Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

Linkblog

258. A Tábornok-per végnapjai

2017.02.15. 14:34 Viszkisdoboz

A Tábornok-per tárgyalása 2017. február 14. napján csak azért nem maradt el, mert a tanács elnöke leleményesen - az ügyészség hozzájárulásával – elkezdte a nyomozati iratok ismertetését. Vélnénk, a bizonyítási eljárás lezárult, de nem, csak késlekedik!

img_3708.JPG

Az érintett igazságügyi szakértői intézetnek 2017. január 31. napjáig kellett volna korábbi szakvéleményét kiegészítenie, hogy a közepes fokban személyiségzavarban szenvedő „ügyészségi koronatanú”, jelenlegi ügyészségi vádlott (Oláh János volt honvéd tábornok) börtönbeli gyógyszerezése (Rivotril, Frontin, Xanax) befolyásolta-e őt abban, hogy önként és a valóságnak megfelelően legyen képes nyilatkozni.

A Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa végzése szerint az Oláh János-féle vallomásszeletek csak akkor értékelhetőek az első fokú bíróság által bizonyítékként, amennyiben a honvéd tábornok „nem volt tudatmódosító szerek befolyása alatt és vallomását önként, kényszer és fenyegetés hatása nélkül tette meg”.

Nincs könnyű helyzetben a bíróság. Okirati bizonyíték támasztja alá, hogy a vallomástételi időszakban Oláh János tudatmódosító szereket kapott. Az önkéntességet meg csupán vélelmezni tudja, hiszen a tábornok hét éve hallgat, és nem tesz semmiféle vallomást a bíróságoknak. Elmeállapotának kóros állapota miatt persze az is kérdéses lenne, miként kellene értékelni, ha megszólalna.

Az is bizonyítást nyert már, hogy az ügyészség durva műhibát ejtett. Oláh Jánost becsapta, mert büntetlenséget ígért neki. Erre is okirati bizonyíték áll rendelkezésre, ezért a másodfokú bíróság már kizárta egy jelentős részét az ebül beszerzett vallomásnak.  

Dr. Nagy László hadbíró ezredes határozott bírósági fellépést ígért, ezért 2017. március 21. napján tartandó tárgyaláson biztosan megtudhatjuk az igazságügyi elmeszakértőktől, hogy Oláh János volt tábornok pszichotróp anyagok hatása alatt tett gyanúsítotti vallomása értékelhető-e egyáltalán a bíróság által, hogyha igen, akkor annak pontosan milyen korlátjai vannak.

Hetedik éve szívat az ügyészség. Több büntetőeljárást indítottak ellenem, amelyből kettőben már bűncselekmény hiányában felmentettek. Ez a büntetőeljárás volt az első, és mára már az utolsó is egyben. Bár már ebben is egyszer, nem jogerősen bűncselekmény hiányában felmentettek.

A Tábornok-perbe belevarrt viszkis dobozos tényállás az 1950-es évek ügyészi szakmai munka színvonalát tükrözi. Végy egy valódi bűncselekményt (2010 tavaszán tetten értek egy századost, amikor kenőpénzt vett át). Varrd bele a perbe a delikvenst. Azt állítva, hogy ő is a  bűnszövetség, vagy a bűnszervezet tagja volt. Ebben az esetben hihetővé válik, hogy ő is bűnös, még ha nincs is bizonyíték rá!  

Valódi szépségét vádiratnak az mutatja igazán, hogy a tényállás alapja Oláh János volt tábornok börtönben, tudatmódosító szerek hatása alatt tett gyanúsítotti vallomása, és egyben ez a vallomás a tényállás egyetlen bizonyítéka is!

Normális országban erre vádat egy magára valamit adó ügyészség nem emel. Sajnos azonban nem egy normális országban élünk.

A normalitás utolsó védőbástyája a bírósági igazságszolgáltatás, amely képes véget vetni az én üldöztetésemnek is.

2 komment

257. A Tábornok-pernek már másodfokú bírósága sincs

2017.01.07. 19:15 Viszkisdoboz

Régóta beszédtéma volt jogász körökben, hogy nincs az valahogy rendjén, hogy az előzetes letartóztatások ellen bejelentett fellebbezéseket olyan bírósági tanács bírálja el, aki később maga is ítélkezik az adott ügyben. A szakma már régóta latolgatta, hogy mikor szűnik meg az az áldatlan gyakorlat, amely ítélő bírói prekoncepcióhoz vezethetett és veszélyeztette az igazságszolgáltatás pártatlan működésébe vetett védői és állampolgári hitünket is.

Most eljött az idő, úgy tűnik, hogy 2017 a bírói pártatlanság éve lesz!

Az Országos Bírósági Hivatalnak és a bíróságoknak azonban fel kell kötniük a gatyát. Az Alkotmánybíróság tavaly év végén hozott határozata alapján a büntetőügyekben ítélkező tanácsok munkájában nem vehet részt az a bíró, aki bármikor, bármilyen törvényi kötelezettségének eleget téve a büntetőeljárás során már bíróként járt el.

A nyomozási bíró személye eddig is evidencia volt, soha nem lehetett ítélő bíró. 2013-tól nem lehetett ítélő bíró az sem, aki az előzetes letartóztatás vagy ideiglenes kényszergyógykezelés egy éven túli meghosszabbításáról végzésben rendelkezett.

2016 decemberétől pedig nem lehet ítélő bíró az sem, aki a nyomozási bíró által elrendelt kényszerintézkedések ellen bejelentett fellebbezéseket másodfokon elbírálta. Vagyis komplett bírósági tanácsok esnek ki a büntető igazságszolgáltatásból!

Ez az alkotmánybírósági döntés felkészülési időt sem hagyott a bíróságoknak, sőt, a döntést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ami igen fájdalmasan érinti a katonai büntetőeljárásra tartozó olyan ügyeket is, amelyben kényszerintézkedések jelen voltak. Ilyen per például a Tábornok-per. Ugyanis a nyomozási bírók által hozott határozatok ellen bejelentett fellebbezésekről kizárólag egy tanács dönthetett, és döntött is! Vagyis ez a tanács nem járhat el másodfokú ügyekben. Más bíróság vagy másik tanács pedig nincs!

De miért nincs?

A katonai ügyekre vonatkozó büntetőeljárási speciális szabályok alapján, első fokon a kijelölt törvényszékek katonai tanácsai járnak el. Az első fokú ítéletek és végzések ellen bejelentett fellebbezéseket pedig az egész országban egy tanács bírálhatja el. A büntetőeljárásról szóló törvény 471. § (2) bekezdése szerint a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon kizárólag a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa járhat el.

zdf_3667.jpg

                      Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa (fotó: Deák Zoltán)

Ezért merem bátran kijelenteni, hogy egy hónapja nincs másodfokú bírósága azoknak a katonai büntetőeljárásra tartozó ügyeknek, ahol a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa a törvényszéki nyomozási bírák által végzésben elrendelt kényszerintézkedések elleni fellebbezéseket elbírálta. Vagyis a folyamatban lévő ügyekben az első fokú bíróság határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket jelenleg senki nem tudja elbírálni! Legalább is alkotmányosan. Ha pedig mégis megtörténik, akkor a jogerős ítéletet az Alkotmánybíróság fogja megsemmisíteni a benyújtott alkotmányjogi panasz alapján.

Az egész úgy kezdődött, hogy az Alkotmánybíróság a 34/2013. (XI. 22.) AB határozatban kimondta: az ítélkező tanács munkájában a nyomozási bírón kívül az a bíró sem vehet részt, aki a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás (ideiglenes kényszergyógykezelés) egy éven túli meghosszabbításáról egyesbíróként döntést hozott. Az Alkotmánybíróság az alkotmányos követelmény bíróságokra is kötelező érvényesítését határozatának kihirdetését követően megindított büntetőeljárások tekintetében írta elő, így a Tábornok-per másodfokú elbírálását ez a határozat nem veszélyeztette, mert a Tábornok-per 2010-ben indult, a határozat meg 2013-ban született.

Aztán az Alkotmánybíróság a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban még jobban bekeményített, és a következőket állapította meg: „az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követel­mény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.”

Az indokolás szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt pártatlanság követelménye megkívánja, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bírói feladatokat látott el, ugyanis azzal szükségszerűen együtt jár a bizonyítékok bizo­nyos szintű, de mindenképpen előzetes értékelése. E körben nincs alapvető különbség a nyomozási bíró, az előzetes letartóztatás egy éven túli hosszabbításáról döntő egyesbíró, vagy az előzetes letartóztatás elrendelé­se, illetve meghosszabbítása tárgyában másodfokú döntést hozó tanács tagjainak feladatai között.

Mi a teendő?

A járásbíróságok kivételével azonnal felül kell vizsgálni a 2017. évre már előírt ügyelosztási rendet. Tanácsonként ki kell dolgozni egy követhető helyettesítési rendet és azt a honlapon is közzé kell tenni, de ez nem veszélyeztetheti a tisztességes eljárás elvét, és nem lehet önkényes, vagyis nem jelentheti, a törvényes bírótól való elvonást. A tanács összetételében bekövetkezett változásokat az érintettek részére ki kell hirdetni, azt a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell, valamint a tárgyalási jegyzéken is fel kell tüntetni.

Az első fokú bíróságok az ítéletek és végzések másodfokú felülbírálatra való felterjesztésekor tájékoztatják a másodfokú bíróságok elnökeit, hogy arról a bíróságról ki járt el másodbíróként, illetve, mely másodtanács bírálta el a nyomozási bíró határozatait.

Mi legyen a katonai ügyekkel?

A pártatlanságba vetett hitem mondatja velem, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán azonnal fel kell állítani egy másik katonai tanácsot, akik reményeim szerint nem politikai ambíciókkal érkeznek, készek és képesek azokat az ügyeket átvenni, ahol a 6. Kbf. tanács már nem tud eljárni. Vagy egy másik ítélőtáblán kell létrehozni egy másik katonai tanácsot, de ehhez törvénymódosítás kell.

Legkorábban nyár elejére, legkésőbb őszre a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa első fokon ítéletet hoz a Tábornok-perben, ahol már egyszer felmentettek bűncselekmény hiányában. Csak remélni tudom, hogy az ítélet ellen bejelentett fellebbezések elbírálására addigra lesz olyan bírósági tanács a Fővárosi Ítélőtáblán, aki a pártatlanság alkotmányos követelményének megfelel.

7 komment · 4 trackback

256. A barátod ne legyek?

2016.12.07. 19:24 Viszkisdoboz

Oláh János egy szem hazug vallomása alapján már a hetedik évet taposom a Tábornok-perben, mint vádlott. Még mindig első fokon. Igaz, egyszer már bűncselekmény hiányában felmentettek.

Mióta ezt a blogot írom (2011), nem kerültem olyan helyzetbe, hogy a védelem oldalán álló ügyvéd előadást tartson arról, hogy a Tábornok-per nyilvános tárgyalásán miről szabad írni, főként, hogy miről nem. Erre eddig még a katonai ügyészek sem vetemedtek, pedig róluk bármit feltételezek és annak ellenkezőjét is.

Értem én, hogy alapesetben nem túl erkölcsös mások elmeállapotával foglalkozni. Engem se érdekelne, ha nem rángatott volna bele, hogy magát mentse az érintett személy!

Tudomásul veszem, hogy Oláh János volt honvéd tábornokot, a Tábornok-per vádlói által használt hol tanú, hol vádlott marionett bábú volt, hogy börtönéből szabaduljon azokról, és arról költött az ügyészeknek, akikről, és amiről az ügyészek hallani akartak.

A volt tábornoknak eddig egyetlen mentsége volt nagy ívű hazudozásra, hogy nem volt beszámítható, hogy nem tudta mit ír alá. Ezért fogadom a köszöntését, ezért fogadom el a kinyújtott kezét. Ezért bocsátottam meg neki és fogadtam el bocsánatkérő szavait utólag.

Védője most azt szeretné elérni, hogy erről a tényről a közvélemény ne szerezzen tudomást, mert azok sérthetik Oláh János személyhez fűződő jogait. No comment…

bachelor-of-science-in-criminal-justice-criminal-psychology.jpg

Zárt tárgyalást eddig senki nem kért.

A tárgyalás nyilvánossága pedig azt biztosítja, hogy bárki, akit érdekel (korábbi felmentésem óta senkit nem érdekel) az ügy, részt vehet a tárgyaláson. Az ott elhangzottakat jegyzetelheti, ha akarja, ország-világ számára tényszerűen közzé teheti.

Addig, amíg a bíróság indokolt határozatában zárt tárgyalást nem rendel el, továbbra is tájékoztatom a közvéleményt a Tábornok-per megismételt eljárásában történtekről.

Márpedig Oláh tábornok elmebéli állapota kulcsfontosságú ebben az ügyben, mind a vádló, mind a védők, mind a bíróság szempontjából. Sőt, egy sor olyan kérdésre is választ ad, ami normális emberi léptékkel mérve nem volt logikus, és nem volt magyarázható. Soha nem felejtem el, amíg Kaposvárott ki nem derült, hogy komoly bajok vannak a tábornok elmebéli állapotával, a bírósági folyosón csak azt hallottam az általa megvádoltaktól, hogy nem értik, honnan veszi, miért hazudik, nem ilyen embernek ismertük meg. Aztán, amikor kiderült, hogy kóros elmeállapotban tett vallomást, a hangok megszűntek, s helyébe lépett a szánalom.  

A Tábornok-per idei utolsó tárgyalásán vettem részt Debrecenben, 2016. december 06-án. Az igazságszolgáltatás szereplői még mindig az elmeszakértők kirendelésén rugóznak pro és kontra. A védelem azt szeretné, ha a korábban már eljárt orvos szakértők adnának kiegészítő véleményt, mert a büntetés-végrehajtástól megérkezett Oláh János börtönbeli gyógyszerezési naplója (Frontint, Sanaxot és Rivotrilt szedettek vele). Az ügyészek meg új szakértőt akarnak, mert számukra kedvezőtlen a szakvélemény és azt vélelmezik, hogy Oláh János „igazmondó juhász” volt (meg tegyük hozzá, védik a saját bőrüket, mert már arra megy ki a játszadozásuk).

A Kaposvári Törvényszék előtt eljárt orvos szakértők megállapították, hogy Oláh János pszichotróp anyagok nélkül is személyiségzavarban szenvedett a vallomástételi időszakban, ami közepes fokban korlátozta, hogy cselekménye következményeit felismerje.

A katonai tanács elnöke, dr. Nagy László hadbíró ezredes kifejtette, hogy mindenképpen eleget kíván tenni a másodfokú bíróság végzésében foglaltaknak, amelyhez elegendő a szakvélemény kiegészítése.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a megismételt eljárást elrendelő végzésében kifejtette, hogy a másodfokú bíróság által ki nem zárt Oláh féle vallomásrészletek csak akkor fogadhatók el bizonyítékként, ha Oláh János „nem volt tudatmódosító szerek befolyása alatt”.

A szakértőknek most arra kell választ adniuk, hogy a dekompenzálódott személyiségzavarral rendelkező volt tábornoknak a börtönben pszichotróp anyagokkal szép rózsaszínűre festett világában tett nyomozati vallomásait a bíróság figyelembe veheti-e a bizonyítékok számbavételekor, ha igen, akkor azt hogyan értékelheti.

2017. február 14-én lesz a következő tárgyalás, addig a szakvélemény-kiegészítés is elkészülhet.

Azt pedig itt és most kell leszögeznem, soha nem voltam Oláh János barátja (bűnsegédje, felbujtója, tettes társa) és nem tervezem, hogy a jövőben lelki társa legyek.

4 komment

255. Begyógyszerezve lehet vallomást tenni?

2016.11.26. 16:43 Viszkisdoboz

A Tábornok-per valamennyi tárgyalásán jelen voltam. Eddig. Most azonban az élet közbe szólt. A 2016. november 24. napján megtartott tárgyaláson nem tudtam részt venni, mert előtte néhány nappal a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában egy műtéti beavatkozáson estem keresztül (köszönöm szépen, a műtét sikerült, egyre jobban érzem magam).

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa persze távollétemben is dolgozott, és úgy döntött, hogy az ügyészség indítványa nem megalapozott, Oláh János volt tábornok (eredendően ügyészségi „koronatanú”, ma már a per vádlottja) esetében nincs helye újabb elmeorvosi szakértő kirendelésének.

A másodfokú bíróság végzésében foglaltaknak maradéktalanul eleget téve a Debreceni Törvényszék a kérdéseket megfogalmazza és a gyógyszerezési naplóval együtt megküldi a Kaposvári Törvényszék előtt eljárt Budapesti Orvosszakértői Intézetnek, hogy egészítsék ki korábbi szakvéleményüket.

Még az első eljárás során Kaposvárott a bíróság kirendelt orvosszakértőket Oláh János tábornok elmeállapotának vizsgálatára. Akik megállapították, hogy a vallomástételi időszakban (2010) Oláh közepes fokban korlátozva volt vallomása következményei felismerésében. Ezt az állapotát pedig nem tudatbeszűkülés, hanem személyiségzavar okozta, amely dekompenzálódott a börtönben. A szakértők személyes meghallgatásukkor azt is elmondták, hogy „a regresszív állapotban lévő személy – amikor fokozott elvárás irányul felé, hogy valamit mondjon – hajlamos arra, hogy kiszínezze, eltúlozza a dolgot, vagy ha abban a pillanatban az érdekét úgy látja, olyat mondjon, ami nem valóságos” (KT KT II./18/2011/117. sz. tárgyalási jegyzőkönyv 15.oldal).

Ehhez járult még állandó gyógyszerezése, amelynek hatása még nem ismert. Ezt hivatott az újabb vizsgálat kideríteni.

Az az, a pszichotróp anyagok csökkentették vagy növelték a felelősségáthárításként alkalmazott meseszövési hajlamot, milyen volt a tábornok fizikai készsége a kihallgatások folyamán, ellent tudott-e állni mentálisan a nyomozó hatóságok részéről bizonyíthatóan jelen volt csábításnak, befolyásolásnak?

slide_50.jpg

                                        A P4 alá sorolt szer például a Rivotril.

A kihallgatási jegyzőkönyvek nem tartalmazzák, hogy Oláh nem volt kihallgatható állapotban. Az orvosszakértők leszögezték, hogy a katonai ügyészektől nem volt elvárható, hogy felismerjék zombi állapotú delikvensüket. Tehát látszólag minden rendben volt, legalábbis az ügyészek szemszögéből!

Oláh, kiszabadulva az ügyészek karmaiból azt mondta: „az ügyészeknek volt egy koncepciójuk, ők mondták, hogy ők ezt jobban tudják nála. Volt egy váz, és mintha „helyi kis színesekkel” kellett volna kitöltenie” (Budapesti Orvosszakértői Intézet Osz: 3166/2011., 3-4. oldal).

Hol van akkor az ügyészek felelőssége?

Ott, hogy az Oláh által előadott viszkis dobozos mese vonatkozásában nyomozást nem folytattak, vallomását ténynek és egyben annak bizonyítékának is tekintették, és e nyomozati vallomás, mint egy szem személyi bizonyíték alapján vádat emeltek ellenem. Az hagyján, de több, mint 6 éve fenn is tartják!

A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa figyelemmel a szakértői megállapításokra is, kizárta Oláh tábornok vallomását a bizonyítékok közül, és egyéb bizonyíték híján felmentett az ügyészség vádja alól. Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa részben ellentétes jogi álláspontra helyezkedett. Az egész vallomást nem engedte kizárni, csak egy részét tartotta kizárhatónak a bizonyítékok közül, ahol a katonai ügyészek egyértelműen félrevezették Oláhot a büntető jogszabályok tartalmáról (mindezt a volt szocialista igazságügyi miniszter védői részvétele mellett (sic!).

A táblabíróság a „maradék” Oláh-féle vallomás vonatkozásában kifejtette azt is, hogy a tényállás alapjaként Oláh János gyanúsítotti vallomását automatikusan nem lehet elfogadni, hanem azt az első fokú bíróságnak a többi bizonyítékkal együtt kell mérlegelnie.

Tehát, ha az orvosszakértők a begyógyszerezett gyanúsított tekintetében nem zárják ki a volt tábornok beszámítási képességét jogilag értékelhetővé nyilvánított vallomás-részlete tekintetében, akkor az első fokú bíróság ezt a vallomást nem zárhatja ki a bizonyítékok közül, hanem állást kell foglalnia hitelt érdemlőségének kérdésében.

Kíváncsian várom a szakvélemény kiegészítését.

Szólj hozzá!

254. A Tábornok-per téli álomra hajtja a fejét

2016.11.11. 14:52 Viszkisdoboz

Bárhogy akarja a végtelenségig húzni az időt az igazságszolgáltatás minden szereplője, a Tábornok-perbe ágyazott utolsó büntetőeljárásom, ha akarják, ha nem, már Debrecenben is a végkifejlethez ért.

Ez az utolsó per, amiben megpróbálnak még elkaszálni, hogy kik? Névleg a katonai ügyészek.

Két büntető ügyben már jogerősen kiderült, hogy bűncselekmény hiányában, teljesen alaptalanul gyanúsítottak, illetve vádoltak meg. Bocsánat kérésüket azóta is várom! S van egy olyan érzésem, hogy még egy darabig várhatom is. Vagy soha napján?  

Ebben az elhíresült viszkis dobozos ügyben is a katonai ügyészek vádja alól egyszer már felmentettek bűncselekmény hiányában, de a másodfokú bíróság megismételtette az eljárást, többek között azért, mert az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék nem szerezte be ügyészségi indítvány ellenére Oláh János vádlott börtönben végzett gyógyszerezésére vonatkozó adatokat.

A bizonyítási eljárás Debrecenben gyakorlatilag már lezárult. Egyetlen dolog maradt hátra, hogy a bíróság eldöntse, Oláh János tábornok, egykori ügyészségi „koronatanú”, majd az ügyészség fővádlottjának az elmeállapotára az alapügyben (Kaposvár, 2012) kirendelt szakértőket kell ismételten felkérni, vagy új szakértőt kell kirendelni.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa erre nem adott egyértelmű ukázt, de az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező végzésében kötelező jelleggel előírta a Debreceni Törvényszéknek, hogy be kell szerezni Oláh János büntetés-végrehajtási intézetben kezelt gyógyszerezési naplóját, majd meg kell állapítani, hogy a gyógyszerek hatása alatt tette-e vallomást, ha igen, akkor az befolyásolta-e abban, hogy önként és a valóságnak megfelelően nyilatkozzon. Csak akkor, tehát csak akkor fogadható el a volt tábornok vallomása bizonyítékként – döntött a másodfokú bíróság - ha Oláh János nem állt tudatmódosító szerek hatása alatt és vallomását önként, kényszer és fenyegetés hatása nélkül tette meg.

A másodfokon eljárt katonai tanács ugyanakkor figyelmen kívül hagyta az elmeszakértők azon megállapítását, hogy Oláh János börtönbéli gyógyszerezése nem oszt és nem szoroz, mert önmagában személyiségzavarban szenved. A szakvélemény szerint ugyanis – börtönbeli szedálástól függetlenül - Oláh János tábornok a vallomástételi időszakban közepes fokban korlátozva volt vallomása következményei felismerésében. A szakértői vélemény szerint a gyógyszerezés nem javította, hanem rontotta volna állapotát.

Oláh gyógyszerezési naplóját a Debreceni Törvényszék a büntetés-végrehajtástól, a gyógyszerezésre vonatkozó egyéb adatokat pedig az ügyészség szerezte be az OEP-től (hogy milyen alapon, azt nem értem kristálytisztán, de mindegy).

rivotril.jpg

Az is az ügy érdekessége, hogy a másodfokú katonai tanács az Oláh-vallomás egy részét már kizárta a büntetőeljárásból! Azt a részt, ahol a katonai ügyészek saját téves feltevésükben (hogy finoman fogalmazzak) büntetlenséget ígértek a személyiségzavaros gyanúsítottnak.

A maradék Oláh-vallomás sorsa itt a tét, ahol a büntetlenségi ígéretet visszavonva az ügyészek - szóban – vádalkuban (tárgyalásról lemondásban) állapodtak meg a tábornokkal, aki erre figyelemmel tett vallomást. A másodfokú katonai tanács azonban úgy értékelte, hogy valójában nem is kötöttek vádalkut, ezért ezen az alapon a vallomást kizárni a bizonyítékok közül nem lett volna szabad. Aztán persze később írásban is megkötötték a vádalkut, de azt meg nem hagyta jóvá a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa. Szóval, ember legyen a talpán, aki lassan bíróként kiigazodik ebben a kacifántos ügyben.

Természetesen nem magától lett ilyen bonyolult ez az ügy! Az elkényelmesedett katonai ügyészek hozzá nem értése, a lépten-nyomon tetten érhető szakmaiatlanság, a büntető jogszabályok ismeretének hiánya (sic!) és a tárgyalás lemondás (vádalku) szabályai gyakorlati alkalmazásának hiánya a Budapesti Katonai Ügyészségen vezetett ehhez a káoszhoz.

Nézzük, ki mit indítványozott a bíróságnak!

Az ügyészség álláspontja szerint új szakértő kirendelése szükséges. Ennek indokait a katonai ügyész nem fejtette ki.

A védelem álláspontja szerint új szakértő kirendelésére nincs szükség, mert az alapeljárásban született korábbi szakvélemények között nincs ellentmondás, új szakértő kirendelését a pergazdaságossági szempontok sem indokolják, továbbá a korábban eljárt szakértői intézet a legmagasabb fokú szerv volt az országban.

A védők szerint a korábban eljárt szakértőknek meg kell küldeni a gyógyszerezési naplót, kérni kell korábbi szakvéleményük kiegészítését és lehetővé kell tenni, hogy a vád, a védelem és a bíróság a szakértőknek a kiegészített szakvélemény írásbeli benyújtását követően kérdéseket tehessenek fel.

A döntés a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa kezében van, aki 2016. november 24. napján, 09.30-tól tartott tárgyaláson hirdeti ki a végzését.

Bármilyen döntést hoz a bíróság, a Tábornok-per tárgyalása hosszú hónapokra leáll.

21 komment

253. Felelősségbiztosítást az ügyészeknek!

2016.11.05. 16:39 Viszkisdoboz

Ritkán, nagyon ritkán előfordul, hogy a magyar ügyészség vádja elbukik. Az ügyészek általában körültekintő nyomozás után gyanúsítják meg a terheltet, mert több bizonyíték abba az irányba mutat, hogy bűncselekmény történt, és ő a bűncselekmény elkövetője. Aztán vádat emelnek a bíróság előtt és bizonyítják az elkövető bűnösségét. A védelem is teszi a dolgát és általában maga is felvonultatja a vád ellenében ható bizonyítékait. Végül a bíróság mérlegel és ítéletet hoz.

De ritkán, mint említettem, a magyar ügyészség téved! Vagy abban, hogy az adott cselekmény bűncselekménynek minősül, vagy ha bűncselekmény történt, akkor abban, hogy azt kétséget kizáróan nem tudja bizonyítani.

De ritkán, nagyon ritkán, bár mostanában egyre gyakrabban előfordul, hogy az ügyészség teljesen jogszerű magatartást ad abszurdum nyilvánít utólagosan jogellenessé. A jogszerűen cselekvőket nagy nyilvánosság előtt meggyanúsítják, vádat emelnek ellenük. A bíróság pedig bűncselekmény hiányában felmenti az ártatlanul meghurcoltakat. Az ügyészség vezetője nem kér bocsánatot, és nem tesz semmit annak érdekében, hogy az ügyészség által tönkre tett emberek visszakapják ellopott életüket. Holott valakit bűncselekmény hiányában bűncselekmény elkövetésével vádolni, legyünk őszinték, a legnagyobb ügyészségi bűnök közé tartozik!

Keresztes Imre.jpeg

Dr. Keresztes Imre címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője

Azt gondolnánk, hogy akkor a meghurcoltat a Magyar Állam majd olyan helyzetbe hozza, mintha nem is történt volna semmi, és reparálja a saját bűnét.

Ha ezt gondolod, akkor tévedsz! Ha pedig arra vársz, hogy a bíróság hivatalból, ahogy kellene, 30 napon belül neked a költségeidet megtérítse, akkor pedig egy álomvilágban élsz!

Egyrészt a füle botját nem mozdítja senki. Számítsd ki és terjessz elő egy kérelmet, és akkor majd foglalkozik veled a bíróság. Ha nem adsz be kérelmet, mert jogban járatlan vagy, akkor még a költségeidnek is bottal ütheted a nyomát.

Pedig a törvény egyértelmű!  Ha a vádat az ügyész képviselte, és a bíróság a vádlottat felmenti, az állam a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül - a külön jogszabályban meghatározott mértékben - megtéríti a vádlott költségét, továbbá védőjének az eljárás során nem előlegezett díját és költségét (Be. 339. § (3) bekezdés).

Nagyon szép ez a rendelkezés, csak abban van a hiba, hogy a külön jogszabályok szerinti költségek megtérítése nem a valóságot tükrözi, sőt, a valóságtól teljesen elrugaszkodott tételeket tartalmaz! Abban azonban biztos lehetsz, hogy te fizettél rá, hogy ártatlanul meghurcoltak, nem az ügyészek!

Nézzünk példákat! Gépkocsival mentél az ügyészségi kihallgatásokra és a bírósági tárgyalásokra. Ha Budapesten van a lakóhelyed, nem kérhetsz költséget (biztosan van bérleted). Ha pedig vidéki vagy, akkor bebumliztál a belvárosba, fizetted a 8 órás tárgyalás miatt a parkolási díjat, sőt lehalkított telefonod miatt észre sem vetted a tárgyalás során, hogy átlépted a 3 órás határidőt és megbüntettek 15 ezerre. Aztán valótlanul azt kell kérned a bíróságtól, hogy részedre ítélje meg a MÁV II. osztályú jegyének, vagy a VOLÁN buszjegyének az árát, amin soha nem utaztál. Amihez persze sem parkolás, sem BKV jegy nem is kapcsolható.

Ha eldobtad a bírósági beadványaidnak a postai feladóvevényét, a másolási és egyéb költségeidről nem kértél számlát (pszichológus/pszichiáter óradíját nem fogadják el), akkor magadra vess, azt is neked kell viselned. Egyszer már kifizetted, nem mindegy, rándít egyet állam bácsi a vállán!

A jogi képviselőddel megállapodsz, kifizeted a megbízási díjat, majd átnyálazod a külön jogszabályt és azt látod, hogy az ügyészség előtti eljárásért óránként háromezer, a bírósági tárgyaláson pedig óránként négyezer a jussod. Mintha 30 évvel le lennénk maradva az ügyvédi óradíjakkal. Ja, és a munkadíjat a bíróság 20 %-kal megemelheti, ami a védői képviselet nevetséges összegét még nevetségesebbé teszi! Egyébként is csak adható, és neked kell igazolnod, hogy az ügy bonyolult volt. Vicc, az egész!  

Valami más megoldást kell találni!

Egyrészt arra kell törekedni, hogy az ártatlanul meghurcoltak költségeit az állam szó nélkül kifizesse, vagyis ne kelljen még azt is lenyelni, hogy a saját vagyonom rovására voltam köteles egy minden alapot nélkülöző, szégyenletes eljárásban részt venni. Másrészt csak akkor legyen jogvita, bírósági eljárás a költségek ügyében, ha az államilag szervezett felelősségbiztosítási kereteken túlmenő költségigényt érvényesít az alaptalanul megvádolt.

Ehhez két dolog kell.

  1. A Legfőbb Ügyészség rendelkezzen minden ügyre és minden ügyészi tevékenységre kiterjedő felelősségbiztosítással. A költségvetési törvények tárgyalása során az Országgyűlés erre biztosítson fedezetet az ügyészségnek. A bíróság jogerős felmentő rendelkezése esetén a biztosító fizesse meg az ártatlanul megvádoltat megillető, a valóságban megtörtént költségfelhasználáson alapuló költségeket.
  2. A költségek megállapítása és kifizetése tekintetében a teljes költség elvének és bizalmi elvnek kell érvényesülnie. Ugyanakkor, aki a költségek vonatkozásában tévedésbe ejti a biztosítót, az bűncselekményt (csalást) követ el.

 

Apropó! A lakás-ügyben 2016. június 20. napján jogerős ítélet született. Bűncselekmény hiányában felmentettek.

A költségeimet 2016. július 20. napjáig ki kellett volna fizetnie az államnak. Nem történt semmi. Kérelmeztem. Akadály van. Nincs meg az akta! Kiderítettem. A Fővárosi Ítélőtábla megküldte a Fővárosi Törvényszékre az aktát, de a Fővárosi Törvényszék, mint közbülső állomás, számomra magyarázhatatlan okból, hónapok óta nem hajlandó az aktát az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróságra visszaküldeni.

Vajon miért?

img_2842.JPG 

6 komment