Nagy hírem van minden demokrata számára: a Legfőbb Ügyészség jogállami megoldást választott, nem fognak saját maguk után nyomozni a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei! Így fennmaradhat az a látszat, hogy ma a NER ügyészei jogi és erkölcsi kontroll alatt dolgoznak, elfogultság nélkül, pártatlanul. Feljelentésemet nem a feljelentett fogja elbírálni, hanem a Budapesti Nyomozó Ügyészség.
Ez önmagában már előre lépés. A múltkorjában még a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei elleni feljelentésemet a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészei bírálták el. Ilyen körülmények között nem ért váratlanul a feljelentés elutasítása. Mindenki tudja, aki ügyészségi körökben mozog, hogy ennél összetartóbb garnitúra alig van a világon. Védik egymást ezerrel, és minden felettes ügyészi utasítást habozás nélkül végrehajtanak.
Eljött tehát az idő arra is, hogy megtegyem harmadik feljelentés kiegészítésemet. B. Tímea ügyésznő (Központi Nyomozó Főügyészség) ellen.
A lakás-ügyben nyomozó ügyésznő minden etikai és törvényes szabályt megszegve, a már bírósági szakban lévő ügy vádlottjait (Tábornok-per) akarta felhasználni. De a fagyi visszanyalt. Minden vádlott-társam tanúként, az igazmondás terhe mellett is azt mondta, mint korábban: semmi közöm nem volt a visszaosztott pénzekhez.
Csupán arra kérem az ügy intézőjét, hogy ne arra hivatkozzon, hogy „a hivatali visszaélés bűntettének nincs passzív alanya vagy eredménye, s ebből következően a bűncselekménynek természetes személy sértettje nem lehet”, mert egyrészt ez büntető jogászi körökben is erősen vitatható álláspont, másrészt maga az ügyészség cáfolta azzal, hogy egy másik, éppen most indított hivatali visszaélés miatti büntetőeljárásban lehet természetes személy a sértett.
Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
A hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt 2014. szeptember 11. és 15. napjain kiegészített, 2014. szeptember 01. napján kelt feljelentésemet – az alábbi – harmadik feljelentés-kiegészítéssel látom el:
A Budapesti Katonai Ügyészség 2011 márciusában vádat emelt a bíróságnál a Tábornok-perben. A bíróság a vádiratot a vádlottaknak 2011 májusában kézbesítette. A Központi Nyomozó Főügyészség annak ellenére, hogy az ügyészség a vádemeléssel a nyomozást lezárta, 2011 júniusában és augusztusában más büntetőügyben (hűtlen kezelés) folytatott nyomozásakor tanúként idézett be és hallgatott ki- a már bírósági hatáskörbe tartozó vádlottak közül - 5 főt, és arról faggatta őket, hogy Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter vagy Fapál László volt HM közigazgatási államtitkár kapott-e vesztegetésből származó pénzt.
Különös súllyal esik latba, hogy a kihallgatásokat foganatosító B. Tímea ügyésznő például meg akarta ismételtetni O. János tábornokkal a viszkis doboz legendáját, amire a tábornok nem volt hajlandó, a vallomást megtagadta.
Függetlenül attól, hogy a vádlott tanúktól beszerezni kívánt vallomás nem erősítette, hanem gyengítette a Tábornok-perben ellenem emelt vádat, mert a vádlottak immár tanúként is azt nyilatkozták, hogy abban nem volt sem a miniszternek, sem nekem érintettségem, mégis felháborítónak tartom, hogy egy hivatalos személy, hatáskörét nyilvánvalóan megszegve, szándékosan kíván jogtalan hátrányt okozni természetes személy állapotában leledző Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszternek és nekem.
Bejelentem, hogy további feljelentés kiegészítéseket nem teszek annak érdekében, hogy az alapfeljelentés és annak három kiegészítése alapján a Budapesti Nyomozó Ügyészség megalapozottan dönteni tudjon: elrendeli a nyomozást, vagy pedig elutasítja a feljelentést.
De ha meg akarnak maradni a Legfőbb Ügyészség által most megkezdett jogállami úton, akkor csak az esetek kivizsgálása lehet a helyes döntés.
