Viszkisdoboz

fapalrepulo.jpg

A nevem Fapál László. A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára voltam, korábban katonatiszt, majd sikeres ügyvéd. Az életem egyik napról a másikra gyökeresen megváltozott egy állítólagos viszkis doboznak köszönhetően.  

 

Egy volt tábornok, egy büntetőügy első számú vádlottja megváltoztatta korábbi vallomásait, és azt vallotta, hogy kenőpénzt adott nekem, amit én egy viszkis dobozba téve elvittem felettesemnek.  A vallomástevő ettől kezdve már nem vádlott, hanem tanú az eljárásban, én pedig minden egyéb bizonyíték híján, pusztán egy önmagát menteni kívánó ember vallomása alapján előzetes letartóztatásba kerültem.

Egy hónapos letartóztatásom alatt megpróbálták elérni, hogy tegyek terhelő vallomást az egykori honvédelmi miniszterre. Nem tettem, mert nem volt miért. Most bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolnak. Naponta jelennek meg rólam hazugságoktól hemzsegő lejárató cikkek, de a valóságra senki sem kíváncsi. Az életem, a karrierem romokban, végzettségemnek megfelelő munkát talán soha nem kapok majd.

Két okból írom ezt a blogot. Egyrészt nem akarok lesütött szemmel járni, mert nincs okom rá: szeretném, hogy egykori munkatársaim, barátaim, ismerőseim, két felnőtt korú és négy kiskorú gyermekem megismerjék az igazságot velem kapcsolatban. Másrészt az a célom, hogy minél többen átlássák azt a folyamatot, amit ma Magyarországon elszámoltatásnak neveznek, és amelynek során bárkit, akinek haragosa van, egyetlen vallomás alapján börtönbe lehet vetni, tönkre lehet tenni. Ezen a blogon nyilvánosságra hozok minden fontos iratot az eljárással kapcsolatban és elmesélem, mi és hogyan történt valójában.

Friss topikok

Linkblog

266. Zacher Gábor a Tábornok-perben

2017.06.29. 21:54 Viszkisdoboz

A Tábornok-perbe csomagolt viszkis-dobozos ügyben a „legfontosabb” momentummá az vált, hogy Oláh János extábornok kihallgatható állapotban volt-e 2010-ben vagy sem.

Az elmeorvos-szakértők saját szakterületük, az ember tudata és pszichéje tekintetében megállapították, hogy dekompenzálódott személyiségzavara Oláh János beszámítási képességét közepes fokban korlátozta, valamint az általa szedett Frontin és Xanax miatt tudatmódosító szerek hatása alatt is állhatott.

Az ügyészek indítványára igazságügyi toxikológus szakértőt is kirendelt a bíróság. Remélhetőleg az ügy utolsó felvonásaként megérkezett Dr. Zacher Gábor szakvéleménye.

A toxikológus szakértő, aki a vegyszerek (ide értve a gyógyszerek) tulajdonságainak jellemzésével, és az élő szervezetek válaszreakcióival foglalkozik), azt állapította meg szakvéleményében, hogy Oláh János vádlott által szedett szorongásgátló, nyugtató gyógyszerek nem voltak hatással a vallomására és mindvégig kihallgatható állapotban volt.

A szakterületek terminológiája is eltérő. A toxikológus a Frontint és a Xanaxot gyógyszernek, az elmeorvos-szakértők pedig tudatmódosító szernek tekintik. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. El is mondom miért!

1. A toxikológus szakértőnek elsődlegesen arra kellett választ adnia, hogy a vád korábbi „koronatanúja”, jelenleg XVI. rendű vádlottja, Oláh János által a vallomástételi időszakban bevett pszichiátriai gyógyszerei (Frontin, Xanax) hatóanyagai miatt – különös tekintettel az igazságügyi elmeorvos-szakértő által diagnosztizált személyiségzavar alapbetegségére is – a büntetőeljárásban biztosított jogai gyakorlására képes, kihallgatásra alkalmas állapotban volt-e ügyészségi kihallgatásai alatt.

Dr. Zacher Gábor azt állapította meg, hogy Oláh János a nyugtató gyógyszereit már 60 napja szedte, amikor érdemi kihallgatására sor került, így ezen időre nála ki kellett, hogy alakuljon olyan szintű tolerancia, hogy az általa szedett benzodiazepinek oly irányba nem befolyásolták toxikológiai, farmakológiai szempontból tudatállapotát, hogy kihallgatásra alkalmatlan állapotban lett volna.

(A szakirodalom szerint a benzodiazepinek pszichoaktív gyógyszerek osztályába tartozó vegyületek, melyet főként nyugtatóként és altatóként közismertek. A gyógyászatban szedatív (nyugtató), hipnotikus (altató), szorongásoldó (anxiolitikus), görcsoldó (antikonvulzív), izomlazító (izomrelaxáns) és amnéziát (emlékezet-kiesést) okozó tulajdonságaik miatt használják.)

A szakértő szerint: „Az igazságügyi elmeszakértő véleményében leírtak, már ami a terápiásan szedett benzodiazepinek vonatkozásában leírásra került, szakértői szempontból elfogadható”. Az igazságügyi elmeszakértők szerint a benzodiazepinek Oláh János vallomásának megtétele során oly módon befolyásolhatták, hogy a tudati kontrollt, kritikai készséget fellazíthatták, vagyis nem volt képes az adott helyzet reális értékelésére.

A tudat meghatározása elég eltérő, de központi elem, hogy a környezet érzékelését, a gondolkodást és az érzéseinket értjük alatta. A szakirodalom a tudat két fő funkcióját különíti el. Az egyik, a monitorozás, azaz önmagunk és a környezetünk megfigyelése. A másik a kontroll, azaz cselekedeteink tervezése és ellenőrzése.

Az elmeorvos-szakértők szerint nem a monitorozással, percepcióval (érzékeléssel) összefüggő funkció működése befolyásolhatta a vallomást, hanem a kontrollfunkcióé, azaz a cselekedetek tervezéséért és ellenőrzéséért felelős funkcióé. Azaz, ha valakinek pszichoaktív szerek hatása alatt (pl.: mentális zavarok kezelésére használt gyógyszerek) bizonyos mértékben módosul a tudatállapota, akkor nem biztos, hogy a helyzetnek megfelelő viselkedést fogja produkálni.

Az elmeorvos- szakértők véleménye szerint, ha a monitorozó funkció megtartott is volt (erről nem nyilatkoztak a szakértők, tehát feltételezzük), de a kontrollfunkció sérülhetett. Azaz a vádlott nem biztos, hogy tudhatta megfelelően tervezni cselekedeteit; nem feltétlenül látta előre annak saját magára és másokra vonatkozó következményeit; és esetleg nem tudhatta ellenőrizni (kritika alá vonni) viselkedését, azaz cselekedete nem kívánt következményeit felismerni, elkerülni és megfelelően korrigálni.

Legyünk őszinték, a „lesz@rom tablettának” éppen ez a lényege.

dr_zacher_gabor.jpg                                                             (fotó: Nemzeti Audiovizuális Archívum)

Dr. Zacher Gábor véleménye tehát összhangban áll az igazságügyi elmeorvos-szakértők véleményével. A toxikológus szerint Oláh János monitorozó funkciója a pszichoaktív szerek használata mellett is megtartott lehetett. A kontroll funkció sérülése pedig nem toxikológiai, hanem elmekórtani kérdés, amely szerint Oláh János nem volt képes az adott helyzet reális értékelésére.

2. A szakértőnek arra is választ kellett adnia, hogy az ügyészeknek, illetve a kihallgatásokon résztvevő más személyeknek észlelniük kellett volna, hogy Oláh János nyilatkozattételre alkalmatlan állapotban van, hogy pszichiátriai gyógyszerek hatása alatt áll.

Dr. Zacher Gábor igazságügyi szakértő értékelhető tények hiányában nem tudott konkrét választ adni. Így csak feltételezte, hogy az ügyészeknek fel kellett volna ismerniük, ha a szó farmakológiai értelmében gyógyszer hatása alatt állott volna Oláh János. A szakértő e feltételezéshez vélelmezte azt is, hogy az ügyészek megfelelő rutinnak rendelkeztek a tekintetben, hogy például kihallgatásuk során felismerik az ittas vagy kábítószer hatása alatt álló személyt. A szakértő szerint „A szó orvosi értelmében a vádlott alkalmas volt kihallgatásra egészségügyi szempontból”.

3. Arra is választ kellett adni a szakértőnek, hogy a pszichiátriai gyógyszerekkel egyidejűleg szedett más gyógyszerek a tudatmódosító szert bármilyen formában befolyásolták-e.

A toxikológus szakértő szerint a szedett más gyógyszerek a benzodiazepinek hatását nem befolyásolták.

4. A szakértőnek szánt utolsó kérdésben azt tudakolta a bíróság, hogy a tudatmódosító szerekhez hozzá lehet-e szokni, és a pszichés állapot és tudat miként változik a terápiás feszültségoldó, nyugtató szerek kezdeti, majd későbbi stádiumaiban.

Dr. Zacher Gábor szerint farmakológiai és toxikológiai szempontból kijelenthető, hogy a vádlott a vallomástételek időpontjában nem állt gyógyszer hatása alatt.

„Jelen helyzetben a vádlott által terápiásan szedett feszültségoldó, nyugtató gyógyszerek elegendőek voltak ahhoz, hogy a vádlott pszichés betegségét, amely diagnózis szintjén csak a klauzúrában jött elő, pozitív irányba befolyásolják, de nem voltak hatással a vádlott szellemi állapotára oly módon, hogy akár 1-3 órával a vallomástétel előtt bevett terápiás adag gyógyszer miatt a vallomását gyógyszertől befolyásolt állapotban tette volna. Farmakológiai és toxikológiai szempontból szakértői bizonyossággal kijelenthető, hogy a vádlott a vallomástételek időpontjában nem állt gyógyszerek hatása alatt. Vallomását olyan tudati állapotban tette, hogy a kérdéseket megértette, vallomásának jelentőségét felfogta. Pszichés állapotának elbírálása természetesen szakértői kompetenciámon kívül esik”.

Az igazságügyi szakértők szakvéleménye között tehát nincs ellentmondás. Oláh János toxikológiai szempontból a szedett gyógyszerek mellett is kihallgatható állapotban volt. Az elmeorvos-szakértők szerint a szedett tudatmódosító szerek miatt viszont pszichés állapota, tudata akként változhatott, hogy a tudati kontroll és kritikai készség fellazult.

Az elmeszakértők bírósági meghallgatásukkor kifejtették, hogy elsődlegesen nem annak van jelentősége, hogy Oláh János vádlott tudatmódosító szerek hatása alatt lehetett ügyész kihallgatásai alatt, hanem annak, hogy kevert személyiségzavarban szenved, amely a vallomástételi időszakban dekompenzálódott, és amely kóros elmeállapot képtelenné ugyan nem tette, de közepes fokban korlátozta, hogy cselekménye, vallomása következményeit felismerje, vagy, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.

Éppen e tények miatt írta elő a Főváros Ítélőtábla a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa részére, hogy Oláh János még ki nem zárt vallomás-részletei akkor értékelhetők bizonyítékként, ha a vádlott nem volt tudatmódosító szerek alatt. Ezt majd a bíróság nyilván eldönti, hogy állt vagy nem állt.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy tudatmódosító szer hatása alatt tett Oláh János vallomást, akkor a vallomását figyelmen kívül kell hagynia.  

Ha a bíróság úgy dönt, hogy Oláh János nem állt tudatmódosító szer hatása alatt, a másodfokú bíróság végzése szerint még bíróság által ki nem zárt gyanúsítotti vallomásait az első fokú bíróság automatikusan nem fogadhatja el a tényállás alapjaként, hanem a többi bizonyítékkal együtt kell mérlegelnie, és állást kell foglalni Oláh János vallomásának hitelt érdemlősége tekintetében.

Persze ez csak akkor lehetséges, ha valami más bizonyíték alátámasztja Oláh János vallomását. Öhöm. A vádiratot. A viszkis-dobozos vallomás rész vádirati kompozíciója, a tényállás, kizárólag Oláh János szó szerinti vallomásán alapul, amelyet kizárólag Oláh János vallomása „bizonyít”.

Ezt kell összevetnie a bíróságnak. Mivel is?

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://viszkisdoboz.blog.hu/api/trackback/id/tr4512629989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mzperx 2017.06.30. 06:47:04

Felhívnám azon mondatra a figyelmedet, amiben Zacher arról ír, hogy a gyogyók pozitív irányban befolyásolták Oláht. Ad1.:Akkor mégis volt hatásuk rá? Ad2.: Mit jelent a pozitív irány? Azt mondta, amit elvártak tőle? Avagy egyébként olyan rossz állapotban lett volna lelkileg vagy/és szellemileg, hogy alkalmatlan lett volna a kihallgatásra?

Mzperx 2017.06.30. 06:50:15

De most akkor Oláh mégis gyógyszerek befolyása alatt állt? Olyan "nesze semmi, fogd meg jól" típusú ez a szakvélemény.

shitgun 2017.06.30. 12:29:56

Érdekel ez az egész szar még valakit? Néha címlapra kerül ez a blog, bele-bele nézek, és mindig az az érzésem, hogy olyan az írója, mint az utcasarkon motyogó homlesz, akiről sejthető hogy volt valami sérelme, de nem tudott továbblépni, miközben már mindenki megtette. Érdektelen hülyeség az egész.

látjátok feleim szümtükkel 2017.06.30. 13:40:57

@shitgun: "Érdektelen hülyeség az egész."

Majd amikor te leszel a vádlott, azonnal nem lesz érdektelen hülyeség.

metax 2017.06.30. 14:33:51

@shitgun: Tudod,eEz egy folyamatban lévő büntetőügy. Fapál László nem az emlékiratait írja.

Cuhavidéki 2017.06.30. 18:18:22

A nácik meszkalint használták vallatásnál.
erowid.org/psychoactives/war/war_article2.shtml
Xanax általi befolyásoltság is napirenden van a nemzetközi kriminalisztikában, pl.
caselaw.findlaw.com/us-1st-circuit/1136252.html
A kėnyszervallatás vėlelme fennállhat.

látjátok feleim szümtükkel 2017.06.30. 22:10:26

@Cuhavidéki:

Minden esetre döntő bizonyítéknak tekinteni olyan ember vallomását, aki letatóztatásban van, és olyan gyógyszereket szed, amelyek alkalmasak tudatmódosítás kiváltására, nem jogszerű, nem etikus, és nem alkalmas az igazságszolgálatás iránti bizalom növelésére.