyésztől?

Azt, hogy a feljelentésemet elutasító határozatot szíveskedjék hivatalból felülvizsgálni, mert az egyrészt megalapozatlan, másrészt olyan új tény és körülmény merült fel, amely a nyomozás elrendelését, illetve vádemelést eredményezhet.

Kíváncsi vagyok!

8 komment

200. Vádlott! Álljon fel, most tanúként is kihallgatom!

2014.12.08. 14:41 Viszkisdoboz

Ta damm… Megérkezett az utolsó feljelentés kiegészítésemre az utolsó elutasító határozat is.

Azt hiszem most jött el az idő, hogy már magam is szégyenkezzem jogász kollégáim jeles okfejtésein. Talán szabad ezt írnom, hiszen magam is ügyvéd lennék, ha a NER ügyészségének alaptalan vádja miatt nem lennék már négy éve a kamarából felfüggesztve!

Írtam már gondolatokat lejegyzőkönyvező ügyészről. Az „előzetesből való szabadulás miniszter/államtitkár elleni vallomásért” ügyészségi üzletekről. Azt eddig is tudtam, hogy ügyész az ügyésznek nem vájja ki a szemét. Hogy megint összefognak, és megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant.

De azon már berágtam, hogy az ügyészek megsértik a bíróság hatáskörét, hogy bizonyítékokat produkálnak, vádlottból tanút csinálnak, sőt mentelmi joggal érintett személy ellen folytatnak törvénytelen nyomozást. És lassan már ott tartunk, hogy még nekem kell bocsánatot kérni, amiért mertem felháborodni.

A Tábornok-per bírósága előtt álló vádlottjainak egy részét az ügyészség egy másik büntetőügyben, az un. lakásügyben tanúként hallgatta ki, és ebben a másik ügyben konkrét kérdések hangzottak el arról, hogy Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter vagy én, aki akkor államtitkára voltam, kaptunk-e vesztegetésből származó pénzt.

Feltételezhetően, a lakásügyben akartak bizonyítékokat produkálni a Tábornok-perhez ellenem. Hozzáteszem, azóta sem sikerült. Ugyanakkor Juhász Ferencet is oda akarták ültetni a vádlottak padjára, mert az ügyészséget irányító elszámoltatási kormánybiztos Juhász Ferenc honvédelmi minisztert a Tábornok-per vádlottjai között kívánta látni.

Na, ezt az ügyésznőt, Berki Tímeát jelentettem fel az ügyészségen hivatali visszaélés miatt.

Most pedig megszületett a remekmű. Megkaptam a feljelentésemet elutasító határozatot, amely ellen természetesen még panasznak sincs helye, mert nem vagyok sértett. Miért is? Azért, mert a „tanúk korrupciós cselekményekről nem számoltak be”– áll a határozatban. Vagyis, mert nem sikerült bizonyítékokat produkálni az ügyésznőnek ellenünk, vagy legalább ellenem.

Feljelentésemben kifogásoltam, hogy olyanokat hallgattak ki, akiknek semmi közük nem volt szolgálati lakáskiutalásomhoz, de az ügyészségi határozat szerint a vádlott tanúk kihallgatása indokolt volt, mert „E tanúk mindegyike magas vezető beosztást látott el a feljelentéssel érintett ingatlanvásárlás, továbbértékesítés időszakában a Honvédelmi Minisztériumban, az ott történtekre rálátásuk lehetett.” Tehát hallhattak volna szaftos folyosói pletykákat. Bár a semmiről nehéz lett volna.

A HM lakásgazdálkodásában részt vevő szervek és személyek körének megállapításához elég lett volna az iratok között található HM SZMSZ-ét fellapozni, és nem a Tábornok-per vádlotti listáját nézegetni!

Az ortodox állami vezetésben a katonai protokoll szerv vezetőjének és beosztottainak nem kellett lakásokat kiutalniuk, a tatai lövészdandár parancsnokának nem kellett lakást felújítania, egy közhasznú társaság gazdasági igazgatójának pedig nem kellett lakást takarítania.

Kizárólag az iratok alapján a látnoki képességekkel rendelkező Ott István vezető ügyész azt is megállapította, hogy a hivatali visszaélés azért nem valósulhatott meg, mert a jóságos ügyésznő, Berki Tímea nekünk nem akart jogtalan hátrányt okozni.

Így hiányzott a bűncselekmény megvalósulásához szükséges célzat. Hogy az iratokból hogyan sikerült Berki Tímea ügyésznő tudattartamára következtetéseket levonni a nagytiszteletű vezető ügyésznek? Nem tudom. Ezt a módszert már biztosan tanítják az ügyészségi (látnoki és gondolatolvasó) továbbképzéseken.

Amiről viszont a határozat mélyeket hallgat, hogy mentelmi joggal rendelkező képviselő ellen folyatott nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. február 28. napjától kezdődően, majd 10 hónapon keresztül. A NER ügyészsége megszegte kötelességét, holott tudta, hogy országgyűlési képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást indítani vagy bárminemű nyomozati cselekményt végezni.

Polt Péter legfőbb ügyész meg csak 2011. december 15. napján kezdeményezte Kövér László házelnöknél Juhász Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

Arról már nem is beszélek, hogy pont azért volt törvénytelen a nyomozás, mert összekutyulta a lakásügyet a viszkisdobozos üggyel. Erre a nyomozást elutasító határozat hosszú oldalakon keresztül szó szerint idézi Budai Gyula feljelentését lakásügyben, és a Tábornok-per viszkisdobozos részét is megismétli. Magáról a nyomozásról, amelynek a módszereit kifogásoltam, meg szinte semmi!

Minden rosszban van valami jó. Ha az ügyészségi eljárás szabályos volt, akkor ezeket a tanúvallomásokat megküldöm a Tábornok-per bíróságának. Kérem a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsát, hogy a vádlottakat hallgassa ki tanúként!

hajdupress_hu.jpg

Katonai Tanács elnöke: A vádlottak közül a tanúk hagyják el a tárgyalótermet kihallgatásukig! (fotó: hajdupress.hu)

Ugyanis már nem csak vádlottként, hanem tanúként is állítják ezek a személyek, hogy sem Juhász Ferenc, sem Fapál László vesztegetésből származó pénzt nem kapott.

Előtte persze még megpróbálkozom a legfőbb ügyésznél egy panasszal. Hátha okosabb leszek egy újabb jogértelmezéssel, hogy miért nem hajlandóak tenni a dolgukat a nyomozó ügyészek, amiért fizetésüket kapják: nyomozni!

Szólj hozzá!

199. Hanta a szabadságért

2014.12.02. 12:06 Viszkisdoboz

A Tábornok-per tegnapi tárgyalásán megint beleshettem az ügyészek kulisszatitkaiba. Már említettem korábban, hogy meggyőződésemmé vált, hogy az egyetem után továbbképzésen vesznek részt derék ügyész kollégáink, ahol újabb és újabb módszereket tanulhatnak. Egy ilyen fogás egy új mértékegység bevezetése a katonai ügyészek részéről. A hanta. Egy hantáért büntetésenyhítés, kettőért előzetesből való szabadulás, háromért akár vádalku is járhatott.

N. Imre alezredest, a katonai ügyészek 8 hónapig tartották előzetes letartóztatásban. A Tábornok-per tegnapi tárgyalásán vallomást tett, amelyben beszámolt az ügyészség új módszeréről, amellyel bővíthető a Tábornok-per személyi köre miniszterekkel és államtitkárokkal, is.

Mindig megrendülve hallgatom az újabb és újabb vádlottakat, akik arról számolnak be a bíróságon, hogy személyi szabadságuk árucikké vált. A katonai ügyészek ugyanis, mint egy vásáron kínálták a szabadságot a gyanúsítottaknak és védőiknek egyaránt. Ellenértékként semmi mást nem kértek, mint egy jó hantát. Na, nem akárkikre. A Honvédelmi Minisztérium volt minisztereire vagy államtitkáraira.

cyanideandhappiness.blog.hu.jpg

Waltner Roland katonai ügyész, nyilvánvalóan hallott arról a természettudományi tényről, hogy a halnak van feje is, meg farka is. A feje meg még büdös is. Ebből kiindulva a katonai ügyész azt a következtetést vonta le, hogy a HM egy gazdálkodó szervezetétől a honvédelmi miniszterig kell eljutnia.

Én még úgy tanultam, hogy az ügyészség nem arra kapott felhatalmazást, hogy egy abszurd dráma koreográfiáját megírja. Egy ügyész ugyanis nem lehet koncepcionális alakítója egyetlen büntetőeljárásnak sem.

Nekem még azt tanították a jogi karon, hogy egy jogállamban a vádirat az egy komoly dolog, annak minden mondata bizonyítékokkal alátámasztott, és nem a tömegeknek szánt színdarab.

Én sokáig azt gondoltam, hogy az ügyészt nem illeti meg az a jog, hogy a nyomozás során maga ossza ki a szerepeket, hogy kiből lesz tanú, kiből lesz vádlott és ki az, akit még kihallgatni sem kell. Pedig így történt.

Csakhogy a szereposztás nem úgy alakult, ahogy azt az ügyészségi szóvivő anno 2010 tavaszán beharangozta. Az ügyészség szerint ugyanis egy gengszterszervezet nem létezhet miniszter vagy államtitkár nélkül. Hát, keresni kellett hozzá minisztert vagy államtitkárt.

Egyetlen egy igazi okot találtam a vizsgált időszakban, hogy mi lehet a tényleges oka az előzetes letartóztatásomnak. 2010 októberében, amikor egy két perces kihallgatást követően megkérdeztem Waltner Rolandot, hogy mit akarnak tőlem, mivel az elmúlt négy hónap során nem bírtam rájönni, hogy mi az igazi oka az előzetes letartóztatásomnak.

Erre ő azt kérdezte, hogy tudok-e arról, hogy a HM előző szocialista vezetői (miniszterek, államtitkárok) kaptak-e visszaosztott pénzt. Mire azt válaszoltam, hogy személyesen nem is igazán ismertem, ezen magas rangú vezetőket. Erre, jelezte az ügyész, hogy akkor menjek vissza a Venyigébe gondolkodni (megjegyzés: Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet 3. sz. objektuma).

Aha, most már értem… Tehát, ez így működik. Ha megteszem azt a szívességet, hogy akár hamisan tanúzva beterhelem az „elmút nyóc év” vezető politikusait, vagy legalább elismerem, amivel beterheltek akkor nyílnak a rácsok (ahogy az ügyész ezután a kihallgatás után az ügyvédemnek mondta). Nem tettem meg ezt a szívességet. Ezért megbüntettek….” (N. Imre alezredes, VIII. r. vádlottja a Tábornok-pernek).

A Tábornok-per első, kaposvári előadása után a kép Debrecenben már iszonyúan lehangoló. A megismételt eljárást a teljes értelmetlenség, a tudatos irracionalitás, a passzivitás, és az ehhez kapcsolódó szorongás és bizonytalanság élmény jellemzi. Valóban egy abszurd dráma.

 

Szólj hozzá!

198. A nyakas tábornok

2014.11.28. 12:19 Viszkisdoboz

„Meg kell, hogy mondjam az ügyész úr szavatartó ember, következetes, meg kellene ezért a tulajdonságáért dicsérni. Ugyanis minden ugyanúgy történt, ahogyan előre megmondta, hogy mi lesz, ha nem teszem, amit ő elvár” – mondta a Tábornok-per tárgyalásán az I. r. vádlott.

Tudják Önök, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében hogyan működik az igazságszolgáltatás jutalmazási és a büntetési rendszere? Nos, úgy: Ha az ügyészek elvárásainak megfelelő vallomást tesz minisztériumi vezetőkre (persze kizárólag a korábbi, szocialista kormányok vezetőire), akkor szabadul a börtönből, de még a büntetését is elengedhetik. Ha ellenszegül, akkora börtönben fog megrohadni!

A békési nyakas paraszti családból származó tábornok nem adta be a derekát. Nem volt hajlandó olyan vallomást tenni, amelyet Waltner Roland katonai ügyész elvárt tőle.

Büntetésül egy évig tartotta az ügyészség előzetes letartóztatásban L. István Attila honvéd tábornokot (ebből is 9 hónapig Vácott, magánzárkában csücsült). A katonai ügyész a kapcsolattartást a tábornok közeli hozzátartozóival is korlátozta, hogy a pszichikai hadviselés részeként vallomást csikarjon ki belőle a Honvédelmi Minisztérium felsővezetőire.

A jó kihallgató.jpg

Eljárása nem vezetett eredményre. A tábornok tartotta magát.

A Moszkvába, Minszkbe, Jerevánba és Örményországba akkreditált, a Magyar Köztársaság véderő katonai és légügyi attaséját hazarendelésekor repülőgépéről leszedték a katonai ügyészek, elvettek tőle minden iratot, és már Ferihegyen vallatóra fogták:

Az ügyész az ügyvéd jelenlétét nem tartotta fontosnak, semmit nem tett, azt mondta majd arra is sor kerül és ő maga magyarázta el nekem, mit jelent ez a meggyanúsítás, először szép szóval megpróbált rábeszélni, hogy nekem lesz jobb, ha beismerem, mert akkor enyhébb büntetést kaphatok, sőt, ha segítem az ő munkáját, akkor még ő is tehet lépéseket az én érdekemben.”- ajánlotta fel az ügyész „bajtársi” segítségét a tábornoknak, ahogy később O. János és H. András tábornokoknak.

„Miután én csak az ügyvéddel való konzultációt kértem, mérges lett és már hangos szóval, erőszakosan magyarázta el, mondta el, szinte utasított, hogy ismerjem be a bűncselekményt és tegyek vallomást más ügyekről is, merthogy az ügyészség már tud mindent.

Elővett egy szürke mappát, azt lobogtatta előttem, és arra tekintve sorolta, hogy kikre tegyek terhelő vallomást úgy, ahogy ő kéri. Elmondta, hogy ha nem teszem meg, amit kér, akkor nekem annyi, bemocskolja a múltamat, teljesen szétzilálja a jelenemet, az egzisztenciámat és elveszi mindenem, amim van, tönkre fogja tenni a családomat, nekem ebben az országban nem lesz jövőm. De ha együttműködöm vele és vallomást teszek, elmondok mindent, amit tudok, akkor a súlyos 10 év körüli büntetésemet 7 évre, de akár 5 évre is enyhítheti.” – tett jogellenes ígéretet Waltner Roland a tábornoknak.

Majd „Sorolta a minisztérium volt és akkori vezetőit, akikről, különösen Juhász Ferenc volt miniszterről, Fapál László államtitkárról, Zámbori Mihály kabinetfőnökről, Gömbös János miniszteri biztosról, Szekeres Imre miniszterről és bizonyos cégekkel való kapcsolatukról mondjak terhelő adatokat. Ekkor megint elővett egy több oldalas, gépelt iratcsomót, ami egy szürke papír mappában volt és abból felsorolt különböző cégeket, pl. Nyíruncia Kft, főleg olyanokat, amelyek a minisztériummal szerződéses kapcsolatban álltak a különböző inkurrencia értékesítések vagy megsemmisítések kapcsán. Kérte, hogy ismerjem be az általam egyébként el nem követett bűncselekményeket, mivel én ott voltam főosztályvezető, nekem látnom kellett, hogy mit művelnek a minisztérium vezetői, de ha nem emlékszem, ő segít nekem, hogy mire kellene emlékeznem.” – ilyen irányú segítséget a nyomozás során másoknak is felajánlott Waltner Roland. Volt olyan, aki inkább a börtönt választotta és volt, aki nem.

Nem tudom, ki járt jobban.

L. Isván Attila honvéd tábornok, akit teljesen tönkre tettek, s egy évig rohasztottak börtönben, mert tiszti becsületét megtartva nem tett hazug vallomást feletteseire?

Vagy O. János honvéd tábornok, akit az ügyészeknek sikerült megtörniük, és Waltner Roland katonai ügyész szürke mappájának tartalmát saját szájába véve – szabadulása fejében - hazug vallomást tett a politikai élet és a Honvédelmi Minisztérium számos vezetőjére, így például Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszterre, Zámbori Mihály kabinetfőnökére és rám, a tárca akkori közigazgatási államtitkárára? S akit e vallomása után két héttel az ügyész szabadlábra helyezett?

Esetleg a rútul becsapott H. András tábornok, aki hitt a bajtársiasságban? Hegedűs Antal ügyész tábornok szavában?

Mára azonban mindhárman a Tábornok-per foglyai.

1 komment