Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és két kiskorú fiam és lányom, s a most születendő gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Hirdetés

Friss topikok

Linkblog

Blogajánló

191. Állam az államban – ügyészség a neved

2014.10.20. 14:07 Viszkisdoboz

Feljelentésemre, amelyet ismeretlen ügyészek ellen tettem, megérkezett a válasz. Természetesen elutasították. Újra bebizonyosodott, hogy az ősi mondás igaz: Holló a hollónak nem vájja ki a szemét.

Most, hogy az ügyészek elleni feljelentésemet élből elutasították az ügyészek, röviden ki kell tekintenünk az intézményre, amely közel 70 éve változatlanul működik. Szocialista ügyészségként a párt ökleként jött létre. Képviselte a vádat az 50-es évek koncepciós pereiben, tevékenyen részt vett az 1956-os forradalom-és szabadságharc megtorlásában. Majd a kádári érában közvetlen pártirányítás alatt működött tovább, és annak megszűnte után is, változatlan mentalitással és struktúrával élte meg a rendszerváltást, sőt a 2010-es fülkeforradalmat is. Az illiberális demokrácia időszakában pedig a Központi Nyomozó Főügyészséget helyezték direkt pártirányítás alá, legalábbis tevékenységük erre enged következtetni.

Lássunk egy tipikus példát, amely érzékenyen érinti a jobboldali érzelmű publikumot is. Belegondoltak abba, hogy ez az ügyészség a 2006-os események után a rendőrökre támadó személyeket vádolta meg, s juttatta előzetesbe, majd akár börtönbe is? Majd a semmisségi törvény után mindenfajta kétség nélkül a rendőröket vegzálta, és állította bíróság elé?

Sokszor megírtam, hogy Visinszkij szelleme továbbra is ott van az ügyészségen, és éppen ezért nem fogják megúszni majd egy kisebb reformmal. A teljes nyomozati, vádképviseleti, felügyeleti és egyéb jogosítványaikat újra kell gondolni, és bírósági kontroll alá kell helyezni.

Mert az nem lehet, hogy egy szerv azt csinál, amit akar. Az nem lehet, hogy már a bíróknak is félniük kelljen az ügyészek tevékenységétől. Azt csinálnak, amit akarnak, illetve, amire utasítást kapnak: vagy eltusolják a bűncselekményeket, vagy vádat koholnak, s embereket így tesznek tönkre. Hogy csak a két végletet említsem.

Pedig magának a kormányzópártnak is érdeke lenne, hogy olyan ügyészséget működtessen, amely maradéktalanul betartja a törvényeket. Csak olyan ügyészek dolgozzanak, akik tényleg a törvényesség őrei. Nem tudom, miért gondolja a Fidesz vezetése, hogy ez a prostituálódott ügyészség, ha egyszer úgy alakul (esetleges kormányváltás esetén), nem fog azonnal lecsapni rájuk?

2014. szeptember 30. napján posztolt, 188. bejegyzésemben még azzal biztattam magam, hogy a Tábornok-per ügyészei elleni büntető feljelentésemet az ügyészség élből nem utasította el, sőt a jogállamiság szikráját is felfedezni véltem a Legfőbb Ügyészség határozatában. Aztán be kellett látnom, hogy tévedtem. Amikor ezt a blog bejegyzést írtam, a feljelentésem elutasítását már aláírták, csak 20 nappal később kézbesítették.

Történt ugyanis, hogy a Legfőbb Ügyészség a 2014. szeptember 01. napján postára adott feljelentésem alapján 2014. szeptember 18. napján határozatában – a Központi Nyomozó Főügyészség helyett - a Budapesti Nyomozó Ügyészséget jelölte ki a feljelentésem elbírálására. A kijelölt ügyészség pedig mintegy 4 munkanap alatt beszerezte az iratokat, azokat tanulmányozta és még 12 oldalas elutasító határozatot is írt.

Hollók (veszprzoo.hu).jpg

                                                           (fotó: veszprzoo.hu)

Megjegyzem, 4 nap alatt elolvasni sem lehet az iratokat. Sem engem, mint feljelentőt, sem a többi sértettet nem hallgatta ki tanúként az ügyészség, ami az ügyészségi gyakorlat szerint alapkövetelmény.

A határozat szerint vagy a bűncselekmény, vagy annak gyanúja hiányzik.

Panaszt a határozat ellen csak a 2010. december 03. napján 06.00-kor a lakásomról való ügyészi elhurcolás ellen jelenthetek be, de az sem volt bűncselekmény az ügyészség szerint. Az indokolás szerint a hajnalban megjelenő két ügyész szóban idézett (sic!), én meg eleget tettem az idézésnek, velük mentem. Annak pedig ne tulajdonítsunk jelentőséget, hogy szóban idézni a büntetőeljárási törvény szerint csak a hatóság előtti személyes megjelenés alkalmából történhet. Holott nem én jelentem meg az ügyészségen, hanem ők jelentek meg az én lakásomon. Még azt is megkaphatom a panasz elutasításakor, hogy a nyomozó ügyészek éppen a lakásomat jelölték ki a nyomozó hatóság székhelyéül, és ezért volt szabályos a szóbeli idézés.

Hivatalossá tett panaszomat a következő bejegyzésben teszem közzé. Várom a feljelentésem harmadik és negyedik kiegészítésének elutasító határozatait is, ami már bizonyosan aláírtak csak még nem kézbesítettek.

Tulajdonképpen örülnöm kellene. Sőt, panaszkodni sincs okom. Az ügyészek meg is vádolhattak volna hatóság félrevezetésével, hamis váddal, hamis tanúzással, vagy valamilyen állam elleni bűncselekménnyel. Úgy tűnik, ezt egyelőre megúsztam. Bár előre a medve bőrére már régen nem iszom. Jöhet még egy gyanúsítotti idézés is. Postán. Mert ha megint lakásról idéznek szóban, akkor közlöm, hogy rájuk csapom az ajtót. Kezekre és lábakra vigyázni szíveskedjenek!

Mindegy. A minimális célt elértem: az elévülés megszakadt és újból megkezdődött. Tehát újabb öt év áll annak a rendelkezésére, aki egyszer úgy gondolja, hogy a Tábornok-per nyomozása során elkövetett bűncselekmények miatt rendet kell tenni az ügyészségen és főként a fejekben. Az időmúlás nyomatékos enyhítő körülmény. A politikai játszmákban való részvétel viszont súlyosító.

 

 

1 komment

190. Mintha mi sem történt volna…

2014.10.09. 12:13 Viszkisdoboz

A nagy fejtörés eredményeként hiába vártam a Hír Tv stábját a Tábornok-per tegnapi tárgyalásán. Arra sem méltatták a „nemzet hivatalos bűnözőjét”, hogy vágóképeket készítsenek róla. Korábbi szokásukkal ellentétben nem harangozták be a viszkis doboz legendáját, és nem jelentkeztek be élőben a tárgyalásról, hogy elrettentő példaként mutogassanak. Kimentünk a divatból.

Egy MTI hír kiadására azért futotta még. Úgy látszik, most már szokásukká vált a ferdítés, a hírek kitalálása. Már megint másról számoltak be, mint ami valójában történt!

Ugyanis a vádirat teljes felolvasását a bíróság és az ügyészség nem tartotta szükségesnek, a vádlottak és védők közül pedig – mivel a könyökükön jön ki - senki nem kérte. Így e rövid tárgyalási napon a bíró a korábbi tárgyalási jegyzőkönyvből idézett néhány mondatot, amely jegyzőkönyvet még senki nem kapott kézhez.

Ha ott lett volna a média, akkor megtudták volna azt is, hogy O. János tábornok megint nem tesz vallomást. Így az ügyészség csak az egyszer, 2010. május 10. napján, és soha máskor el nem hangzó gyanúsítotti vallomásának felolvasását kérheti a bíróságtól.

A bíró megmagyarázta, hogy azért kényszerült 3 hónapon túl tárgyalást tűzni, és ezért aztán az eljárást elölről kezdeni, mert a katonai tanács egyik ülnök tagja amerikai tanulmányúton vett részt.

Fapál László.jpg

          Én meg csak bámulok, mint borjú az új kapura (fotó: magyarhirlap.hu)

A tárgyalás folyamatosságának biztosítására a bíróság azonnal új határnapot tűzött 2014. október 29. napjára és kilátásba helyezte, hogy hamarosan talán több napos tárgyalásra is sor kerülhet. Így talán sikerül megfelelni a törvényi követelményeknek, mely szerint a kiemelt ügyeket folyamatosan kell tárgyalni, és az elnapolás nem az általános, hanem a kivételes szabály.

Indítványoztam a bíróságnál, hogy a vádiratot szíveskedjék az ügyészségnek kiegészítésre visszaadni. Indokolásképpen előadtam, hogy a vádnak nem csak formai, hanem tartalmi értelemben is törvényesnek kell lennie. A védekezés jogával összefüggésben arra hívtam fel a figyelmet, hogy az olyan vádirati „tények” ellen, mint „a közelebbről meg nem határozható időpontban”, „pontosan meg nem határozható időpontban”, „pontosan meg nem határozott körülmények között” nem lehet védekezni. Az ismeretlen eredetű pénz kategóriájának vádirati bevezetése pedig mélyen sérti magát a megfogalmazó ügyészséget, veszélyezteti a bírósági eljárás komolyságát, és egyidejűleg lenullázza az én védekezéshez fűződő jogaimat is.

A bíróság nyilatkoztatta az ügyészséget, hogy hajlandók-e a vádirat kiegészítésére. Waltner Roland alezredes, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyész-helyettese a következőket mondta: „Az ügyészség a bizonyítás eredményéhez képest módosítja vagy kiegészíti a vádat”. Nem akarom a katonai ügyészek amúgy is a béka hátsóját alulról nézegető tekintélyét sérteni. De! De már volt egy elsőfokú tárgyalássorozat és egyszer már a másodfok előtt is jártunk. Állítólag. Tehát 2010 óta számtalanszor bizonyíthattak volna rátermett ügyészeink. Ifkovics hadbíró ezredes is többször felszólította őket, hogy bizonyítsanak már végre, ne csak állítsanak, de az „süket fülekre talált” (Dr. Ifkovics Béla). Mégis milyen új tények fognak előkerülni a semmiből, ügyész urak, amely alapján módosítják a tákolmányukat?

A bíróság – immár másodszor - nyilatkoztatta a vádlottakat, hogy ki az, aki részt akar venni az eljárásban. A vádlottak közül volt, aki már megunva az eljárás végeláthatatlanságát családjával együtt kivándorolt a tengeren túlra. Mások éltek a lehetősséggel és kérték, hogy távol maradhassanak az eljárásról.

Nekem olyan érzésem volt, mintha az lenne a jó a bíróságnak és az ügyészségnek, ha semmi nem zavarná meg a tárgyalást, még a vádlottak sem.

Én azonban mindig ott leszek! És amíg a blogokat nem tiltja be a hatalom a sajtószabadság védelme érdekében, továbbra is tájékoztatom Olvasóimat a Tábornok-per/viszkis dobozos ügy minden mozzanatáról!

Szólj hozzá!

189. Ahol a part szakad – ott vagyunk

2014.10.06. 20:06 Viszkisdoboz

Szaporítva a NER igazságszolgáltatásának újabb hőstetteit, Handó Tündéék büszkén elmondhatják magukról, hogy három és fél év alatt oda jutottak, ahol 2011 tavaszán eredendően voltak: a katonai ügyészek – immár negyedszer – vádiratot ismertetnek a Tábornok-perben a bíróságon. És talán még el is kezdődhet a per…

A minap ugyanis 2014. október 8. napjára, reggel 09.00-ra bírósági behívóparancs érkezett a Tábornok-perben Debrecenből. Csodálkoztam is! Miért idéz a bíróság írásban, amikor azt már a korábbi tárgyaláson szóban megtette? Aztán elkezdtem gyanakodni és számolni. Nagyjából kilencvenig jutottam. És kiderült, hogy kiszaladtunk a törvényi határidőből. A korábbi tárgyalás óta több mint 3 hónap telt el.

Nos, ha valaki nincs tisztában a kiemelt ügyekre előírt szabályokkal, akkor elmondom, hogy a tárgyalást három hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, egyébként a tárgyalást elölről (nem viccelek, valóban elölről) kell kezdeni.

Tehát megismételhetjük az éppen elkezdődött megismételt eljárást. Ha ez így folytatódik tovább, kihull a hajam az ítélethirdetés előtt.

De minden rosszban van valami jó is, hipp-hipp hurrá! A Hír Tv immáron negyedjére is felveheti a viszkis dobozos sztorit. Közkívánatra a szappanopera ezen epizódját megismételjük a nagy sikerre való tekintettel.

hirtv.jpg

Tehát újra felvonul a Nagy Csapat. A Magyar Nemzet c. napilap aranytollú újságírója, a Hír Tv stábja, a katonai tanács tagjai, az ügyészek és a vádlottak védőikkel együtt.

A szokásos koreográfiát követve: az ügyészek váltott lovakon ülve elhadarják a vádiratot. Utána a vádlottak tesznek vallomást sorban, egymás után. Én ugyan a kettes sorszámot kaptam, de lehet, hogy – idő hiányában - erre majd csak jövőre kerül sor.

Most aztán főhet a feje a hírtévéseknek, hogy miattam pénzt, paripát és fegyvert nem kímélve felcsörtetnek-e a hírös városba?

 

Szólj hozzá!

188. Élből (még) nem utasították el – harmadik feljelentés kiegészítésem

2014.09.30. 11:46 Viszkisdoboz

Nagy hírem van minden demokrata számára: a Legfőbb Ügyészség jogállami megoldást választott, nem fognak saját maguk után nyomozni a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei! Így fennmaradhat az a látszat, hogy ma a NER ügyészei jogi és erkölcsi kontroll alatt dolgoznak, elfogultság nélkül, pártatlanul. Feljelentésemet nem a feljelentett fogja elbírálni, hanem a Budapesti Nyomozó Ügyészség.

Ez önmagában már előre lépés. A múltkorjában még a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei elleni feljelentésemet a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei bírálták el. Ilyen körülmények között nem ért váratlanul a feljelentés elutasítása. Mindenki tudja, aki ügyészségi körökben mozog, hogy ennél összetartóbb garnitúra alig van a világon. Védik egymást ezerrel, és minden felettes ügyészi utasítást habozás nélkül végrehajtanak.

Eljött tehát az idő arra is, hogy megtegyem harmadik feljelentés kiegészítésemet. B. Tímea ügyésznő (Központi Nyomozó Főügyészség) ellen.

A lakás-ügyben nyomozó ügyésznő minden etikai és törvényes szabályt megszegve, a már bírósági szakban lévő ügy vádlottjait (Tábornok-per) akarta felhasználni. De a fagyi visszanyalt. Minden vádlott-társam tanúként, az igazmondás terhe mellett is azt mondta, mint korábban: semmi közöm nem volt a visszaosztott pénzekhez.

Csupán arra kérem az ügy intézőjét, hogy ne arra hivatkozzon, hogy „a hivatali visszaélés bűntettének nincs passzív alanya vagy eredménye, s ebből következően a bűncselekménynek természetes személy sértettje nem lehet”, mert egyrészt ez büntető jogászi körökben is erősen vitatható álláspont, másrészt maga az ügyészség cáfolta azzal, hogy egy másik, éppen most indított hivatali visszaélés miatti büntetőeljárásban lehet természetes személy a sértett.

KNYF helyett BNYÜ 001.jpg

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

A hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt 2014. szeptember 11. és 15. napjain kiegészített, 2014. szeptember 01. napján kelt feljelentésemet – az alábbi – harmadik feljelentés-kiegészítéssel látom el:

A Budapesti Katonai Ügyészség 2011 márciusában vádat emelt a bíróságnál a Tábornok-perben. A bíróság a vádiratot a vádlottaknak 2011 májusában kézbesítette. A Központi Nyomozó Főügyészség annak ellenére, hogy az ügyészség a vádemeléssel a nyomozást lezárta, 2011 júniusában és augusztusában más büntetőügyben (hűtlen kezelés) folytatott nyomozásakor tanúként idézett be és hallgatott ki- a már bírósági hatáskörbe tartozó vádlottak közül - 5 főt, és arról faggatta őket, hogy Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter vagy Fapál László volt HM közigazgatási államtitkár kapott-e vesztegetésből származó pénzt.

Különös súllyal esik latba, hogy a kihallgatásokat foganatosító B. Tímea ügyésznő például meg akarta ismételtetni O. János tábornokkal a viszkis doboz legendáját, amire a tábornok nem volt hajlandó, a vallomást megtagadta.

Függetlenül attól, hogy a vádlott tanúktól beszerezni kívánt vallomás nem erősítette, hanem gyengítette a Tábornok-perben ellenem emelt vádat, mert a vádlottak immár tanúként is azt nyilatkozták, hogy abban nem volt sem a miniszternek, sem nekem érintettségem, mégis felháborítónak tartom, hogy egy hivatalos személy, hatáskörét nyilvánvalóan megszegve, szándékosan kíván jogtalan hátrányt okozni természetes személy állapotában leledző Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszternek és nekem.

Bejelentem, hogy további feljelentés kiegészítéseket nem teszek annak érdekében, hogy az alapfeljelentés és annak három kiegészítése alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség megalapozottan dönteni tudjon: elrendeli a nyomozást, vagy pedig elutasítja a feljelentést.

De ha meg akarnak maradni a Legfőbb Ügyészség által most megkezdett jogállami úton, akkor csak az esetek kivizsgálása lehet a helyes döntés.

 

 

Szólj hozzá!

187. Hogyan rúgtak öngólt a katonai ügyészek, avagy a második feljelentés - kiegészítésem

2014.09.14. 17:50 Viszkisdoboz

A Tábornok-per című szappanopera végtelen történetének 185. részében feljelentettem a nyomozó katonai ügyészeket hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt Polt Péter legfőbb ügyésznél. Bíztam abban, hogy a legfőbb ügyész úr – élve utasítási jogával – kötelez valamely ügyészi szervezetet a feljelentés kivizsgálására. Mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy feljelentésemet maga a feljelentett fogja elbírálni.

Pedig ez történik. Kaptam egy tisztelettudó levelet a Legfőbb Ügyészségtől, amelyben arról tájékoztatnak, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség állományában szolgálatot teljesítő, feljelentett katonai ügyészek elleni feljelentésemet a Központi Nyomozó Főügyészség fogja elbírálni.

Lelki szemeim előtt látom, ahogy a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője megkapja a feljelentésemet a Legfőbb Ügyészségtől, majd kiszignálja azt helyettesének, aki maga az ismeretlen tettes, aki alaposan gyanúsítható, hogy a Tábornok-per nyomozása során bűncselekményeket követett el. Ő pedig alapos és körültekintő vizsgálat után javaslatot tesz főnökének, hogy melyik területi szervéhez tegye át az ügyet. Aztán mindenki legnagyobb megelégedésére a kijelölt szerv katonai ügyésze megállapítja, hogy a Tábornok-per nyomozása során nem történt semmi, ami aggodalomra adna okot. Legalábbis az övékére semmiképp.

Hát nem, tisztelt Legfőbb Ügyészség!

Feljelentés - kiegészítéseimet továbbra is a Legfőbb Ügyészségnek címzem, mert Önöknek mégis csak tisztában kell lenniük azzal, hogy az alárendeltségükbe tartozó ügyészek hogyan folytatják le saját büntető ügyeiket. Mégiscsak Önök irányítják a teljes ügyészi szervezetrendszert, így Önök felelnek a legutolsó ügyészségi fogalmazó munkájáért is.

És most álljon itt második feljelentés - kiegészítésem:

Feljelentésemben kértem annak vizsgálatát, hogy „az ügyészségről – a nyomozás érdekeit veszélyeztetve – ki volt az az ügyészségi dolgozó, aki a 2010. évi választási kampányban a gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyveket a Magyar Nemzet című napilap számára faxon továbbította, amely napilap azt másnap eredetiben közzé is tette. Arra is kérem a választ, hogy miként lehetséges az, hogy az egyik gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv a Magyar Nemzet című napilapban megjelent, de a bűnügyi iratok között már nem fellelhető.”

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Indítványozom, hogy az ügyészség hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt a Magyar Nemzet című napilappal munkaviszonyban álló újságírókat hallgassa ki tanúként, és ha kell, a bíróság útján kötelezze őket azon információkat átadó személy kilétének felfedésére, aki a Budapesti Katonai Ügyészség részéről 2010 tavaszán a választási kampányban a Tábornok-per nyomozása során született gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyveket a napilap újságírója részére átadta.

Indítványozom, szíveskedjék megkeresni a Katonai Biztonsági Hivatal (katonai elhárítás) jogutód szervezetét, hogy beszerezzék azokat a titkosszolgálati információkat, amelyek választ adnak az ügyészségi informátor és Magyar Nemzet újságírójának kilétére.

Indokolásképpen előadom, hogy a precedens ügyet maga a Központi Nyomozó Főügyészség katonai ügyészei produkálták a minap. A Blikk című napilap újságíróját bíróság útján arra kötelezték, hogy informátorát adja ki, mert alapos a gyanú, hogy hivatali bűncselekmény történt a nyomozás során. Az ok pedig ugyanaz: a gyanú szerint hivatalos személy információkat adott ki egy folyamatban lévő nyomozásról az újságírónak.

Határozottan tiltakozom a Magyar Nemzet című napilap érintett újságírójának vezetőszáron való elővezetése és médiumokban való mutogatása ellen! Határozottan ellenzem, hogy 43 vagy 51 rendőr által házkutatást hajtsanak végre nála, családja jelenlétében! Nem tartanám szerencsésnek, ha az érintett újságíró mobiltelefonját jogellenesen klónoznák.

Kérem, hogy a fentiektől, amennyiben a magyar jogállamiság ezt megengedi, a nyomozás során eltekinteni szíveskedjék.

Tisztelettel:

Fapál László, a feljelentő

hivatali visszaélés.jpg

Szólj hozzá!

186. Feljelentésem első kiegészítése

2014.09.10. 21:53 Viszkisdoboz

Dr. Polt Péter, legfőbb ügyész

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Alulírott, dr. Fapál László, a Táborfalván, 2014. augusztus 31. napján kelt feljelentésemet - a volt Budapesti Katonai Ügyészség (továbbiakban: BKÜ) vezetőjének, a nyomozás felett törvényességi felügyeletet gyakorló helyettesének, a nyomozást végrehajtó két katonai ügyésznek, a katonai ügyészség akkori szóvivőjének, valamint a katonai főügyészség illetékeseinek és az ügyészség, illetve az érintett titkosszolgálathoz tartozó más ismeretlen személyeknek, mint ismeretlen tettesek - ellen a Tábornok-perként nevezett ügy katonai ügyészi nyomozása során elkövetett személyi szabadság megsértése, jogellenes fogva tartás, kényszervallatás, hivatali visszaélés, bűnpártolás és/vagy más bűncselekmények alapos gyanúja miatt, az alábbiakkal egészítem ki:

Indítványozom, hogy a Tábornok-per valamennyi vádlottját az ügyészség tanúként hallgassa ki a Budapesti Katonai Ügyészség katonai ügyészei által foganatosított gyanúsítotti kihallgatásokat lefolyását illetően.

Indokolás:

A tényállás teljes körű tisztázása megköveteli, hogy az ügyészség megvizsgálja a gyanúsítotti kihallgatások körülményeit. Ugyanis az ügyészi szervek jogszerű működésébe vetett közbizalom, vagyis közérdek annak tisztázása, hogy a katonai ügyészek a rájuk vonatkozó büntető anyagi és eljárási szabályokat vajon maradéktalanul betartották-e a gyanúsítotti kihallgatások folyamán vagy sem.

Kérem, szíveskedjék tisztázni a nyomozás során – különösen - a Budapesti Katonai Ügyészségen történő gyanúsítotti megjelenés körülményeit, mivel az iratok között idézés nem található. Kérem megvizsgálni azt is, hogy a védekezéssel összefüggésben a védővel való konzultáció lehetőségét az első kihallgatás előtt biztosították-e a katonai ügyészek, kötelező védelem esetén a védő kirendelése pedig megtörtént-e az első kihallgatás előtt.

Waltner Roland.jpeg

                       A kihallgatásokat lefolytató ismeretlen katonai ügyész

Kérem, szíveskedjék azt is megvizsgáltatni, hogy a gyanúsítotti kihallgatás és a jegyzőkönyvvezetés megfelelt-e a jogszabályoknak, valamint a belső szakmai normáknak. Indokoltak voltak-e egyes kihallgatottaknál a gyakori szünetek vagy sem. Történt-e ekkor a gyanúsítottakra ható kényszer vagy fenyegetés vagy sem. Hogyan lehetséges az, hogy az ügyészek több alkalommal is tévedtek a jogszabályok tartalmát illetően, és törvénytelenül több személynek is büntetlenséget ígértek vallomásuk fejében? Hogyan lehetséges az, hogy ezt a feljelentésben megnevezett beosztású felettes ügyészek sem észlelték, holott a gyakorlat szerint a kihallgatási jegyzőkönyveket a BKÜ azonnal elküldte a Katonai Főügyészségre is.

Kérem annak határozott vizsgálatát, hogy a kényszerintézkedések ügyészségi indítványai megfeleltek-e a jogszabályi előírásoknak, és azokat törvényesen alkalmazták-e. Azt is szükséges megállapítani, hogy az előzetes letartóztatásból történő ügyészségi szabadítás vagy letartóztatásban (börtönben) hagyás, és a gyanúsítotti vallomás tartalma között van-e okozati összefüggés. Történt-e jogellenes ígéret a szabadításra az ügyészség által elvárt vallomás megtétele érdekében.

Kérem annak vizsgálatát is, hogy a katonai ügyészség az előzetes letartóztatásban lévő személyekkel szemben milyen okból és jogszerűen, vagy hivatali hatalmával visszaélve tette szinte lehetetlenné a közvetlen hozzátartozókkal (feleség és gyermekek) való kapcsolattartást.

Táborfalva, 2014. szeptember 10.

Tisztelettel:

(Dr. Fapál László)

feljelentő

 

                                                                                             

 

1 komment