Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Hirdetés

Friss topikok

Linkblog

Blogajánló

210. Egy ország legfőbb ügyész nélkül

2015.03.31. 19:11 Viszkisdoboz

A tisztességes eljáráshoz való jog – nemzetközi szerződésben vállalt - emberi jog. Garanciái szerencsére Strasbourgban és nem Budapesten találhatóak. Lényegében azt jelenti, hogy az embereknek joguk van ahhoz, hogy ügyeiket az állam szervei (ide értve az ügyészséget is) részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

De van egy ország, valahol Európában, ahol a jogállam legfőbb ügyészi tisztsége egyelőre betöltetlen. Csak egy olyan személy van, akit az illiberális állam vezetője ültetett az ügyészi székbe, és ezt meghálálva pártügyészként jár el. Esküjét nem tartja be, az ügyészséget a kormánypolitika eszközévé tette.

Pechemre, pechünkre ez az ország Magyarország.

Ez az ember nevesítve, Polt Péter. Az egykor liberális egyetemi oktató eladta a lelkét és szakmai tisztességét, és hű ebként kiszolgálja az álkonzervatív vezér utasításait. Ő is az orbáni, vagyis az értékek nélküli, szabad rablás elvén működő polgári állam politikai terméke. Addig marad a posztján, amíg a vezér elégedett vele. És egyelőre elégedett vele, mert kiválóan használja!

Polt Péter, a Központi Nyomozó Főügyészség útján, a politikai ellenfeleket tisztességtelen büntetőeljárásokkal, kirakat- és látványperekkel ellehetetlenítette vagy egyszerűen bemocskolta. Az orbáni állam kádereinek meg lehetővé tette és teszi, hogy a hatóságok üldözése elől meneküljenek. Vagy megszünteti a fideszes potentátok elleni nyomozásokat, vagy ha azok nem elkerülhetők a sajtó miatt, majd később szünteti meg.

Ez az ember tisztességes eljárásról csak akkor papol, amikor kormányhoz közeli emberek bűncselekmény gyanús cselekményeiről beszél. Poltnál emberi jogai csak akkor vannak egy gyanúsítottnak, ha az fideszes.

polt_nepszava_hu.jpg

                                                                   (fotó: nepszava.hu)

Az utóbbi öt évben az ügyészség minden eszközt megragadott, hogy bizonyítani tudja a Fidesz politikai állításait, mely szerint a baloldali kormányzás alatt korrupciós, meg mindenféle nemzetellenes cselekmények történtek. Polt Péter és Budai Gyula együttes erőlködése ellenére, kevés sikerrel.

Nem lett sikertörténetük a Tábornok-pernek nevezett koncepciós eljárás sem. Ebben az ügyben bíróság előtt is bizonyítottan a Hegedűs Antal ügyész tábornok által vezetett katonai ügyészség részrehajlóan, az eljárási szabályokat semmibe véve, csak tisztességtelenül járt el. Ennek eredménye lett a vádlottak első fokú felmentése is, amely – jegyezzük meg a bíró nevét – dr. Ifkovics Béla hadbíró ezredes nevéhez fűződik. A másodfokú bíróság azonban hatályon kívül helyezte az ítéletet és új eljárást rendelt el, amelyet jelenleg a Debreceni Törvényszék folytat.

Az ügyészség végeláthatatlan eljárási szabálytalanságait e blogban már kiveséztem. A felelősöket feljelentettem, de úgy pattantam vissza az ügyészségről, mint a ping-pong labda egy erős lecsapás után. Az ügyész soha nem lesz ügyésznek a farkasa! Ők jogon kívül élnek, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek.

Persze, mint kötelességtudó NER polgár, minden nap elmondom magamnak, hogy csak én és tizenhét védő látja rosszul, és minden szabályos volt, minden szabályos volt… Egyelőre nem sok sikerrel. Nem tudom magamat meggyőzni.

Nehezen értem meg, hogy egy bűncselekmény elkövetésével meggyanúsított személy, tisztázatlan vádalku keretében tett feljelentése, mint egyetlen „bizonyíték” alapján hogyan lehetek a vádlottak padján? Nekem ez a „tisztességes eljárás” jutott.

Most a bíróságokon lenne a sor, hiszen tisztességes tárgyaláshoz van jogom a Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikke szerint, de a jelenlegi bíróságot, a Debreceni Törvényszéket egyszerűen nem érdekli, hogy az ügyészség a nyomozás során betartotta-e az eljárási szabályokat vagy sem. Ha valaki jelzi a tárgyaláson az ügyészi törvénytelenséget, a hamis vádra való bírói kioktatása után megyünk tovább, mintha mi sem történt volna. Lassan már senki nem szól semmiért. Sem a vádlottak, sem a védők. Csak ülünk és nézünk ki a fejünkből.

Én persze nem hagyom magam, éppen ezért írásban kértem a bíróságot, hogy a Tábornok-per öt vádlottját tanúként hallgassa ki, mert a NER ügyészsége azt állapította meg, hogy a vádlottakat teljesen jogszerűen lehetett tanúként kihallgatni.

Kértem a bíróságot, ha az ügyészség jogi álláspontja ellenére mégis azt állapítaná meg, hogy a vádlottak tanúkénti kihallgatása fogalmilag kizárt, akkor a bíróság a vádlottak tanúkihallgatási jegyzőkönyveit ismertesse, és azokat okirati bizonyítékként értékelje.

Indokolásképpen előadtam, hogy „jelen ügyben (a továbbiakban Tábornok-per) a Budapesti Katonai Ügyészség a nyomozását lezárta, iratot ismertetett, és 2011. március 17. napján vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre.

A Központi Nyomozó Főügyészség 168/2011. ügyszámon jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Juhász Ferenc és társa, dr. Fapál László II. r. vádlott (mint felbujtó) ellen nyomozást folytatott.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Tábornok-perben közölt vádemelést követően, 2011. június és augusztus hónapokban tanúként hallgatta ki a Tábornok-per fent megjelölt vádlottjait, és arról faggatta őket, hogy kapott-e Juhász Ferenc honvédelmi miniszter vagy Fapál László államtitkár korrupciós pénzt.

2014. október 07. napján feljelentést tettem a Legfőbb Ügyészségen hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A feljelentés elbírálására kijelölt Budapesti Nyomozó Ügyészség (Nyom. 1938/2014/I. számon) az iratok alapján a feljelentésemet elutasította. A határozat ellen bejelentett panaszomat – mint nem jogosulttól származót - pedig a Fővárosi Ügyészség utasította el.

A határozat indokolása szerint a vádlottak „tanúkénti kihallgatásukra történt intézkedés, valamint a nyomozási cselekmény foganatosítása a büntetőeljárási törvénnyel nem volt ellentétes. Önmagában az a tény, hogy ugyanezen személyek ellen egy másik ügyészség súlyos, korrupciós bűncselekmények elkövetése miatt vádiratot nyújtott be a törvényszékre, nem jelenti azt, hogy kihallgatásuknak akadálya lett volna”. Az ügyészség az iratok alapján azt is megállapította, hogy a büntetőeljárásra a jogtalan hátrány okozási célzat hiányában került sor, így a feljelentést bűncselekmény hiányában kellett elutasítania.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség határozata azt is megállapította, hogy „A kérdésekre a tanúk korrupciós cselekményről nem számoltak be, O. János dandártábornok pedig e körben nem nyilatkozott”.

A vádlottak tanúként tett vallomása újabb bizonyítékként szolgál arra, hogy a terhemre rótt cselekményeket nem követtem el.”

A tisztességes tárgyaláshoz való jog birtokosaként várom, hogy a bíróság az iratot a tárgyaláson ismertesse és arra érdemi választ adjon!

3 komment

209. Volt-nincs népi ülnök

2015.03.25. 16:58 Viszkisdoboz

Tegnap a Tábornok-per 2.0 tárgyalása volt Debrecenben. Amikor hazaértem, töredelmesen be kell vallanom, hogy berúgtam. És csak másnap álltam neki a poszt megírásának. Ugyanis a papíron gyorsító fokozatra kapcsolt kiemelt büntetőügyben a Debreceni Törvényszéken az átlagos napi tárgyalási idő másfél óra. Igen, jól olvasták: 90 perc/ tárgyalási nap.

De tegnap rekordot döntöttünk!

Öt órát utaztam oda-vissza azért, hogy részt vegyek a tárgyaláson, ahogy az egy tisztességes vádlotthoz illik. A tárgyaláson az 55 tanúból kettőt hallgatott ki a bíróság. Amikor hazafelé indultam, még az autó hűtővize is üzemi hőmérsékleten volt. Nem csoda, mert a tárgyalás 43 percig tartott! Abszolút negatív rekord!

img_0295.JPG

Kiszámoltam, ha így haladunk tovább, akkor kell még egy év a tanúk kihallgatásához, és még egy esztendő az esetleges szakértő kirendeléséhez, valamint a vád-és védőbeszédekhez és az ítélet megírásához. Számításokkal nem kívánok senkit sem untatni, de évente maximum 20 tárgyalási nappal számolva 30 óránál nem tárgyal többet ez a katonai tanács. Mindezt közpénzen, mert a megismételt eljárás költségeit mindenképpen az adófizetők állják.

Összehasonlításul: a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa bő egy év alatt tokkal vonóval lezongorázta a Tábornok-per 1.0-t, amely nem mellékesen a felmentésemmel zárult. Persze könnyű volt nekik! Reggel kilenctől délután négyig is eltartott egy-egy tárgyalás.

Ugyanakkor a Debreceni Törvényszéken egy év alatt eljutottunk a vádlottak egy részének kihallgatásához (akik nem tettek vallomást szóban, azok vallomásait a bíróság még nem olvasta fel). És már két tanút is meghallgatott a tanács!

Hideg zuhanyként ért az a bírósági bejelentés is, hogy dr. Tarcsa Csaba rendőr tábornok, népi ülnök más fontos beosztást kap a belügyminisztertől, ezért a bírósági tanácsból kiválik. Vagyis, a tanács összetételében bekövetkezett változás miatt az egész Tábornok-per 2.0-t – immár harmadszor – elölről kell kezdeni!

Bár arra nem kaptunk magyarázatot, hogy a rendőr tábornok új beosztása mellett miért nem tudja ellátni bírósági feladatait, a katonai tanács elnöke mindenkit megnyugtatott, hogy éppen most van ülnökválasztás, ezért már májusra lesz egy új, tábornoki rendfokozatú népi ülnök.

Hipp-hipp hurrá! Már két hónap múlva kezdődhet elölről a Tábornok-per!

Szólj hozzá!

208. Hetven hazug ember

2015.03.10. 14:47 Viszkisdoboz

Úgy érzem magam, mintha egy olyan filmforgatás kellős közepén ülnék, ahol a rendező egy abszurd és nonszensz helyzetet teremt, amelyről mindenki azt gondolja, hogy ilyen nálunk, egy jogállamban nem történhet meg. A megismételt forgatás (mert az elsőt újra kellett forgatni) most számomra véget ért. Nincs több szerepem a fináléig.

A megismételt eljárásnak Debrecen a helyszíne. Az eredeti per Kaposvárott zajlott, ahol dr. Ifkovics Béla hadbíró ezredes által vezetett katonai tanács bűncselekmény hiányában felmentett az ügyészség vádja alól. A II. fokú bíróság azonban hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet. Így került az ügy Debrecenbe.

Most nézzük a vádat, amely az egész ügy abszurditását adja!

O. János egy vádalku keretében született vallomása szerint – megjegyzem, egy gyanúsított büntetlenül hazudhat (!) - ismeretlen időpontban, ismeretlen eredetű összeget vettem át tőle államtitkári dolgozószobámban, és az ismeretlen pénz egy részét viszkis dobozban vittem el a honvédelmi miniszternek.

De az ügyész a viszkis dobozos mesének a felét levágta, és vádjában azt állítja, hogy az ismeretlen eredetű pénzzel kitömött már nem viszkis, hanem piros italos dobozzal elhagytam az irodámat. Pont.

Ezt a vallomást tekinti az ügyészség bizonyítéknak. Igen, a 2000-es évek elején, egy állítólagos Európai Uniós államban vádat emelnek úgy, hogy nincs semmi más az ügyészség kezében, mint egy gyanúsított vallomása valakire, aki ellen nagy lelkesen, szolgai módon (vagyis politikai utasításra) vádat emelnek. Nem nyomoznak, nem néznek utána, még logikailag sem gondolják végig.

15 „vádlott társ” sem korábban, sem most nem tett rám terhelő vallomást. Az alapeljárásban kihallgatott 55 tanú vallomása – akik pedig büntetlenül nem hazudhatnak – hitelt érdemlően bizonyította, hogy nem volt közöm semmilyen visszaosztott pénzekhez.

Tehát az ügyészség azt állítja, hogy 70 ember hazudik, köztük a vád valamennyi tanúja! Ez az igazán abszurd helyzet!

survive-all_hu.jpg

Nem csoda, hogy a viszkis dobozos ügyészi vád Kaposvárott csúfosan elbukott. Vártam, hogy mit lépnek az ügyészek. Hát, semmit! A megismételt eljárásban a vádirat nem változott. Az ügyészség presztízs okokból időhúzásra törekszik. Alaposan feladja a leckét a bíróságnak, hogy az odahordott halmazból maga állapítson meg tényállást, és még keressen hozzá bizonyítékot is.

Persze a tények az ügyészséget nem zavarják, továbbra is egy börtönben tett vallomás miatt vagyok 5. éve vád alá helyezve. Egzisztenciálisan is tönkretettek, mert e vád miatt ügyvédi hivatásomtól törvényük erejénél fogva megfosztottak és semmilyen más munkát nem kapok az egész országban.

A legbosszantóbb az, hogy a vádirati tényállás szó szerint megegyezik O. János gyanúsítotti vallomásával. A bizonyíték pedig maga O. János gyanúsítotti vallomása. Tehát a tényállás és annak bizonyítéka ugyanaz a vallomás. Ez valóban szokatlan és abszurd helyzet!

A normális gyakorlat még abban is kétséget mutat, hogy egy gyanúsítotti vallomás vajon elég-e ahhoz, hogy mást meggyanúsítsunk bűncselekmény elkövetésével, mert egy személyi bizonyíték csak gyanúra ad okot. Egyéb bizonyíték híján pedig vádemelést nem alapozhat meg. Tehát nem lehet egy ember életét azért tönkre tenni, mert valaki – bármilyen oknál fogva – tesz rá egy terhelő vallomást.

Ez volt legalábbis a magyar gyakorlat 2010-ig. Aztán jött a Fidesz, aki eredményt akart felmutatni, bármi áron. A Fidesz ellenzéki nyolc éve alatt azzal hülyítette az embereket, hogy a Gyurcsány kormány lop, csal és hazudik. Hatalomra kerülve kellettek tehát a sztorik, kellettek a használható gyanúsítottak, akik gyakran saját szorult helyzetükből úgy vágták ki magukat, hogy a politikusokra, minisztériumi vezetőkre tettek valótlan vallomásokat. Kellettek ehhez persze olyan politikai inkvizítorok, mint Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, aki a médiumok útján vádolt és ítéletet is hozott. Tiszta középkor!

Mára minden lecsillapodott. Budai Gyula hagyatéka tovább él, bár ő mosta kezeit és elvonult államtitkárnak, illetve az új ciklusban most éppen az illiberális állam egyik képviselőjeként keresi a kenyerét. És persze remegő térddel várja az elévülést, hogy gyomorforgató tevékenysége miatt ne lehessen majd felelősségre vonni.

A forgatás március 10. napján elmarad, mert a bíróság hivatalos ok miatt elhalasztotta a tárgyalást, így a folytatásra 2015. március 24-én kerül sor. Természetesen ott leszek minden további tárgyaláson.

Várom a finálét!

Szólj hozzá!

207. Sose bízz egy ügyészben

2015.02.24. 14:22 Viszkisdoboz

„Az ügyészség, mivel XVI. r. vádlott vallomását hitelesnek fogadta el, az ő vallomása alapján állapította meg ezen történeti tényállást.” (Kaposvári Törvényszék, ügyészi vádbeszéd)

Nem tetszik a szomszédja, a főnöke, ne adj Isten a felesége? Menjen be a Központi Nyomozó Főügyészségre, jelentse fel, és örökre megszabadulhat tőle! Ezen az ügyészségen hisznek magának! Vallomását alátámasztó bizonyítékok beszerzésével ez az ügyészség nem fárasztja magát. Az Ön vallomása lesz a bizonyíték. Hogy mi támasztja alá a vallomását? Hát a vallomás maga. És már kész is a vád.

A Tábornok-per 2.0 tegnapi tárgyalásán a bíróság meghallgatta az utolsó vádlottat, O. Jánost.

O. János beismerő vallomása, melyet az ügyészeknek tett, az egy szem „bizonyítéka”, mit mondok, a bizonyítékok királynője, a Tábornok-perbe ágyazott viszkis dobozos ügynek, mint politikai marketing terméknek!

A XVI. r. vádlott, a Debreceni Törvényszéken ugyan megjelent, de a katonai tanács előtt nem tett vallomást, kérdésekre sem válaszolt és még arról sem volt hajlandó nyilatkozni, hogy bűnösnek érzi-e magát!

Tehát egy börtönben tett gyanúsítotti vallomás alapján egy volt államtitkárt le lehetett tartóztatni, börtönbe lehetett csukni és még vádat is lehetett emelni ellene! Nem nyomoznak az ügyészek, nem vizsgálódnak, hanem hisznek. Példátlan!

Öt éve állok büntetőeljárás alatt a Központi Nyomozó Főügyészség hitbéli felfogása miatt.

Ezt velem a Fidesz által vezényelt pártügyészség teszi. Jegyezzük meg a nevét, bár remélem, nemsokára csak az ügyészség működését leíró könyvekben lehet majd megtalálni: Központi Nyomozó Főügyészség. Normális jogállami viszonyok esetén ilyen nem fordulhatott volna elő. De ma nincsenek normális viszonyok az állami élet egyetlen területén sem. Miért lenne kivétel az ügyészség, aki kormányzati irányítás alatt egyrészről a politikai ellenfelek ostora, másrészről a kormányzati korrupció leplezője, a feljelentők következetes üldözője?

Még nem derült ki, hogy O. János személyesen a viszkis dobozos legenda kiötlője, vagy az más szellemi terméke. Az azonban tény, hogy ezt a vallomását a Kaposvári Törvényszék a Tábornok-per 1.0-ban kizárta a bizonyítékok közül, mert a katonai ügyészek részéről súlyos eljárási szabálytalanságokkal került beszerzésre. Ezt osztotta részben a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa is, amely megállapította, hogy a vallomás egy részét valóban nem lehet felhasználni a katonai ügyészek jogellenes büntetlenségi ígérete miatt.

Visszatérve O. Jánosra, a XVI. r. vádlott személyi körülményeire nyilatkozva elmondta, hogy jelenleg a Honvéd Kórház pszichiátriai osztályán speciális terápiában részesül. Megjegyzem, hogy a volt tábornokot előzetes letartóztatása alatt a börtönben, a vallomástétele időszakában saját elmondása alapján már gyógyszerezték, és a viszkis dobozos vallomása megtételét követő ügyészi szabadítását követően – immár öt éve – pedig folyamatos pszichiátriai kezelést kap.

Dr. Horváth Z. Péter ügyvéd kérte a bíróságtól O. János feljelentésétől kezdődően a vallomásainak a bizonyítékok köréből történő kirekesztését, mert azok beszerzése nem felelt meg az eljárási szabályoknak. Példaként hozta fel, hogy a kihallgatási jegyzőkönyvek nem tartalmazzák az önvádra kötelezés tilalmára vonatkozó passzusokat, és a volt tábornok elmeműködésének kóros állapota miatt csak korlátozottan volt beszámítható. A védő szerint az ügyészek a volt tábornok vallomását „kicsalták, kicsikarták”, és védence „teljesen téves tudattartalomban” tett vallomást.

Nóvumként a védő azt állította, hogy Hegedűs Antal ügyész tábornok, a Budapesti Katonai Ügyészség volt vezetője, 2010. február 17. napján, törvénytelen módon O. János feljelentő tanúnak teljes büntetlenséget ígért, amit azóta sem vont vissza az ügyészség.

Hegedűs Antal dandártábornok.JPG

                   Dr. Hegedűs Antal ügyész dandártábornok (fotó: Deák Zoltán)

Ez is egy szép történet! 2010. február 17-én O. János egykori honvédtábornok máig ismeretlen körülmények között úgy „döntött”, hogy nem tetszik neki egy másik honvéd ezredes, ezért feljelentést tett ellene, hogy a Honvédelmi Minisztériumban mit hallott róla „pletyka szinten”, hitelt érdemlően. A feljelentő részére bármit is mond, Hegedűs Antal ügyész tábornok azonnal büntetlenséget ígért. Egy tábornok ígért egy másik tábornoknak. Egy hét sem telt el és O. János már gyanúsított volt.

A védő kérte az ügyész tábornok tanúként kihallgatását.

Ezt követően a katonai tanács úgy döntött, hogy biztos, ami biztos, nemcsak a ki nem zárt részeket, hanem O. János teljes nyomozati vallomását felolvassa, és majd a bírói mérlegelési körében dönt arról, hogy a vallomás mely része használható fel és melyik része nem.

És akkor még egyszer elmondom, hogy mindenki megértse: semmiféle 50 %-os megállapodást nem kötöttem sem szóban, sem ráutaló magatartással. O. Jánostól és mástól sem vettem át ún. visszaosztott pénzt vagy korrupcióból, illetve befolyással üzérkedésből származó pénzt. Ebből kifolyólag sem a honvédelmi miniszternek, sem a kabinetfőnökének nem is adhattam át semmiféle pénzt.

A bíróság tanúk kihallgatásával folytatja a bizonyítási eljárást 2015. március 10. napján.

8 komment

206. Az orbánista ügyésznő most még megúszhatta

2015.02.12. 18:49 Viszkisdoboz

Ezek az ügyészek tényleg összejátszanak egymással! Eddig abban reménykedtem, hogy az illiberális állam elpusztítása után elég lesz csak a Központi Nyomozó Főügyészség teljes állományát szélnek ereszteni, de belátom tévedtem. A Budapesti Nyomozó Ügyészség és a Fővárosi Főügyészség határozatai arra engednek következtetni, hogy az orbánista ügyészek már mindenütt ott vannak.

Így a fertőzött góc kimetszése helyett most már azt mondom, hogy komplett ügyészségi nyomozóhivatalokat, fellebbviteli és legfőbb ügyészségeket kell amputálni. Majd egy vadonatúj vádhatóságot kell felállítani.

Mert az illiberális állam egy anómiás társadalmat (Merton) hozott létre, amelyben a normák és a társadalmi valóság között egy óriási szakadék keletkezett. A normák szerint az ügyészség a politikától független, a törvényesség őre és üldözi a bűnt. A valóságban az ügyész politikai utasításokat fogad el, politikai szerepet vállal látvány és koncepciós perekben, és a feljelentőt üldözi a feljelentett helyett. Csodálkozunk, hogy az államilag szervezett korrupciót az ügyész mosolyogva nézi, és a bűnöző fideszeseknek pedig még azt is lehetővé teszik, hogy beleröhögjenek a pofánkba? Bicskanyitogató!

atlatszo.jpg

                                                               (fotó: atlatszo.hu)

Az új rend első intézkedése között kell, hogy legyen annak törvényben rögzítése, hogy az orbáni illiberális állam teljes regnálása alatt az elévülés nyugszik. Ennek indoka, hogy nincs független ügyészség, és vád hiányában pedig nincs olyan bíróság sem, amely a hatalmat gyakorló személyek köztörvényes büntetőjogi felelősségét vizsgálhatná.

Azonnal létre kell hozni a korrupció elleni ügyészséget, tevékenységét külön bírósági kontroll alá kell helyezni. A nyomozási bíróságoknak valódi függetlenséget kell biztosítani. A nyomozási bíró engedélye nélkül az ügyész nem nyomozhat, és nem emelhet vádat sem. A nyomozási bíró ellen csak a törvényszékek, ítélőtáblák bírósági tanácsai határozata alapján, és csak a korrupció elleni ügyészség nyomozhat. Ügyészek ellen a nyomozási bíró nyomoz és emel vádat. A katonai ügyészséget ismételten külön ügyészségként kell működtetni, minden katonai ügyész köteles lesz minimum egy évet az adott fegyveres szervnél eltölteni szolgálatban.

Most pedig nézzük a történetet, amely miatt a fenti, bevallom, indulatoktól sem mentes kijelentésekre ragadtattam el magam.

A legfőbb ügyészhez címzett harmadik feljelentés-kiegészítésem arról szólt, hogy a pártügyészség állományába tartozó Berki Tímea ügyésznő hivatali visszaélést követett el akkor, amikor a már a Tábornok-per bírósága előtt álló vádlottakat tanúként idézte be egy másik büntetőügyben, és arról kérdezgette őket, hogy Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Fapál László államtitkár kapott-e korrupciós pénzt.

Már a kezdet is kalandos volt, ügyészségi tili-toli kezdődött. A feljelentésemet a Legfőbb Ügyészség megküldte a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek intézkedésre. A Budapesti Nyomozó Ügyészség átküldte a Központi Nyomozó Főügyészségre („Egyétek meg, amit főztetek” felkiáltással), onnan ismét a Legfőbb Ügyészségre került, hogy újra a Budapesti Nyomozó Ügyészségnél landoljon („Nem húzhatod ki magad, öreg!”).

A Budapesti Nyomozó Ügyészég kizárólag az iratok tanulmányozása után belelátott az ügyésznő fejébe, és arra a következtetésre jutott, hogy a jóságos Berki Tímea ügyésznő nem akart nekünk rosszat, így hiányzott a bűncselekmény elkövetésének célzata, ezért elutasította a feljelentésemet azzal, hogy nem vagyok sértett az ügyben, így panaszjogom sincs.

2014. december 10. napján panaszt jelentettem be a Legfőbb Ügyészségen. Panaszomban kifejtettem, hogy a hivatali visszaélés nem eredmény bűncselekmény, ezért azon az alapon, hogy a vádlott tanúk nem tettek terhelő tanúvallomást rám és a miniszterre, még kimeríti a hivatali visszaélés törvényi tényállását. Új tényként hivatkoztam arra is, hogy a honvédelmi miniszter a nyomozás alatt parlamenti képviselő volt, így az ügyészség úgy folyatott ellene nyomozást 10 hónapon keresztül, hogy mentelmi jogát semmibe vették. Úgy gondolták megtehetik, mert Juhász Ferenc szocialista képviselő, vele bármit meg lehet tenni.

2014. december 15-én arról értesített a Legfőbb Ügyészség, hogy panaszomat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Főügyészségnek megküldték. Aztán egy bő hónap elteltével megkaptam a végső, egy mondatos határozatot: „dr. Fapál László feljelentő által bejelentett panaszt, mint nem jogosulttól származót elutasítom”. Pecsét, aláírás.

Hát, röviden ennyi. Arra sem méltattak, hogy a panaszomban kifejtettekre érdemben válaszoljanak. Minek? Bármit megtehetnek. Még örülhetek, hogy nem indítottak ellenem büntetőeljárást rágalmazásért, mint az mára már szokásukká vált, hogy megfélemlítsenek mindenkit, és elvegyék az emberek kedvét a valódi fideszes bűnözők feljelentésétől.

Hivatalból persze semmit sem kell észlelniük. Ezek az ügyészek csak azt észlelik, amire parancsot kapnak. Az az ügyészségi szóvivő, aki a Magyar Hírlap cikke alapján nyomozást rendelt el szocialista politikus ellen, most is ott van a Legfőbb Ügyészségen, az elnöki kabinetben, csak vagy elfelejtett olvasni vagy már nem is olvas. Az Átlátszón megjelenő cikkeket biztosan nem olvassa, mert akkor az összes ügyész kevés lenne a Fidesz, mint maffiapárt nyilvánvaló lopásainak kivizsgálására.

13 komment · 1 trackback

205. Jó fiú és rossz fiú

2015.02.06. 10:34 Viszkisdoboz

Dr. Nagy László hadbíró ezredes vezetésével a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa 2015. február 02. napján vádlottak meghallgatásával folytatta munkáját.

Ha őszinte akarok lenni, akkor erről a tárgyalásról nem is kellene beszámolnom, mert semennyiben nem érint engem. Olyan mellékszálak ezek, ahol az ügyészek valami téves képzet alapján azt gondolták, hogy O. János tábornok vallomását majd úgy „bizonyítják” nyomozás helyett, hogy kiszúrnak olyanokat, akik kellő beszaratás után hajlandóak beismerni bármit. Márpedig a már kiismert ügyészi logika szerint, ha alátámasztják egy-két esetben O. tábornok vallomását, akkor majd a bíróság az egészet, így a viszkis dobozos legendát is igaznak fogja elfogadni. Persze az azért elgondolkodtató, hogy az ő képességeik ilyen szerények, vagy a bíróságot tekintik ennyire korlátoltnak.

T. László alezredes bírósági vallomásában elmondta, hogy a vádiratban terhére rótt cselekményt nem követte el, és az ott megfogalmazottakat határozottan visszautasította. Az alezredes elmondta, hogy több alkalommal kapott pénzjutalmat elöljárójától, O. János tábornoktól, jó munkája elismeréseként.

Megjegyezte, hogy még O. János tábornok sem állította vallomásában, hogy neki a „visszaosztásról” tudnia kellett volna. Szembesítésükön is csak azt mondta az alezredesnek, hogy „sejthetted”. Az alezredes pedig nem sejtette és nem is gondolt arra, hogy a jó munkája elismeréseként kapott pénzjutalom „visszaosztott pénzből” származik. Különösen azért, mert ezeket a jutalmakat jelentette parancsnokának is, aki azokat rendben lévőnek találta. T. László azt is elmondta, hogy a HM protokoll szervénél gyakran előfordult, hogy a velük együttműködő külső szervektől (pl. önkormányzatok) kaptak pénzes borítékokat, vagyis jutalmakat. Azokat is az elöljárók osztották szét a végzett munka alapján az állomány között.

Az alezredes vallomásában beszámolt a katonai ügyészek már ismert módszereiről is. 2010 decemberében egy kora reggeli órán kereste fel lakásán két ügyész, akik közölték, hogy előállítják az ügyészségre, és elvették a telefonját. T. László azt gondolta, hogy ez az egész egy rossz álom, de nem az volt. Mihalik százados az ügyészségen meggyanúsította, amire válaszul védő kirendelését kérte. A katonai ügyész megtagadta, mert szerinte „ez most nem az a helyzet”, ahol ügyvédre lenne szüksége az éppen elhurcoltnak. Az alezredes ennek ellenére nem volt hajlandó beismerni azt, amit nem követett el, sőt merészelte tagadni a vádakat. De ebbe az ügyész százados nem törődött bele.

images.jpg

A megkomponált színjáték folytatódott. Mihalik ügyész (rossz fiú) megeresztett egy telefont: „rendőrökre lesz szükség”. A kihallgatást felfüggesztették. Ekkor megjelent Waltner ügyész (a jó fiú), aki „nagyon szimpatikus, közvetlen ember benyomását keltette”. Waltner elbeszélgetett az alezredessel. Az akkor még csoportvezető katonai ügyész elmondta, hogy neki O. János tábornokot kell rács mögé juttatnia, az alezredes csak egy súlytalan mellékszereplő. A beismerés - mondta az ügyész – enyhítő körülmény, továbbá, ha a jutalomként kapott pénzt ügyvédi letétbe helyezi az alezredes, akkor még meg is úszhatja az egészet. Ehhez viszont az kell, hogy az alezredes ismerje el a gyanúsításban foglaltakat. Arról már „elfelejtette” felvilágosítani a szerencsétlent, hogy a beismerés csak akkor enyhítő, ha csinált valamit egyáltalán. Az ártatlanság ma még nem büntethető.

A védőügyvédi funkciókat is átvevő katonai ügyész ügyes meggyőzése mégis hatásos volt.

A kellőképpen beszaratott T. László alezredes hagyta, hogy a jegyzőkönyvet a két katonai ügyész alakítsa ki O. tábornok vallomásával szó szerint megegyezően. Eszébe jutott persze az is, hogy olvasta a Magyar Nemzetben, hogy kollégái egy része börtönbe került, így elfogadta, ahogy az ügyész fogalmazott, „saját jól felfogott érdekében” kell a tagadását teljes beismerésre változtatnia. Nem is került előzetes letartóztatásba. Hogy mégsem úszhatja meg, arról meg szintén „elfelejtette” felvilágosítani az ügyész-ügyvéd. Vádat emeltek ellene is, és immáron öt éve ő is koptatja a vádlottak padját.

A HM PNRI tolmács-fordító osztály korábbi vezetőjét, L. Tibort is kihallgatta a bíróság. Érdekessége a vádnak az, hogy H. András tábornok emlékezett úgy egyik kihallgatása során, mintha tőle kapott volna „visszaosztott pénzt”, de még L. Tibor nevére sem emlékezett. Hát, igen. Jobb is elfelejteni, hogy kitől veszünk át pénzeket. A legjobb, ha kölcsönt kérünk, és azt felejtjük el, hogy kitől. Esetleg hivatkozhatunk családi összefogásra is.

L. Tibor elmondta, hogy a vád nem tartalmaz semmi konkrétumot, sem céget, sem helyszínt, sem időpontot és összeget, így nem tudja gyakorolni védekezéshez fűződő jogait. Ez a vádemelési szisztéma is ismerős lehet. Én sem tudom, hogy milyen pénzt és mikor vettem át, mert a vádiratból nem derül ki. L. Tibor vallomásában kifejtette, hogy Kaposvárott minden tolmácsot kihallgatott a bíróság és a tanúk elmondták, hogy neki és másnak sem fizettek vissza pénzeket a HM megrendelései alapján. Mégis itt áll a bíróság előtt. Nem érti. Én sem.

A Tábornok-per következő tárgyalására 2015. február 23-án kerül sor, amire egy személy, O. János tábornok van megidézve.  

Szólj hozzá!