Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

  • csak egy néző: @Ballib Cenzúrázók Réme: Na figyelj csak te idiótafaszfej. "Töredék áron vett állami lakást Budai... (2016.02.10. 10:24) 233. Ébredező középkor
  • féregírtó: Ha más nem használ, Brüsszelig kell vinni az ügyet. Akkor viszont a felmentés mellé egy tízmilliós... (2016.02.02. 17:32) 232. Embervadászat a javából!
  • Ilona Kertészné Horváth: Ilyen alapon fél Budapestet perbe lehetne fogni, na meg az akkori önkormányzatokat is. (2016.01.30. 17:15) 231. Viszkis dobozért lakást
  • lobster thermidor: Ezt a Pál utcai fiúkban úgy mondták a Pásztorok, hogy Einstand. Ma a t. bíróság játszik a pályán, ... (2016.01.30. 15:56) 230. Elítélték az asszonyt is
  • vajdasagi: @féregírtó: Bocsánat, csak még egy adalék: elég jól értem én, hogy pusztán a törvények betartását ... (2016.01.17. 20:23) 229. Másodfokú ítélet: a bírót kirendelték

Linkblog

233. Ébredező középkor

2016.02.09. 17:02 Viszkisdoboz

Nem tudom, nem jártam-e volna jobban a sötét középkorban, amikor a bűnösség vélelme alapján istenítéletekkel döntöttek bűnösségről, ártatlanságról. Becsületességem vizsgálatának részeként egy forróvíz-próba vagy egy hidegvíz-próba dönthetett volna akár a lakás-ügyben is.

Ha a víz, mint tiszta elem befogadott volna, és zsákba varrt testem nem jön fel a víz felszínére, akkor ártatlanul fulladhattam volna meg.

Ha a biztos bűnösség jeleként a víz felszínén maradok, akkor meg nyilvános kivégzésen köpködhettek volna meg vádlóim.

lovagok_hu.jpg

                                                                                    (fotó: lovagok.hu)

Az újkor viszont új jogszemléletet is hozott a bűnösség tekintetében. Az a fránya felvilágosodás! Az ártatlanság vélelmét. Ez azt jelenti, hogy az egész eljárásban – jogerős döntésig – a büntetőeljárás alatt álló személyt ártatlannak kell tekinteni. A terheltet pedig nem lehet ártatlansága bizonyítására kötelezni. Az ártatlanság vélelmének tagadása nem más, mint a bűnösség vélelme.

„Itten állnak a bűnösök!” – gondolta a másodfok. - „De az ügyészség nem indítványozott másodfokra tárgyalást, nem kapart össze valami hamis tanút vagy első fokon nem járt okiratot, így nyilvános ülésen, bizonyítás nélkül kell megváltoztatni a felmentő ítéletet… Nem semmi! Kell találnunk valamit az elítélésükhöz! Muszáj!” (És ki is találtak valamit, de erről majd a következő bejegyzésben…)

Sokan kérdezgetik tőlem, hogyan lehetséges az, hogy az egyik bíróság szerint nem történt bűncselekmény, amikor megvásároltam szolgálati lakásomat, egy másik bíróság viszont elítélt, mert szerinte szörnyű tettet követtem el, amikor megvásároltam szolgálati lakásomat.

A választ magam sem tudom. Olybá tűnik, hogy a másodfokú bíróság tagjai nem a rózsaszín, esetleg az átlátszó szemüveget vették fel, amikor hozzáláttak az iratok átvizsgálásához, hanem a feketét, amelyen keresztül nézve minden olyan sötét, olyan bűnös.

Elvetették az ártatlanság vélelmére vonatkozó alapjogi és eljárási előírásokat, és a bűnösség vélelméből indultak ki. Vagyis eldöntötték, hogy a bűncselekmény megtörtént, annak objektív tartalmi elemei megvalósultak, és bűnösség is terheli a vádlottakat. Már csak az első fokú felmentő ítéletet kellett egy elítélő döntéshez hozzá fazonírozni. Lenyesni, hozzátenni és egy kis hókusz-pókusszal – ideig-óráig – elhitetni a közvéleménnyel, hogy az elítéltek valóban bűnösök.

Ugyanakkor én még nem találkoztam olyan ügyésszel, aki az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartotta volna, de ez náluk valószínűleg szakmai ártalom is. Az egész ügyészi szervezet a bűnösség rejtett vélelmén alapul. Aki a hatóság látókörébe került valamilyen módon, az bűnös!

Mondok egy példát. Egy ügyész elmesélt egy jogesetet a közelmúltban és elmondta, hogy semmilyen bizonyítéka nincs az adott ügyben, de ő meg van győződve arról, hogy a bűncselekményt az illető elkövette, ezért vádat is fog emelni. Nem tudtam lebeszélni róla.

Az igazi probléma szerintem akkor jelentkezik, amikor a bűnösség rejtett vélelme a bíróságot is megfertőzi és elfeledkeznek arról, hogy az emberek jogvédelme az elsődleges feladatuk. A bíróknak az előttük álló vádlottat emberként és ártatlanként kell kezelniük, és erről a tárgyalás alatti verbális és nonverbális kommunikációjuk során sem feledkezhetnek meg.

A bűnösség rejtett vélelme a bíróknál is tetten érhető, de (még) nem általános gyakorlat. A bűnösség vélelmének számtalan motivációja lehet. Az emberi lustaság a leggyakoribb bűn, amikor a bíró kritikátlanul azonosul a vádhatóság jogi álláspontjával. Ők jobban tudják, ők nyomoztak. Az ítélet a váddal szó szerint megegyező lesz. Az is elképzelhető, hogy bíró ténybeli ismereteit a sajtóból szerzi be, hiszen pártunk és kormányunk olyan jól ért a karaktergyilkosságokhoz. Elismétlik százszor a médiumokban, hogy ezek a vád alatt lévő személyek bűnözők, a magyar jó nemzeti bíró pedig tegye a dolgát!

A bűnösség vélelme a bíróknál tetten érhető akkor is, amikor a bíróság a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket a terhelt terhére értékeli. Lazán átlép a vádhoz kötöttségén, és ehhez még dogmatikai magyarázatot is fűz. „Saját érdekében” kötelezi a vádlottat ártatlansága bizonyítására. Perbeli tények hiányában „következtetés” levonásával igyekszik a hiányzó tényeket pótolni. A vádlott bűnösségéről tények hiányában „jogi következtetést” igyekszik levonni.

Tiszteletlen a felsőbb bíróságokkal. A felsőbb bíróság (pl. Kúria) iránymutatását nem akarja érteni, sőt félre magyarázza. Megismételt eljárás elrendelésekor az ügyészség számára a vád képviseletére iránymutatást ad. Tetszőlegesen változtatja meg a terhelti pozíciókat (ma bűnsegéd, holnap felbujtó, holnap után társtettes). Eltűri és természetesnek tartja, hogy az ügyészség angolna módjára változtassa jogi álláspontját egy büntetőperben, és nem érzi ebben a védelemhez való jog sérelmét sem. Végül a koncepciós perekben pedig a politikus feljelentő által használt szókészlet szerint írja meg a hatalomnak tetsző, marasztaló ítéletet.

Ez a XXI. század. Ez ma Magyarország. Ez ma a Fővárosi Törvényszék.

Nem lehetne inkább a vízpróba?

11 komment

232. Embervadászat a javából!

2016.02.01. 18:02 Viszkisdoboz

A lakás-ügy egy olyan büntetőper, ahol a jogszabályokat a Honvédelmi Minisztérium minden dolgozója betartotta a feljelentő szerint is, a véleményező szerint is, a vádló szerint is és az ítélethozók szerint is.

Erre az ügyre mégis azért volt szüksége a kormányzatnak, hogy „végtelen romlottságunkat” az emberek sárga irigységével ötvözze. A politikai koncepció szerint én, a HM közigazgatási államtitkára viszkis dobozban vittem a korrupciós pénzt Juhász Ferenc honvédelmi miniszternek, aki hálából megdobott egy lakással.

A Honvédelmi Minisztérium 2006-ban, a lakásértékesítés XXI. ütemében 715 lakást és 98 garázst értékesített a benne lakó bérlők számára. Ebből 185 lakás volt olyan, amelyhez kellett a miniszter mérlegelési jogkörben hozott méltányossági döntése, mert ezek a lakások honvédségi beszerzése és tervezett értékesítése között nem telt el még 10 év. Az értékesítési csomagban 2003-as és több 2005-ös beszerzés is volt, többek között az én szolgálati lakásom is.

Hogy fokozzam az izgalmakat, azt is elárulom, hogy velem egy időben a Honvédelmi Minisztérium egy másik – államtitkári juttatásokra jogosult - vezetője is kérte a részére katonaként kiutalt szolgálati lakásának értékesítését. Kérelmére a miniszter mérlegelési jogkörében eljárva pozitívan döntött. A jogi helyzet ugyanaz volt, mint az én esetemben.

Vagyis 184 esetben a miniszter nem sértett meg semmilyen jogszabályt, így az államháztartási törvényt sem, de történetesen a feleségem és az én tulajdonomba került lakás esetében igen.

Félre értés ne essék! Én nem azt sérelmezem, hogy miért nem 185 rendbeli hűtlen kezeléssel vádolták meg a honvédelmi minisztert, mert a 10 éven belüli értékesítési kérelmeknek a bérlő javára helyt adott, hanem hogy egyáltalán egy rendbelivel igen. Mert minden a jogszabályoknak megfelelően történt. A miniszternek joga, sőt kötelessége volt dönteni a bérlők kérelmeiről. Szabadon mérlegelhetett. A jogszabályokat pedig nem magunknak írtuk, ami manapság a Fidesznél szokásos gyakorlattá vált, hanem 1994-ben Hende Csaba kabinettitkársága alatt az MDF kormány alkotta meg a HM lakásrendeletét, ami a miniszter mérlegelési jogkörét biztosította.

hetek_hu.jpg

                         Hende Csaba volt honvédelmi miniszter (fotó: hetek.hu)

Nem tűnik fel senkinek, hogy az ügyészség, a Fidesz játékszereként hivatását félre teszi, és csak azt üldözi, akit politikai okokból Orbánék kijelöltek? Olyan a világon nincs, hogy tudomása van az ügyésznek 185 „bűncselekmény” elkövetéséről, majd ebből egy ember lakásvásárlása ellen büntetőeljárást indít, a többit pedig hagyja „futni”.

Nem tűnik fel senkinek, hogy ezek emberre mentek?

Ha a Honvédelmi Minisztériumot „kár” érte, akkor Hendéék miért azzal foglalatoskodtak, hogy 41 volt állami vezető (amiből természetesen az első Orbán-kormány állami vezetői kimaradtak) lakásának dokumentációját összeállítsák az ügyészségnek? Miért nem indítottak polgári pert az elévülés bekövetkezte előtt?

Tehát az elmúlt cirka 20 évben 40 katonai jogviszonnyal rendelkező állami vagy katonai vezetői (plusz Fidesz állami vezetői) jogszerűen, törvényesen, erkölcsösen vásárolták meg ingatlanjaikat, csak én nem.

A lakásértékesítés XXI. üteménél maradva, 184 lakás értékesítése miért volt rendeltetésszerű, jogszerű, tisztességes stb., ez az egy meg miért nem?

Hogyan lehetséges, hogy 184 bérlő esetében a lakás elidegenítésére benyújtott kérelem nem volt felbujtás az ügyészség szerint, de az én kérelmem meg az?

Első fokon a bíróság bűncselekmény hiányában felmentett bennünket. A Fővárosi Törvényszék pedig vagy azzal próbálkozott, hogy hatályon kívül helyezze a felmentő rendelkezést, vagy azzal, hogy a büntetőeljárási szabályokat meghágva elítéljen bennünket. Bizonyítás nélkül, egy nyilvános ülésen, egy egyelőre tisztázatlan összetételű bírósági tanácsban.

És ezek után alaptalanul állítom, hogy ez az egész színjáték egy koncepciós per?

Embervadászat folyik, nem elszámoltatás.

1 komment

231. Viszkis dobozért lakást

2016.01.29. 20:57 Viszkisdoboz

A népi vélekedés szerint bizonyosan bűnösök azok az emberek, akik ellen nyomoznak, pláne, ha még vádat is emelnek, hiszen nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél! Biztosan machináltak valamit! Ugyan azt mindenki tudja, hogy a bérlakásban lakó bérlő törvény szerint olcsóbban veszi a lakást az államtól vagy az önkormányzattól 1993 óta. A vételár a piaci ár 10-35 százaléka között mozog. Az emberek egy része örül, mert ilyen lakást már vásárolt, mások meg irigykednek, hogy nekik nem volt ilyen lakáshoz szerencséjük.

Sokat gondolkodtam, hogyan tudnám elmagyarázni az eléggé érthetetlent. Öt éve folyik egy büntetőeljárás, egy honvédségi lakás értékesítése kapcsán, ami történetesen már tíz éve a felségem és az én tulajdonomban van. Az ügyészség leosztotta a lapokat, Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a hűtlen kezelést kapta, én pedig a felbujtóit. Azóta már pár partit lejátszottunk. Legutóbb új kártyát húztam a pakliból, bűnsegéd lettem, de a Fekete Péter még mindig a miniszternél van. Új játékosunk is lett az asszony személyében, nála lehet Szurtos Kata. A bíróságok egyelőre egymással tök ellentétes döntéseket hoztak. És semmi sem jogerős, így a játék döntetlenre áll, ezért aztán rendíthetetlenül verjük a blattot tovább.

Az ügyészség felbujtói koncepciója háromszor is megbukott már az eljárás során. Az első fokú ítélet szerint bűncselekmény nem történt, nem voltam felbujtó. A Fővárosi Törvényszék 25. Bf. tanácsa szerint sem lehettem felbujtó. Ugyanezen törvényszék 23. Bf. tanácsa a megismételt másodfokú eljárásában szintén nem lettem felbujtó. Az eredeti koncepció azonban megváltozott: nem én bíztattam fel a minisztert, hanem ő akart bűnözni, de ehhez segítségre volt szüksége, mert, mint tudjuk, egyedül nem megy! Még sem adhatta magának az én katonai szolgálati lakásomat!

A koncepciós vádat koncepciós perré változtató ügy előadó bírája (dr. Raczky Katalin) szerint a miniszter már apró gyerekkorától kezdődően azzal a küldetéssel, „szilárd akarat elhatározással” rendelkezett, hogy nekem szolgálati lakást adjon, amit később kedvezményesen megvásárolok. A bírói koncepció szerint én szándékosan segítséget nyújtottam Juhász Ferencnek, amikor kérelmet nyújtottam be a lakás megvásárlására.

De miért? Mi az indok? Mert lássuk be, ritkán esik meg az, hogy valaki csak úgy „bűnözzön”! Vagy a két szép szememért követ el egy miniszter egy bűncselekményt, hogy nekem jó legyen?

Kicsit messziről kell indulnom ahhoz, hogy érthetővé tegyem az ügyészi koncepciót. S be kell vallanom, hosszú idő telt el, mire magam is összeraktam a képet. (Ó, egy újabb játék: kirakós!)

A választ nem csak ebben az ügyben kell keresnünk. 2010-ben, a választási kampány hajrájában akadt egy honvéd tábornok, aki úgy szabadult ki a börtönből, hogy magas rangú állami vezetőkre és pártfunkcionáriusokra hamis vallomást tett. Ebből lett kiragadva a viszkis dobozos ügy, amely koholmány szerint én a honvédelmi miniszternek italos dobozban vittem a korrupciós pénzt.

Budai Gyula a fejéhez kapott: - Ipi-apacs! Egy, kettő! Most megvannak! (Ez már egy új játék, a bújócska!) - kiáltott fel, és már készen is volt az ügyészségi és elszámoltatás ügyi kormánybiztosság közös koncepciója: Fapál viszkis dobozban vitte a pénzt Juhásznak, a miniszter pedig hálából megdobta egy lakással.

penzcentrum_hu.jpg

                                                  (fotó: penzcentrum.hu)

Így már minden érthető! Igaz-e?

Na, ez a koncepció mozgatja a két ügyet. Féllábú a viszkis dobozos ügy, még féllábúbb a lakás-ügy.

S hogy miért sikerült ilyen szerencsétlenül összerakni ezt a két vonalat? Hát kérem, a dilettantizmus a koncepciós eljárásokban. A Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei ugyan hallottak már az ’50-es évek koholt vádjairól, de a gyakorlatban még nem próbálhatták meg magukat. Eddig…

A dilettantizmus biztos jelei az ügyészség részéről:

- A lakás-ügyben 10 hónapon keresztül nem kérte a parlamenttől az ügyészség Juhász Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

- A nyomozást egy olyan ügyésznő vezette, aki a katonai joghoz ugyan semmit nem értett, akinek jegyzőkönyv vezetése önmagában hivatali visszaélést valósított meg, mint az kiderült az első fokú eljárás tanúinak kihallgatása során.

- A lakás-ügyben meghallgatta az ügyésznő tanúként a viszkis dobozos ügy akkor már bíróság előtt álló vádlottjait. Arra kellett volna vallomást tenniük, hogy a miniszter vagy én kaptunk-e korrupciós pénzt. Nem tettek ilyen vallomást.

- Oláh János viszkis dobozos koholmányát tanúként nem erősítette meg, hiába olvasta fel neki az ügyésznő.

- Az ügyészség indítványára a polgári bíróság egyesíteni akarta a lakás-ügyet a viszkis dobozos üggyel, hogy Juhász Ferenc a Tábornok-per fővádlottja legyen. Nem sikerült, a katonai bíróság nem egyesített.

Soroljam még? Vagy ennyi is elég?

Önmagában ezekért az ügyészi ügyeskedésekért valagba kellett volna billenteni a komplett Központi Nyomozó Főügyészséget. Helyette pedig mi van? Küzdünk a bíróságokon az igazunkért.

A hírek így nem a fideszes, államilag szervezett és az ügyészség által védelmezett maffiáról, hanem rólunk szólnak, akik nem követtek el semmit.

Azt már régen tudomásul vettem, hogy az ártatlanság vélelmét az ügyészség nem ismeri. De azt, hogy a jogbíróság megcsúfolja a büntetőjog alapvető elveit és a bűnösség vélelme alapján – bizonyítás lefolytatása nélkül – bűnösséget mondjon ki, nálam átlépte a Rubicont!

3 komment

230. Elítélték az asszonyt is

2016.01.23. 18:31 Viszkisdoboz

Lehetetlen helyzet! Ilyen nehéz helyzetben még nem voltam, sem mint jogász, sem mint férj. De kezdjük az elején! Egy januári borús délelőttön levelet hozott a postás. Egy várt levelet, egy váratlan hírrel.

Egyszóval képzelje el, hogy soha nem indult Ön ellen büntetőeljárás. Nem gyanúsították meg, nem vádolták meg az ügyészek. Egy bizonyos bírósági eljárás során fel sem merült az Ön érintettsége, ezért bizonyítási eljárást nem is folytattak le. Részt vett a hallgatóság soraiban a bírósági ítélet kihirdetésén, ahol sem a rendelkező részben, sem az indokolásban Önre vonatkozóan nem hallott semmit.

Aztán csenget a postás és tértivevényes levelet hoz a bíróságtól. A verdikt szerint 8 napja van, hogy fellebbezzen az Önre vonatkozó rendelkezés ellen!

Nem érti, nem talál a bírósági rendelkezésben magára vonatkozóan semmit, ezért átnyálazza a 28 oldalas ítéletet, és annak utolsó oldalán az indokolásban megtalálja a választ három sorban: a bíróság szerint nincs indok arra, hogy maga tisztességes és jóhiszemű, ezért vagyonának egy részét elkobozza.

Igen, még mindig a Fővárosi Törvényszék 23. Bf. tanácsa által hozott jogszabálysértő másodfokú ítéletről van szó lakás-ügyben, ahol Raczky Katalin előadó bíró, Vukovich Orsolya a tanács elnöke és Ledeczki Tünde a PKKB bírója (!) a bűncselekmény hiányos felmentő ítéleti rendelkezést – nyilvános ülésen, bizonyítás lefolytatása nélkül – megváltoztatta, és elítélte Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és engem is. No meg most már azt is megtudtuk az írásbeli ítéletből, hogy a feleségemet is.

nol_hu10.jpg

                                                                                                           (fotó: nol.hu)

Mondtam az asszonynak, hogyha fellebbezni szándékszik, akkor forduljon ügyvédhez, de nem tartotta igazán viccesnek az indítványomat! Nem írhatom le, hogy mit mondott (annyit azért elárulhatok, hogy nem volt úrinőhöz méltó). Inkább – hozzájárulásával – közzé teszem a Fővárosi Ítélőtáblának címzett fellebbezésének főbb indokait.

„Alulírott, Fapál Orsolya vagyonelkobzásban részesült, büntetőeljárás alatt nem álló személyként fellebbezést jelentek be, és a kérem a Tisztelt Fővárosi Ítélőtáblát, hogy a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság vagyonelkobzásról rendelkező ítéleti indokolását, mint jogsértőt hatályon kívül helyezni szíveskedjék.

Az ítélet rendelkező része nem tartalmazza, hogy Fapál Orsolya ingatlan tulajdonostól a bíróság vagyonelkobzás címén elkobozza ingatlan tulajdonjogának 32,5 %-át, vagy ha úgy értelmezzük, hogy a bíróság dr. Fapál László II. r. vádlottól elkobozza az őt megillető teljes 50 %-os tulajdoni hányadot, akkor 15 %-át (ebben is van némi bizonytalanság).

Ez az intézkedés egyrészt sérti a jogbiztonsághoz és tulajdonhoz való alapjogi (Alaptörvény) és polgári jogi jogosultságaimat (Ptk.), másrészt velem szemben nem alkalmazható, mert fogalmilag kizárt, hogy a jogszerűen szerzett vagyonra a bíróság vagyonelkobzást rendeljen el (Btk.).

Nem is értem, hogy hol érte az államot kár vagy vagyoni hátrány, mert azt az összeget fizettük ki vételárként, amit a Lakástörvény és végrehajtási rendeletei előírtak! Tudomásom szerint az ügyészség nem is sérelmezte, a bíróság pedig nem állapította meg, hogy az árképzés ne felelt volna meg a jogszabályoknak.

Nyilvánvaló, hogy akkor érte volna kár az államot, ha az értékbecslés nem felelt meg a valóságnak (az ingatlan alulértékelt) vagy a vételár kiszámítási módja nem felelt volna meg a jogszabályoknak, és olyan kedvezményeket is elszámoltak volna, amire nem volt jogosultságunk (alacsonyabb vételár). Ilyen állítást a vádirat nem tartalmaz, miként azt sem állította a vádhatóság, hogy nem rendelkeztünk megfelelő jövedelemmel ahhoz, hogy az ingatlant megvásároljuk.

A vagyonelkobzás nem terjedhet ki a jogszerűen megszerzett vagyonra, vagyontárgyakra, illetve nem sértheti más személyeknek az adott vagyontárgyon fennálló jogait (2001. évi CXXI. törvénnyel módosított Btk.)”

Mi következik még? Együtt ücsörgünk majd az asszonnyal a vádlottak padján? Gyerekek jobb esetben nagynéniknél, nagybácsiknál, rosszabb esetben Fóton? Értesítenek minket, vagy csak viszik az asszonyt egy hajnali órán, miként velem tették anno?

8 komment

229. Másodfokú ítélet: a bírót kirendelték

2016.01.16. 14:18 Viszkisdoboz

2015. november 19. napján a Fővárosi Törvényszék az első fokú, bűncselekmény hiányában bennünket felmentő ítéletet – nyilvános ülésen, bizonyítás felvétele nélkül – megváltoztatta és Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert és engem felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott. Velem és feleségemmel szemben vagyonelkobzást is alkalmazott. Az ítélet nem jogerős, az ellen mindenki fellebbezéssel élt, így a végső döntés a Fővárosi Ítélőtábla kezében van.

Azt gondoltam, az írásbeli ítélet karácsonyi ajándék lesz. Tévedtem. Újévi köszöntő lett belőle.

Első ütemben megvizsgáltam a másodfokú tanács összetételét és meglepve tapasztaltam, hogy a három hivatásos bíróból álló tanács egyik tagja nem a törvény által, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. A Fővárosi Törvényszék 23. Bf. tanács tagjai közül az ügyben dr. Tóth Bars bíró helyett dr. Ledeczki Tünde bíró ítélkezett.

20151119_081718_masolata.jpg 

Elkezdtem keresni minden elérhető elektronikus nyilvános adatbázisban, hogy ez miként fordulhatott elő, mert sem a nyilvános ülést megelőzően, sem később nem tájékoztattak, hogy a törvény által elrendelt bíró személyében változás történt.

Feleségem pedig mindeközben telefonon próbálta elérni az illetékest:

„- Jó napot kívánok! Ledeczki Tünde bírónővel szeretnék beszélni.

- Jó napot kívánok! A bírónőt nem tudom adni, a jegyzője vagyok, tudok segíteni?

- Végül is igen. Egy kérdésem lenne. Azt szeretném megtudni, hogy a bírónő melyik tanács tagja?

- A Pesti Központi Kerületi Bíróság 19B első fokú tanácselnöke.

- Értem. Ebben az esetben lenne még egy kérdésem. Akkor hogy lehetett múlt év november 19-én tartott tárgyaláson a 23-as tanács bírója a Törvényszéken?

- Felrendelték. Az okát nem tudom, csak felrendelték két hónapra. De miért érdekli ilyen pontosan? Kicsoda Ön?

- Ó, elnézést! Elfelejtettem bemutatkozni! Ne haragudjon! Fapál Orsolya vagyok. És éppen most tanulmányozzuk a férjemmel az ítéletét, eddig nem foglalkoztunk a bírók személyével, de most megdöbbenve vettük észre, hogy nem az a bíró ült bent, mint aki a tanácsban szerepel.

- Igen, igen. Nem mondhatok többet! Egyszerűen csak felrendelték… két hónapra felrendelték. Viszonthallásra!

- Értem. Köszönöm az információt! Viszonthallásra!”

piros_telo.jpgTermészetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Fővárosi Törvényszék elnökének jogában áll bármely bírót határozott időre kirendelni a Pesti Központi Kerületi Bíróságból a Törvényszék állományába, szakmai fejlődésének elősegítése érdekében.

Ilyen van. De ebben az esetben az ügyelosztási rendet ki kell egészíteni, továbbá ezt a kiegészítését az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap), valamint - ha a bíróság azzal rendelkezik - az érintett bíróság honlapján közzé kell tenni.

A másodfokú bíróság nyilvános ülésén tájékoztatást nem kaptunk, kifüggesztéssel nem találkoztunk.

A tájékoztatás pedig egy garanciális szabály, annak törvényi célja van. Ha a tájékoztatás megtörténik, a vádlott nem érezheti úgy, hogy egy előre kódolt bírósági döntés érdekében történik a tanács tagjaiban változtatás, és nem hivatkozhat jogalappal arra sem, hogy tőle a törvényes bíráját elvonták.

Az persze egy újabb kérdés, hogy pont egy koncepciós perben és pont egy olyan ügyben kell elősegíteni az első fokú bíróság tagjának szavazó bíróként a „szakmai fejlődését”, ahol a másodfokú bíróság nyilvánvalóan és többszörösen megsérti a rá vonatkozó büntetőeljárási szabályokat?

14 komment

228. A bírák sem félistenek

2016.01.04. 18:08 Viszkisdoboz

Van egy rossz/jó hírem: a félistenek kasztja már nem létezik. A görög-római mitológia mesés félistenei a régmúlt homályába vesztek.

Időnként emlékeztetni kell az állami hatalmat gyakorlókat, hogy a hatalom forrása nem a Fidesz és nem a KDNP, nem Orbán Viktor, hanem az ember. Az adott területen élő emberek összessége, akik természetes hatalmuk egy részéről lemondtak annak érdekében, hogy a maguk fölé emelt közhatalom az ő érdekükben eljárjon. Tisztelje át nem ruházott jogaikat, védelmezze őket és vagyonukat mások kártevéseivel szemben, és a közösség tagjai részére a közjót megvalósítsa.

2016-ra eljutottunk oda, hogy a gondolkodás nélkül megfelelni akarás tömegei kezdik tolni a vezér szekerét. Lassan a gondolatait is kitalálják. A miniszterelnök pedig csak ennek az egymillió új munkahelyesnek szónokol, nekik csurrant-cseppent. 9 millió ember pedig remény és politikai képviselet nélkül maradt. Az ország az alternatívát jelentő politikai ellenzék és az államszervezeti kontroll hiányában menthetetlenül összeomlás felé sodródik.

Formálissá vált a jogállamiság, nem működik a hatalommegosztás. Nincs fék és ellensúly az államszervezetben, amely a magát polihisztornak hívő miniszterelnök ámokfutásának gátat szabna.

Egyetlen reményünk maradt: a harmadik hatalmi ág. A bírói kar. Az emberi jogok őrzője.

Ezért a bíráknak meg KELL őrizniük személyes függetlenségüket olyan körülmények között is, amikor a kormánypárt már megszállta és gyakorolja az igazgatási hatalmat a bíróságok felett.

Az általuk gyakorolt „igazságszolgáltatás” nem Handó Tündéé, nem a Törvényszék elnökéé, hanem a mienk, embereké!

Az ember vele született tulajdonsága és joga az igazságszolgáltatás, amelyet – életünk, szabadságunk és vagyonunk közvetlen védelme kivételével – átruháztunk rájuk, hogy egy formalizált eljárás során – bizonyítékok alapján - döntsenek jogosról vagy jogtalanról, ártatlanságról vagy bűnösségről.

168_ora.jpg                                                                      (fotó: 168óra) 

A bírók nem félistenek, nem kényük és tetszésük szerint ítélkeznek.

Nekünk, embereknek pedig jogos elvárásunk, hogy a bíró bárminemű befolyástól mentesen, kizárólag a törvények alapján hozza meg jogi normaként viselkedő döntését és védelmezze emberi jogainkat!

Mert az a bíró, aki a függetlenségét akként értelmezi, hogy azt csinálok, amit akarok, ahol a tények zavaró körülményként jelentkeznek, az alkalmatlanságáról tesz tanúbizonyságot. Az a bíró, aki a jogszabályi előírásoktól is függetlenné teszi magát, vagy a médiumok útján manipulált közhangulatnak akar megfelelni, az szintén alkalmatlan. Az a bíró, aki nem tudja kikapcsolni szubjektumát, személyes politikai szimpátiáját és így ítélkezik, szintén alkalmatlan. Az a bíró, aki ennél tovább megy, és utasítást fogad el az ítélet tartalmára nézve, vagy e nélkül is ítéleti döntésével meg akar felelni a politikai hatalmat gyakorlók elvárásainak, az nem csak alkalmatlan, de méltatlan is a bírói talárra.

A harmadik hatalmi ágat persze nem könnyű rabigába hajtani. Akadnak azonban olyanok, akik saját gyengeségük miatt hajlandóak személyes függetlenségüket feladni és a politikai hatalmat döntéseikkel kiszolgálni. Olyan döntéseket hoznak, ami kedves a politikai megrendelőnek, kedvesebb a politikai vezetőnek. Hiszem, hogy ők vannak kevesebben.

A függetlennek megmaradók feladata pedig nem túl bonyolult. Ma is olyan döntéseket kell hozni, amit holnap, egy demokratikusan működő államszervezetben is vállalni lehet! Ma is olyan döntéseket lehet csak meghozni, amivel ma nyugodt lelkiismerettel gyermekeink szemébe tudnak nézni, holnap pedig a társadaloméba.

Szólj hozzá!